Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-13 / 186. szám

Véleménykutatás A Gazdaságkutató Intézet több intézmény bevonásával mintegy 1400 ipari, építőipari, bel- és külkereskedelmi, illetve termelőeszközkereskedelmi vállalat véleménye alapján felmérést készít a gazdasági helyzet 1960—70-ben várható alakulásáról. Az önálló vállalati tervezés teszi szükségessé, hogy a párt- és állami szervek, s a vállalatok is kellő időben megismerjék az ipar és a kereskedelem elképzeléseit, ezeket figyelembe vegyék mind a népgazdasági tervek és a közgazdasági szabályozók kidolgozásánál, mind a vállalatok közötti tárgyalások előkészítésekor. Hasonló véleménykutatást első ízben tavaly készített a Gazdaságkutató Intézet, s az összesített adatok megközelítően egybevágnak a gazdasági élet alakulásának idei első félévi tapasztalataival. Az 1969—70-re vonatkozó vállalati elképzelésekről augusztus végéig érkeznek a válaszok az intézethez. Ezekből képet kapnak arról, hogy például az ipari vállalatok milyen mértékben akarják növelni termelésüket, milyen változást várnak az értékesítés megoszlásában, a készletek alakulásában, milyen árváltozással számolnak, milyen mértékben akarják módosítani a létszámot, a dolgozók jövedelmét. Tizenötezer dolgozó helyzetéről: ennyit keresnek és hogyan élnek a vasutasok ? A vasútnál dolgozó embe- íolyó munka is, amely a kaidőt legalább 210 órára rek helyzete több okból is közlekedési tevékenységből mérsékelni. Környe- következik; szélesebb körű A vasutas dolgozók flukés nagyobb íakú a felelősség, tuációja nem nagyobb, mint a veszélyesseg, a munkahely más iparágakban dolgozóké, létén — mintegy tizenötezer „utazik" és változó, az átla- de van egy szépséghibája: a ember dolgozik a vasútnál, gosnál hosszabb a munkaidő, kilépők többsége fiatal emtehát ennyi család megélhe- a nehéz és az időjárás vi- ber, 30 éven aluli, a belépők tése, sorsa, gond|ja-baja kap- szontagságainak kitett mun- viszont idősebbek! A pályacsolódik hozzá. Ugyanakkor ka jellemzi a vasutasok min- kezdő fiatalok nem szívesen dennapi tevékenységét. barátkoznak a vasúttal, nem Az eltérő sajátosságok vállalják a nagyfokú felelőste mindenki felkeresi és mellett a vasút területén is séget, a „se ünnep, se karászolgáltatását igénybe veszi, ugyanazok a tendenciák ér- csony" elfoglaltságot. A MÁV Ezért helyeselhető a Szak- vényesülnek amelyek általá- Szegedi Igazgatóságának veszervezetek Csongrád megyei ban jellemzik és befolyásol- zetői mindent megtesznek, Tanacsa elnökségének elna- ják gazdasági életünket. Ez hogy javítsanak a munkakölarozása, hogy részletes je- a kettősség néha megoldha- rülményeken és a munkatatlan feladatok elé állítja szervezésen. Jelenleg is több helyen epitenek lakasokat, figyelmet érdemel, zetünkben — a MÁV Sze gedi Igazgatóságának lerü a vasutat, mint személy- és teherszállító vállalatot, szinlentést kért a vasutas dolgozók bér, léttszám-, munkahelyi és fegyelmi helyzetéa vasút vezetőit és minden munkásszállodákat, öltözőről, s azt tegnapi, keddi ülé- dolgozóját. A szegedi igazga- ket, fürdőket és étkezdéket. gondosan tóság vezetőjének részletes A vasútnál kötelez5 az át_ jelentéséből elsosorban a lét- lagbérrendszer betartása, szám- és bérhelyzetet érde- Sajnos, a szegedi igazgatóság szemügyre területére megállapított átlagbér szintje az összes igazgatóságok közül a legkisebb. A szegedi vasútigazgató- Ez még a korábbi években ság dolgozóinak pontos lét- alakult így, s most egycsaleees a szervezeti feléDÍté- száma 14655 fő. akiknek pasra lehetetlen „felhozni" se Is: ^iz egész országra ki- d°i" az országos átlag szint*re gozik. Mint mindenütt, a Tavaly 3 százalékkal emelték vasútnál is létszámhiánnyal ^z igazgatóság területén dolÍven véezett összefüseő iei- küzködnek- A „terv" szerint gozók bérét, s úgy tervezik, yen vegzett összefüggő jel- 322 ember hiányzikj de a va_ f következő 2-3 évben minden mas lóságos helyzetet figyelembe újabb 6 százalékos béremecentralizáltabb véve ennél többre lenne lést tudnak adni. Az igazgaSajátos szükség, hiszen ma még alig tóság területén 1965 forint a területén tudták a havi 240 órás mun- havi átlagos kereset; a forgalomnál dolgozók 1954 sén részletesen, megtárgyalta. A MÁV különleges vállalat, mivel közérdekű szolgáltató tevékenységet fejt mes közelebbről ki, s emiatt a vállalati érde- venni, ket teljesen háttérbe szorítja a népgazdasági érdek. Helyzetéből adódóan külön>z egész országra terjedő vonalhálózatán kétezernél több szolgálati helegű munka válalatnál irányítással folyik, arculatú a vasút Aratás Fehértón szövetkezet elnökétől kérdezem. miért nem gépesítik ezt a munkát. — Kényes növény a gyéRégi időkből, ahová már jon. Egymás mellett dolgonem világít vissza a betűk zik Molnár Sándor és Mikfénye sem, régészek ásták lós Antal, de nem közöski a bizonyítékokat, meny- ben, mert nem tudnak minnyíre ősi mesterség a Tisza dennap egyformán jönni. így kény. Amelyik szál csak egy —Maros találkozásánál a nem rongálják egymást, ha helyen is megtörik, már nem gyékényszövés. A folyók maguknak dolgoznak. Öntő- használható. Válogatni is szabályozása óta egyre ne- zési szakemberek ők, ahon- kell, azt sem végezheti gép. hezebb ennek a sok társa- nan most nehéz szabadulni, dalmi változást túlélt és Tá- — És a munka nehéz? pén ma is virágzó népi a 74 éves Révész István iparágnak a nyersanyagéllá- szerint vágni még könnyű, tása. A lecsapolt vizek he- de ha teregeti állígati ve- "cl,i ,iC1 "lw ivét más aratni valók alá regeit az ember, az már ne- X^Az^ mert törte fel az eke vasa. ezért héz. legnehezebb a tutajt p,acro1' MierU Azert' mert augusztus tizedike táján _ a vízben összekötött minden évben férfiak és nők. nádcsomó neve — kicimidősek és fiatalok indulnak bálni a szárazra f' aZ -?rszág Jeg" Az idézett néhány szó takulonbozobb videkeire, ahon- ]án magában is bizonyítja, net a majusvegi hatarnezok hogy a gyékényszedés munkafogásai is régiek. Külön fortélya van annak az egyszerű műveletnek is, amikor száradni terítik a levágott növényt. Nádból vagy , . páklyából févaljat készíte- az idén? éfÜuf* nek neki- könnyebb legyen majd kévébe kötni. Erre terítik, de úgy, hogy farokrésszel lefelé legyen, ne a nyíljába csorogjon a víz. Nagy Páltól, a háziipari azt a hírt hozták, hogy kifakadt a gyékény. Az idén először Fehértóra „karikáztak" legalább hetvenen. A minap osztották ki a halgazdaság által megkövetelt névreszóló engedélyt, és sietett min denki kifogni a leginkább kedvére való területet. Különleges szempontjaik vannak a parcellaválasztásnál. Első dolog, amit megvizsgálnak, roppan-e a kasza alatt, mert akkor érett, ha roppan; másodiknak azt nézik, mekkora a nyílja, a leglelke, az a selymes Jaél, ami a levelek elázásáig tart, mert „ebből sodrik a legjobb iant". Ha sok közte a páklyás, elvesszősödött növény — városi lakások kedvelt dísze ez —. akkor inkább más helyet keresnek. Az csak sokadrangú kérdés, meddig ér a víz. Van, aki gumicsizmával indul neki, de az ls számít rá, hogy úgyis megmerül. A hagyományosabb öltözék a harisnyaszárba kötött hosszúnadrág és a zsírral jól átitatott bakancs. — Nem hideg a viz? — kérdezem sorba az embereket. — Ha száz ágra süt a nap, itt akkor is kevés — mondja Makra Antal —, de ezt csinálni kell, mert a tápéi népnek ez a műszakja. Aki itt dolgozik, szinte mindnek van valami „főállása" is. Miklós Mihály bácsi éjjeliőr, délután már megy vissza, mert neki „kötelessége van". Török Lajos a község vízellátásának mindenese, gépkezelő, a héten azonban kiveszi tartocatott «zabhdsáeát. hogy legalább száz kévét levághasználható. Válogatni is •11, azt sem végezheti gép. Érdemes néhány szót áldozni az elnökre is. Szakértője is. szerelmese is a gyékénynek. Nem fél attól, a rt a gyékény az gyékény! Maga is arat minden évben. Legalább százhúsz kévét. Most csak egy szálat vág le, megtisztítja, nézegeti. Kér- | dezem. minek az. — Ha hazamegyek, sorba i kérdezik a faluban: na. Pali, milyen a gyékény? Megmutatom nekik. — És milyen a gyékény ; idén? Az öregek válaszolnak rá: — Ilyen is, olyan is, mindenfélés. Majd elválik, csak most kezdtük. Horváth Dezső forintot, az utazó állománytan levők 2339 forintot, a munkás állományúak 1809 forintot, a műszakiak pedig 2891 forintot keresnek havonta. Ezek a számok csak látszatra kielégítőek, mert ha figyelembe vesszük a havi 250, vagy annál is több munkaórát, a mostoha körülményeket, az otthontól való távollétet, akkor azonnal más színezete lesz a vasutasok átlagkeresetének. A jelentésből is világosan kitűnt, hogy égetően szükség lenne bizonyos mértékű bérfejlesztésre, de a MÁV bérrendszerének korszerűsítésére is. Papírsúlyú szalámi Tévedés ne essék, nem az nek igaza van: a tíz forinökölvívás vagy birkózás tot a megcsonkított súlyú újabb súlycsoportjáról aka- szalámiért fizettem ki —[ rok írni. De minap egy azaz azt is mondhatnám, ismerősöm megkérdezte hogy a szalámi árában* vettőlem: tudod-e, hány fo- tem egy darab zsírpapírt, rint egy kiló szalámi? S Hat gramm papírt 60 fillémielőtt válaszolhattam vol- rért. További számolási na, máris rávágta: 106. Hi- manőverek: 100 kiló szatetlenkedve mentem be a lámin 60 forintot nyer így' boltba, kértem 10 deka sza- a bolt. S ha már idáig lámit, és — mint afféle „ki- eljutottam, azt is megkércsinyes" vásárló — néztem dezhetem: nem, hogy kia mérleg nyelvét. Lám, a csinyesek, de nem vazsírpapír, amit a szalá- gyunk-e a túlontúl nagygrUrar^on™Eg? -naíúak hogy szégyeljük kis fejszámolás után rá- megfigyelni: merre billen | jöhettem, hogy ismerősöm- a mérleg nyelve? Találgatok boltja Akik ebben a Lenin kör- lehet találni azoknak, akik! úti boltban akarnak keres- olcsóbb áruk között sza- ! gélni, azok sok mindent badon szeretnének kutakezdenek találgatni. Példá- kodni. így legfeljebb már ul azt, hogy miért nevezik csak arra vágyakoznak,; keresgélők boltjának, ami- hogy legalább a kiszolgákor az árukat polcok vá- lók találnának örömet a lasztják el a vásárlóktól, keresgélésben, de hiába, i polcok meg szigorú kiszól- Talán jobb lenne tehát, ha gálók. Találgatják azt is, valami új nevet találnáhogy miért próbálták kü- nak a boltnak. Vagy új lönlegesnek kikiáltani ezt kiszolgálási formát, olyat, az üzletet, ahol szinte min- amiben már volt. Mert den ugyanannyiba kerül. i d böngészbolt» mlnd mint mas boltokban. Szo- ". , . ,l„ ,'..,.. . val sok mindent lehet itt az „aprocikk-bolt kulonb találgatni, csak örömet nem volt a mostaninál! Baikácsolók előnyben Korunk nagy vívmánya, kaphat: az ilyen olcsó játéa félkészáru csak a fejlő- kokat tömegesen gyártják, dés kezdete — a jövő kor- szállítás közben tönkre is látlan lehetőségeire a Ká- mennek — legegyszerűbb j rász utcai játékboltban hív- tehát, ha a vásárló utólag ták fel a figyelmet. A há- rendbehozza. Ahol kell, ott; romszáz forintos gyerekbi- meghúzza a csavarokat, I cikli például nem minden- máshol meg kiengedi, napos kiadás. Ezért, ahogy így történt, hogy letki( a lókupec a megvásárlandó szemeim előtt megjelent a jószág lábát, fogát, úgy jövő játékboltja: a kedves ( vizsgálja át a vásárló — ke- vevő háromszáz forintért réktől kerékig a kis jár- megkapja mindazt a nyersműveket. Még szerencse, anyagot, amiből összebar-' mert hamarosan kiderül, kácsolhat egy gyerekbicikhogy egyiknek nincs lánc- lit. Kivesz három nap szavédője, a másiknak lepat- badságot, és otthoni kis togzott a zománca, a har- műhelyében elvégzi hlbátmadik meg éppenséggel lanul mindazt, amit a gyárnem is akar megindulni, tói ilyen potom összegért Mígnem egy jó biciklit, ad- nem lehet elkívánni, dig számtalan jó tanácsot is Veress Miklós Csongrád megye elmaradt a tejfogyasztásban szá- megyét. A mezőgazdaságilag mottevő megyék közé szá- 85—90 liternél tart. 1969 elmító Csongrádban csak fele ső felében 13,7 százalékkal amely még mindig szében a begyűjtést és az annyi tejet és tejterméket fogyaszt a lakosság, mint amennyi az országos átlag A múlt évi adatokat tekintve 365 nap alatt személyenként 150—160 liter tej fogyott, kivéve Csongrád Siker Caracasban Magyarország caracasi bemutatkozásáról, a Venezuelában megrendezett első önálló magyar kiállításról újabb jelentés érkezett a Miniszteri utasítások a szakközépiskolákról A művelődésügyi miniszter több, a szakközépiskolákra vonatkozó utasítást adott ki. Egyebek közt elrendelte a „régi típusú" — az 1961-es törvény alapján Hungexpohoz. A kiállítás szervezett szakkozepisko. - v. -„ ,„„, „,„.A1 Iák negyedik osztályaiban rendezői beszámolnák arról,; az év gyakorlatok meghogy a vártnál nagyobb az , szüntetését. Ezekben az oszérdeklődés, a kiállításnak két nap alatt 15 ezer látogatója volt. Állandóan zsú- i folt a vetítőterem és különösen nagy tetszést aratott! a Magyar rapszódia és a Gyógyító anyag című film. A venezuelai sajtó több elismerő cikkben méltatta a kiállítást, a televízió pedig tályokban az érettségit megelőzően eddig két hét szakmai gyakorlat volt kötelező. Az év végi gyakorlat miatt azonban a tanulóknak túlságosan rövid idő állt rendelkezésére, hogy felkészüljenek az írásbeli érettségi vizsgákra, s a gyakorlatok rövidségük miatt sem hoztál: meg a kívánt eredményt. A miniszteri utasítás szerint az 1969—70-es tanévtől kezdve a régi típuvasárnap két alkalommal is j sú szakközépiskolák negye 4- 4 I dik osztályaiban ott sem műsorra tűzte a megnyíró- , keü megtartani az év végi ról készült ötperces filmjét.; gyakorlatot, ahol azt az érvényben levő óraterv kimondja. A szakközépiskolák igazgatóinak gondoskodniuk kell arról, hogy a tantervben előírt év végi gyakorlatok anyagát a tanulók már az évközi gyakorlatokon elsajátítsák. Miniszteri utasítás jelent meg a szakközépiskolás tankönyvek kiadásának szabályozásáról. A könyvek nagy része a gyors technikai fejlődés miatt elavult, illetve pedagógiailag sem eléggé korszerű. Ezért a szakközépiskoláknak folyamatosan új tankönyveket adnak ki, illetve a régieket átdolgozzák. Az utasítás előírja, hogy a szakmai előkészítő, valamint a szakmai elméleti ás gyakorlati tárgyak tankönyveinek kiadásáról külön tankönyvkiadási tervet kell készíteni kétéves időtartamra. nőtt a kereskedelem élelmiszerforgalma, ezen belül a tejé mindössze 7,1 százalékkal, a vajé alig valamivel többel, a sajtoké pedig csupán 4,1 százalékkal. A tej — egyik legértékesebb táplálékunk — ily alacsony fogyasztását semmi esetre sem lehet azzal magyarázni, hogy az idevaló emberek inkább mást isznak tej helyett. Sokkal inárusítást is átengedte a tszeknek vagy kereskedelmi üzleteknek, és 47 boltot hűtőszekrénnyel is ellátott a vaj és a sajtok tárolására. A tejipari vállalat egy idő óta lehetővé tette a naponta többszöri tej rendelést, a tej és a tejtermékek visszaáruzását is, ha a szavatosság lejárta után készlet marad belőlük. De a boltvezetők nem élnek vele. Hasonlóan akadozik annak a belkereskedelmi miniszteri kább ott kell keresni az utasításnak a Végrehajtása okot. hogy miként áll rendelkezésére a lakosságnak a mindennapi tej. Sajnálatos igazság, hogy a tehénállomány évek óta nem növekedett. bár ha lassan is, évről évre nő a tejhozam. Az sem vitatható, hogy 1965-höz képest 76 százalékkal több tejet vásárol fel napjainkban a tejipari vállalat a tsz-ekből és a háztáji gazdaságokból. Ez az emelkedés azonban elmarad az ' országos felvásárlási szinttől, nem beszélve arról, hogy az ellátás lehetőségei még ennél is rosszabbak. Szegeden leginkább tűrhető a tejellátás, de a többi város és különösen a feldolgozó üzemektől távoleső községek korántsem jutnák annyi és olyan minőségű tejhez, hogy az igényeket ki lehetne elégíteni. Némi javulást hozott, hogy a múlt évtől a tejipari vállalat a községek egy réis, amely előírta, hogy cukrászdákban. bisztrókban, eszpresszókban tejet és tejes italokat kell kiszolgáltatni. Most a negyedik negyedévben üzembe lépő új szegedi tejüzem 100 ezer liter tejet tud majd feldolgozni, illetve fogyasztásra bocsátani naponta. Ahhoz, hogy ez eljusson a fogyasztókhoz, az ipar és a kereskedelem sokkal szorosabb együttműködésére. hatékonyabb üzleti reklámra, jobb minőségű tejre és tejtermékre, s nem kevésbé szervezettebb áruszállításra és tárolásra lesz szükség. A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén tárgyalt ezekről a feladatokról, gondokról. Határozataiban a tejtermelés és -ellátás haté kony fejlesztésére hozott intézkedéseket. K. J. SZERDA. 1969. AUGUSZTUS 13. DELMAGYARORSZÁG