Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-16 / 214. szám

filmjei • a hét filmjei -a hét l-'í I I II I I I I I I I II II,II I I í I I I II-1 I I II !• 1:1 I IJ I I I 1,1,1 A tetovált" férfi A kiinduló alapötlet is­merős. A világhírű Roald Dahl írta meg; magyarul novelláinak Szuperpempő címmel nemrég megjelent gyűjteményében olvashat­tuk. Dahl novellájában ar­ról van sző, hogy egy pá­rizsi művész képet fest egy férfi hátára, aki ettől a művész halála után hirte­len hihetetlen értékessé válik: milliókat hordoz a bőrén. Jan Moravec filmjé­ben — lényegtelen különb­ségekkel — ugyanez tör­ténik Bendával, a szolid kisemberrel. Csak éppen nem kép, hanem tetoválás kerül a hátára. De a teto­válás is nagy érték. A fes­tő életművének kiemelkedő darabja. Ennyi a közős kiindulás. Roald Dahl azonban egé­szen másfelé bonyolítja a történetet, mint a csehszlo­vák Moravec. Dahl novellá­jában a cselekmény moz­gatója a pénz, a haszonszer­zés, az üzlet. A festményt mindenki meg akarja sze­rezni. Végül valakinek egy furfangos ötlettel sikerül, s aztán egy napon hirtelen megjelenik egy tárlaton a híres festmény, bekeretez­ve, falra akasztva. A fér­fit tehát megölték. Egészen más a csehszlo­vák film motivációs rend­szere. A filmben nem az üzleti haszonszerzés a cse­lekmény mozgatója. Mora­vec nem erről az egyébként már nagyon sokszor és nagyon jól megírt-fény­képezett problémáról akar beszélni, hanem — termé­szetesen áttételeken ke­resztül — a hatalom idő­szerűbb, divatosabb és ke­vesebbszer feldolgozott kér­déseiről. A közös kiinduló­pont után tehát a két mű nem egy irányban halad. Dahl a hagyományosabb utat követi, a csattanókra épülő maupassant-i szer­kesztés híve. Moravec az abszurd, a groteszk, a mo­dern komédia kifejezés­beli apparátusával operálva a mondanivaló filozófiai természetét, tehát bizonyos­fokú elvontságát hangsú­lyozva vezeti a történetet Izgalmas ez a problemati­ka, de az egész anyag el­vontsága miatt egészében kevésbé hatásos, mint a Dahl-novella. Részletmegol­dásainak ötletei ugyan hát­borzongatóak, de az egész kissé mégis erőtlen, néha vontatott s egy bizonyos ponton úgy tűnik, kiful­lad, leáll a film. Hangsú­lyozni kell azonban, hogy igényes, merész filmről van szó, a hibák ezen a színvo­nalon belül jelentkeznek. A film főszerepét Benda szerepét az Oscar-díjjal ki­tüntetett Üzlet a korzón című filmből jól ismert Jo­zef Króner alakítja. A figu­ra minden elvontsága és fi­lozófikus tartalma ellenére rendkívül hiteles és szug­gesztív a kiváló színész já­téka. ö. L. Porfelhő - beteg gyermekeknek Pintér József és Tóth Sándor kiállítása Szabadkán Szeptember 14-én, vasár­nap délelőtt 11 órakor nyílt meg Pintér József festő­művész és Tóth Sándor szobrászművész közös ki­állítása Szeged jugoszláviai testvérvárosában, Szabad­kán, a Képzőművészeti Ta­lálkozó kiállítási szalonjá­ban. A kiállítás megnyitó­ján megjelent Antun Milo­danovics-Dela, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége szabadkai városi vezetősé­gének titkára, Dévics Imre köztársasági kultúrtanácsos, Bárkányi Pál tartományi képviselő és több más köz­életi személyiség. A vendégeket Szilágyi Gábor festőművész, a sza­badkai Képzőművészeti Ta­lálkozó igazgatója üdvözöl­te, majd D. Fehér Zsuzsa dr., a Magyar Nemzeti Ga­léria tudományos főmunka­társa értékelő, meleg sza­vakkal adta át a kiállítást Szabadka tárlatlátogató kö­zönségének. A két művész kiállítási anyaga a szegediek számá­ra nem sok új darabot vo­nultat fel, így a tanulsá­gokat számunkra elsősorban az anyag együttlátása szol­gáltatja. A kollektív kiállí­tások egy adott állapotot regisztrálnak csupán, s így nem alkalmasak az életmű belső mozgási irányának megmutatására. E kiállítás tanulságát azok az eredmé­nyek adják, amelyeket a két művész 1967. óta, tehát az utóbbi két évben ért el, A Nemzeti Galériában rendezett kollektív szegedi kiállítás . óta Pintér József művészete szín- és forma­képzésben is a stilizáltság, a leegyszerűsödés irányába mozog. Az egyes műveken belüli gazdag színelosztást a két alapszín — a kék és a barna — árnyalatai vál­tották fel. A Barna szikla, a Sziklafal és a Fruska Gora /., II. című képei összevet­ve a Szabadkán is bemuta­tott Házak, Domboldalon című kompozíciókkal, meg­győzően bizonyítják az el­mondottakat. Pintérnél te­hát az absztrakció felé való mozdulás jelei figyelhetők meg. Tóth Sándor művészeté­ben a stílusváltás nyomait nehezen fedezhetnénk fel, 6 inkább funkcionális váltást élt át az elmúlt évek folya­mán. Kisplasztikái, portréi és régebbi érmei változat­lanul az egyedi karakter­ben, szituációban közlik azokat az általános tartal­makat, amelyeket a művész fontosnak tart elmondani a világról. Az emberábrázolás lehetőségein túlmutató, job­bára allegorikus lemezdom­borításai azonban eltűnőben vannak. E munkák funk­cióit az újabb érmek veszik át. Csak sajnálni lehet, hogy a Szabadkán bemutatott kollekcióikat a művészek nem szándékoznak Szeged közönsége elé bocsátani. Varga József Gondolom, amikor a sze­gedi klinikasort tervezték, többek között azért is a Ti­sza-part mellett döntöttek, hogy fénnyel, és tiszta leve­gővel, csenddel, nyugalom­mal is gyógyíthassák a be­tegeket. Ami megadatik a felnőt­teknek, attól szigorú aoálc eltiltják a gyermekeket. Az ő klinikájuk csendje gyer­meki naiv álom, fénye, tisz­ta levegője mesék ködébe és a valóság kézzel is fogható piszkos porfelhőjébe vész. Kő, kavics és homokkupacok állnak őrt vé-'- az épület előtt, és ha csak egy motor­bicikli megy is arra, akkora port kavar, hogy a körülálló fák rég elfelejtették már zöld színüket, beleszürkültek maguk is a portengerbe. Emberek vagyunk. Gyer­mekeink vannak. Ne bíz­zunk mindent a porból sarat gyúró őszi esőre. Hadd le­gy~u a beteg gyermekek küzdelmes háza kívülről nézve a csend, nyugalom, a napfény és a tiszta levegő szigete' Az orvostudomány mellett talán a józan ész is gyógyíthat. A sarkon állva utópiszti­kus gondolatok járnak fe­jembe: nem lehetne ugyan­olyan szép park Itt, mint a Víz- és Csatornamű Válla­lat szemközti épülete mel­lett? A D. Dombok közé bújt város Betekintés Kaposvárra Somogyonszág fővárosa gáz. Érthető, örültek ennek mert körülbelül ezer fővel „messzebb" esik Szegedtől, nagyon, és terveik szerint gyarapodik évente a lakos­mint Moszkva. Manapság 1969 végéig összesen 2500 la- ság. hamarabb eljuthatunk a kásba kötik be a földgázt Ezek szerint Kaposváron Vnukovói repülőtérre, mint Csak az árát sokallják, a nincs semmi baj? Dehogy­a kaposvári állomásra. Pa- köbméterenkénti 1,54—1,34 ninCs. Az építőipar itt sem radoxon ez, mégis tényként forintot bir eleget tenni, s emiatt a könyvelhetjük eL Megtudjuk, hogy a város- tervek egy része sokáig ma­Kaposvár mintha elbújna ban lakő tizenkét képzőmű- rad aktacsomó. Égető szük­a dunántúli dombok között, vész részére minden eszten- 6ég volna például új iskolá­mintha kitérne a nagy for- dőben építenek mfltermes ra, az alapokat le is rakták galmak, a hosszú autókara- lakásokat. Bár 11 ezer a régen, de azóta sem halad­vánok útjából. Pedig nincs tévé-előfizetők száma, de — nak sehova. Az „Illetékesek" miért szégyenkeznie: moz- részben emiatt — évente 100 1971 augusztusára ígérik az galmas-forgalmas fóútja, né- ezerrel fogy a ma még 700 átadást. Szkeptikusan legyint hány szép mellékutcája. új ezres mozilátogató közönség, mindenki. Aztán eléggé lakótelepe bátran felveheti a Szimpatikus, hogy a város összemarta az idő a közel versenyt más hasonló város- tizenkét óvodájában majd- eo éves színház épületét is. sal. Lakóinak számát már nem minden gyereket el Megvan felújítására 30 mll­53—54 ezerre becsülik és ér- tudnak helyezni. Speciális, Hó forint, csak éppen kőmű­dekes, hogy a statisztika ha- szinte irigylésre méltó hely- vesek meg ácsok hiányoz­zánk legsűrűbben lakott vá- zet: a posta nemrég kapott nak. Sok a panasz a rossz rosaként tartja nyilván. Eb- egy 2 ezres távbeszélő kőz- úthálózatra, amelynek mint­ben a „fiatal", százéves vá- pontot, s így az új lakások- egy 90 százalékát elavultnak rosban ugyanis 1100 fő jut nak szinte mindegyikében ítélik, ötven kilométernyi egy négyzetkilométer terű- ott a telefon is. földút és mintegy 90 kilómé, letre, mert — például Vásár- Mégsem ezekre büszkék ter hosszú földes járda helytől eltérően — igen igazán az itteni vezetők. Há- van még Kaposváron, szűkre szabták a határát, zak, üzemek mindenfelé tö- Ezeket a tennivalókat bi­Erre vall az is, hogy csupán megesen „teremnek" az or- z0ny06an 'elvégzik. hiszen egy közepes nagyságú tsz szágban, kissé természetes- eddig ifi mindig drrá lettek gazdasága fér meg a beéní- nek veszik tehát, hogy ará- a gondokon. Csak éppen tü­tett részeken kívül. nyosan Kaposváron is ha- relmetlenek az állandó ké­A fejlődés adatai itt is sonló a helyzet. Azt tartják sede]em miatt imponálók. Csak néhány átlagon felüli tettnek, hogy kontraszt: a felszabadulás megszüntették az 1966 év É. N. L előtt egy üzem létezett a vá- nyarán már tragikussá vált rosban, — ma közel 40 a vízhiányt. Szinte kétségbeej­különféle minisztériumi, ta- tő volt akkor a helyzet: nácsi vállalatok, illetve ktsz- mindössze 8 ezer köbméter ek száma. Huszonöt é%<e vizük volt, ebből azonban mindössze 2500 munkás dol- 5,5 ezer köbmétert az üze­gozott itt, — ma 15 ezer ipa- mek használtak el. Elpana­ri munkásról beszélnek. És szólták ezt az akkoriban Ka­az iparban foglalkoztatottak posváron járt országos ve­átlagkeresete sem mondható zetőknek is, akik a tapaszta­alacsonynak: 1750 forint, öt- latok alapján kijelentették: ezer új lakást adtak az a város vízellátását minden­igénylőknek, szép könyvtá- képpen meg kell oldani, rat, szállodát, termálfürdőt Kaptak 40 millió forintot, de építettek. a közös ügyért emellett meg­Tóth Jánostól, a városi ta- mozdult az egész lakosság, nács vb. elnökhelyettesétől S az összefogás ezúttal is tudom mindezt. Fejből adja meghozta gyümölcsét: ma a számokat. Elmondja, hogy már 19—20 ezer köbméter éppen most egy éve gyulladt vizet fogyaszthat naponta meg Kaposvár egyik laká- Somogy megye székhelye, sában a mezőcsokonyai föld- Még tartalék is van. Kell ls. Meghalt Fülöp Béla elvtárs Szegeden szombaton, 13-án meghalt Fülöp Béla elvtárs, a munkás­mozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetett­je. Fülöp Béla 1903-ban született, a munkásmoz­galomban 1935-től vett részt. Ugyanettől az Időtől kezdve fontos funkciókat tölt be a ke­reskedelmi alkalmazot­tak szakszervezetében. Aktív mozgalmi munká­ja elismeréséül a Szo­cialista Hazáért Érdenv­rendet 1968-ban kapta meg. Temetése holnap, 17-én délután 3 órakor lesz a Belvárosi temető­ben. Az MSZMP Szeged városi bizottsága „Tudományos kongresszus Moszkvában Jelentős nemzetkőzi tu^ dományos esemény színhelye a szovjet főváros: hétfőn a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában megnyílt a vadtenyésztés és a vadá­szat kérdéseivel foglalkozó biológusok világkongresszu­sa. Harmincnégy országból 250 külföldi, továbbá 500 szovjet tudós vitatja meg a kongresszus fő témáját: ho­gyan lehet az ipar és a me­zőgazdaság rohamos fejlődé­se mellett növelni a vadál­lományt. Az őt napig tartó kong­resszus részvevői, akik kiv zött magyar tudósok is he­lyet foglalnak, a tanácsk©-' zások befejeztével elláto-J gátnak a vadban bővelkedő szibériai vidékre, a Lenin­grád környéki erdőkbe, va­lamint Észak-Kaukázusba. Szeged szobrai Csanád vezér (10—11. század) (51) 1. István király meg­bízásából Ajtony ellen kelt hadra Csanád vezér, akinek a szegedi panteonban lát­ható emlékművét Pásztor János készítette. Csanád szolgálataiért jelentős föld­j területeket kapott, amelyek az ö nevét megtartva ké­I söbb Csanád megyévé ala­kultak. Csanád vezér volt i az őse a Csanád nemzetség­1 nek is. Fekete vasárnap az utakon Szomorú fekete vasárnap személygépkocsit az árokba volt a Szeged környéki lökte. Sérülést szenvedett közutakon. Többszörös köz- Hevesi és Rostás. A kár lekedési szabálysértés miatt minteg 15 ezer forint, okozott halálos kimenetelű Súlyos anyagi károkat balesetet az algyői úton egy okozott a követési távolság mellékút kereszteződésében be nem tartása miatt Szege­Szüki József, Algyő, Alkot- den, a Londoni körút és a mány utca 33. szám alatti Tolbuhin sugárút keresztező­lakos. Tátra tehergépkocsi- désében személygépkocsijá­val hajtott fel megállás val Wante Etienne Róbert us nélkül olyan mellékútról, belga állampolgár. Hátulról ahol Stop felírás és elsőbb- beleszaladt Tóth Péter turai ségadás kötelező jelzőtáblát lakos személygépkocsijába, állítottak fel. Összeütközött, Sérülés nem történt. A kár valósággal a teherkocsi alá mintegy 15 ezer forint, préselte Boldizsár Antal, Idős asszonyt ütött el ke­Algyő, Szegedi utca 67. rékpárral átkelőhelyen a Jó­szám alatti lakos által ve- zsef Attila sugárút és az zetett Trabantot, amelyben Osztrovszky utca keresztező­Boldizsár 4 éves kisfia is désében Sz. Imre fiatalkorú utazott. A személygépkocsi szegedi lakos. A gyalogos vezetője kórházba szállítás súlyos sérüléseket szenve­közben meghalt, gyermeke dett. életveszélyes sérüléseket A szegedi vásár és a sán­szenvedett. Szüki Józsefet a dorfalvi búcsú ls hatással rendőrseg őrizetbe vette. volt a balesetek alakulására. Figyelmetlen vezetés miatt Többen felöntöttek a garat­okozott az esti órákban su- ra Egy szegedi oldalkocsis lyos balesetet a csanyteleki motorkerékpáros részegen a körzeti orvos, dr. Dékany fúnak hajlott Dorozsma és az Antal Csanytelek .Szabad- út között. Egy má­sa g ter 3. szám alatti lakos. 3ik nida!kocsls motoros a A Csanytelek és Csongrád Postakocsi csárdánál szenve­kozotti uton beleszaladt az dett süivos sérülést. Balás­ut menten egy kivilágított tyán egy ittas kerékpáros személygépkocsiba, amelyet hajtott egy személygépkocsi­tulajdonosa Bozó József to- nak sérülése súlyos. Sén­morkényi lakos javított. Az doríalván a falu közepén állo személygépkocsi előtt , , ., , , tartózkodtak Hevesi Sándor egy részeg kerékpáros eset­és Rostás János csanyteleki lent személygépkocsi elé. A lakosok. Dr. Dékány az álló kerékpáros sérülése súlyos. KEDD. 1969. SZEPTEMBER 16. 8 ' DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents