Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-30 / 226. szám

Gyógyító ho Holnap, október 1-én várossá avatják a Győr-Sopron megyei Kapuvárt. Alábbi cikkünket ebből a* alkalomból közöljük. Kapuvárra egy időben azérl utaztak az újságírók, hogy utánanézzenek, csakugyan gyógyít-e a Győr-Sopron megyei község nagy szenzációja, a sok indulatos vitára, szenvtelen kétkedésre és elragadtatott rajongásra egyaránt okot adó szénsavas gázfürdő. Ma mar ezért nem érdemes odamenni. A vita időközben eldőlt, bebizonyosodott, hogy a gázfürdő valóban gyógyít, méghozzá egészen kivételesen jó hatásfokkal. De ha ezért nem érdemes, másért viszont muszáj Kapuvárra utazni. Engem például olyan szegediek indítottak útnak, akik ott gyógyíttatták magukat, és egyrészt tapasztalták a fürdő jó hatását, másrészt nem értették, miért kezelik a kapuvári kórház reumaosztályát, amely annyi szenvedéstől menti meg a betegeket, mostohagyerekként, lenézett szegény rokonként, miért nem fejlesztik értéke és a szükséglet szerinti ütemben. Elküldtek hát. próbáljam megtudni, mi van tulajdonképpen ebben a dologban. Nos, elmentem, és most sajnos csak azt mondhatom, nem tudom, mi van. Én sem értem, amit ők nem értettek. Gázfürdő Mihályiban Az egész ügy harmincnégy esztendővel ezelőtt kezdődött. 1935-ben egy Kapuvár melletti kis faluban, Mihályiban, olajat keresve, fúrtak egy kutat. De olaj helyett szénsavgáz tört fel a földből. Az olajkutatóknak erre nem volt szükségük: lezárták a kutat, amely tíz esztendeig, egészen a felszabadulásig úgy is maradt. Akkor azonban megkezdődött a szénsavtermelés és ezzel együtt megkezdődött a kapuvári kórház mai reumaosztályának előtörténete is. Lakott ugyanis Mihályiban — éppen a szénsavtelep szomszédságában — egy fiatal körzeti orvos, dr. Schwartz Pál, aki felfigyelt a szénsavgyártás egyik melléktermékére, az úgynevezett szénsavhóra. Ez a hó úgy keletkezik, hogy a kútból nyert gázt több fokozatban lehűtik és a folyamat végén mínusz 79 fokos hóként csapódik ki a halmazállapotát megváltoztató gáz. Jártam a nühályl szénsavtelepen is; a híres-nevezetes répceiaki vállalathoz tartozik. Egy körülbelül négy méter magas toronyszerű deszkaépítményben születik a vakítóan fehér hó, belehullva egy deszkaládóba. A kút gyakorlatilag szinte kimeríthetetlen: 400 évig képes a havat megtermelni. A mihályl körzeti orvos — több mint húsz évvel ezelőtt. 1948-ban — ezzel a szénsavhóval kezdte gázfürdő-kísérleteit 1961-ben a mihályi termelőszövetkezet 3 kádas kísérleti fürdőt rendezett be számára, négy év múlva, 1965-ben az egész fürdő átköltözött a kapuvári kórházba, ahová azóta naponta szállítják Mihályiból — különleges tartályokban — a szénsavhavat. 1967-'oen a részleg külön osztállyá alakult, s ma 40 ággyal fogadja betegeit A gyógyfürdő előkészítése. A képen jól látszik a kádból kiáramló tejfehér gyógyító gáz. megindul a párolgás, sűrű tejfehér, ködszerű gáz képződik. amely a bőrön át Jelszívódva gyógyít. Sok beteggel beszélgettem, s két nagyon fontos dolgot tudtam meg. Először azt, hogy a fürdő gyógyhatása csakugyan vitathatatlan. Többen elmondták, otthon — minden gyógyszeres kezelés ellenére — csak úgy tudtak járni, ha 10—15 lépés után pihenőt tartottak. A kapuvári fürdők után megállás nélkül kilométereket gyalogoltak. Az egyik beteget korábban kétszer operálták, semmit sem javult. A fürdő visszavezette gyaloglást is kívánó munkahelyére. Egy idősebb parasztbácsinak a kezei merevedtek meg az érszűkülettől, ujjai görcsbe húzódtak, karjából kiszállt az erő. Évekig járt egyik kórházból a másikba. Amikor két hét kapuvéri fürdés után otthon járt, alig tudott hazajutni a buszállomástól, mindenki megnézte elevenül mozgó kezét. Nem akarták elhinni, amit láttak. Volt olyan beteg, aki két bottal érkezett Az első kúra után laz egyik, a második kúra után a másik botot dobta el És így tovább. Tucatnyi hasonló esetet tudnék elmondani. Dr. Schwartz Pál adatai szerint — a hajdani körorvos ma a kapuvári kórház főorvosa — a kezelt 937 beteg közül 752-nek az állapota határozottan javult. A gázfürdő bizonyos fajtál évszázadok óta ismertek De a mihályi szérsavhí egészen sajátos összetételű és dr. Schwartz módszere is eredeti. A feltűnő és kivételes gyógyhatásnak ez az oka. Az egészségügy tehetetlenkedik Mármost — s ezt nem értem ebben a kapuvári dologban — miért nem fejlesztik ezt a kórházat az adottságai szerinti mértékben? Az osztályon például ma is egyetlen orvos van, maga dr. Schwartz Pál. Pedig az érszűkület! megbetegedések száma — mindenki tudja — egyrészt egyre szaporodik, másrészt gyógyszeres és műtéti kezelésük, enyhén szólva, csekély hatású. Nincs más mód e betegségek gyógyítására, e pillanatban legalább. mint a kapuvári osztály bővítése. Ha nem is csinál ez a fürdő csodákat, nem támasztja fel a halottakat, valamit mindenkin segít, még a legsúlyosabb betegeken is, s hogy ez mit jelent annak, akinek az érszűkület miatt le akarják vágni a lábát, nem kell magyarázni. Rejtély, mit tehetetlenkedik e körül az egészségügy. Bizonyos magyarázatok persze lehetségesek. Ezek közül az egyik — de csak az egyik — hogy maguk az orvosok sem ismerik eléggé, vagy egyáltalán nem is ismerik ezt a gyógymódot, esetleg nem hisznek benne. A betegek túlnyomó többsége nem is orvosától hallott először erről a fürdőről, hanem ismerőseitől — s ez volt a második fontos dolog, amit a betegektől megtudtam. A kapuvári fürdő híre úgy terjed, ahogyan a népdal: szájról szájra. Amit a főorvos ezügyben tett — előadásokat tartott többfelé, egyebek közt Budapesten. Gyulán, és Szegeden is — úgy látszik, kevés. Kevés a sok gyógyuló-javuló beteg tanúságtétele is. A dolog nem halad úgy, ahogyan kellene. Valami még hiányzik. Nyilvánvalóan az egészségügy, a minisztérium egyértelmű, határozott intézkedése. Sok az érszűkület! beteg, s a mihályi kincs, a szénsavhó, az egyetlen valóban hatékony gyógyszer pedig kiaknázatlan. Nem vagyunk ily^n gazdagok. Ezt a pazarlást nem engedhetjük meg magunknak. Ükrfis László Rúzsai örömök Hét végén ünnepelt a homoki nagy falu. Rúzsa. Már szombaton ünneplőbe öltözött parasztemberek sorjáztak a pártházba, ahol a község 25 éves fejlődéséről, az úttörők honismereti munkája nyomán, gyönyörködhettek egy impozáns kiállításban. A község történetét kialakulástól napjainkig felvillantja a jól megkomponált, jól megrendezett kiállítás, amely több hétig várja az érdeklődőket. A régi szerszámok, cserépkorsók mellett bronzfüstölő, eke, járom utal a földművelő emberek hajdani robotos életére, villantja fel az egykori paraszti élet rekvizitumait. Hatalmas tabló, amelyen a járás községei láthatók, a negyedszázaddal ezelőtti felszabadulási dátumot jelezvén. Mindjárt a tabló alatt régi újságok, így a Szegeden megjelent Szegedi Népakarat, a Dél-Magyarország és a már elfelejtett rossz emlékű millpengők, tíz-, százmillió millpengŐ6Ök. Képek villantják fel a község fejlődésének történetét, makettek bizonykodnak arról, hogy milyen is lesz majd néhány év múlva ez a dinamikusan fejlődő nagy község. A grafikon elárulja, 127 új házb épült az elmúlt évtizedekben, 100 autót, 130 televíziót tartanak a lakosok. Lassan, de tervszerűen gyarapodnak a termelőszövetkezetek, 1960-ban a falubeli közös gazdaságoknak 22 millió forint volt a közös vagyona, 1965-ben 36 millió, jövőre pedig meghaladja már az 52 millió forintot A tanácsházén a mezőgazdasági termékek bemutatójára, kiállítására és versenyére került sor. Bizonyított a homok. Bőségkosár, őszibarack, burgonya, szőlő, alma, paprika, káposzta, dohány, konzervek, borok, színpompás találkozója volt ez mindazon termékeknek, amelyek a homoki földeken meghonosodtak, megteremnek. Képek, grafikonok színesítették a terménybemutatót különböző kiadványok. Nemcsak a termelést, de a szállítást, feldolgozást a növényvédelmet, az Információ szerzés lehetőségeit is dokumentálták a rendezők. Első díjat a rúzsai Napsugár, Szivárvány Tsz, második díjat a rúzsai Juhász Gyula. Népszabadság Tsz. a harmadik díjat pedig a Szegedi Állami Gazdaság mintakollekciója kapott Vasárnap délelőtt ünnepi nagygyűlésre került sor a modern művelődési házban, Csápenszki István, a járási pártbizottság első titkára emlékezett meg a történelmi sorsfordulóról, hazánk, e táj felszabadulásáról, az elmúlt 25 év eredményeiről, s a termelőszövetkezeti ' mozgalomról. A nagygyűlés után az üllési iskolások furulya-zenekara, a forráskút! művelődési ház citera-zenekara és szólistái, valamint a rúzsai citerazenekar és népdalénekesek léptek fel. Jó volt járni a faluban, ismételten és újból megbizonyosodni arról, hogy mennyit fejlődött az elmúlt években ez a község, s miképpen boldogul a szorgalmas parasztság. A rúzsai falunappal a szegedi járásban is kezdetét vette a községek felszabadulásának 25. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat. Sz. Lukács Imre Hazaérkezeti Kazahsztánból a magyar küldöttség Szombaton az éjszakai órákban hazaérkezett az MSZBT küldöttsége, amely a kazahsztáni magyar kulturális napok alkalmából Karakas Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkárának vezetésével tiz napot töltött a baráti szocialista köztársaságban. Velük együtt érkeztek haza a kulturális napokon részt vett művészek éa újságírók is. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Mária, az MSZBT főtitkára és több vezető munkatársa, valamint Sz. Szatucsin, a szovjet nagykövetség tanácsosa és I. Bagyul első titkár fogadta. Megkezdték a távlati megyei területrendezési tervek kidolgozását 937 és 752 Zömmel érszükületes betegeket gyógyítanak. A gyógyítás fő eszköze a napi 20 perces szénsavhó-Eürdő; gyógyszert nem adnak, hacsak valami külön ok nincs rá. A betegeket pokrócokkal letakart üres kádba ültetik, s a kádba egy 90 fokos forró vízzel teli tál kerül. A vízbe két-három kiló szénsavhavat tesznek, s az egészet egy faráccsal lezárják, hogy a forró víz ne érjen a beteghez. A kádban azonnal Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium irányításával a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet országos településfelmérést és vizsgálatot végzett a megyékben. Ez volt az előkészületi művelete annak a nagy munkának, amelynek célja, hogy kidolgozzák valamennyi megye távlati területrendezési tervét. Az ország településhálózat-fej lesztésl kerettervében rögzített átfogó fejlesztési elképzelésnek megfelelően, de jóval részletesebben és a helyi elgondolásokkal összhangban állítják ősze a megyei regionális terveket. Az országos keretterv mintegy 3300 város és község sorsával foglalkozik, a 19 megyei tervben azonban már több mint húszezer települési egység jövőjét — nemcsak a közigazgatásilag önálló települések, hanem külterületi tanyacsoportok fejlesztését is — meg kell határozni. A vizsgálat fontos adatokat szolgáltatott e tervezéshez, mert felmérte, elemezte a megyék jelenlegi, műszaki, gazdasági, társadalmi helyzetét, megmutatta a fejlesztés helyi lehetőségeit, problémáit és korlátait. A munka következő szakaszában — a jövő év tavaszáig — kidolgozzák valamennyi megye területrendezési tervkoncepcióját, amely már több változatban tesz javaslatokat az országos és helyi elképzelésekkel összehangolt fejlesztés területi bázisainak kialakítására, arányaira. Megyénként a tanácsok a nagyvállalatok, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek többszáz vezetőjének és szakemberének bevonásával állítják össze a helyi javaslatokat, amelyeket az ÉVM egyeztet még más tárcák ágazati elképzeléseivel. Van, de még sincs A háziasszonyok második műszakját könnyítik a háztartási gépek. Ezek szinte nélkülözhetetlen segítőtársakká váltak, s egy-egy darab a praktikussága mellett a lakásnak is dísze. Az elektromos energiával működő gépek — még a legfontosabb óvórendszabályok megtartása mellett is — gyakran ellenséggé válnak. Sokszor a zárlatos berendezések okoznak családi tragédiát. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egyetlen háztartásban sincs tűzoltó készülék, amivel esetleg megakadályozhatnák a lakástüzeket. Néhány évvel ezelőtt mozikban, televízióban hirdették, hogy elkezdték egy mini poroltó próbagyártását. Ezután az idei nyár elején, már forgalomba is kerül az autószifonhoz hasonló tűzoltó-készülék, amely szénsavpatronnal működik. Felépítése és belső szerkezete hasonmása a házi „szódagyárnak", csupán az a különbség, hogy szódavíz helyett port lövel ki magából, amely pillanatok alatt eloltja a tüzet. Ara nem sokH kai több, mint 200 forint Szegeden néhány személy-' kocsi gazdája már kiegészítette kocsijának tartozékait tűzoltókészülékkel, de ezeket — ahogy mondják Pesten vásárolták. Szegeden az üzletekben még nem is hallottak az új „csudabogárról". Ügy látszik nehezen jut el hozzánk az újdonság, bár már kerülgeti városunkat mert egy trabantos Hódmezővásárhelyen vásárolt egy ilyen készüléket. Az új porral oltó nemcsaki háztartásokban tenne jó szolgálatot, hanem a sze—* mélykocsiknak is az őre le-í hetne. Az autóknál még nagyobb a tűzveszély, gyakran a poroltó hiánya miatt; a kocsi gazdája kénytelen) végignézni autójának pusztulását. ] A. S. Szeged szobrai Ybl Miklós (1814—1891) (62.) Műépítészkéht, építőművészként tiszteljük annyi maradandó épület megálmodóját, aki korszakos jelentőségű egyénisége volt a múlt század magyar építészetének. A szegedi panteonban látható Ybl-szobor készítője — sajnos — ismeretlen. KEDD, 1969. SZEPTEMBER 30. DÉLMA6YÁR0RSIÁ6 5 «