Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-28 / 225. szám

A fegyveres erők napja Jogászküldöttségünk PIAC:0 ídó Immár hagyományos, hogy szeptember 29-én, a 48-as vörössipkások pákozd— sukorói győzelmének napján ünnepeljük fegyveres erőinket: néphadseregünk katonáit, határőreinket, karhatalmistáinkat, rendőreinket, munkásőreinket. Nagyszerű a tény: a fegyver véglegesen és visszavonhatatlanul a nép fiainak kezébe került, hogy azzal a nép államát, és békéjét, a szocializmus vívmányait védjék. Hadseregünk korszerűen felszerelt. Rendelkezik mindazokkal a korszerű technikai eszközökkel, amelyek nélkül nincs modern hadviselés. Ezek a fegyverek a béke szolgálatában, lábhoz téve állnak. Néphadseregünk katonái éberen figyelnek minden olyan rezdülést, amely esetleges veszedelmet jelenthet hazánk és a szocialista világrendszer számára. A fegyveres erők napján arra a megtisztelő elhivatottságra is gondolunk, hogy a Magyar Népköztársaság tagja a Varsói Szerződésnek. Jó erre gondolni, és erősítésén fáradozni, mert biztonságérzetet jelent számunkra az, hogy szocialista rendszerünk vívmányai védelmében — egy esetleges imperialista agresszió során — nem állnánk egyedül. Ebben a közösségben velünk van a világ legerősebb hadserege, a szovjet hadsereg. Velünk vannak az európai szocialista országok hadseregei. Fegyveres erőinket szeretettel és tisztelettel köszöntjük! sok áru Fogadás a megyei pártbizottságon Az elmúlt héten magyar jogászküldöttség látogatott Szíriába. A delegáció, amelyet dr. Kárpáti László, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke vezetett, szombaton visszaérkezett Budapestre. A magyar jogászok megismerkedtek Damaszkusz, valamint számos más város jogász-szakmai köreivel. Kölcsönös tapasztalatcsere mellett tanulmányozták az izraeli agresszióval sújtott arab ország helyzetét, a palesztinai menekültek életviszonyait, és az ezzel kapcsolatos jogi problémákat. A magyar jogászküldöttséget fogadta dr. Ibrahim Hamzavi igazságügyminiszter. A szeptember eleje óta tartó jó időjárás kedvez a zöldségfélék és gyümölcsök érésének. A felhozatal most már hetek óta bőséges s így a kínálat, kereslet viszonya elfogadható árakat eredményez. A MÉK, az Éliker, az általános fogyasztási szövetkezet mellett a szegedi Móra Ferenc és az Üj Élet Tsz, a forráskúti Haladás Tsz és a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági szakcsoport szállított nagyobb tételben zöldséget, gyümölcsöt, illetve baromfit a szombati piacra. Érdekes összehasonlítani az egy évvel ezelőtti piaci árakat a mostaniakkal. Ebből kiderül, hogy a múlt évinél jobb árufelhozatal eredményeként általában az idei árak alacsonyabbak; ugyanakkor néhány áru jelenleg magasabb árára nem lehet magyarázatot találni. Ilyen például a vöröshagyma, amelyből az idei termés állítólag jobb a tavalyinál, mégis drágábbap lehet megvásárolni. Másként kell megítélni a zöldbab, zöldborsó és uborka árát, mert ezek ilyenkor már nem szezoncikkek. örvendetes viszont, hogy a burgonya ára a terméseredményekkel arányosan alakult és olcsóbb, mint tavaly volt. Az áru 1968. 1969. megnevezése szept. 26. szept. 27 Szőlő 3— 8 3— 6 Alma 3— 6 2— 4 Szilva 4— 5 1,50—2 Körte 3— 5 3— 4 Dió 12—14 10—14 Mák 28—30 34—36 Burgonya 3.50—4 2—3.50 Uborka 3— 5 3,50—6 Kelkáposzta 2— 3 3—3,50 Fejeskáposzta 2—2,50 1—1,50 Zöldbab 2.50—4 3— 6 Zöldborsó 2— 4 10—14 Vöröshagyma 2,50—3 3—3.50 Fokhagyma 20—25 12—18 Paradicsom Tojás Vágni való 2—2,50 1,50—2 V Paradicsom Tojás Vágni való 1,60—1,80 1,60—1,80 csirke 29 26 1) Fegyveres erőink képviselőinek fogadása a megyei A Csongrád megyei pártbizottság tegnap, szombaton délelőtt székházában fogadást adott a fegyveres erők napja alkalmából. Ezen a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a karhatalom és a munkásőrség képviselőivel együtt vettek részt a megye és Szeged politikai és állami életének vezetői. Ott volt dr. Ágoston József és Rózsa István, a megyei pártbizottság titkárai, Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára, Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke és dr. Biczó György, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke is. Szeretettel hívott kedves vendégként vettek részt a fegyveres erők tiszteletére adott fogadáson a hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok képviselői. A megyei pártbizottság és a megyei párt- és állami Enyedi Zoltán felvétele pártbizottságon szervek nevében Rózsa István meleg szavakkal köszöntötte fegyveres erőinket. Kiemelte, hogy a dolgozó magyar nép munkája révén juttatta néphadseregének a korszerű fegyvereket, eszközöket. Szólt a Varsói Szerződés jelentőségéről, valamint a szovjet hadseregnek, a béke és a biztonság e győzhetetlen erejének szerepéről. SICC AZ OLTÁRTÓL Különös ügyben ítélkezett a bíróság cc Kitüntetések, jutalmak A polgári védelem Csongrád megyei parancsnoksága tegnap délelőtt 10 órakor Szegeden, a megyei tanácsházán tartott ünnepséget a fegyveres erők napja alkalmából. A polgári védelem — a lakosságnak a felkészítése esetleges háborús körülményekre — idén is újabb, jó eredményeket hozott Ezt a munkálkodást ismerték el a tegnapi ünnepségen is, amelyen a szolgálatparancsnokság állománya, valamint a szolgálatok törzseinek a képviselői vettek részt. Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka köszöntötte a résztvevőket. Ezután a polgári védelemben különösen kiemelkedő munkásságot végzők parancsnoki dicséretben, illetve pénzjutalomban részesültek. A polgári védelem szegedi törzsparancsnokát, Szalma Sándort alezredessé léptették elő, míg Barta János őrnagy, a polgári védelem Csongrád megyei törzsparancsnoka Szolgálati Érdemérem kitüntetésben részesült. A Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság és a Szeged városi Rendőrkapitányság közösen tartotta ünnepségét a fegyveres erők napja alkalmából tegnap délben a főkapitányság művelődési termében. Ünnepi beszédet mondott Molnár István alezredes, majjd dr. Kelemen Miklós ezredes, a főkapitányság vezetője kitüntetéseket nyújtott át A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Tanács Mátyás főhadnagy, Bánvölgyi Zoltán százados, Török József és Csiszler Elek őrnagy. E kitüntetés ezüst fokozatában részesült Bata László alezredes, Spildener Ferenc őrnagy, Bánfi Sándor alhadnagy. A bronz fokozatot kapta Szabó Lajos hadnagy, Korom Sándor és Hajdú Mihály főtörzsőrmester. A Közbiztonsági Érem arany fokozatában részesült dr. Marosi Mihály alezredes, dr. Császár Ferenc őrnagy, Kovács István százados, Égető Sándor és Tóth András főtörzsőrmester. E kitüntetés ezüst fokozatát kapta Farkas Jenő és Ottlik Kálmán törzsőrmester, Bata István főtörzsőrmester. A bronz fokozatban részesült Szilágyi Dezső főtörzsőrmester, Farkas Sándor és Tóth Antal őrmester. Ezen az ünnepségen kapta meg a belügyminiszter kitüntetését, a Közbiztonsági Érem arany fokozatát Zsiga Pál, a csongrádi városi munkásőrség parancsnoka. E kitüntetés ezüst fokozatában részesült Mitrocsálc Ferenc honvédőrnagy és. László K. Pál honvédszázados. Az ügy valóban szokatlan. Csanádalberti községben ez év július 20-án nagymise alatt berontott a templomba Mészáros Ferencné csanédalberti lakos, és a jelenlevő hívek nem kis megdöbbenésére ezt kiáltotta a miséző lelkész felé: „Márky Tóni ütött az órád! Búcsúzz el híveidtől, többé nem misézhetsz. Nem vagy pap, csak egy csuhás. Sicc az oltártól!" Amikor a jelenlevők rendre intették, ugyancsak fennhangon így folytatta: „Azért pártoljátok, mert éppen olyanok vagytok, mint ő! Aki idejár, egy sem rendes ..." A falu plébánosa, Márky Antal feljelentést tett Mészáros Ferencné ellen becsületsértésért. A magánindítványt július 23-án terjesztette elő. Szeptember 9-én a feleket személyes meghallgatásra idézték a Makói Járásbíróságra. Mészárosné elismerte a vád tárgyát képező kijelentéseket Védekezésében a plébánossal szembeni sérelmeire hivatkozott. Mik voltak ezek a sérelmek? A katolikus hívek közül többen elégedetlenkedtek a nyár folyamán Márky Antal magatartásával. „Vádpontjaik" között ilyenek szerepeltek: a pap fürdőnadrágban dolgozott a kertjében, egy alkalommal — amikor pedig hivatalos gyónási idő lett volna — sehol nem találták. Mint kiderült, éppen a tsz sertéseit fényképezte- Más alkalommal literes üveggel a kezében látták az autóbuszon. Tehát iszik és dorbézol is! El kell helyeztetni innen! Követségbe mentek a Csanádi püspökhöz. Kérésüket Mészáros Ferencné terjesztette a püspök úr elé. ígéretet kaptak, hogy panaszukat kivizsgálják. Az idős asszony türelmetlenül várta a vizsgálat végét Időközben az is felbőszítette, hogy többek szerint Márky Antal őt „kiprédikálta" a szentmisén. Nem név szerint ugyan, de bizonyára mindenki tudta, hogy róla van szó. Tanácsért felkereste ekkor Háry plébánost, a pitvarosi lelkészt. Mészárosné szerint a szomszéd község plébánosa „hallgatásba burkolózott ..." Elkövetkezett hát az a bizonyos július 20-i nagymise, amelyben a már idézett szavak elhangzottak. Megtoldva a részegeskedésről szóló vádakkal. A személyes meghallgatáson nem került sor a békülésre. A Makói Járásbíróság — dr- Szabó Imre elnökletével — tárgyalás mellőzésével szoptember 25-én hozott ítéletet a különös ügyben, amelyben Mészáros Ferencné Csanádalberti, Munkácsy utca 47. szám alatti lakost egyrendbeli nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés miatt ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Nem érdektelen részletet közölni az ítélet indoklásából. Eszerint: „A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítőként értékelte a terhelt büntetlen előéletét, idős korát. Súlyosbitóként viszont, hogy magatartásával az istentisztelet nyugalmát megzavarta." Mindezekből tehát — az ügy részleteitől eltekintve is — azt olvashatjuk ki, hogy népi államunk nem csupán üres szavakban hirdeti a polgárok szabad vallásgyakorlathoz való jogát. Az ítélkező bíróság nem vizsgálta — nem is vizsgálhatta —, milyen mértékben adott okot az ügyben szereplő plébános a hívek felháborodására. Azt sem latolgatta, vajon önálló elhatározásból, vagy bátorításra követte el tettét Mészáros Ferencné, aki maga is vallásos, hitbuzgó katolikus lévén, bizonyára erős gátlásokat győzött le, hogy a becsületsértő szavakat a megszentelt helyen elkiabálja. Ezi, s a mögötte húzódó okokat sem vizsgálta a bíróság, hiszen erre az ügy lezárása nem kényszerítette. A tényeket mérlegelte, s ennek alapján nyújtott jogi védelmet a plébánosnak, s — szerintünk helyesen — igazságot szolgáltatott a híveknek is, amikor az indoklásban súlyosbító körülményként említette meg azt, hogy Mészárosné a templomban, istentisztelet közben mondta el sértő szavait Az ítélet jogi szempotból a Btk. paragrafusaival, az eljárás szelleme viszont Alkotmányunk 54. paragrafusával áll összhangban, amely szerint: „A Magyar Népköztársaság biztosítja a polgárok lelkiismereti szahadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát." A. J. $zeqed szobrai Ferenczy István (1792—1856) NÓTAEST a sándorfalvi Csikóscsárdában 1969 szeptember 28-án este T órakor. Közreműködik: Járay Margit es Ormándy Ver.dtí. Kitűnő ételek és italok. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket. XS. 205 194 Olajipari múzeum Szombaton, tegnap Zalaegerszegen bemutatták a sajtó munkatársainak és a múzeumi szakembereknek, majd pedig a nagy közönség számára is megnyitották a magyarországi kőolajipar alig három évtizedes történetének bemutatására rendezett szabadtéri olajipari múzeumot. Vajdasági magyar írók találkozója A jugoszláviai magyar irodalmi élet jeles eseménye ismétlődik évről évre Kanizsán; itt rendezik meg a vajdasági magyar írók hagyományos seregszemléjét. Az idei év írótalálkozóját — XVII. kanizsai írótábor néven — e héten rendezték meg. Kedden este a kanizsai amatőr színházban tartott megnyitón Majtényi Mihály, az írótábor díszelnöke méltatta a találkozók jelentőségét, beszélt a megmutatkozó fejlődésről, a fiatal írónemzedék jelentkezéséről. A szegedi írók követeként részt vett az ünnepélyes megnyitón Mocsár Gábor, a Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportjának titkára is. A vajdasági magyar Irodalom jeles képviselői — köztük Fehér Ferenc, Urbán János, Kopeczky László, Bogdánfi Sándor — mellett szlovéniai és horvát íróvendégek is eljöttek a XVII. írótábor rendezvényeire, öt napon át élvezték Kanizsának, ennek a festői Tiszaparti kisvárosnak vendégszeretét az írók; viták, író-olvasó találkozók, látogatások, kirándulások, a legújabb könyvek vására és dedikálása alkotta a programot. Tegnap, a találkozó utolsó napján a résztvevők megalakították a Jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesület, kanizsai csoportját. Este ünnepélyes külsőségek között zárta kapuit a XVII. kanizsai írótábor (61.) Nemzeti szobrászatunk. egyik legkiválóbb — egyben úttörő jelentőségű — művészét mutatja Stróbl Alajos alkotása, amely a Dóm téri panteonban látható. A jeles művész alkotásait legféltetteb kincsként őrzik múzeumaink. VASÁRNAP, 1969. SZEPTEMBER 28.