Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-13 / 186. szám

Gaál Gábor és Szeged A tizenöt évvel ezelőtt elhunyt kiváló kommunista publicista és teoretikus, a Korunk nagyhírű szerkesztője, talán meg sent fordult Szegeden. Sőt: bizonyára .10(14 meg sem tudta, miféle kapcsolat fűzhette volna őt a Tisza-parti városhoz — ha megvalósul a terv, amelyről a Délmagyarország sárguló lapjai őriztek meg számunkra tanulságos adatokat. 1945. október 15-én Dénes Leó polgármester értekezletre hívta össze az egyetem dékánjait az egyetemmel kapcsolatos kérdések megtárgyalására. Ezen megjelent Berey Géza ls, a Délmagyarorszag egykori szerkesztője, akkori főmunkatársa. 0 tett javaslatot, hogy egyrészt a Slk Sándor távozáséval megüresedett magyar Irodalmi tanszékre Balázs Bélát hívják meg, másrészt létesítsenek a bölcsészeti karon is szociológiai tanszéket, ennek vezetőjéül pedig Gaál Gábort, a kitűnő társadalomtudóst nevezzék ki. „Ha sikerül Gaál Gábort megnyerni a tanszék elfogadására, az Szeged kulturális életének nagy nyereségét jelentené" — mondotta —, a Délmagyarország október 18-i számának beszámolója szerint — Berey Géza. Egyik indítvány sem valósult meg, nagy káréra mind Szeged művelődéstörténetének. mind a magyar irodalomtörténetnek. A koalíciós idők bonyolult taktikai húzásai nem tették lehetővé, hogy a két kiváló kommunista Író és tudós elfoglalhassa a valóban nekik való katedrát. Sajnálhatjuk csupán, és rójuk föl emlékeztetőül. P. L. Jó, de kicsi A müszerszer víz helyzete Másfél esztendeje öröm- akadt megbízója az új műméi üdvözöltük a Szegedi helynek. Elektromos Ktsz kezdetné- Telt-múlt az idő, s lassan nyezését, hogy műszerszer- kialakult a teljes megrendevizt alapított. Minden okunk lői kör. Tisztázódott, mire megvolt erre, hiszen egy ed- vállalkozhat a szerviz, midig helyben ismeretlen szol- lyen feladatokat képes kifogaltatással bővült Szeged, gástalanul ellátni. Dr. TuDe kiknek, illetve milyen in- karcsy László, az Elektromos tézményeknek, vállalatoknak Ktsz elnöke tényekkel bizojelenthet előnyt az" új szol- nyitotta a szerviz fejlődését: gáltatás? — a lakosság míg az első esztendőben ráugyanis közvetlenül nem fizetéssel működött — az ellátja hasznát. A megrende- mú.u időszakban — 400 ezer forintos termelési érték mellett — már hasznot hozott a lök köre mégis széles: az ipari nagyüzemektől a kuta- ktsz-nek' jeienleg Y műszetó laboratóriumokig és egye- rész és két iparf tanulóval temi intézetekig azonnal dolgozik, s ehhez mérten jónak ítélhető a gazdasági | Felszabadulási pályázat Az első emberi szó Beküldte: Berta János, Sándorfalva, Rózsa utca 36. Tizenkettedik évemben tartom számon, hogy a felértem meg a felszabadulást .szabadító hadsereg egyik Szegvár községben, a zsi- katonájának szolgálhattam gerháti tanyasoron, mint azzal, hogy egy nagyon lelencgyerek. Azóta sem szép lovat adhattam alá felejtettem el, miként ijeszt- akkori gazdám istállójából, gettók bennünket a felsza- Mikor ezt egy másik baaulás előtt a szovjet vö- katona meglátta. odarös hadsereggel. Ügy mutat- jött hozzám, kezet fogott veOkos automata Fehérvártól Pécsváradig A Fejér megyei Hírlapból, a Békés megyei Népújságból, a Dunántúli Naplóból, a Kelet-Magyarországból, a Veszprém megyei Naplóból é» a Tolna megyei Népújságból merítettük tallózásunk anyagát. Két termálfülrdő építéséről is olvashattunk vidéki lapjainkban, amelyekről gyógyüdülő most mt is beszámolunk. Tallózás a megyei lapokba n külön tornatermet rendeznek be. Két gyógyszállót, háromhárom gyógyüdülőt, illetve idényjellegű üdülőt is építenek. A fürdő közepén tízszintes szálloda, bazársor, étterem, ABC-áruház, autóbuszpályaudvar, kemping és motel is létesül. felveszi a versenyt Harkánnyal és Hévíz- e zel is. A 70 fokos termálvíz ASdtÓSOk Q Várban mozgásszervi, reumatikus ts nőgyógyászati bántalmak gyógykezelésére igen alkalmas. A mintegy 40 hektár- , . . , „ nyi területen strandot, négy- fzerévcs varában eskornyeTöbb mint. két évtizeden mcdences - ebből három ^ASTL jíát romos házhely éktelenke- fedett — gyógyfürdőt építe- nus Pannonius múzeum dett Székesfehérváron Kőtár a szabadban Pécstől alig húsz kilométerre levő Pécsvárad közel Arany János utcában. Mcst ide szabadtéri kőtárat rendeztek be az Istváp király múzeum munkatársai irányításával. A XVIII. században épült ház helyén a meglevő romos falakat félméteres magasságban meghagyják, és ülőhellyé alakítják ki. Az udvart parkosítják, majd egy török temetőből előkerült sírköveket helyeznek el. Az átalakítási munkálatokat már megkezdték. Olaj helyett víz ®z nek. A főépületben speciális munkatársai ásatásokat vékezelésekre alkalmas kád-, géznek. Az ásatások befeje., ..... ... . ., zése utan a várudvart parsulyfürdő, hidro- es fiziko- kosftják és a bástvatoronvterápiás részleg lesz. A moz- ban ievő turistaszállót bővígásszervi betegek részére tik. eredmény is. Az Elektromos Ktsz-nek tehát különösebb gondja nincs a szervizzel, a vállalkozás életképes, sőt a szövetkezet szeretné hatékonyabban fejleszteni a nagyon igényelt szolgáltatást, de ehhez nincs megfelelő helyisége. A törekvés helyes. Annál inkább, hiszen az Elektromos Ktsz műszerészszervize távolról sem oldotta meg a szegedi és Csongrád megyei megrendelők javíttatási gondjait. Több intézmény, egyetem, nagyvállalat vezetője mondta el, hogy az Elektromos Ktsz kis műhelye legfeljebb az „étvágy felkeltésére", a kedvező lehetőség megcsillanlására elég jelenleg. Hoszszabb, nagyobb volumenű megbízásnak éppen kicsinysége miatt nem tehet ele\ get, mindössze alkalmi, sürí gős javításra alkalmas. Szej geden pedig nagyon sok igényes, bonyolult műszer, berendezés van, amelyeket, sajnos, változatlanul Budapestre kell szállítani. Az intézeteknek, vállalatoknak tetemes többletkiadása származik a szállításból, az aránytalanul hosszú várakozási időből. Ha Szegeden akadna ütőképesebb, nagyobb létszámú szerviz, a felesleges kiadások egyszeriben megszűnnének. A tanácsnak tehát érdemes hathatósabban támogatni a ktsz műszerészszervizének elhelyezéséL s a KISZÖV, az OKISZ is megfelelő összegekkel segíthetné az elhelyezkedést, a fejlesztést. Ha jól megnézzük, nem kevésről, milliókról van szó. Ezért indokolt a sürgős megoldás. lem, megsimogatta az arcomat, majd a karjára vett és tört magyarsággal megkérdezte: ki vagyok, hogy hívnak, kié a 16? Lehetséges, hogy keveset értett abból, amit én erre válaszként elhadartam: se apám, se anyám, rongyokban járó lelenc vagyok, istállóban alszom, s az ennivalót is úgy vetik oda számomra, mint a kutyának; Emberi szót csak jeles ünnepen kapok, de azt is kimérve, kegyelemből. S amíg így beszélgettünk, a katona megpillantotta a gazdáék verandáján, az eresz alatt száradó sajtokat, amihez én ták be nekünk szóban és plakátokon ezeket a harcosokat, mint a rombolás ördögeit, s azzal félemlítettek meg bennünket, hogy lábunknál fogva akasztanak föl. vagy kezünket, lábunkat levagdossák. Minket, apró gyerekeket is kirendeltek a Tisza árterületére, hogy kiirtsuk a fákat, bokrokat, nehogy ott búvóhelyet, fedezéket találjanak a támadó szovjet csapa tok. Nekem akkor még semmiféle elképzelésem nem volt a szovjet hadseregről, azt sem tudtam, mi az, hogy ellenség de olyk >'-olykor sohasem nyúlhattam, amiből találkoztunk az itt dolgoztatott román és szovjet hadifoglyokkal, akik ugyanolyan emberek voltak, m'nt mi — azzal a különbséggel, hogy a rettenetes bánásmód, a kemény munka éí az éheztetés miatt teljesen leromlottak. Valahányszor kivezényeltek bennünket kényszermunkára. mindig vittünk valami élelmet, hogy megasszuk ezekkel a kiéhezett emberekkel, kijátszva a tábori csendőrök éberségét. S bár beszédükből egy szót sem értettem, az emberi együttérzés elegendő volt ebben az Időben tolmácsnak. Ezek az élmények világosságot gyújtottak gyermeés sohase kaptam. Megkérdezte tőlem, hogy szeretem-e a sajtot, s amikor rábólintott tam, mind leszedte a polcról. Katonatársaival együtt nekiültünk és falatoztunk,' Életemben először ültem asztalnál és felnőttek között. Észrevette az én katonám) hogy a gazda felesége nagyon ferde szemmel méreget, ezért magához Intette és figyelmeztette: ők most tovább mennek, de ha nekem bármi bántódásom lenne, alkalmat talál az igazságtevésre. Az első igazi emberi szart vakat tőlük kaptam, a szovjet katonáktól. Ez az emlék egész életemben elkísér ég valami módon beleszól minki fejemben: ha a közeledő den cselekedetembe. Hiszem Matkó István front a szegények és a (megalázottak reményeit táplálja. semmi sem lehet igaz a mocskolódó propagandából. Mindig a legszebb gyer• mekkori emlékeim között később olyan nagy örömmel dolgoztam a romokban heverő főváros újjáépítésén, a azóta is mindig tudatossá te-t szi cselekedeteimet ez a találkozás. TMZlkt forró A békéscsabai vasútállomás mellett az alföldi olajbányászok a napokban fejezték be egy 2454 méter mélységű, percenként 1200 literes vizhozamú, 90 fokos termálkút fúrásét. A viz hat atmoszféra nyomással tör fel. A mintegy 10 mlUió forintos költséggel fúrt kút vizének vegyi vizsgálatát hamarosan megkezdik. Nagy vízhozamra való tekintettel lehetőség nyiltk épületek és üzemex fűtésére, valamint termálfürdő létesítésére. A kút környékére, mintegy 28 hold területre, beépítési tervel készítenek. Felér majd Harkánnyal Dél.-Dunantúlon, Csokonyavlsontán fürdőhely-bóvitési tervet készítettek. A tervek szerint megnagyobbított (71.) Rezignált vagy. — Fene tudja. — Lenne rá okod? Azt mondod, fel sem veszed a családi ügyet. — Családi ügy? Ha nagyobb bajok akadnak, eltörpül az. — ötvenhat? — ötvenhat. — Nagy zűr volt. — Nagy. Majd fölakasztottak. — Ne beszélj. — Nézd, nem akarok megélni a mártíromságból, leköpném magam, ha az állam szánalmára kellene szoruljak. Es dicsekedni sincs mit vele. — Beszélj, érdekel. — Hagyjuk el. Gondolni se szeretek rá. — Hogy úsztad meg? — Nevetni fogtok, ha elmondom. Joli előtt mondhatom. Ugye, te emancipált káder vagy? — Bizonyos tekintetben. — Csak hallás utján vétkezel, ha végigtűröd, amit mondok, mert szeretek magyarul beszélni. — Mondjad. — Ismertek, soha nem vetettem meg a nőket. Volt is sok bajom belőle. Az asszony is azért hagyott ott. S a végén, ötvenhatban, nekik köszönhettem az életemet. — No? — Október végén lefogtak bennünket, mint a vágni való galambot. Pedig akkor még erősnek tudtuk magunkat. Huszonnyolcadikán este végrehajtó bizottsági ülést tartottunk. Bizakodtunk. A helyőrség, a rendőrség a kezünkben. Ahogy végeztünk, hazamentem. És ahogy felgyújtom a lámpát a lakásban, mint a legroszszabb bűnügyi regényekben, lekapnak a lábamról. Tíz perc múlva bent ültem a megyei ügyészség kóterjében. Rettenetesen jó fogásnak tartotbűnöm. hiszen csqk január elsejével kerültem amiben voltam. Vagy sikerül, vagy nem. Siettem oda. Még időm sem volt, hogy akármit elköves- ie az Alföldre. Nem haza. Féltem, hogy otthon sek. Persze nem törődtek vele. A jogfolytonos- is megtalálnak. Féltem. Csak a hülye nem szeság alapján tüszköltek rám, ahogy a farkas- reti az életét. Reggelre Gyulán voltam. Ott már bárány mesében tüszköl a farkas. Ha nem te vártak. Egész éjszaka küldték utánam a rádiókeverted fel a vizet, akkor a bátyád. Nincs is körözést. Megfogtak. De a saját kiutáltjaikkal bátyám! Akkor az apád. Így is, úgy is meg- seni mertek kezdeni. Buszba rakták őket, s eszlek. Másnap délig nem akartam hinni, hogy Pestnek indították. Ott mi könnyen intézkedtünk, komoly bajom lehet. Mondom, kint vannak az így ám, komám. Vannak helyzetek, amikor elvtársak, mindent megtesznek értem. Dc ahogy utolsó kurváknak köszönhetjük, hogy vagyunk, a delet elharangozták, egy folyosói ablakhoz .máskor meg a legjobb barát állítja falnak az vezettek, hogy nézzem meg. miként akasztják a embert. Ott van például az Imre Jancsi esete, szovjet emlékműre a városi párttitkárt, a rög- Ismertétek mind a ketten. Egy évvel végzett utátön melléje a MEZÖÉK-telepről egy kis kopasz nunk. Ávós volt. Őrnagy. A rádiót őrizte. Amikor zsidót. És biztattak, hogy nekem 'is akad ott feltüzesedett a helyzet. Valahogy kikerült az még hely. Rosszul lettem. Nem sokat teketóriáznak. A gyűlölet gennye ömlött rá az emberekre. Ha bűnünk volt, ha bűnöm van, azt csak így lehet jóvátenni. Már sötétedett, mikor egy szakasznyi marcona jött értem. Zavarodolt voltam, hogy az arcukat sem tudtam kivenni. Forgott körülöttem minden. Ügy emlékszem, lerángattak a priccsről, mert nem akartam menni. Szitkolódtak, lökdöstek, de nem ütöttek. Kötéllel fogták össze hátul a kezem, kivezettek a térre. Aztán egy mellékutcába. Aztán egy másikba. Valami olyan derengett bennem, hogy újra kihallgatnak. Csak az őszi levelek kesernyés szagára emlékszem, és arra, hogy szakasznyi kíséretem egyre fogy. Míg sétálgattunk a mellékutcákban. észrevettem, hogy negyedmagammal vagyok. Az ügyészségtől már messzire voltunk, egy építkezéshez lezárt zsákutcában, azt mondja az egyik gitáros kísérőm, és az arcomba hajol: — Lajoskám, itt ez a Pannónia, húzd a csíkot, mert oda kerülsz a többiek mellé. Valami derengett bennem az arcára tekintve. Nő volt. Nagy mellű, keresztbe felvett géppisztollyal. Ezzel a nővel dolgom volt, nem sokkal később, ahogy ide kerültem. Büntetett előéletű ref-es volt. Irodában akart dolgozni, ez volt a kívánsága. Elhelyeztem. Pár hónap múlva jelentkezett nálam. Azt mondta, hálás akar lenni nekem. Nekem ne legyen. Nem részletezem. Azt mondta, tud ő olyat, amit én nem. Magyarázta, hogy jobb kurvától is lehet valamit tanulni. Így fejezte ki magát. És ő ezt nem felejtette el. Időm tak. örültek. Megyei főügyész voltam. Akkor nem volt a magyarázkodásra. Berúgtam a moéjjel kihallgattak vagy tízszer. Nem lehetett sok tort, s elindultam. Rosszabb úgysem lehet, mint utcára, lőszerért vagy gyógyszerért ment. Felismerték. A sarkára léptek. Az meg ki, be a bérházakba. De amazok se hagyták magukat. Szorult helyzetében fölcsengette a közeli házban lakó Kecskés Gabit. Örá is emlékeztek. Testi-lelki cimborák, földiek, évfolyamtársak voltak. Kecskés a bölcsészeknél adjunktuskodott Pesten. Jancsi halálos holtsápadtan esett be náluk az ajtón, hogy édes egykomám, egy életem a kezedben, két óra hosszára engedj itt leülnöm, üldöznek. Az meg azt mondta neki, kifelé innét, te piszkos ávós, és bevágta előtte az ajtót Jani lement az utcára, hogy most már fogják meg, csináljanak vele, amit akarnak, hisz a barát nem barát, amikor baj van. Nem fogták mee Valahol máshol keresték. — Es? — Nincs tovább. — Kecskés? — Azóta kinevezték docensnek. — Jani nem tett semmit? — Hát ismered. Leköpte, talán szájon is vágta, de törvény elé nem vitte. Mi köze ehhez a törvénynek? Ezek emberi dolgok. Borzasztó hülyék tudunk mi lenni. — Mintha én mondanám. — Te is azt tartod? — Azt. — De ez opportunizmus. — Koma, nem puskával meg bunkóval kell itt harcolni, olyan bajaink vannak. A puska, a bilincs brutális eszközök. (Folytatjuk.)