Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-21 / 219. szám
I A város tövében Itt van Gyálarét Szeged közvetlen szomszédságában, mégis a bemutatásával kell nekem is kezdenem, ahogy erre kértem Gergelyfi Tamás vb elnököt, Tánczos Sándor iskolaigazgatót és Adám Sándort, a Komszomol Tsz mezőgazdászát. Óránkénti buszjárata van a Marx térig, alig tudunk róla mégis valamit Onólló községként 1923. óta szerepel. Száznegyven lakosa volt akkor mindössze, mégis nagyközségi rangot kapott. Nevében is ott volt a nagy szó, de az földrajzi névként került csak bele. Gyálanagyrétként tartották Számon jó huszonöt évig, míg el nem vették tőle ezt a nagyságot is. Pedig csak azt jelezte a neve, hogy az egykori nagy réten települt a falu. Mióta névben megrövidült, egyre jobban nő maga a község. Ahogy a népszámlálás előkészületei sejtetik, már 720 ember lakja 196 lakóépületben, és 130 televízión át tekint ki a nagy világba. A város elszívó hatása Ilyen közel már nem érvényesül. A munkáskezeket ugyan igénylik innen is Szeged egyre gyarapodó üzemei, de a városi élet még álomképként sem szerepel a gyálaiak előtt. Sőt! Tizenkilenc házhelyet adtak el a közelmúltban, összesen egy óra alatt elkelt, három kivételével mindet szegediek vették meg. Azt mondja a tanácselnök, ha százat tudnának áruba bocsátani, az is elfogyna. Mi baja lehet egy ilyen aprócska községnek? — kérdezem beszélgető társaimtól. Csak a tsz mezőgazdásza nem panaszkodik. Gergelyfi Tamás és Tánczos Sándor sorolni kezdi, milyen gondokkal küzd egy növekvőfélben levő falu. összesen két tanterembe jár a nyolc osztály — iskola kellene. Üttörőfoglalkozásra már csak este hat után kerülhet sor, mert addig tanítás folyik a termekben. Az óvoda csak 25 gyermeket tud befogadni, pedig a duplája kér bebocsáttatást. Néhány asszony azért lépett ki a termelőszövetkezetből, Beszélgetés a gyálaréti tanácsházán mert nem tudta kire hagyni a gyermekét. Ahogy felnőttek a gyerekek, úgy kérték újra felvételüket a régóta eredményesen dolgozó szövetkezetbe. Kétmillióba kerülne az óvoda, de a községfejlesztési alap évenként csak negyvenezer forint Művelődési háza nincs, és a fenti számokat ,ismerve nyugodtan mondhatjuk, nem is lesz soha. Igaz, hogy a falu lakói nem is ezt sürgetik, hanem a vendéglőt és a presszót. Nem játék a logikával, ha azt mondom, éppen azért kellene mégis először a művelődési ház. Mert a vendéglő — ahogy én a mechanizmust ismerem — előbb-utóbb úgyis meg lesz. Hirdetik is a község vezetői: bárki jelentkezzen megfelelő ajánlattal a szómbajöhető szervek közül, építhet kisvendéglőt Gyálaréten. ' A termelőszövetkezetet túlzás nélkül nevezhetnénk aszszonyok szövetkezetének, 140 dolgozó tagból mindössze huszonnyolc csak a férfi. Fizetőképesség, kereseti lehetőség szempontjából mégis az elsők között van évek óta. Igaz, szemükre vetik néha, hogy nem emelkedik a színvonal, de ők azt mondják, nehéz annak nagyobbat ugrani, aki először is magasan kezdte. Ha asszonyszövetkezetnek mondtuk, akkor mondhatjuk így is: családias szövetkezet. Itt ugyanis mindennapos dolog, hogy déli 11 óra tájban hazaszaladnak az asszonyok, megfőzik az ebédet, és úgy mennek déltán újra a mezőre. Serencsés adottság, hogy a határ legtávolabbi pontja is elérhető a faluból negyedóra alatt. Melléküzemágra, téli munkára nem ls tartanak igényt az asszonyok, az a néhány férfi pedig talál magának munkát így is' egész télen. Építőbrigádjuk a falu egyre szaporodó új épületeivel van elfoglalva, másutt munkát eddig még nem vállalt Mondja a mezőgazdász, hogy az ezer holdas gazdaság azért nem tartozik a nagy mezőgazdasági üzemek közé. Sokszor kerül szóba az egyesülés. Udvarlók is jönnek már ajánlkozott eddig az Üj Élet is, a Móra is, de még kéretik magukat az asszonyok. Attól idegenkednek, hogy máshova kelljen menniük dolgozni. Bölcs gondolkodásra vall, hogy erőltetni, felesleges ep sürgetni nem akarják a. .termelőszövetkezet vezetői az égyesülést, de már tervezik a közös beruházásokat és számtalan lehetőség kínálkozik máris az együttműködésre. Előfordult, hogy egybe szántják két szövetkezet egymással határos földjét, hogy ne kelljen feleslegesen forogniok a lánctalpasoknak. A mezsgyekarót természetesen helyben hagyják. Néhány szót a mezőgazdaság termékeiről. A fűszerpaprika vezet akkor is, ha a júniusi rekord-esőzés eláztatott belőle néhány holdat Pritamin-paprika, kukorica, kender, — és tíz év óta a vöröshagyma is otthon érzi magát Gyálaréten. A makói hagymával szemben előnyük, hogy itt nincs vírusbetegség. Vigyáznak is a talajra nagyon: hagyma hagyma után még nem került ugyanarra a területre egyszer sem, legfeljebb öt év után kezdik újra. Azt mondják a község vezetői, kitűnő a földjük, a férfiak városi fizetése és az asszonyok szövetkezetből származó jövedelme, meg a háztáji uborkával, cseresznyével, meggyel — érthető, hogy szép házakkal bővül a falu. Horváth Dezső Hűtőtároló Lapunkban is hírül adtuk mór, hogy a járás homokvidékein gazdálkodó termelőszövetkezetek az idén több hűtőtárolót építenek, örvendetes, hogy az első ilyen létesítményt a közeli napokban már át is adják, méghozzá a forráskúti Haladás Termelőszövetkezetben. Szeptember 24-én, szerdán műszaki próba, átadás lesz, hogy az idei termést minél hamarabb itt tárolhassák a gazdaközösség tagjai. Nem múlik el jelentősebb esemény nélkül a többi nap sem, hiszen csütörtökön a Szegedi Járási-Városi Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége itt tartja ülését. 26-án, pénteken pedig igen nagyszabású tapasztalatcserét rendeznek, s ekkor adják át ünnepélyesen a hűtőtárolót is. Ebben a gazdaságban több száz holdon termesztenek burgonyát Jól fizet holdanként 80 —120 mázsát Az AGROKER a burgonyabetakarítás gépeit felvonultatja a gazdaságban, hogy megbizonyosodjanak mind a járásbeli, mind a megyéből ide látogató termelőszövetkezeti tagok, a komplex burgonyabetakarító gépek kifizetődőek. A résztvevő megtekintik a központi majort az ím. forgalmi menesztő, előkészítő telepet is. Starking Somogyi Kérolyné felvétele A pusztamérges! rizling híre már évtizedekkel ez* előtt is túljutott az országhatáron, hiszen az 1910-es években nagy előszeretettel vásárolták a jó homoki bort Svájcban, Ausztriában egyaránt. Napjainkban a nyugati piac a bor mellé gyümölcsöt is kért az itteni táj lakóitól! Jelenleg a gyümölcstermesztő brigád tagjai, akik a. pusztamérgesi Rizling Termelőszövetkezetben dolgoznak* osztályozzák, csomagolják a Starking-almát. A közös gazdaságban 20—25 holdon köztesként termesztenek gyümölcsöt Gondoltak a jövőre is, telepítettek 50 holdon nagyüzemi táblába, de az első termést csak jövőre szüretelik. Ez az ősz kedvezett, hiszen nemcsak szőlőből, de gyümölcsből is jó termést várnak. A gyümölcstermesztő brigádban 35-en foglalatoskodnak, részben szedik a gyümölcsöt, részben pedig, mint képünk is mutatja, nyugati piacokra válogatják, csomagolják az almát Űj bolt Ellenőrzés - papíron? A TOT elnöksége az Idén februárban foglalkozott a mezőgazdasági termelőszövetkezetek belső ellenőrzésével. Megállapította, hogy az ellenőrzés színvonala, hatékonysága együtt javul a gazdálkodás megszilárdulásával és a közös gazdaságokban működő ellenőrző bizottságok egyre hatékonyabban dolgoznak. Ez nyilvánvaló, hogy így van. Mégis el kell hogy mondjuk, a szegedi járásban működő szövetkezetekben nem mindig ilyen biztató a helyzet A rúzsai Szivárvány, a sándorfalvi Üj Élet Tsz-nél például a tervszerűség hiányzott az ellenőrző bizottság munkájából. A jogszabályban előírt általános vizsgálatot például csak a szatymazi Béke. a tiszaszigeti Búzakalász. a bordányi Munkásőr, a baksi Magyar—Bolgár Barátság Tsz szerepeltetett munkatervében. A rúzsai Napsugár Tsz-ben az ellenőrzők azt kifogásolták, hogy a tényleges munka, amit a tsz ellenőrző bizottsága végez, az igen kevés és a hatékonysága is kétségbe vonható. A rúzsai Szivárvány Tsz-ben is mindössze három jegyzőkönyv készült, amelyből a vezetőségnek nem adtak. Dicséret illeti viszont a tiszaszigeti Búzakalász Tsz ellenőrző bizottsái gának munkáját, a témákat jól választották meg. a vizsl gálatok célszerűek voltak, s az eredmény nem is ma| radt el. A falusi pártszervezetek őszi gondjai, feladatai Somogyi Károlyné felvétele Napról napra csinosodnak a homoki falvak. Sándorfalva sem akar lemaradni a „szépítkezésben". Ismét egy tetszetős boltot adtak át nemrégiben a központban. Ha az itt árult kenyér, péksütemény is olyan friss, szép lesz, mint a bolt, örömmel járnak majd ide a vásárlók. Tapasztalatcsere Az állam igen jelentős öszszegekkel segíti a modern, korszerű sertéstelepek meg, valósulását, építését. Nemi csak épületek kellenek azonban a gazdaságosabb. Olcsóbb hústermeléshez, hanem jól bevált nagyüzemi módszerek is. Ezekről tanácskoznak Apátfalván a meghívott megyei szakemberek, a termelőszövetkezetek képviselői. Megnyitót Gyányi Lajos, az Agrártudományi Egyesület agrárgazdasági szakosztályának elnökhelyettese tart. majd Ballabás Sándor, a Csongrád megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója és dr. Szabó János, a megyei állategészségügyi állomás igazgatója tart vitaindítót. Újabb vízművek Egyre több vízmű készül el a szegedi járásban. Nem is olyan régen Pusztamérgesen és Pusztaszeren örvendezhetett a lakosság az átadásnak és Öttömösön is átadták az állami támogatással megépült beruházást. Bakson, a tervek szerint 1971-ben elkészül a törpe vízmű, Rúzsán pedig jövőre adják át a terveket. A balástyaiak is „unják már" a kútra járást. A gazdag faluban nem dicsekedhetnek a Vízellátással. A tervek szerint társulati alapon épülne meg itt is a vízmű 1971-ben. Igaz, a falubeliek eleinte vonakodtak a költségektől. de a kényelmesség, a praktikusság náluk is győzött. Sándorfalván jövőre adják át a vízművet Jő néhány főrumon kinyilatkoztatták, s kinyilatkozták az illetékesek, hogy sikeres esztendő az Idei a mezőgazdaságban, nemcsak kenyérgabonából, de szőlőből, gyümölcsből, és más növényféleségekből ls jő termést takarítunk be. némelyikből rekord várható. így van ez a szegedi járás közös gazdaságaiban is. A nehéz. keserves munkát, amelyet már gépek könnyitenek, most kezdi fizetgetni a homok. Annyi már bizonyos, hogy a várt terméseredményeket meghaladták, s meghaladják a mezőgazdasági termékek. Gcxnd is mutatkozik az elhelyezésnél, tárolásnál. Nemcsak a termelést irányító szakemberekre, de a gazdaközösségekben működő kommunistákra is vár, hogy az őszi gondokon enyhítsenek, s tervszerűen, megalapozottsággal készüljenek a jövő esztendőre. Erről kértünk tájékoztatót Gruber Jánostól, a szegedi járási pártbizottság titkárától. — Mindenképpen örülünk a jó gazdasági eredményeknek. hiszen a tavaszi primőröknél, kalászosoknál meghaladták a termésátlagok a tervezettet. Szőlőből, gyümölcsből jó termést várunk. de kukoricából ls most megtörténhet az a csoda. hogy a homoki földeken termett kukorica nyomába lép a feketeföldieknek. Ez a bő termés némi gondokkal is jár, ami a betakarításban, az értékesítésben és a tárolásnál jelentkezik. Növeli a szövetkezetiek önbizalmát, hiszen nem közömbös, hogy mennyi kerül a közös kaszszába. mennyi jut majd személyi jövedelemként. A betakarítás, s általában a gazdálkodás. nemcsak a szakemberek dolga, hanem a pártszervezeteké is. Hiszen átalakulóban a parasztság gondolkodásmódja, cselekedeteiben. munkájában, gazdája a területnek, félti. s nggódik a jó termésért. Néhány ellentét különösen napjainkban tapasztalható, ami az ipar és a mezőgazdaság között bontakozott ki. a termés és az értékesítés között. A felső párt- én kormányszervek foglalkoznak ezzel, és gyors megoldást követelnek. Az új gazdasági mechanizmus hozta ezt magával, s átmeneti problémák, de a falusi pártszervezetek, kell. hogy helyesen magyarázzák ezeket a dolgokat és segítsenek a problémák megoldáséban. — Nyilvánvaló, hogy legfontosabb teendő az őszi betakarítás. az őszi munkák helyes szervezése. Vegyünk csak egy ágazatot, a növénytermesztést. abból ls a növényvédelmet. Ez sohasem idényszerű, a kalászosoknál például aratástól aratásig tart. Sok részmunkával. így talajfertőtlenítés, vetőmagcsávázás. vetés Stb. Különösen fontos ez most azért, mert a jövő esztendőben nem kötelező vetésterv, érdeke a gazdaságoknak, hogy jó termőtalajra kerüljön a kalászos, így kevesebb földön nagyobb termésátlagokat érhetnek el. Vehetjük mindjárt másik nagy gondunkat itt. a homoki világban, a takarmánytermesztést. a takarmánygazdálkodást. Az állatállomány átteleltetéséhez elengedhetetlen. hogy a megtermelt szálas- és abraktakarmányokat helyesen tárolják. Ide tartozik a rét- és legelőgazdálkodás, ami viszont eddig eléggé „mostohagyerekünk" volt. Nemcsak nyáron kell rá gondolni, de ősszel is. tavasszal is. Bár még a szüret legelején tartunk. de mégis gyors léptekkel közeleg a tél. igen sok építkezés van folyamatban. Jó lenne, ha tél előtt befejeződnének, hiszen nem közömbös, hogy az állatoknak milyen lesz a férőhelye. Említenünk kell a gépek számbavételét, javításra, főjavításra besorolását, esetleg selejtezésre ls. — A gazdag termés nem jelenti azt. hogv nincs egynéhány gazdaság, ahol ne lenne gond. Ezeken a helyeken elsősorban a pártszervezetek arról gondoskodjanak, hogy a kieséseket hogyan tudnák pótolni év végéig. ha nincs más mód. akkor úgy, hogv az üzem által megtermelt. de eladatlan termékeket értékesítik. A vállalatszerű gazdálkodással Jő né* hány termelőszövetkezetnek kintlevőségei vannak, ezek* ről szintén nem szabad el-* felejtkezni. Aztán már mosl gondolkodni kell az 1970-ea esztendő gazdaságpolitikáján; s az adott körülményekhez képest egy-egy üzemen belül a bátor, kedvező termed lési szerkezet, kedvező aráé nyok és méretek kialakítás sára. Ugyanakkor a csök* kent munkaképességűekről az öregekről, a fiatalokról, a női munkaerőkről sem szabad megfeledkezni. A helyi gazdálkodásfejlesztésl programot mindenképpen úgy le* het csak kidolgozni, ha 3 tagság véleményét meghallgatják. megismerik, a kriti* kai véleményeket hasznosít* ják. Vagyis hasznos javasla* tokát dolgoznak ki a gazda* sági vezetőknek, az üzem* fejlesztési terv készítésére! Enélkül egy-egy termelőszö* vetkezet, vagy akár szövet* kezet !s „konzerválódhat'^ Úgyszintén a pártszervezeteifi feladata, hogv az új gazda* sági irányításból adódó le* hetőségekkel élve kihasznál* tatják az üzemek vezetőivel . az állami támogatást, a be* ruházások adta előnyöket, ái különböző lehetőségek fel* tárása is Igen jelentős. így az együttműködésben szinte felmérhetetlen előnyök van* nak. különböző termelési együttműködésben — fm*z; termelőszövetkezet, szakszövetkezet — termények kö* zös feldoleozásában, idényen, kívüli közös üzemek létesítésében a társulásokban, kooperációkban. — A párt politikája nagy lehetőségeket teremt a homoki termelőszövetkezetek előtt Is. A megyében már több jó kezdeményezés született. a szegedi járás is felzárkózhat ezek mellé. Nem kell ahhoz szakmérnöki dioloma, hogy a termelőszövetkezetek pártszervezetet kezdeményező szerepet játszanak. irányítói. nagyobb segítői legvenek a termelásnek — felezte be nyilatkozatát a járási pártbizottság titkára. Sz. L. L VASARNAP, 1969. SZEPTEMBER 21 I DtLMAÜYARÜRSm 9