Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-27 / 224. szám

Megkezdődtek a fegyveres erők napja ianepségei Tegnap megkezdődtek Szegeden a fegyveres erők napja ünnepségei. A KISZ Csongrád megyei bizottsága, valamint az MHSZ Csongrád megyei vezetősége délután fogadást rendezett fegyveres erőnk tiszteletére, a pákozdi győzelem közelgő évfordulója alkalmából. Jánoska Gergely alezredes, az MHSZ Csongrád megyei vezetőségének titkára mondott rövid bevezetőt, majd Szögi Béla, a KISZ Központi Bizottságának tagja és Csongrád megyei bizottságának első titkára köszöntötte a meghívottakat, a honvédség, a karhatalom, a határőrség és a többi fegyveres testületek, valamint politikai, társadalmi és állami életünk vezető képviselőit. Felolvasta a KISZ Központi Bizottságának a fegyveres erők tagjaihoz küldött levelét, amely egyebek között hangsúlyozza: „Fegyveres erűink katonái és parancsnokai a nép iránti hűség, a szocializmus ügye iránti odaadás szellemében élnek és dolgoznak..." Ezt követően a szegedi Rózsa Ferenc Általános Iskola úttörőinek küldöttsége köszöntötte virággal és kedves szavakkal a fegyveres testületek képviselőit, közöttük az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok képviselőit. Részt vett az eseményen, s pohárköszöntőt mondott dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára. Ugyancsak ott volt Kertész Ferenc, Moszkvában élő magyar internacionalista veterán, egyik honvédalakulatunk KISZszervezetériek névadója. A film és az általános iskolások Középiskoláinkban. ha gondokkal is, de évek óta eredményesen folyik a filmesztétikai ismeretek oktatása. Ez az oktatás azonban szükségessé teszi, hogy már az általános Iskolában is kapjanak a tanulók bizonyos alapvetést, »melyre ez a magasabb szintű oktatás épülhet. Nem rendszeres filmoktatásról van szó, hanem arról, hogy a filmmel való foglalkozás tudatosabbá és rendszeresebbé váljék. Ez a gondolat volt egyik alaptétele annak az előadásnak. amelyet Bernáth László filmkritikus tegnap délelőtt a szentesi Horváth Mihály gimnáziumban tartott mintegy nyolcvan Csongrád és Bács megyei pedagógus előtt. A szentesi felszabadulási kulturális hetek keretéKorrupt vezető is környezet Mellékágai is vannak a Véber-ügynek Régi, tőbb éves ügyet leplezett le a bűnüldöző hatóság a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz-nél, amikor a vádlottak padjára juttatta Véber Ferenc volt ktsz-elnököt és társalt. A szegedi járásbíróság dr. Füzesi Istvántanácsa ezen a hétéin négy napon át tárgyalta az ügyet, s legalább ugyanennyi tárgyalási nap van még hátra ítélethozatalig. Közben meg kell szakítani a tárgyalás menetét, mert Véber Ferencnek a pesti XXI—XXII. kerületi bíróság előtt is felelnie kell: korrupt összeköttetései ugyanis Csepelig nyúltak, ahol „viszcmtszívességért" lepénzelt embereket. A fővárosban az ellene emelt vád vesztegetésben való bűnsegédi bűnrészesség. Lapunkban annak idején a vádirat alapján ismertettük olvasóinkkal a szerteágazó Véber-ügyet és vádlott-társai szerepét az utóbbi idők legnagyobb szegedi bűnügyében. Az összeg is több százezer forintra rúg, amely „kézen-közön", mint jóvátehetetlen kár jelentkezik a ktsz vagyoni helyzetében, illetve, amit Véber és társai tettek zsebre. Vébernek a vád tárgyává tett „újításai" közönséges csalások. Tarján Károly, a ktsz kereskedelmi osztályvezetője, volt elnöikhelyettes. negyedrendű vádlott első helyen közösködött Véberrel. A Tarján nevén futott újításért — amely nem is lehetett volna az. hiszen már ismert és más cég által gyártott cikkről volt szó — végülis Véber tette zsebre a súlyos ezreket. Véber körül szinte tenyészett a korrupt légkör. A ktsz dolgozóiból például szervezett egy másodállású brigádot, amely mindenkor rendelkezésére állt A brigádot Daoda János, a ktsz volt művezetője vezette éveki-n át. ahogy és\ahova Véber dirigálta. Gombos István, a szegedi fogyasztási és értékesítő szövetkezet elnöke a partfürdőre ti pavilont rendelt Vébernél. A munkákra „nem volt" kapacitás. Halász Ferenc harmadrendű vádi ott — akinek a felesége Gombos István titkárnője — elvállalta Daodával a pavilonok építését előbb 280 ezerért, majd „leszálltak" 210 ezerre. Tízen dolgoztak a pavilonokon, a bérlistán Daoda mégis 18 embert tüntetett fel és írta alá a holt lelkek nevét is a papíron. Véber ezt a vállalkozást csak messziről figyelte, de fél szemét rajta tartotta a várható sápon. — Eredj, Feri — mondta egyszer Halásznak Daoda —, vigyél kl 15 ezer forintot a gazdánok a lakásári Vébert titulálták gazdának. Halász ugyan szabadkozott, mégis kikocogott Veber ujszegedi villájába. A következő bérjegyzéken, azaz már a pavilonok elkészítése és átadása után viszont már Véber neve is szerepelt. S amikor osztoztak, újabb 15 ezret kapott, de fenntartotta magának a jogot, hogy mint gazda, a másodállású brigádnak ő nyújtsa át a pénzes borítékokat. Halásznak és Daodának ls jutott fejenként 22 ezer forint. Ez a azonban nagyon sütötte Halászt, nem mert vele elszámolni a feleségének sem. Amikor megindult a rendőrségi vizsgálat, mindent fel akart fedni. Halász a tárgyaláson adatokat mondott Véber szemébe. 1968-bnn a ktsz 576 dolgozója közül 101-en léptek lei, többnyire személyi okok és Véber miatt. Olyan volt a légkör, hogy abból esak Véber szavának volt szabad kiharsognia. Leváltások, büntető szankciók sem voltak ritkák — vallotta Halász. Ezt erősítette meg az ötödrendű vádlott. Veress Mihály, a ktsz volt főkönyvelője is. 1088-ban felvették belső revizornak Véber Mártonnét, aki olyan hiányosságokat fedett fel, amelyek kellemetlenek voltak Vébernek. Érthető ezek után, hogy a belső revizorból miért lett gyorsan üzemgazdász. Abból a beosztásból már nom lehetett úgy odalátni Véberékre. Persze Veress is kibúlna most a felelősség alól, amikor arról van szó, hogy az „újítások" kifizetésekor hova tette a szemét. A számszaki ellenőrzés mellett kötelessége volt-e az ügyek érdemi részébe, a dokumentumokba is betekinteni, avagy vakon megbízott az újítási előadóban? Túlterheléssel, a bizonylati fegyelem lazaságával, a ktsz zilált pénzügyi helyzetével takaródzott, ugyanakkor a rendőrségi vizsgálat megkezdésekor hamis adatókat bocsátott szántszándékkal a szakértők rendelkezésére, S mit mondott az újítási előadó, a hatodrendű vádlott, Kocsis Vilmos? ö tulajdonképpen a bér- és munkaügyi előadó és csak mellékesen foglalkozott az újításokkal. Legfeljebb csak beszorzott, ha az újítók nem számolták ki a pénzüket. Miért is nézegette volna meg alaposan például Tarján Károly "újítását"? Húzott volna vele ujjat? Ilyen neszesincs újítási előadó mellett azt lehetett tenni, amit Véber akart. Ilyen előadó is kellett erre a posztra, így volt jó. Kocsis most az egyszemélyi vezetésre hárítaná a maga hanyagságát. Tényleg, a ktsz-nek állítólag volt egy vezetősége. Kérdés, hogy a mindenható „gazda" mellett élt-e, akart-e élni demokratikus jogaival, avagy csak bólogatott. Veress azt vallotta, hogy a bizonylati fegyelem megerősítésére tett javaslatait hat vezetőségi ülésen tárgyalgatták. Valójában a vezetőségtől nem kapott érdemi segítséget Nagy az összeg, ami a társadalmi, a szövetkezeti tulajdonból Véberék révén „elcsöpögött", még károsabb és veszélyesebb azonban a korrupció megtörése, kitenyésztése. Hiszen ott van a Véber-ügynek egy „mellékága", a volt műszaki vezető, Biezók Gyula korrupciós ügye is, amely azóta pattant ki, mint jelentettük. Mi tadás: utánozták a „gazdát". Lődl Ferenc ben megrendezett tanácskozás — amelyen részt vett Szemes Mihály, Nádasdy László és Banovich Tamás filmrendező is — az első olyan vitafórum volt országosan is, amelynek tárgya az általános iskolások és a film kapcsolata volt. Az általános iskola és a film kapcsolata két problémát vet fel. Egyrészt a filmet nevelésre kell felhasználni, vagyis gondoskodni kell arról, hogy azok a hatások, amelyeket a film jelent, tudatosan és tervszerűen épüljenek az iskolai oktatásba. Másrészt pedig azt a tennivalót veti fel, hogy a filmmel, mint művészeti ággal ls foglalkozzanak. Természetesen a filmet elsősorban nevelésre kell felhasználni, de az utóbbi feladat sem lebecsülendő. A tanácskozás szerint az általános Iskolásoknak meg kellene ismerniük — mintegy a középiskolai filmoktatás előkészítéseként — a filmkészítés folyamatát. Nem tanítási órán és nem is tanári előadásból, hanem az lenne e legkézenfekvőbb, hogy a minisztérium készítessen egy olyan filmet-, amelyből ezt a munkát a fiatalok megismerhetik. Ezenfelül ki kellene jelölni néhány — legfeljebb nyolc — olyan Játékfilmet, amelyet az általános iskolásoknak meg kellene ismerniük, hogy a középiskolai oktatásban eredményesebben vehessenek részt A film és a nevelés kapcsolatait elemezve az előadó ismertette a budapestiek ügyes kezdeményezését. A budapesti tanács művelődésügyi osztálya és a fővárosi moziüzemi vállalat, a magyar, a történelem, a biológia és a földrajz tanításához kapcsolódó filmekből sorozatokat állított össze és ezekre az előadásokra bérletet hirdetett. Az ügyes kezdeményezés tulajdonképpen tavaly született Budapest egyik kerületében, de az idén általánossá tették. Érdemes lenne megvizsgálni, lehetséges-e ezt a kezdeményezést vidéki városainkban — legalább egy vagy két helyen — megvalósítani. A szentesi tanácskozás értékes és hasznos gondolatokat tárgyalt. Az illetékesek bizonyára megvizsgálják majd megvalósításuk lehetőségeit. Uj művészeti folyóirat Decembertől új művészeti folyóirat jelenik meg „Műgyűjtő" címmel. Negyedévenként lát napvilágot a 66 oldalterjedelmű kiadvány, színes borítólappal, gazdag reprodukciós és fotóanyaggal. Az úi folyóiratot kizárólag előfizetéses formában teriesztik: a postán és a Képcsarnok Vállalat hét budapesti, valamint tizennégy vidéki szalonjában lehet megrendelni a „Műgyűjtő"-t Ma: antológiaest az aulában Tíz évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem Collegium Articuma és a Szépirodalmi Könyvkiadó „Szegedi Fiatalok Antológiája" címmel közel két és fél száz oldalas könyvet bocsájtott közre Király István és Kiss Lajos szerkesztésében. Ez az antológia egy régi modell alapján készült, de új tartalommal. A kötet tőképp azoknak a költőknek és íróknak legjava termését gyűjtötte egybe, akik tíz évvel ezelőtt az egyetem irodalomtörténeti intézetének hallgatói voltak, és akik az intézetben megszervezték az egyetemi írók munkaközösségét. Ez a munkaközösség demokratikus esztétikai vitafórummá vélt, ahol rendszeres heti összejövetelen vitatták meg egymás műveit őszintén, kíméletlenül és — fűzzük ide — nagy hozzáértéssel. Az elhangzott bírálatok segítették az indulókat, tisztázták az ideológiai elveket a tapasztaltabbak részére, és mindnyájukat további alkotásokra késztették. Hogy ezek a viták nem voltak hiábavalók, jól bizonyítja az a tény, hogy a kötetben szeZichy Mihály (1827—1906) Napirenden: az autójavítás gondjai Tegnap a Hungária Szálló rózsaszín termében kétnapos gépjármű-javítási ankét kezdte meg munkáját. A közlekedéstudományi egyesület e heti második jelentős rendezvényét is Kiss Károly, a KTE szegedi szervezetének elnöke, a MAV szegedi igazgatóságának vezetője nyitotta meg, majd a gépjárműjavító ipar jelenlegi helyzetéről és lehetőségeiről számolt be érdekes előadásban Valter Medárd, az Autófenntartó Ipari Tröszt főmérnöke. A tehergépkocsik felújításának korszerű módszereiről, a fejlődés útjáról Lányi Zoltán, az AFIT műszaki és j termeléskoordinációs osztályvezetője tájékoztatta a j mintegy 150 főnyi résztvevőt. A gépjárműjavítás jelenlegi szakmai kérdéseiről azonban nemcsak hazai előadások alapján értesültek a hallgatók: az ankéton Stanislav Cisar, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Autójavítóipari Fejlesztési Igazgatóságának vezetője és Stanislav Bukowski mérnök, a lengyel Műszaki Gépesítési Báziströszt igazgatója, tekintélyes intézetek tapasztalatait, eredményeit ismertette. Az ankét résztvevői a délelőtti program után ebéden vettek részt, majd megtekintették Szeged nevezetességeit. Ma, szombaton a tanácskozás résztvevői ellátogatnak az új autójavítóüzembe. Homoki tapasztalatcsere Tegnap több százan gyűl- nyatermesztés, -betakarítás tek össze Forráskúton a jól gépesíthető, hiszen kétgazdálkodó Haladás Terme- típusú burgonyakombájnt ls lőszövetkezet központi ma- láttak' amelyeknek munkájorjában. Már reggel autó- járó1 elismerően szóltak, val, motorokon érkeztek távolabbról, meg a faluból ls az érdeklődők, hiszen a szövetkezet életében az egyik legjelentősebb eseményre, járásra, megyére szóló tapasztalatcserére került sor. A területi szövetség, a megyei AGROKER-vállalat és a Haladás Tsz rendezésében meghívták a járás, a megye jó néhány termelőszövetkezetét, hogy előttük, a látottak alapján bizonyítson a homok; itt is meg lehet élni. A reggel kezdődő tapasztalatcsere résztvevői megtekintették az újonnan épült 120 vagonos hűtőtárolót, amely nagy szolgálatot tesz a közös gazdaságnak. hiszen a szövetkezetiek már az idei szüret termését ls itt tárolhatják. Ugyancsak a központi majorban láthattál! a jól szervezett áruátvételt, árutovábbítást és a szintén mostanra elkészült ládaüzemet is. A határjáráson elismerően nyilatkoztak a szakemberek, hiszen a közös gazdaságban mindenütt rend és eredményes munka látható. Így a több száz holdas burgonyatáblákon ls, ahol igen jó termésátlagot takarítanak majd be. Az AGROKER itt kis gépi bemutatót tartott, a különböző erőgépek arról győzték meg a szakembereket, érdeklődőket, hogy a burgoreplő költőknek, íróknak eddig közel 30 önálló kötete jelent meg. Emellett a különböző rangos folyóiratokban nagyszámú novellát, kisregényt és más írásművet is közreadtak. Másik nagy jelentősége a fiatalok írásgyűjteményének, hogy az ellenforradalom után, a politikai konszolidáció első éveiben ez az antológia volt az országban az első olyan gyűjtemény, amelyben nemcsak az Ifjúsúg szenvedélyes vitakedve és komoly cselekvés, alkotás iránti vágya csendült meg, hanem — amint azt Kiss Lajos bevezetőjében írja — „mindegyikőjük mély meggyőződése volt, hogy az újat, a korszerűt képviseli, az új igéknek, a jövő szavainak megfogalmazója. A történelem azóta szelektált és ítélt. Nem kíméletlenül, csak Igazságosan." Ennek az „Ítéletnek" alapján jönnek össze ma, szombaton este 7 órakor az egyetemi aulában a kötetben szereplő költők, írók és mindazok, akik szeretik az új Irodalmat. A bevezető beszédet dr. Király István egyetemi tanár, az ELTE Irodalomtörténeti Intézetének vezetője, a szegedi egyetem egykori tanára fog mondani, dr. Kemenes Béla oktatási rektorhelyettes megnyitó szavai után. Az esten közreműködik Gregor József operaénekes. Váradi Zoltán zongorakíséretével, valamint az Egyetemi Színpad több tagja, akik a kötetben szereplő költők és írók műveiből adnak elő. G. U Szeged szobrai (60.) Számos képzőművészeti alkotás dicséri a jeles festőművész, Zichy Mihály munkáját hazánkban. A jeles festő portréját Stróbl Alajos mintázta meg a szegedi panteon számára. SZOMBAT, 1969, SZEPTEMBER 27. |ESEffl Rp G 5