Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-04 / 204. szám

Bodó árpád zongoraestje Az angliai Leeds-ben megrendezésre kerülő nemzetközi zongoraversenyre készül Bodó Árpád, a Tömörkény művészeti szakközépiskola fiatal művésztanára. Kedden este a szakiskola nagytermében játszotta el a verseny igényes anyagát. Bodó Árpád zenei egyénisége jól megalapozott hangszeres technikával párosul. Szenvedély fűti át játékát, amely lírát és drámát, különösen a romantikus művekben, szikrázó ellentétként állít egymással szembe. Liszt h-moll szonátáját az érzelmes hangvétel helyett a fantázia szárnyalása tette igazi élménnyé. Kirobbanó sikere volt az őszinte átélésből fakadó tolmácsolásnak; Bodó Árpád több ráadással köszönte meg a hallgatóság tapsalt. Mozart c-moll Fantáziája klasszikus fegyelmével, a melegen vibráló dallamok finom rajzával tűnt kl. Beethoven nagy Esz-dúr szonátája tételeinek programszerű tartalmát a virtoúz eszközök széles skáláján közvetítette. Külön emeljük ki Debussy oly ritkán hallható Terc-etüdjét, amelyben Bodó Árpád — a ragyogó technikai anyag mögött — a költői hangulatot is megcsillantotta. Szatmári Géza >1 színház új művészei A hétfő délelőtti évadnyitó társulati ülést „keddbe nyúló", jól sikerült ismerkedési est követte az újságíró klubban. Az alábbiakban olvasóinkat is meghívjuk. így utólag, erre az ismerkedésre, a részt vevők közül bemutatjuk a Szegedi Nemzeti Színház új művészeit. A budapesti Thália Színházból szerződött Nagy Attila, akit ottani szerepeiből, filmjeiből, sőt a szabadtéri játékokról is jól ismer a szegedi közönség. Miskolc, Veszprém után azon kevés fővároslak erényeivel jött a Tisza-parti városba, akik nem idegenkednek a vidéki feladatoktól, akik ott is tudnak, akarnak jó színházat játszani. Lelkes Dalma győri. pécsi, veszprémi éveket követően utóbb a budapesti Nemzeti Színházban, a Bartók Színpadon játszott, valamint az Irodalmi Színpadon. melynek Vietrock műsorában tegnap a képernyőn is találkoztunk vele. Bejárta Thália vidéki otthonait Bicskey Károly is, aki most visszatért Szegedre. A világirodalom nagy drámái mellett volt már operettbonviván, sőt vállalt operaszerepet is. Békésen megférnek a klasszikus és modern hősnők Fogarassy Mária repertoárján. Racinetól Sardouig, Tolsztojtól T. Williamsig — a művésznő szintén a vidéki városok színpadain aratta emlékezetes sikereit. Békéscsaba, Szolnok. Pécs után érkezett új állomáshelyére a filmszerepeiből ismert Iványi József. A gyulai várjátékok állandó közreműködője volt. reméljük, az lesz a szegedi szabadtéri színpadnak ts. Miként annak számít Medveczky Ilona a Cigánybáró és az Aida szólótáncai után. Hosszabb külföldi tartózkodásból hazatérve, filmszerepnek és a szegedi szerződésnek tett eleget, Hamarosan bemutatkozik a színházban Aszlányi— Gyulai Hét pofon című musicaljéban. A szerelmes biciklisták filmkockáiról még emlékezkeznek a szegedi Végvári Tamásra és Dőry Virágra, most alkalmuk lesz az élő szó közelségéről is találkozni velük. Sokáig békéscsabai színésznek számított Stefanik Irén. pályája fontosabb szerepeit — legutóbb a Hedda Gabiért — itt kapta. A szakszövetkezetek Beszélgetés a zsombói tanácsházán Csak két szomszédos község tud azon nemzedékeken át vitatkozni, hogy valamiben melyik volt az első. Zsombó úgy van az őszibarackkal, mint Tápé az olajjal. Hiába Tápén mutatta meg magát először elemi erővel a felszínre tolakodva a föld kincse, mégis algyői olajmezőről vagy szegedi szénhidrogénmedencéről beszélünk. A zsombóiak szerint az „szatymazi" őszibarack bölcsője nálunk ringott. meg is határozza egészen pontosan Faragó István tanácselnök, hogy ho! A Petőfi Iskola 1927-ben épült Itt tanított Sági István, ő telepitett először két holdat. A vasútnak és Kamenszki Béla bácsinak köszönhető, hogy szatymazi barack lett belőle. Ha nem ismernénk a falut és határát csupán két szakszövetkezetének nevét Idéznénk, bizonyítéknak az is elég lenne, hogy elsősorban gyümölcstermő terület lett Zsombó. Gyümölcsöskert az egyik, Virágzó Gyümölcsös a másik szakszövetkezet neve. Az említett Faragó István tanácselnökkel, Vass Zoltánnal, a Gyümölcsöskert elnökével — egyúttal vbelnökhelyettes is —, és Kálmán Ferenc iskolaigazgatóval egy asztalnál ülve szeretnénk egy kicsit a jövőbe látni, de mintha kitörne lépten-nyomon a ceruza hegye, amikor a falu jövőbeni körvonalait rajzolgatjuk. Elkészült ennek a községnek is a távlati fejlesztési terve, remélhetőleg meg is valósul majd. Napról napra jelentkeznek az új község kialakulásának gondjai, ha azt szeretnénk, hogy új községeink korszerű, századunkba illő községek legyenek. De nem azt emeljük most ki — bár nagy gond, de ezt előbb-utóbb úgy is meg kell oldani, hogy az új művelődési ház és az új iskola az építési költségek időközbeni megemelkedése miatt elvitte az egészségház saját erőből történő felépítésének a lehetőségét, hasonlóan sürgeti a megoldást az ivóvózellátás is, — hanem azon meditálunk, versenyképesek tudnak-e maradni a lényegében kisparaszti módszerekkel termelő szakszövetkezetek? Nem általában feszegetjük ezt a kérdést, hanem szigorúan Zsombóra értelmezve. Mondhatja kívülálló is, a zsombói is, hogy ne kezdjük most azért sajnálni azokat a , .szegény" embereket, akik becsorgatnak százezer forintot évenként a pénztárcájukba, ha egyenként, akkor is, hiszen vannak még valódi szegényeink is. A mai látleletre még valóban korai lenne vészharangot kongatni. Kellő objektivitással azonban meg kell látnunk néhány olyan felhőt, amely növekszik és sűrűsödik is. A nagyüzemi táblák az idén már ontják a gyümölcsöt. Mégsem a hatalmas szőlő- és gyümölcstáblák feleselgetnek itt elsősorban a kisparcellákkal, inkább a velejáró gépesítés mutat szamárfület a kézi munkának. Vass Zoltán szavaival élve a szakszövetkezetek tagjainál a hátipermetező és a horolókapa jelenti legtöbb esetben a gépesítés csúcsát. Emberfeletti erővel csalogatják elő a homokból a forintokat az itteni emberek. Egy kánikulai dömpingérés azt jelenti, hogy alszanak is, meg nem is. Eddig megérte, mert ha a Tiszán túlra vitték a gyümölcsöt, ott még a férges alma is elfogyott. Ma válogatnak mindenütt, és kevesebbet fizetnek! A körte és alma nagy része eladhatatlan volt az idén az apróbb barackkal együtt. Ezt a kisüzem nem bírhatja sokáig. Ennél is nagyobb az öregedés — állapítjuk meg közösen. Még most nem lehetne eldönteni, hogy azért mennek-e el a fiatalok innen, mert ők már nem látnak jövőt ebben a gazdálkodási formában, vagy azért, mert ezt a megfeszített roEotmunkát nem hajlandók vállalni. Tény azonban, hogy egyre több családból maradnak csupán az öregek a házban és a hozzá tartozó földön. A szakszövetkezetekben nincs nyugdíj, nincs SZTK. — Mi tehát a megoldás? — kérdezem Vass Zoltántól. Hallottam már elsőkézből is véleményeket, amelyek egyre Inkább a tsz felé sodródnak. — Lehet, hogy ez az egyetlen megoldás, de a tagok többsége még nem látja ennek szükségességét. Amíg erővel bírják, türelmük is van hozzá. Lehet még reneszánsza a mezőgazdasági muffkának. Kell is, hogy legyen. A fellendülés jelei mutatkoznak is már itt-ott. De, hogy ez a reneszánsz éppen a konkurrencia-harc kiélesedését jelenti a néhány holdas gazdaságok rovására — az mostani logikánk szerint biztos. És addig is itt van a nyugdíjnélküli öregség, és a betegbiztosítás hiányóban az a körülmény, amit szeretünk ugyan réginek mondani, de itt ma is érvényes valóság. Magam is ismerek Zsombón embereket, akik nem gyógykezeltetik magukat, pedig régóta időszerű lenne már. Mintha múzeumai lennének a betegségeknek. Nem akarunk kikiabálni innen a tanácsházáról, hogy térjenek meg, emberek, csupán az igazmondás kötelez bennünket. Vigasztaló tudni, hogy a szakszövetkezeteknek saját erőből összehozott, egyre erősödő közös gazdasága is van már. Horváth Dezső A szubrettfeladatoktól sem idegenkedő művésznő most Szegeden várja az újabb erőpróbákat. A Fővárosi Operettszínházból Eger, Miskolc és az NDK operaszínpadain át vezetett Lehoczky Éva útja. Donizetti Lammermoori Lucia című dalművében mutatkozik be. Majd két évtizedet töltött egyhuzamban Bángyörgyi Károly a debreceni színháznál, s nagyon reméli, a hozzá közelálló, izgalmas, mai problematikájú darabokban nálunk is sikert arat. 1945ben a Bárdos Artúr Belvárosi Színház ajánlotta az első szerződést Máriáss Józsefnek — a legutóbbit 1969-ben a Szegedi Nemzeti Színház — ahová Szolnokról érkezik. Munkásszínjátszók között tűnt fel Varga Irén, onnan került Miskolcra. A karakteralakításairól nevezetes színésznő két évtizedes múlttal várja az új évadot. Hamarosan új magvar filmen találkozunk Balogh Emesével, bár könynyen lehet, hogy — Miskolc, Eger. Győr után — a szegcdi színház közönségének addig még személyesen is lesz erre alkalma. Győry Franciska férjével. Végvári Tamással Veszprémben játszott a Lóvátett város, valamint az Achiles és a lányok című darabokban. Szegeden új feladatok várják, miként Lőrinczy Évát is. aki Debrecen, Miskolc, Békéscsaba, Eger után költözik ide. Mögötte többek között Molnár Ferenc Olympiája. Williams: A vágy villamosának Stellája. A szentivánéji álom Herminája — előtte az ismeretlen szegedi színpad, közönség, amivel hamarosan megbarátkozhat. A vidéki társulatok mellett a Déryné Színházzal is járta az országot Jablonkay Mária. aki Miskolcról szerződött. s egyik kedvenc szerepe a Kakuk Marci Csűri Linkája. A színész-rendező Bagó László Kaposvárott három év alatt kilenc darabot rendezett, főként zenés vígjátékokat. operetteket: Pécsről szerződött. Vág Mari Győr és Pécs mellett megjárta a fővárosi Vígszínházat ls, új állomáshelyén a Csongor és Tünde Ledérje, Az aranyember Tímeája után mai hazai darabok is várják. Családi tradíció folytatására vállalkozik a miskolci születésű Tornyai Magda, édesanyja, Lontay Margit örökébe szeretne lépni. Tavaly kapott főiskolai diplomáját eddig Debrecenben gyarapította szerepekkel. A balettkar új szólistái: a Békéscsabáról szerződött Cser Éva és a fővárosi körútról hazajött Korzsényi Tibor. Minikórház a munkásszálláson A Nagy-alföldi Kőolaj- és Fölgáztermelő Vállalat algyői munkásszállásán mintegy 1 millió forintos költség-gel „minikórházat" állítottak fe! Az itt lakó 1509 munkás egészségére egy orvos, és több ápolónő ügyel a jól berendezett rendelőben éjjel-nappal szolgálatot tartanak. Mivel a szálláson több, az ország távoli részében lakó munkás él — az orvosi rendelő mellé 36 fő elhelyezésére alkalmas 12 szobás, „kórháztermeket" építettek, ahol a könnyebb lefolyású betegségekből kigyógyítják az olajbányászokat. Az új orvosi rendelő gondoskodik a munkások táppénzes állományba vételéről, s a szükséges szakrendelésre vagy más gyógyintézetbe utalja a betegeket. Ki fizeti a vízdíjat? Ladányi Imre (Hattyas sor 9.) levélírónknak háza van, és sérelmezi, hogy a háztulajdonosnak kell fizetnie a lakók által fogyasztott víz díját is. Kilb Béla (Faragó utca 20.) olvasónk meg azt kérdezi, hogy kell-e vízdíjat fizetni magánházban a lakóknak, akik közkifolyóról hordanak vizet. Mert rájuk kiabálják, hogy „potya" vizet isznak. Szeged m. j. városi tanácsának 5/1968. számú rendelete a következőket írja elő: „A közműves vízellátásba bekapcsolt ingatlanon fogyasztott víz diját — ha a bériőneV nincs elkülónö nített \'ÍZrfogyasztása — az ingatlan tulajdonosa tartozik megfizetni". A továbbiakban: „A közkifolyón fogyasztott víz díját a kerületi tanács a saját költségvetésében irányozza elő. Ebben az esetben a fogyasztott víz mennyiségét vízmérő útján, vagy becsléssel kell megállapítani. Amennyiben a víz diját a kerületi tanács a saját költségvetésében nem irányozta elő, a közműves vízellátásba be nem kapcsolt, beépített ingatlan tulajdonosa tartozik a közkifolyó használata után megállapított díjat fizetni, ha ingatlana a közkifolyóhoz vezető úton mért ' 50 méteres ávolságon belül fekszik és saját vízellátással nem rendelkezik". Csendhéborítás-e ? Gémes János (Északi körút 11.) családjának tagjai munkából hazatérve bekapcsolják a rádiót, a teraszra szerelt hangszórón keresztül hallgatják, míg az udvaron tartózkodnak. A tőlük harmadik házban lakó szomszéd csendháborításért feljelentette őket. A rendőrség megbízottja a helyszínen figyelmeztette levélírónkat, hogy szereltesse le a hangszórót. Az 1968. október 1-én hatályba lépett 17/1968. számú, szabálysértésekről Intézkedő kormányrendelet előírja: „Aki lakott területen, vagy lakóházban indokolatlanul olyan zajt okoz; amely mások nyugalmát! sérti, 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható". Másrészt éppen levélírónk jegyzi meg, hogy a panaszttevő harmadik szomszéd éjszakai munkába jár,' tehát nyilván nappal pihennie kell. A kéményt fel kell építeni A Sándor utca 18. számú ház tulajdonosa lebontotta az udvari lakás kéményét. Ebben a lakásban él özv. Tóth Sándorné, s mivel nem tud fűteni, kérte a kerületi tanács vb építési osztályát, rendelje el a kémény helyreállítását A háztulajdonos azonban erre nem hajlandó. Mit tegyen a lakó, tél küszöbén? A II. kerületi tanács építési osztálya jogosnak találta levélírónk hozzájuk! bejelentett panaszát, ezért a háztulajdonost arra kötelezte, hogy július 31-ig építtes-j se fel a lebontott kéménvt' A határidő be nem tartása' miatt 500 forint bírságot szabott ki a háztulajdonos-ra, és a munka elvégzésért új határidőt állapított megi Eszerint a kéményt szep-f tember végéig fel kell épí-jv teni. Szeged szobrai Temesvári Pelbárt (1430-1504) (41.) Latin és magyar nyelven írta műveit a jeles prédikátor-író Temesvári Pelbárt. A szegedi panteonban látható szobrát Ohmann Béla készítette. CSÜTÖRTÖK, 1969. SZEPTEMBER 4.