Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-14 / 213. szám

Nagyszabású rádiós vetélkedő Október 3-án este nem csu­pán • hallgatói, de résztvevői, (szereplői is lehetünk a Kos­suth Rádió műsorának. Haj­dú és Csongrád megye — természetesen a két megyei jogú várossal. Debrecennel és Szegeddel összefogva — méri össze erejét a rádióhullámok közvetítésével, hogy ország­világ előtt számot adjon a felszabadulásunkat követő negyedszázad eredményeiről. A korábban már méltán népszerű Tiszán innen — Dunán tűi vetélkedő előké­szítésén külön szervező bi­zottság munkálkodik. A ver­senyzők egyik csoportja — tizenkét szekcióban mintegv 150 ember — a szegedi Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban ül mikrofon elé, a másik csapat pedig Makón felelget a kérdésekre. Érde­kessége a vetélkedőnek, hogy URH-s közvetítőkocsik köz­reműködésével a szerkesztők kívánsága szerint minden község bekapcsolódhat adás közben is, sőt — a posta­szolgálat révén — telefonon is. Éppen ezért felhívással fordul a szervező bizottság a szegedi járás lakóhelyét sze­rető és ismerő minden dol­gozójához is, kísérje figye­lemmel a vetélkedőt, és le­hetőségei szerint kapcsolód­jon is be. Külön számítanak a művelődési házakban gyü­lekező .csoportokra, ezek kö­zött a honismereti szakkörök közreműködésére is. A két megye körképének ls tekinthető nagyszabású ve­télkedőt a Rádió 6-os stúdió­jából Szepesi György irá­. nyitja. Korszerű magyar mezőgazdasági laboratóriumi berendezés Egészen újszerű mezőgaz­dasági laboratóriumi beren­dezés t^-fcószített az esztergo­"ifínfLaBöF'Muszénpari Mű­•vek. A vállalat több szovjet .kutatóintézettel rendszeres kapcsolatban áll, a komplett mezőgazdasági laboratóriu­mok kialakításában pedig már évek óta segítséget kap az Össz-szövetségi Mezőgaz­dasági Minisztérium mellett működő műszerkísérleti 'konstrukciós irodától. Az új készülék a liszt egyik leg­fontosabb paraméterét — a sikértartalmát — állapítja meg. Félóra alatt hat mintát készít. Ez is, akárcsak leg­újabb gabona, illetve liszt­Vizsgáló komplett laborató­riumaik más készülékei, -nagy érdeklődésre tarthat számot n lápéi tsz holnapja Az olaj egy csapásra sokat változtatott Tápé község ar­culatán, s a szövetkezet, a Tiszatáj Tsz gazdálkodásán, gondja a szövetkezetieknek Jelenleg is legnagyobb gondja a szövetkezetieknek az olaj és a víz. Az előbbi azért, mert olajkutaktól tar­kállik a határ, betonutak, valóságos kis autósztrádák szelik át a birtokot, az utób­bi pedig azért, mert június­ban is komoly belvízkárokat szenvedett a terület. Fűszer­paprikából 70 holdat, hibrid­kukoricából 50 holdat telje­sen kipusztított, ami jelen­tós kieséssel járt. Igaz, a közös gazdaság fennállása óta most takarították be a legjobb eredményeket. Búzá­ból 18 mázsát, ószi árpából, kétszeresből 19 mázsát, ku­koricából pedig 30 mázsát várnak (májusi morzsoltban) holdanként. — A lucernaszéna is jól fizet. 50 mázsát megadja holdanként a negyedik ka­szálással együtt. Fokhagy­mából holdanként az átlag­termés 32 mázsa. Mégis a 80 millió forintos összes ter­melési értéknek híjával le­szünk. Fóleg a víz miatt — sorolja Vass Lajos, a közös gazdaság elnöke. — Olyan 3 és fél milliós kárt okozott összesen. Éppen ezért a Ti­sza—Maros háromszögében meglevő belvízrendezéshez kapcsolódva, legalábbis a koncepcióhoz, mi is másfél millió forintos költséggel végrehajtjuk a belvízrende­zést ami 4 ezer holdra ter­jed ki. Az olajosok szintén fordí­tanak ilyen célra jelentősebb összegeket. Így aztán jó né­hányan a tápéi Tiszatáj Tsz-t a holnap szövetkezeteként emlegetik. Meglehet Hiszen korszerű beruházások épül­nek, jövő májusra elkészül 45—46 millió forintért az az ultramodern sertéstelep, aminek csodájára járnak a falubeliek. Évente 68 vagon árut irányítanak el Innen hazai piacokra. Megtörtént a szarvasmarhatelep műszaki átadása. Ennek az építését öt esztendővel ezelőtt kezdték meg. 15 millió forintot köl­töttek rá és csak a szociális épület „megemésztett** egy­millió forintot. Ilyen szarvas­marhatelep kevés van még az országban. A szociális épületben nemcsak iroda, hideg-meleg zuhanyozó, ha­nem fehér-fekete öltöző is található, ami azt jelenti, akár esküvői ruhában érkez­hetnek a szövetkeztl gaz­dák, belépnek az egyik aj­tón ünneplőben, levetkőz­nek, fürdenek, átöltöznek fe­hér köpenyekbe, úgy kez­dik a munkákat a telepen. Négy tehénistálló, két bor­júnevelő takarmánykeverő épült meg itt az elmúlt években. 35-en találnak na­ponta munkát és 700 szarvas­marhát gondoznak. Néhány hete Békés megyei szövetke­zeti gazdák látogattak a mi vidékünkre, s jártak ezen a telepen. Azt mondták, ezt a szociális létesítményt nagy örömmel vennék náluk, iro­dának is. A közös gazdaságnak min­den igényt kielégítő irodahá­za, ebédlője van. Természe­tesen ez is új. Mindjárt az ébédlő bejáratánál csinos kis makett hívja magára a figyel­met. A sertéstelep jövendőjét ábrázolja. Májusban kezdőd­tek kint az l-es telepen a munkák, mára már kibonta­kozott a jövendő „húsgyá­ra". Lapostetejű, modern épületek, középütt hosszú fo­lyosó. Balra tenyésztői épü­letek, jobbra a hizlalók. 350 anyakocát és 4500 hízót tar­tanak majd Itt. A padlófű­téstől kezdve a kényszervá­góig, orvosi laboratóriumig, kis krematóriumig, minden megtalálható. A szövetkezet saját építőbrigádjának tagjai közül — 140-en vannak — sokan dolgoznak itt. Az egy tömbben levő, egy tető alá kerülő, sok új technológiá­val készülő épületet szinte naponta keresik fel 9 határ más vidékein dolgozó szövet­kezetiek. Megállnak a nagy­vonalú építkezésnél, szinte hihetetlenül csodálják, hogy eddig érkezett gazdaságuk, ilyen utramodern épületet foghat termelésbe. . Tápén a közös gazdaság­nak jellemző vonása: óriási beruházások, ami gyorsléptű fejlődést sejtet. Igaz, ma még csak sejtet. Ha megta­lálják a megfelelő termelés­szerkezetet, n megbízható technikát alkalmaznak, az állandósuló, jó eredmények­kel egy olyan szövetkezet alakulhat ki, ami rivalizál majd a legjobbakkal. Sz. Lukács Imre Célszerűbb takarffiáiYgaztfálkeűást Ma már elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaság foko­zatos fejlődésével jelentősen nőtt a termelés színvonala, javult a lakosság ellátása és az exportigények kielégítése. Nem is olyan régen, néhány esztendővel ezelőtt még nagy gondot okozott az ország ke­nyerének megtermesztése. Azóta megoldódott. De meg­oldódott időközben számos más probléma is. Nőtt az ál­lati termékek termelése is. ami automatikusan maga után vonja a takarmányter­melés színvonalának javítá­sát Az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának állásfog­lalása szerint a takarmány­termelés fejlesztése során legfontosabb a takarmányok mennyiségi növelése mellett a fehérjebázis növelése. A kukoricatermesztés színvona­la az utóbbi esztendőkben nagyon sokat emelkedett. Egyes gazdaságokban azon­ban a termésátlagok jelentős eltérést mutatnak. Ezek sem­miképpen sem 'indokoltak. A megyei NEB 26 közös gazdaságban vizsgálta meg a takarmánygazdálkodást. An­nál inkább fontos ez, hiszen köztudott, hogy évenként több ezer vagon gazdasági abrak behozatalára szorul megyénk. Az alapos vizsgá­lat bő példatárral szolgál, elemzi a takarmánytermelés változásait, kitér az állatte­nyésztés fejlődésére és a Vetés előtt Szerte a határban vetés alá dolgoznak a gépek. A kedvező időjárást akarják kihasználni a szőregi Egyetértés Tsz dol­gozói is. Németh Mátyás és Kónya István pétisóval „eteti" ifj. Rajtik András műtrágyaszóró gépét. Nyomukban ha­ladva szinte szalad a barázdában Nagy István traktora. 10—11 holdat szánt fel reggeltől estig. A felszálló por is a gyorsaságát jelzi, egyébként a talaj legfelső rétege száraz csupán, az eke vasa jól átázott, puha földet forgat közgazdasági feltételekre. Számos javaslattal szolgál, amelyeknek megvalósításával célszerűbb takarmánygazdál­kodást valósíthatnak meg a Csongrád megyei közös gaz­daságok. TERMÉS Dr. Pőrszász János felvétele Egyenruhás csillagász A csillagos ég több mint ? ^^Blfcl Ja és az önindító fogaskei háromszáz szegedi szerelme- 5 ^^B^Í^^MXm reke. se közül választhattam vol- \ jfuHmKKb % A két könyv olvasása után na beszélgető társat. Hogy '^^•nHf^l levelezni kezdett a szerző­mégis Borka Andrást kérdez- ••^••gp n vei, dr. Kulin GyörggyeU gettem szenvedélyéről, na- Minden levél újabb biztatást ponkénti különleges gondjai- hozott, a személyes talá'ko­rói, annak az egyenruha az |WB|M» zás pedig végleges elhatáro­egyedüll magyarázata. zást: meg kell csinálni a távi Az uniformishoz foglalko. mmmj^^Xr csövet zása köti. Tűzoltó Szegeden. j^H^Mgr^ - ® — Ebben a hónapban, ha De mi húzza a világminden- W% soha nem alszom, akkor ls séghez — Deszken? Jjp készen lesz! Azt mondja, véletlenül MKr Barátja nevette Pesten; csöppent az amatőrcsillagá- VHBK * amikor először ment az Urá­szok táborába. Eszébe se ju- saBWjMwB gp niába: tott, hogy ő többet is tud- ||§HHyÍ — Nem engednek be oda hatna a világról, mint ameny- J^H^Hkk^ . ilyen embereket, mint te nyit a mindennapok embere vagy. tud. Ö csak fényképezni BL- Csodálkozhatott a barát, akart Régi vágya, hogy tá- amikor az altóban átölelte aa voU dolgokat terelgessen Igazgató, aztán húzta befelé; fényképezőgépe lencséjébe, segédeszközök között szere- mutogatta neki mindazt ami de éppen a távolbalátó len- pel egy ide-oda tologatható látnivaló az ő birodalmában cse hiányzott hozzá. Majd zsilettpenge, rossz diavetítő van csinál egyet, gondolta. Ami- lámpatartója csakúgy, mint Aki Pesten ismerkedik csilj kor már jó ideje törte a meg- egy horpadt konzervdoboz, lagászokkal, az nem kerül­valósítás mikéntjén a fejét Ha valaki nem látott még heti el a szegedieket sem útjába kerül egy könyvter- amatőrt szemtől szembe, el pedjg sokszor gondolta úgy jasztő. Könnyűszerrel elad sem hinné, hogy ezzel a kis Borka András, hogy elvonul neki egyszerre két könyvet, h?2^1 "étéként deszki kis házá­Hogyan készítsünk távcsövet ^ho^tenímintamlly^ ba* & "ézi a csillagokat; és mikroszkópot? — ez az a finom műszeres műhelyek ahoSy tudja. Nem lehet. Ma­egyik —, A kis csillagász produkálnak. gányos szenvedély nem tart távcsöve — a másik könyv. A diófa alatt felfordított sokáig. Az a tükör, ami most Ahogy a könyvet olvasta, betonvályún műanyagzsákkal van a csiszolópadon, már a hol erősödött benne a szán- borítva áll a távcső agyafúrt szegedi csillagászoknak ké­fémszerkezete. Az egyenru- S2Ü1_ Mert nem olyan mes­hás ember lépten-nyomon tereég a távcsőkészítés. hogy azon tűnődik, hogyan lehet- abba ,g lehessen hagyni __ ne úgy elkészíteni, ahogy táv- A faluban nem gokan ^ amit tíz'forintnyi tőkebefek- «°yet ™ég cslnáltak" nak a tűzoltó szenvedélyérőL tetőssel meg lehet csinálni. Ebben, ugy látszik, nem sze- Néha kérdezik a szomszédok J Ha gyerek lett volna, bizto- feti az uniformist Ne olyan _ M1 lesz az már megint, san el is készíti, a felnőtt legy<^ ™lnt 3 t ~ András? ember azonban Ismeri ma- mondja" Nem azért* mert az ~ Rakétakilövő, szökőkút. gát, tud- úgyis túllépné az nem Jó. persze, hogy jó. de tal. igénye ennek a teljesítmé- n« olyan legyen. Maga ké- A feleség már beletörő­nyét. Nagyobbra, szebbre. 8211 bozzá elektromos óragé- dött, hogy férje esze a csil­iobbra. utánozhata'tlanul fur- Pet — mert a fényképezésről lagokban jár fangosabbra támad kedve. mé« mindig nem mondott le. — Van egy nagy hibája az Négy éve, hogy hozzákez- Szerinte a legszebb égitest a én férjemnek. Amit egyszer dett. Ami munka elképzelhe- Szaturnusz, azt szeretné le- meg akar csinálni, azt meg tő a távcsőkészítésnél, azt fényképezni. De ehhez követ- is csinálja, mind maga csinálja. Láttam nie kell egész berendezésé- A látható csillagok szemé­a csiszolópaddá átalakított vel a Föld forgását. Szüksé- lyes ismerősei. Legkülönbnek konyhaszéket a sajtnagyságú Ses ezért a távcsőhöz egy le- mégis a Szaturnuszt tartja, üvegkoronggal, amiből sok- mezjátszómotor, két régi ru- Ha azt egyszer lefényképez­sok körbeforgatással, specia- B°s gramofon, Wartburg-autó hetné! dék, hol pedig csillapodott a kedve. A lencsék fókuszában lassan átúszott gondolata a távcsőre. Először csak arra. lis csiszoló mozdulattal, foko­zatról fokozatra haladva hat órán át tartó külön polírozás után olyan fényes felület lesz, mint az ablaküveg. A lendkerekének fogaskoszorú. VASÁRNAP, 1969. SZEPTEMBER 14. Horváth Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents