Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-03 / 203. szám

H roskatag Budapest meg a szürkeség Bizony, türelmes jószága papiros. Firkálhatnak rá bármit, eszébe se jut lamentálni miatta. A papírtürelemnek azonban különösen dicséretes példáját adja a Daily Mirror című londoni újság, amely múlt pénteki szárijában istentelenül nagyot hazudott Budapestről. A hazugságot egy bizonyos Woodrow Wyatt nevezetű jobboldali munkáspá.u képviselő követte el, aki nemrég Magyarországon járt szétnézni, s mire hazaért a ködös Albionba, tótágast alt benne minden, amit látott. Íme: „Budapest, ahová kétéves szünet után most ismét ellátogattam... még kopottabbnak és roskadozóbbnak néz ki, mint azelőtt. A tatarozatlan, túlzsúfolt házakról tovább mállik a festék, tovább hullik a vakolat. A szovjet kommunizmus szürke iszapja egyre vastagabban lepi el Magyarország szép, régi fővárosát. A gazdasági élet nem sókkal jobb. Egykét új autóval több van, egy-két új áru jelent meg az egyhangú, szürke üzletekben .. i" Nna! Szóval ez az angol úriember sommásan elintézett bennünket. De mit tehetünk, hogy ne ilyen vadul lássa a magyar gazdaságot és életszínvonalat? Javasolhatnánk neki. olvassa el a Der Mund című svájci lap ez év augusztus 14-i számában Hausmartin Schmid — szintén kapitalista szemüveget viselő kolléga — budapesti riportját. Ez a képes beszámoló ugyanis — bár kétségtelenül mérgelődve — némileg eltérő megállapításokat tartalmaz: „ ... a keleti jólét benyomását kelti Budapest. Magyarország az elmúlt két évben egy kis ,gazdasági csodát' élt meg." Mi azonban tudunk ennél hitelesebb forrásról is. A fővárosi tanács végrehajtó bizottságának április 16-i ülésén készült jegyzőkönyvben található: „Állami erőforrásból — évenként emelkedő irányzattal — 35 ezer 500 lakás építését tűzte ki célul a harmadik ötéves terv. Ebből 1966—68 között 18 ezer 901 családi ottK'ont adtak át Budapesten." De hát az angol turista ezt a 19 ezernyi lakást nem vette észre, ő csak hulló vakolatot, meg vastag szürkeséget látott! Aztán szolgálhatunk egyéb adattal is. A BM közlekedési csoportfőnöke szerint: „a gépjárműpark 1967-hez képest 9,2 százalékkal gyarapodott. Mintegy egymillióan rendelkeznek az országban gépjárművezetői igazolvánnyal, 8,7 százalékkal többen, mint 1967-ben" Jó, rendben van, ezt a változást nem észlelhette egy külföldről idevetődött járókelő, mégis úgy gondoljuk: „egy-két új autóval több van" fogalmazása arra vall, hogy kissé nagyvonalúan kezeli a valóságot. Különben nincs harag, igen tisztelt Woodrow Wyatt úr, sőt két év múlva ismét szívesen látjuk szerény körünkben. Reméljük, akkor is ír majd ilyen emeletes — nekünk bizonyos értelemben kedvező — ostobaságot. F. N. I. Szegedi professzor Az Akadémia Kiadó Harmadkori lombos fák címmel most jelentette meg dr. Greguss Pál, szegedi Kossuthdíjas egyetemi tanár új könyvét. Ez folytatása a korábbiaknak, amelyekben a szerző huszonöt évi munkájának eredményeit foglalja össze. A legújabb műben a tudományos kutatók — geológusok, archeológusok, paleontológusok — és gyakorlati szakemberek számára egyaránt értékes megállapítások találhatók. Greguss professzor a harmadkortól a negyedkorig, tehát hatvanmillió évre visszamenőleg meghatározta hazánk növényvilágát. Az ország különböző részein, a bányákban talált kövületekből kiderült, hogy egykor a babérfák, a fügefák, a pálmafélék, az afrikai akácok nagy kiterjedésű erdőségeket képeztek itt és olyan más melegégövi növények tenyésztek, amelyek ma már csak a trópusokon láthatók. A könyv megállapításait mintegy nyolcszáz mikroszkopikus felvétel szemlélteti. A gyakorlati szakemberek számára azért lehetnek fontosak a negyedszázados munkával összegyűjtött adatok, mert segítségükkel megállapítható a bányák, illetve a szénmezők kora, keletkezési ideje. Erdészeti technikumok nemzetközi találkozója Tegnap délelőtt Fogarasi János, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási főosztálya osztályvezetőjének üdvözlő «zavalval kezdetét vette Szegeden az erdészeti technikumok nemzetközi szakmai versengése és baráti találkozója. A hallgatók a mai nagy szabású versenysorozat színhelyével ismerkednek^sotthalmon. a technikumok nevelői pedig a hagyományosnak tekinhető szakmai szeminárium előadásait hallgatták meg. Dr. Sali Emil. a MÉM Erdészeti Hivatalának vezetőhelyettese nyitotta meg a szemináriumot, hangsúlyozva annak fontosságát. 1967 óta találkoznak évenként a technikumok mérnök-tanárai — először Csehszlovákiában, tavaly az NDK-ban. idén pedig nálunk. Szegeden — hogy kölcsönösen ismerkedhessenek egymás munkájával. E találkozók tekinthetők végeredményben szakmai továbbképzésük egyetlen fórumának is. Megjelent a megnyitón Papp Gyula, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettese. Gaál Józsefné, a Művelődésügyi Minisztérium munkatársa és dr. Korom Mihály, a MEDOSZ Csongrád megyei bizottságának titkára is. A megnyitó után több előadás hangzott el az erdészeti szaktárgyak gyakorlati oktatásának. valam;,nt az iskola és a tudományos kutatás kapcsolatanak témaköréből. Ma és minden este az ÉVA presszóban S órai tea, tánc KENDERESI—GYURIS DUÖ. Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat, Szeged Isz kulturális „melléküzem" A Tolna megyei Faddon szeptember 1-től kezdve a helyi Lenin Tsz vette birtokába a községi művelődési házat. A megkötött szerződés szerint a tsz a korszerű művelődési házat kulturális alapjából tartja fenn és fejleszti. A művelődéspolitika irányítása változatlanul tanácsi hatáskörben marad: a tsz-tagok igényei és javaslatai szerint, a községi tanács vb hagyja jóvá az évi programot. A faddi tsz kezdeményezésére a Művelődésügyi Minisztérium módosította azt a rendeletét, amely szerint a tesz-ek nem üzemeltethetnek művelődési házat. Eldőlt Csanádpalota, Magyarcsanád és Battonya versenye M ikor és hol lépett magyar földre az első szovjet katona? Régebben úsv tudtuk, fiért is vasv három küzd kiadása mée 1967-ben is Régebben úgy tudtuk, hogy a Vörös Hadsereg csapatai 1944. szeptember 26án léptek magyar földre. Az 1955-ben megjelent Felszabadulás című dokumentumkötet alcímében is ezt a dátumot viseli. Később adatok kerültek elő, amelyek azt bizonyították, hogy Csanádpalotán már szeptember 24-én megjelentek az első szovjet csapatok. Néhány bibliográfia és más kiadvány — köztük e sorok írójának nemrég megjelent „Szeged fölszabadulásától az ország fölszabadulásáig" című időrendi összeállítása, a Somogyi-könyvtár kiadványa — ezért ezt a napot tüntette föl. Homéroszért hét város versengett, Petőfiért is vagy három küzd még ma is; az első fölszabadult magyar község rangjáért is Magyarcsanád, Csanádpalota és Battonya vív. Ujabban előkerült adatok szerint — Tóth Sándor hadtörténész találta meg a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának levéltárában a napijelentések között — elsőnek, magyar földre a 2. Ukrán Hadsereg 18. önálló harckocsihadtestének három páncélosból álló földerítő szakasza, Birjuhov hadnagy vezetésével 1944. szeptember 23-án délelőtt fél tizenegykor lépett Battonya határában. A Magyarország története című munkának második Sárba szórta utasait Augusztus 24-én történt: Sokan várták Bordányban az Üllés felől 16 óra 50 perckor érkező autóbuszt. Késéssel érkezett, s ahogy megállt. Külföldiek szemével Dr. Hans Kurt és dr. Mannisch József Svájcból, illetve Jugoszláviából látogattak el Szegedre családtagjaikkal. Mint írják, ezelőtt tíz éve voltak itt utoljára. Tartós ittlétük tapasztalatiból négy levéloldalon hányják szemünkre a vasúti nagyállomás környékének rendezetlenségét, amely — szerintük — semmit nem változott az elmúlt évtizedben. Kárhoztatják a tanácsot, a város lakóit, mindenkit, hogy nem gondolnak a Szegedre érkező külföldiek első benyomásaival. Kifogásaik — sajnos — nagyrészt igazak: a nagyállomás környékén még éppen elég rendezni való van. Ezt jól tudják a város vezetői, lapunkban is többször írtunk róla. A maliciózus hang azonban igazságtalanul elfogult. Először is, mert az Indóház téren évekkel ezelőtt társadalmi munka segítségével parkosítottak, ott új épületet is emelnek, s a régiek tatarozása is napirenden van. Másodszor ós sokadszor Szeged éppen az elmúlt tíz évben fejlődött legtöbbet: lakóházak, utak, parkok épültek, egész utcasorokat rekonstruáltak. Azért is, hogy az idegeneknek tetsszék, de főleg azért, hogy az itt lakóknak jobb legyen. megrohanták az utasok. De még felkapaszkodni sem volt idő, amikor újra indult, anélkül, hogy erre felhívták volna az utasok figyelmét. Többen lesodródtak sárosak lettek. 10—15 méter után ismét megállt a busz. Konsánszky Sándorné (Kübekháza, Erzsébet utca 149.) Szegeden átutazván reklamálni ment a Marx téri irodára, ahol azt mondták neki, hogy ha nem mennének olyan sokan a búcsúba imádkozni, nem lenne annyira zsúfolt a busz. Persze, hogy ki honnét vagy hová utazik, s imádkozik vagy káromkodik, semmi összefüggésben nincs a biztonságos és udvarias szállítással. Levélírónk a MÁVAUT-tisztviselőnek azt is említette, hogy panaszt tesz lapunknál, mire úgy válaszoltak, ők akkor is „kivágják" magukat a slamasztikából. Kár ilyen meg nem engedett modorral rontani a 10. AKÖV hírnevét! kiadása még 1967-ben is október 6-át tünteti föl időrendi táblázatában a magyar határ átlépésének időpontjául. Ennek a tévedésnek az a magyarázata, hogy a 2. Ukrán Hadseregnek a Magyarország fölszabadítására indított nagyszabású támadása valóban október 6-án indult meg. Az ennél korábban hazánk területére lépett csapatok az ellenség üldözése közben, a gyönge ellenállás következtében, vagy éppen ellenállásra nem találva mintegy véletlenül, a „tehetetlenségi erő" folytán szaladtak előre. Így szabadult föl 23-án Battonya, 24-én Csanádpalota, Föideák, Nagylak, Királyhegyes, 25-én Magyarcsanád,. Apátfalva, Kövegy, sőt szeptember 26-án az első város, Makó is. A szovjet csapatok további előnyomulását az általános támadás megkezdéséig, október 6-ig leállították. Ezért hoszszabb ideig — szeptember 26-tól október 6-ig — állt a front, újabb magyar helység nem szabadult fö! Az október 6-i nagy offenzíva eredményeképpen már aznap fölszabadult Békéscsaba, Orosháza, Sarkad, Békés, Mezőberény, Ambrózfalva, Nagyér, Pitvaros és még több mint 300 kisebbnagyobb magyarországi helység, s október 11-én igy szabadult föl Szeged is. Mindezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert a következő hetekben iskolákban, gyárakban kiállítások, előadások, vetélkedők tárgyalják majd a fölszabadul lás történetét, s mivel s közkézen forgó források, így a Somogyi-könyvtár említett füzete is, még a szeptember 24-i dátumot rögzíti, külön föl kell hívni a figyelmet Tóth Sándor alezredes új kutatási eredményére és aa ebből következő változásokra. Péter László Rossz az élelmiszer-ellátás Ogy látszik, mostanáig sem rázódott helyre a rend Tarján élelmiszer-boltjában. Pedig több hatósági ellenőrzés, s lapunk néhány cikke is felhívta az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat figyelmét a rossz ellátásra. Balla István most azt írja, hogy gyakran a legfontosabb élelmiszereket sem lehet beszerezni a boltban. Augusztus 24-én nem volt zsír, más vasárnapokon hiába kerestek kenyeret. Augusztus 25Szimfónia cigarettát nem kapott a vevő. Általában nagyon szegény a hentesáruválaszték, legfeljebb párizsi és egyfajta felvágott között lehet válogatni. Háztartási vatta és egészségügyi papír is elvétve van. (Sajnos, ezek másutt sem mindig kaphatók.) Ideje lenne, hogy a lakosság növekvő számával arányban és megfelelő színvonalon látnák el az üzletet áruval — írja olvasónk. Bogár a kenyérben Mintát küldött levelében Tapodi Gyula (Röszke, Felszabadulás utca 58.) olvasónk abból a kenyérből, amelyet a röszkei általános szövetkezeti boltban vásárolt. A minta vitathatatlanul mutatja, hogy a kenyérbe a Csongrád megyei Sütőipari Vállalat szegedi járási üzeme egy bogarat is belesütött. Mint olvasónk, mi is azt jegyezzük meg, hogy ehhez nem kell külön kommentár. KISZ-klub katonáknak Szeged szobrai Ifjúsági klubot avattak a Zalka laktanya KISZ-istái. Az elhanyagolt, régi klubszobát a sorkatonák saját elképzelésük szerint alakították újjá. A falakat kovácsoltvas polcok, natúrszínű faburkolat díszítik, s az ablakok előtti hosszú függöny otthonosságot kölcsönöz a helyiségnek. A klubavató ünnepségen Juhász István őrnagy a laktanya parancsnoksága nevében méltatta a KISZ tagjainak munkáját. Elmondta, hogy a különböző vállalatoknál végzett munka ellenértékeként kapott anyagot használták fel a klub csinosítására Ezután Szőnyi Mártonról. a KISZ-klub névadójáról beszélt, aki orosz hadifogságból megszökve önként jelentkezett partizánnak, s 1944. október 11-én — Szeged felszabadulásának napján halt hősi halált a Miskolc környéki harcokban. Az ünnepi beszéd után Mari Kálmán, a Csongrád megyei KISZ-bizottság titkára a KISZ-bizottság ajándékát, egy lemezjátszót addot át az ifjúsági klub létrehozásában részt vett fiataloknak. Az ünnepség második részében a Magyar Néphadsereg művészegyüttesének négy tagja — Falvay Klára. Koítlári Olga, Hetényi Pál és Molnár Miklós — adott Himnusz minden időben címmel zenés irodalmi műsort. A közel kétórás összeállításban többek között Brahms, Debussy. Hándel, Mozart, Illyés Gyula, Juhász Ferenc. Moldova György, Váczi Mihály. Garai Gábor, Benjámin László és Nagy László művei szerepeltek. Apáczai Csere János (1625—1659) (40.) Paraszti sorból küzdötte fel magát Apáczai Csere János a filozófiai és pedagógiai írók első sorába. Hosszabb ideig tanult Európa különböző egyetemein, majd hazájába megtérve, a gyulafehérvári kollégium tanára lett. Főműve a Magyar Encyclopedia. amelyben a hasznos és szükséges ismereteket foglalta rendszerbe, tudományos igénnyel. A szegedi panteonban látható emlékművét Martinelli Jenő készítette. SZERDA, 1969. SZEPTEMBER 3.