Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-17 / 215. szám

yiLAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! 59. évfolyam, 215. szám 1969. SZEPTEMBER 17., SZERDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 hldalon. ÁRA: 80 FILLÉR EsilM növekvő gondok Csongrád megye és Szeged Iparvállalatai közül egyre több helyen mérsékelték a heti munkaidőt. A múlt év elejétől fokozatosan tértek át a 44 órás munkahétre, s jelenleg 61 325 ember dolgozik ilyen beosztásban. A gyárak önerőből tettek eleget a munkaidőcsökkentésnek, amelynek két fő feltételét határozták meg: ne csökkenjen a termelés és a dolgozók keresete. Sokakat érintő változásról van szó, s ezért is helyeselhető. hogy az SZMT elnöksége napirendre tűzte a munkaidő-csökkentés tapasztalatait. Tegnapi, keddi ülésén az élelmiszeripari vállalatoknál szerzett tapasztalatokat vitatta meg a szervezett dolgozók megyei tanácsának elnöksége. A terjedelmes és körültekintő jelentés, amelyet az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének Csongrád megyei Bizottsága terjesztett elő, részletesen körülírta, miképpen alakult a helyzet a megye nyolc élelmiszeripari vállalatánál, ehol a heti munkaidő 44 órára mérséklődött. A termelékenység stagnál Azok a vállalatok, amelyek áttértek a rövidebb munkaidőre, pontos intézkedési terveket készítettek. Általában négy területet használtak fel arra, hogy a heti 4 órát pótolják: első helyen szerepelt a műszaki fejlesztés. majd a szervezési intézkedések, a veszteséges Idők, „üresjáratok" megszüntetése és a normák felülvizsgálata, néhol pedig újabb létszám felvétele. A jelentésből kitűnik, hogy a műszaki fejlesztés hozott legkevesebbet a „konyhára", mivel a pótlásra szoruló munkaidőnek mindössze 15—18 százalékát fedezte. A szervezési intézkedések és a veszteségidők csökkentésével 40—50 százalékos fedezetet sikerült elém'. míg a normák rendezése révén 30—35 százalékot nyertek. Ezekből az adatokból bizonyos következtetéseket lehet levonni. Talán az a legnagyobb baj, hogy a termelékenység stagnált az elmúlt időszakban. A termelékenységet viszont elsősorban a műszaki fejlesztéssel lehet előbbre vinni. Persze vannak egyéb lehetőségek is: ésszerű termelésszervezés, a meglevő tartalékok kiaknázása és a munkafegyelem magasabb színvonalra való emelése. Mérséklődött, vagy nem? A hivatalos munkaidő a nyolc élelmiszeripari vállalatnál heti 44 óra. A felmérés azonban árnyoldalakat is mutat, mert kiderül, hogy az idei esztendő első felében ez a nyolc vállalat 66,5 ezer túlórát használt fel. Különösen sok a túlóra a Szegedi Konzervgyárban, a Csongrád megyei Gabonafelvásárló Vállalatnál és az Állami Pincegazdaságnál. A gabonafeldolgozónál és a pincegazdaságnál nem tartották be a kollektív szerződésük erre vonatkozó előírásait, azokat megszegve törvénysértést követtek el —, rögzíti a szakszervezet jelentése. Az okokat vizsgálva kiderül, hogy a gabonafelvásárlónál nem a munkaidő csökkentése miatt vettek igénybe oly sok túlórát, hanem azért, mert- kevés a rakodómunkásuk. A vállalatnál felhasznált túlóráknak 67 százalékát a vasúti kocsik ki- és berakása emésztette fel. A nyolc vállalat összesen 2 százalékkal emelte dolgozóinak létszámát, de ez a növekedés nem függ össze a munkaidő csökkentésével, hiszen a termelés mennyisége ennél jóval nagyobb mértékben emelkedett. Mégis vitathatatlan, hogy nagymérvű túlóráztatás „feledteti" azt, hogy rövidebb lett a munkaidő: papíron igaz, de a valóságban más a helyzet. A szabad idő felhasználása A szabadidő eltöltése magánügynek számít az egyén számára —, ez Igaz, de mégsem mindegy, hogy társadalmi szinten hogyan realizálódik a kéthetenkénti szabadnap. Az SZMT elnöksége felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti szervek nyújtsanak több lehetőséget a dolgozók kulturális, szakmai és általános művelődési lehetőségeinek jobb kielégítéséhez. Az említett élelmiszeripari vállalatok jelentős erőfeszítést tettek, hogy a kétnapos pihenőidőt a munkások szervezetten és jól kihasználhassák: országjáró túrákat. gyárlátogatásokat szerveztek, a Tisza partján üdülőket építettek. A Húsipari Vállalat Mártélyon is létrehozott egy hét végi házat, amelyet elsősorban a vásárhelyi dolgozóik vehetnek igénybe. A gabonafelVásárló vállalat és a sütőipar Is épített a festői szépségű Mártélyon üdülőházat munkásai számára. Altalános tapasztalat, hogy a fiatalok veszik igénybe a hét végi kirándulási lehetőségeket és az üdülőházakat, a családos asszonyok leginkább odahaza, munkával, vagy pihenéssel töltik el a rövidebb munkaidő által szerzett szabadnapokat. A jelentésből kiderült az is, hogy még ebben az évben bevezetik a 44 órás munkahetet a Csongrád megyei Tejipari Vállalatnál, ahol már elkészítették a pontos felkészülési tervet. G. I. a cirkusz A KÖZTI tervei alapján épfll a Városligetben a lebontott Nagycirkusz helyén az új Cirkusz Palota. A kétezer nézőt befogadó építményt a Középület Tervező Vállalat vasbetonból készíti. A legmodernebb elektroakusztikai és fényberendczésekkel felszerelt cirkusz a jövő évben nyitja kapuit. A hideg idő beállta előtt tető alá kerül az új létesítmény és megkezdhetik a belső szerelési munkákat Megnyílt az ENSZ közgyűlése Kedden délután, közép-európai idő szerint este nyolc óra után New Yorkban megnyílt az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 24. ülésszaka. A világszervezet 126 tagállama magas szintű küldöttségekkel képviselteti magát: az ülésre több állam- és kormányfő, illetve külügyminiszter jelentette be részvételét. Már a világszervezet székhelyén tartózkodik Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, aki hétfőn este érkezett New Yorkba. Ugyancsak New Yorkban van számos szocialista ország külügyminisztere, az afrikai és ázsiai államok sok vezető politikusa. Rogers amerikai külügyminiszter szintén megérkezett a közgyűlésre. A keddi megnyitó ülésen a (Folytatás a 2. oldalon.) Fosk Jenő fogadta a lengyel parlameti küldöttséget A küldöttség Fock Jenőnél Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke kedden délelőtt az Országházban fogadta a lengyel parlamenti küldöttséget, élén Czeslaw Wycech-csel, a szejm elnökével és szívélyes, baráti eszmecserét folytatott a delegációval. Az Országház delegációs termében kedden befejeződtek a magyar—lengyel parlamenti tárgyalások. A megbeszéléseken részt vett magyar küldöttséget Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, a lengyel delegációt Czeslaw Wycech vezette. Kállai Gyula az Országház Vadász-termében ebédet adott a lengyel parlamenti delegáció tiszteletére. A lengyel parlamenti küldöttség este az Operaházban megtekintette az Undine című balett előadását. (MTI) Egy év-ezer új munkahely Makón tartott ülést a megyei kép viselőcsoport Tegnap a makói városi tanács székházában Balogh László, Bódi László, dr. Dömötör János, Lacsán Mihályné, Katona Sándor, Kurucz Márton, Nieszner Ferenc, Patai Sz. Sándorné, Halmágyi Ivánné és Tóth Szilveszterné országgyűlési képviselők részvételével csoportülést tartott a megyei képviselő testület. Makó fejlődésének fő kérdéseiről dr. Forgó István vb elnök adott írásos tájékoztatót, amelynek alapján érdekes vita bontakozott ki a város jelene és jövőjének problémái fölött. Az ülésem megjelent dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb titkára és Arató Márton, a városi pártbizottság titkára is. Különösen érdekelte a képviselőket a város iparosodása. 1969-ig összesen 15 új ipariüzem létesítésére került sor, ötöt pedig nagy beruházással korszerűsítettek és bővítettek. A város a napokban ünnepli felszabadulásának 25. évfordulóját, s ez az év emlékezetes marad azért is, mert egyetlen esztendő alatt több, mint ezer ipari munkahelyet létesítettek, amelyekben 80 százalékban nők kaptak állandó munkát. Noha egyes üzemek átmeneti munkaerő gondokkal küzdenek, a városban van munkaerő és van elegendő munkaalkalom is. Gondolok a város további iparosítására, hiszen — a gépesítés következtében — a közeli években újabb munkáskezek szabadulnak fel a mezőgazdaságból. Szóbakerült a város kommunális helyzete. Mint a tájékoztató mondja, az elkövetkező 6—7 évben 1600 lakás megépítésére tesznek kísérletet, elsősorban a magánerőből való építkezés fokozásával. A város még két éve is 55. helyen állt az épületen belüli vízvezetékkel ellátott lakásokat illetően. A vízmütársulat létrehozásával 123 kilométer vízvezeték-hálózat kiépítését tervezik. A lakosság családonként 3500 forinttal járul hozzá a hatalmas program költségeihez. Jelenleg 35 százalékánál tart a program végrehajtása. A csatornahálózat kiépítése is kiemelt feladat a városfejlesztésben. Igen örvendetes, hogy — 1939 óta először — ebben az évben már 30-cal több az abszolút természetes szaporodás, s remélhető, hogy a város lélekszámának csökkenése ezzel megállt. A dinamikusan fejlődő város sok olyan kiváló tapasztalatot kínál, amelyet máshol is hasznosíthatnak. Dr. Dömötör János felszólalásában éppen erről az optimista, de realitásokon nyugvó városfejlesztési koncepcióról beszélt, s különösen példamutatónak tartotta a lakosság saját erejének sikeres mozgósítását. Halmágyi Ivánné tanácsolta: még nagyobb figyelmet fordítson a városvezetés a perifériákra, noha köztudott, hogy az évszázados elmaradottságot egy-két év alatt nem lehet pótolni. Bódi László szintén kiemelte a város iparosításában elért sikereket és síkraszállt a vidéki városok további iparosítása mellett. Kurucz Márton a makói tapasztalatok közül azt emelte ki, hogy a városvezetés támaszkodik a lakosságra, a közvélemény megértésére; de határozott elképzelése van a jelent és a jövőt illetően. Felszólalt dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb titkára is, aki néhány kérdésben tájékoztatta a képviselőket a negyedik ötéves terv eddigi Csongrád megyei elképzeléseiról és a makói lehetőségekről. Arató Márton, a városi pártbizottság titkára köszönetet mondott a képviselőknek a város problémái iránti érdeklódésért. Hangsúlyozta, hogy Makó párt- és tanácsi vezetői —, mint más városokban is — rendkívül nagy munkát végeznek a várospolitikai tervek megvalósításáért, s ebben a munkában mindig támaszkodnak a lakosság cselekvő támogatására. A vitát az elnöklő Katona Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának titkára, a képviselőcsoport vezetője összegezte, kihangsúlyozva, hogy a város gondjainak isnfferetében még inkább támogatni tudják parlamenti munkájukban a jogos igényeket, természetesen mindig összhangban az ország egyetemes érdekeivel. Végül a megyei képviselőcsoport az országgyűlés soronkövetkező ülésszakára való felkészülés feladataival foglalkozott. Részvétfáv'rat D. Petrescu halála alkalmánál Az MSZMP Központi Bizottsága és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához és a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsához intézett táviratban fejezte ki részvétét Dumitru Petrescu a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága állandó elnökségének tagja, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa alelnöke elhunyta alkalmából. (MTI)