Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

A VAROS RENDJE Tökmag és üvegcserép Séta délidőben. Szépen süt a szeptemberi nap. rendet, rendetlenséget egyaránt látunk. Látja az ember a Széchenyi tér sétányán fehérlő tökmagszigetet, amelynek közepén egy rakás tizenéves ül. Fajtájuk láthatóan: rágcsálók. — Hiába, ezek a mai fiatalok. A Bajza utca sarkán üvegcserép-zuhatag. Az első emelet második kiugrójának középső ablakában egy ablaküveg maradványait veri gondosan baltával az utcára egy idősebb úriember. Fajtája láthatóan: hidegvérű. — Hiába, ezek a mai öregek. A DÁV Oroszlán utcai oldala mentén cseréprakás, a Lenin körút 50. és 63.. a Hajnóczi utca 13. és még ki tudja hány ház előtt, téglahalmok. Legalább ez mutassa, hogy épül a város. Különben rend és tisztaság van. Egy sor tégla Sokan felhívták már a figyelmet arra. hogy a Bajza utcai napközi otthon kerítése kissé hiányos. Mert akárhogy is nézi az ember, a téglából való és a vaskoriátos kerítés magassága valahogy nem illik össze. A téglák tetején látható habarcsból ítélve, no meg a téglányi magasságkülönbségből — pontosan egy sor téglát felejtettek el felrakni annak idején nagy sietségükben a kerítés építői. Mondhatná valaki, hogy egy sor tégla nem a világ. Attól a kis szépséghibától lehet még. kitűnő építmény az óvoda: nem omlik össze. S különben is. azt az egy sor téglát, amit itt hiányol a túl szigorú szem. azt majd esetleg egy másik építkezésen feltalálja, mint többletet. Apróság az a sor tégla, nem más, mint jelkép. Annak a jelképe, hogy a tökéletes munka nem nagyon divatos manapság. Ha észreveszik, benne van a garanciális időben a kijavítása, ha meg nem veszik észre, akkor tiszta nyereség. Igazán? Kié a giigaz? A műszaki könyvnapokat az idén október 15 és november 4-e között rendezik meg — jelentette be szerda délelőtt sajtótájékoztatón Fischer Herbert, a Műszaki Kiadó irodalmi vezetője. Az országos megnyitót a legnagyobb vidéki iparvárosban, Miskolcon tartják. Együttesen 33 féle új szakkönyvet jelentet meg a szakmai napokra a Műszaki, az Akadémiai, a Mezőgazdasági, a Táncsics és a Zrínyi kiadó. A könyvnapok idején körülbelül 300 helyen tartanak az országban műszaki ankétokat. ahol a friss kötetek szerzői találkoznak majd a műszaki könyvek olvasóközönségével. Fővárosi iparkitelepités A Gazdasági Bizottság határozata értelmében a fővárosi tanácsnak az 1968-70es évekre 250 millió forint ipartelepítési alap áll rendelkezésére. Ebből az öszszegből — az elköltözés költségeinek fedezésére — 33 vállalat részesült több mint 220 millió forint juttatásban. Ezekkel a vállalatokkal a kitelepítési szerződéseket már megkötötték. A megállapodások értelmében 7300 dolgozó részére teremtenek vidéken munkavállalási lehe'tőséget. A tervek szerint öszszesen több mint 50 budapesti gyáregységet, telephelyet számolnak fel, köztük sok olyat, amelynek megszüntetése városrendezési szempontból is indokolt. Az 1971—75 között sorra kerülő iparkitelepítést az eddigi tapasztalatok felhasználásával. a legnagyobb gonddal készítik elő. A fővárosi tanács illetékesei például az OKISZ-szal megállapodtak abban, hogy 14 kitelepülésre kötelezett kisipari termelőszövetkezet esetében — az említett ktsz-ek gazdálkodásának sajátosságaira való tekintettel — a főváros területén belül történő áttelepítésre tesznek javaslatot a felsőbb szerveknek. A kitelepítési tervek figyelembe veszik a szénhányái4 tízezer dukétos tó Abban az időben a Honfoglalás és Vidéke című lapnál riportereskedtem, s 999 szeptemberét mutatta a naptár. Éppen befejeztem a négy évvel korábban, a 995-ben Augsburgnál elszenvedett vereségünkről szóló elemző riport írását, s már csak a fényképeket válogattam az anyaghoz, hogy nyomdába adhassam a kéziratot, amikor hivatott a főszerkesztőm: — Közeledik az ezredforduló. írj a holnapi lap első oldalára egy információt a központi ünnepségekről. Kezem már mozdulni akart a telefonkagyló után. hogy felhívjam István fejedelem udvarából az illetékest, amikor hirtelen eszembe jutott, hogy hiszen Graham Bell csak 1876-ban készítette el az első távbeszélő-készüléket, addig viszont nem várhatok. Elindultam hát a fejedelem udvarába. hogy személyesen kérdezzem meg a ceremóniamestert, ám mint kiderült, ő éppen értekezleten volt. így hát azt a tanácsot adták, keressem meg az íródeákját uz is mindent tud. A íródeákhoz jókor érkeztem. Épp akkor ugrott le legújabb kiadású. CX rendszámú angol telivérjéről. s barátságosan a sátrába tessékelt. Amikor befejeztem az interjút, nem állhattam meg. hogy ne érdeklődjem: — Ügy tudom, egy íródeáknak nem éppen nagy a fizetése. Hogyan tudott ebből összespórolni egy ilyen csodálatos lóra valót? — Hahaha — nevetett az íródeák, miközben eredeti skót erjesztett lótejjel kínált — énnekem ez a csodálatos. tízezer dukátot érő ló tulajdonképpen egy fillérembe sem került. — Árulja el a titkot — kértem krákogva, mert az erjesztett italból egy lószőr akadt a torkomon. — Mi sem egyszerűbb — mondta készségesen a deák. — Az egész azzal kezdődött, hogy az OTP-től felvettem ötszáz dukát személyi kölcsönt s azt befizettem egy póniigénylésre. Amikor megkaptam a kiutalást, az azon nyomban eladtam ezer dukátért. Az ezer dukátból ismét beadtam két igénylést, egyet a megam, egyet az apósom nevére. Mondanom sem kell. hogy az újabb kiutalásokat is eladtam. így már kétezer dukátom lett. amiből már négy pónit igényeltem, majd a kiutalások ismételt eladásából lett négyezer dukátom, amiből megvettem készpénzért a pónit. Jó kis ló volt. igénytelen, huszonöt kiló normálzabot fogyasztott száz kilométerre, ha pedig egy kis szuperzabot is kapott, valósággal megtáltosodott. — Amikor ötvenezer kilométert lenyomtam a kis pónival. s már a második sebességgel is csak köhögve kocogott fel a dombokra, sikerült eladnom négyezer-ötszáz dukátért. Mint tudja, éppen annyiba kerül egy új muraközi. Nos. mert már elszoktam a gyaloglástól, s jobb szerettem lóval járni, ilyent igényeltem. Ezt az állatot is szerettem. Megbízható volt. három évig használtam, s mindössze '-étszer kellett rajta patkót cserélnem, de tudja — lassú volt. A negyedik sebességben is döcögött. Azért harmincezer kilométert lenyomtam vele. aztán meghirdettem az eladását éppen az önök lapjában, a Honfoglalás és Vidékében.' Már a harmadik napon eladtam ötezer dukátért. De mit szaporítsam a szót, volt azóta fekete, fehér, pej, sárga, fakó. tűzött, deres és szürke lovam, akadt közöttük arab telivér. Nónius. lipiciai. De mindegyiket úgy vettem, hogy — hála a lóhiánynak. az akadozó importnak — az eladáskor mindegyiken nyertem négy-ötszáz dukátot. Azóta sátram is van a Balaton mellett a jól sikerült üzletekből. sőt. a napokban megvettem tízezerért ezt az angol teli vért. Az elbeszélés hatáséra szédelegve támolyogtam ki az íródeák sátrából. s még akkor is kóválygott a fejem, amikor felébredtem. Reggelizés közben nevetve meséltem el feleségemnek az álmomat, aki két korty tea között egy megkönnyebbült sóhaj közepette jegyezte meg: — Milyen szerencse — mondta —, hogy ma már nem lovon járnak az emberek és senki sem üzérkedhet lókiutalások eladásával. Hát ez valóban szerencse.'.; Balogh) Zoltán Egyelőre úgy áll az ügy, hogy a városban éktelenkedő gizgazok azért növekedhetnek békességgel, mert nincs gazdájuk. Szemléletesen: a giz ehhez tartozik, a gaz meg ahhoz. Azaz mégsem, mert ha a gizt vállalja is a tanács, arra nem tud mindig vállalkozót találni, hogy lekaszáltassa. A gazt meg minek is kaszáltatná. hiszen az a KPM útjain nő. Mondjuk a szőregin. Az már senkinek sem jutna eszébe ebben a gazdag világban, hogy azt a gizgazt — baridé is — a maga számára lekaszálja, hiszen rr g meg is büntetnék érte. • Persze, lehet, hogy mindez csak látszat, az Igazság — egyes tanácstagok türelmetlenkedésére ls rácáfolva — az. hogy Szegedből előbb-utóbb természetvédelmi terüld lesz. Az ember már látja is szinte a reklámot: jöjjön sugárútjaink dzsungel jébe! Csak siessen, mert hamarosan a derék télapó kaszálja le a szegedi bozótokat. Veress Miklós Műszaki künyvnapok Szívtol vaj Száztonnás gépmonstrum Kedden és szerdán végleges helyére emelték az új lábatlani papírgyár két papírszállító hengerét. Az egyébkénj száz tonna súlyú gépmonstrumoknak már Lábatlanra szállítása is sok bonyodalmat okozott. Finnországban készült. Svédországban hajózták be, Hamburgtól uszályon „utazott" az Elbán, Prágától pedig nyolctengelyes teherszállító platón tette meg az utat rendeltetési helyéig. A fél Európát beutazó gép helyreemeléséhez a Gyár — és Gépszerelő Vállalat szakemberei külön tervdokumentációt készítettek. A gépmonstrumot 125 tonna teherbírású daru emelte hét méter magasban levő helyére. Ezzel a hatalmas építkezés leglátványosabb fázisa befejeződött, szat termelésének tervszerű csökkentésével és korszerűsítésével kapcsolatos kormányhatározatokat is. A cél az, hogy a volt bányászok foglalkoztatottsága biztosított legyen. A bányaterületre kitelepülő vállalatok egyébként az érdekelt megyei tanácstól anyagi támogatást is kaphatnak, amelynek fedezetét ugyancsak kormányhatározat biztosítja. — Le Riverend, a kubai akadémia alelnöke tegnap, szerdán Szegedre látogatott. A hazánkban tartózkodó kubai akadémiai küldöttség vezetője szegedi látogatása során felkereste a József Attila Tudományegyetem Középkori Egyetemes Történeti és Latin-Amerika Történeti Tanszékét, ahol dr. Wittman Tibor egyetemi tanár, a tanszék vezetője fogadta. — Az idei hangversenyévad bérletei iránt rendkívül nagy a közönség érdeklődése. Az első koncertig még egy hónap hátra van. de már 548 bérletet vásároltak a szegediek. Ilyen nagyarányú érdeklődésre évek óta nem volt példa. Tavaly ilyenkor még a négyszázadik bérletnél sem tartottak. — A Szegedi Szimfonikus Zenekar a Budapesti Művészeti Hetek keretében szeptember 22-én, hétfőn este szerepelt első ízben a nyilvánosság előtt. A nemrégiben alakult zenekar a kubai balettegyüttes előadását kísérte a Madách Színházban. Félix Gueriera vezényletével. Fehér pulykák — Tóth Béla felvétele — Kodály Intézet. Érdekes határozatokat hoztak a kecskeméti városi tanács szerdai ülésén. Módosították a megyeszékhely idei fejlesztési alapjának kiadási tervét, s egyebek között elhatározták, hogy megvásárolnak egy régi épületet, amelyben „Kodály Zoltán Intézetet" alapítanak. Ebben helyezik majd el a Kodály-dokumentumokat, emléktárgyakat, s lehetőséget teremtenek zenetudományi kutatómunkára is. — A rokkant tetőt helyreállították az újszegedi szövőgyárban. Mint arról annak idején hírt adtunk, leszakadt az újszegedi gyár szövőcsarnokának a teteje. A Seed-rendszerű tetőszerkezetet kijavították és teljesen rendbehozták. Amíg nem építenek új szövőüzemet Újszegeden. addig is biztonságos körülmények között dolgozhat mintegy 300 szövőgép a kilencvenesztendős csarnokban. — Sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt eljárást indított a rendőrség Kovács János 41 éves, Csengele. Móra Ferenc utca 10. szám alatti lakos ellen, aki mint postai kézbesítő, több cím'Rttnek nem juttatta el a pénzküldeményt, az utalványt aláhamisította. Így több száz forintot sikkasztott el saját céljára. Ügyét vádemelésre hamarosan átadják az ügyészségnek. — Betöréses lopás miatt indított eljárást a rendőrség Zsíros Gyula 25 éves, Szeged. Rókusi feketeföldek 38. szám alatti lakos ellen. Kis. kundorozsmán betörte a Petőfi utca 7. szám alatt levő élelmiszerüzlet kirakatát, amelyből különféle italokat vitt el. A község melletti kukoricásban hajtott fel a lopott italból a garatra. Az italtól ^iialudt. a rendőrök pedig lefülelték. — Gyógyszerészértekezlet. A Csongrád megyei és a szegedi gyógyszertárak vezetői az elmúlt fél év munkáját értékelik — a gyógyszergazdálkodást, a szakfelügyeleti munkát és a pénzgazdálkodást — azon az értekezleten, amelyet pénteken délelőtt a Tisza szállóban rendeznek. — Általános iskolából szakmunkásképző. Az új tanév kezdete óta a volt Mező Imre általános iskolában iparitanuló-iskola működik. Más tanácsi iskolákban is 18 tanterem szolgál délutánonként szakmunkásképzés céljaira. — Az építőipari szakmunkások újra megrendezik a szocialista brigádok közötti szellemi vetélkedőt. Csongrád megyében az építésvezetőségeknél és a vállalatoknál elődöntőket tartanak, majd ezután kerül sor a területi döntőkre, ahol szakmánként csoportosítva versenyeznek. A téma: hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulójával kapcsolatos irodalmi, történelmi és politikai ismeretek. — Művészeti pályázat. Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója tiszteletére Baranya megye és Pécs város tanácsa, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa művészeti pályázatot hirdetett a felszabadulás történelmi eseményeit és a szocialista országépítést hűen kifejező irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásokra. Az országos pályázaton tizenöt irodalmi, öt képzőművészeti és hat zenei témára kaptak megbízást az alkotók. Megbízásokra és pályadíjakra összesen 120 eze'forintot fordítanak a tanácsok. A díjak odaítéléséről a jövő év tavaszán döntenek. — Heves 750 éves. Heves megye legnagyobb és egyben névadó községe. Heves alapításának 750. évfordulóját ünnepli az idén. A több mint egy hónapon át tartó ünnepi eseménysorozatot kiállítások, tudományos tanácskozások, találkozók színesitik. Az emlékünnepség szeptember 26án kezdődik. — Film Szinbádró). Krúdv Gyula Szinbúdját kelti életre Huszárik Zoltán úi filmje, amelynek egyes jeleneteit Szombathelyen forgatják. Ezekívül Kőszegen, a Jurisich téren, a Chernel utcában is készítenek felvételeket. A forgatást október második felében kezdik. — A mindenit, csak tudnám a zár rejtjelkulcsát!... — Piac. Szerdai árak: málna 22—24, körte 3—4, alma 2—4, dió 12—14, szőlő 4—7. mák 36—38. szilva 1,50—2. sóska 5—6. zöldbab 4—6. zöldborsó 12—14, karfiol 6— 8, fejeskáposzta 1—1,50. kelkáposzta 3—4, paradicsom 1—1.80. paprika 3—4,50. sárgarépa 3—4, gyökér 4—4,50. fokhagyma 14—18, vöröshagyma 3—3,50. burgonya 2—3 forint kilónként, tojás 1,60—1,70 forint darabonként. — üzérkedés miatt indított eljárást a rendőrség Kiss Vince Szeged. Feltámadás utca 7. szám alatti lakos ellen. Jugoszláv állampolgároktól vásárolt különféle árukat. amelyeket haszonnal továbbadott. Ügyét vádemelésre hamarosan átadják az ügyészségnek. — Nem lesz Szegeden olajipari szakközépiskola. A Nehézipari Minisztérium döntése értelmében nincs szükség Szegeden a tervezett vegyipari és kőolajbányászati szakközépiskolára, mivel az országban már működő, illetve most épülő iskolákban biztosítani tudják a szegedi olajmező műveléséhez szükséges szakemberek képzését is. — Legtöbben az építőiparban. Négv év óta fokozatosan növekszik Szegeden a kisiparosok száma. Legtöbben az építőiparban dolgoznak. A javító és szolgáltató tevékenység 37.6 százalékát a kisiparosok végzik üreseden. CSÜTÖRTÖK. 1969. SZEPTEMBER 25. j ' DFLMAGYAROR&ÁG p /