Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-10 / 184. szám

Homoki angyalkák Szegények, sajnálom őket. S az angyalkákért is. Végté­Annyi életük sincs, mint a re, emberek lennének ők is. tiszavirágnak. Most is ver a Ahogy az már lenni szo­szó, hogy kinn Homokor- kott másik csodabogárról is szagban gyakran repülgetnek mesélnek a faluban. Ez per­szegény angyalkák. sze; férfi. jobban inkább, Valahogy így kezdődhet öregember. Igaz, öregségét lépten-nyomon meghazud­tolja, megcáfolni igyekszik. Hajdanában nagy hatalom volt ez a család. Volt mal­muk, kocsmájuk, olajütőjük, — Mancika, mikor jöjjek már be? — Délután elmegy az em­ber, akkor nyugodtan le­szünk. S nyugodtak voltak. Külö- boltjuk, szőlő, ház, szóval nősen az ötvenes évek elején minden, ami a jó módhoz dívott ez a homoki tanyák kellett. A szegény emberek között A parasztember mesziről és hosszan süvegel­amúgy sem szíveskedett az ték> évekig jártak hozzá, orvosokhoz. Nagy, hatalmas h°gy kikönyörögjék azt, ami­ez a terület s az „orvos vel a gazduram tartozott ne­asszony" híre hamar bejár- kik. ta. Jöttek hát hozzá fiatalok, Az öregúr most sem szű­idősebbek. S kétszáz forin- kölködik. Esténként kiül a tért repültek, szálltak az kapu elé, cukorkát csokolá­angyalkák. Ez volt a „pa- dét vesz, és kínálja vele a rasztabortusz". kislányokat A fiatal kislá­Az asszonyság, aki ezt az nyokat. Jöhetnek éppen az ipart nagy nyugalommal és ^kólából, vagy nagyobbak nagy népszerűséggel űzte a a balból, az a „herebarót faluban, egy időre elköltő- nem zavarja. Megtörténik zött. Aztán ismét felbukkant olyan 15 aztán* hogy becsa­a tájon. Persze akadtak, akik lógatja a kislanyokat meg­ellenezték ezt a szakmát s tapogatja, megfogdossa okét. nem is olyan régen megkér- Mondják, nem szégyenlős A dezték tőle multkorában így szólt .• , egyik ismerőséhez. — Mondja, minek csmál- _ Komendálja nekem lde la • azt a lányt olyan jó lába — Régebben csináltam, de van ma már nem, abbahagytam. Rég, rekvizitumok 6k. Hát igen, a szó meg ver olyanok, mint a hajdani erősen. Mondják, egyszer pásztorkunyhók, a nyikorgó egy fiatalasszony tévedt be lőcsöskocsik, a íöldbesiip­hozzá. Pénze sem volt bá- pedt búbos kemencék. Leg­torsága se. Az óldottságtól inkább csak emlékezünk rá­meg félt nagyon. Levette a juk. Az idő elhaladt felet­fülbevalóját, aranygyűrűcs- tük. Az asszonyság és az kéjét Idén tavasszal is hasz- öregúr felett is. Kár, hogy a nálatba léptek a műszerek, falubeliekben még fellelhe­Nem a legjobban vizsgáztak, tó némi kegyelet irántuk, hiszen a háromgyereses Meddig? Mert ha lefújják a anya utána bekerült Szeged- port róluk, bizony-bizony re a klinikára. rádöbbennek, nagy szemét­A jobb napokban egy ség az egész. Nem érdemli öregasszonynál külön szobát a falu, hogy szégyenkezzék tartott a „csoda-doktornő", miatta. Ma már nem megy olyan jól Tiszteljék, szeressék job­a szekér. Mégis, kár azokért ban az angyalkákat is. a szerencsétlen áldozatokért akik kezére bízzák magukat Sz. Lakács Imre Totális gyomirtó szerek Hungária viratol evnálff5 m?kíanya8"marad" _ . ,, Szeles időben permetezni Ez a vegyszer felhasznál- tilo6 Szára2. tolaj eltéri ható vasúti palyatestek, ipari iombtalanításra nem hasz­taroloheiyek, mezőgazdasági náiható. géptárolók, valamint ipari és mezőgazdasági műtárgyakés Tormonn 80 ezek körzetének vegyszeres iiiviiu uw, gyomirtására, vegyes össze- _ _ 0 _ tételű átlagos gyomállomány- TrÍf6nOXÍn 80 nál 10 kg/vágány-km, azaz 12 ' kg/kh adagolásban. Felhasználható legelők Jellemző tulajdonsagai: gyomirtására, először május kombinált hatóanyagú (Akti- _június hónapokban, má­kon+Merkazm+Amitrol+ sodszor szükség szerint au­Dikomrt), por alakú totális gusztusban 0,4—0,6 liter/kh gyomirtó permetező szer. adagolásban, 200 liter/kh per­Gyenge méreg. A kezelt te- metlében, nedvesítőszer hoz­ruleten 14 napon belül csak záadásával. a munkavezető engedélyé­vel, szigorú munkavédelmi előírások dolgozni. betartásával lehet Jellemző tulajdonsága: 80 százalék 2, 4, 5-T-izo-ami­lészter hatóanyag-tartalmú, jellegzetes klór-fenol szagú, A szer hatása 6—8 hónap- sárgásbarna, emulzióképző, ra terjed ki, az egynyári folyékony gyomirtó perrne­gyomokat csíranövény álla- fezőszer pótban 10—12 hónap múlva Gyenge méreg. Méhekre is utóhatásképpen elpusztít- ^ haiakra veszélyes. A ke­ja. A szert más célra fel- zeit területről 14 napig le­használni, a kezelt területen geitetni vagy takarmányozni megmaradó, vagy újra sar- tilos. Megengedett ható­jadzó növenyzetet takarmá- anyag-maradvány 0,1 mg/kg. " célra felhasználni Tűzveszélyes. Lejtős terü­leteken vigyázni kell, hogy a _ . mélyebben fekvő kultúrák a Régióné szerrel ne szennyeződjenek, ® a legelővel határos mezőgaz­Felhasználható aranka Ír- dasági kultúrák védelme ér­tására 0,5 százalékos kon- dekében legalább 50 méte­centrációjú permetlében, ros. védősávot kell biztosi­négyzetméterenként 1 liter kipermetezve. Étkezési bur- A Trifenoxin kísérletre en­gonya, lucerna, vöröshere és gedélyezett szer! fehérhere lombtalan ítására nyozási tilos. ZSÁKOS Horr*R> Dessfl felvétele 2,5 liter/kh, vetőburgonya lombtalanítására 3 liter/kh mennyiségben 350—400 liter víz alkalmazásával. Jellemző tulajdonsága: 20 százalékos diquat-dibromid hatóanyag-tartalmú, kávé­barna színű, szagtalan, sű­rűn folyó, vízzel elegyedő folyadék. Gyenge méreg. Vá­rakozási idő: 14 nap. A meg­Kiskapu — nagykapu Téves a közmondás! Nem igaz, hogy minden nagykapu mellett van kiskapu is, csak meg kell keresni. Kistelek határában, a Felgyöi Állami Gazdaság bekerített száz holdja az időtálló cáfolat rá. A férfi, aki a barackosból létrán mászik ki (név sze­rint Varga János), nem ba­rackot lop, nem is tiltott úton jár. Ez a tanyájába vi­vő legalkalmasabb közleke­dési útvonal. Előnye, hogy erre még a KRESZ-szabá­lyok sem vonatkoznak. Fel­mászik a létra egyik ágán, átlépi a tüskésdrótot is, a másik ágán pedig leereszke­dik, és kész. Nem nagy munka, tagadhatatlan, és végtelenül praktikus a meg­oldás, mert nem kell körül­kerülnie a száz holdat övező kerítés három nagykapujá­nak valamelyikéhez. Kony­ha közben megunnák, kér­jük, nyissanak itt ls egy-egy kiskaput. A döntéshez annjriban sze­retnénk hozzájárulni, hogy megírjuk: aki barackot akar­na lopni, az létrán keresz­tül is tud. És barackéré6 csak nyáron van, létramá­szás pedig egész évben. Amíg a mozgólépcső kerí­tésre alkalmazható változa­tát fel nem találják, az a kérésünk, térjenek vissza a földszintes megoldásra. Sok­kal emberségesebb, ha né­hány, libasorban való közle­kedésre alkalmas kiskapuval felszámolják ezt a műút mel­letti furcsa karantént. Ha netán hallgatnának ránk, megköszönjük szépen. Horváth Dezső Elvándorló dicsőségek Igaz, jut Szegednek is elég. Irodalom , a tudomány őrzi, vitás? Az idei seregszemle A játékok idején se szeri se napjainkban is éppen olyan is bizonyítható. Immár évek száma a vendégeknek, meg valóság, a szegedi tájban év- óta nem vallunk szégyent, a rendezvényeknek. Elisme- ről-évre nagy területen ter- egyre több a jelentkező bel­rést, megbecsülést hoznak mesztik. Az országnak ko- földről, de külföldi orszá- * városunknak. Mégis, egy moly valutát, a gazdaságok- gokból is. A kiállítási pavi­dolgot szóvá tennénk, azon nak meg igen tisztességes Ion kicsi, elhasznált ruhá- . melegében. hasznot, jövedelmet jelent, nak tűnik. Két-három évvel * Tudományos emberek írá­saiban gyakran fellelhető, is. Elég mindjárt hogy Szeged meg a környé- nünk az őszibarackot, a sző- , ke már a régi időkben fe lőt, ©/ümölcsot. Egy ugrás- maszkodhatott, s a szabad­híres volt mezőgazdaságáról, sal odább a vöröshagymát, a téri iátéknk renrlervénwt Igaz, a török idők előtt a primőröket, a paprikaféllket között rendezvényei Szerémségbe húzódtak a vá- De ne is folytassuk. Dél-Al­.. ... , ezelőtt azt éreztük, talán ^ az országos őszibarack ki­említe- állítás is .fulladozik" mert igen kicsi apparátusra tá­rolták. is hátulra Szerencsére az ros polgárainak szőlői, a föld mezőgazdasági termékei- igazolja. íme a vélemény l-kmx.r/x^K n»A11n»nlr/xn »vi nrt Y7a1 í fTQri ínlnMÍX* — ' . .. * SO­idó a sok elismerés közüL „Megtekintettük ezt a U­DéLaíföldi állítást, és örömmel állapi­Kiállítást t°ttuk meg, hogy a magyar gyümölcstermelés, különös­képpen az őszibarack terme­lés kiváló színvonalat ért el. A borokról nem kell Varga János még megúszta. nyen, begyakorlott mozdula- de felesége már leesett tokkal szedi az akadályt Amig ^haladunk a hosz­Varga János. szúra nyúlt kerítés mellett. Hogy miért botlottunk be- több ilyen ókori átkelőhe­le mégis ebbe a csodálatos lyet is találunk. A bekerített alkotmányba? Mert úgy tud- terület tíz tanyája lakóinak juk, feltalálták már a kis- nevében kérjük az állami kaput, és az még ennél is gazdaság szigorú vezetőit, praktikusabb. Azok a hetven akik külön kérvényre is el­éven felüliek is könnyebben utasították a kiskapunyitás közlekedhetnének rajta, akik gondolatát — mondván, hogy tanyájukkal együtt a kerítés ott a nagykapu! — szerkesz­mögé kerültek, a betegek is, szfenek otthon a házikertben akik orvoshoz igyekeznek, és ilyen kis létrapárt pusztán éjnek évadján a javakora- gyakorlási célra, és ha ked­beli felnőttek is. vük tartja, közlekedjenek Augusztus elején ritkán rajta. Ha tíz évig (az itt gondolunk még a télre, de lakók szerint tavaly múlt az itt lakók szerint télen tízéves ez a megoldás) eltű­ólmos eső is veri a létrákat, rik a háznál ezt a tákol­A mezőgazdaságban hasz­nosított földterület Szeged határában és Csongrád me­gyében mintegy 670 ezer ka­tasztrális hold, amely az előző 1968-as esztendőhöz viszonyítva alig változott. Az utóbbi két évtizedben azon­ban igen nagy mennyiségű szántóföldet vesztettünk el, hozzávetőlegesen körülbelül 30 ezer holddal csökkent a szántóterület. 1935. és 1950. . . . , v. , .. közötti években 29 ezer és akkor síkos szokott lenni, manyt, gratulalunk hozza, de hold 1950_1960 k8zött mint­egy 10 ezer hold, s 1960 óta — ismét növekvő mértékben — csaknem 20 ezer kataszt­rális holddal lett kevesebb a megye mezőgazdasági te­rülete. A szántóterület csökkenése ezenbelül még fokozottabb mértékű. A mezőgazdasági földterület védelmére hozott rendeletek hatására az utób­a szántóterület környező szállásokon meg vei igen jelentős szerepet bitangolt, jófüvet talált a játszik. Egyszer már meg­csorda, a nyáj. Olasz króni- történt az is, hogy Szegeden kák is lelkesedve beszéltek megrendezték a róla néhány száz évvel ez- Mezőgazdasági előtt. Nem a legnagyobb sikerrel. Mindenesetre annyi meg­Napjainkban sem szégyen- maradt belőle, hogy éven­kezik ez a vidék, a Dél-al- ként országos őszibarack­föld, és a szegedi táj sem. bor- és virágkiállítást tarta- semmit mondanunk, hiszen Évszázados múltra tekinte- nak, aminek rangja, tekin- 82 eg^z világon Jól ismertek, nek vissza, az intenzív, elis- télye, becsülete van Éppen kiváló minőségükről, öszirv­mert kultúrák. Az innen ezért kicsit meglepő, hogy a tón> 8 s^vből kívánjuk, hogy küldött áruk bejárták, s Csongrád megyei ' üzemek ezek az eredmények tovább járják most is a világot, hó- most elvándoroltak dicsősé- javuljanak." gért-. °J°8bá?ára- Élelmiszer (Llno Griíone, Marinella 1 Íí félhetnénk az első ipari kiállítást, mezőgazda- Grifone, Itália, az olasz szö­világhaboru idején, s utána sági termékek bemutatóját vetkezetek, kölcsönös segély­nagy utat járt piros arany- rendezik meg. Reméljük, sl- nyújtási társulások képvW ról, a fűszerpaprikáról. Nem- kerrel. Am a kérdés előtola- seletében 1 ^ ' csak a hagyományok, az kodik, nem lehetett volna idehaza megtartani* A Szegedi Fesztivál Mező. . ^ gazdasági Kiállításokat Ren­Augusztus 20-án nagy ün- dező Bizottsága jövőre már nepsegeket rendeznek a fal- nagyobb területen, impozán­vakban. ősszel is. Egymást sabban rukkol elő. Idejé­kovetik majd a falunapok, ben szóltunk. Érdemes el­holml kis mezőgazdasági ki- gondolkodni, hogy hogyan, s állítások, termékbemutatók- m^rre tovább. Minden kéz­kal. Pénzbe, munkába kerül. Nem, nem akarjuk lebecsülni ezt a megtisztelésre érdemes tö­rekvést, csupán azért apellá­lunk, mert ha mindezt az erőt, anyagi ráfordítást, fá­radozást lelkesedést egy ka­Minden este a TISZA SZÁLLÓ ÉTTERMÉBEN magyarnóta-est melyen CSÓR JÓZSEF, a rádió és a tv népszerű művésze énekel. bi években némileg mérsék­lődött a csökkenés, azonban szükségszerűen tovább foly­tatódik az „elcsipkedés", mert a területünkön levő szénhidrogén-medence és a fokozott iparosítás mindig újabb és újabb holdakat kö­vetel. összetételében ls változik a szegedi és a Csongrád me­gyei határ. Amíg csökken a szántóterület, addig növek­szik a gyümölcsös és az er­dő nagysága. A termő ültet­vények területe tavaly óta is tovább nőtt (mintegy 2,5 ezer katasztrális holddal), újabb szőlő és gyümölcsös telepítés az elmúlt gazda­sági évben azonban alig 150 holdon történt, míg a kiöre­gedett ültetvények kivágása meghaladja a 900 katasztrá­lis holdat. f. . , . nél van, az eredmények s a iaraasagoa, lehetíség Azt szeretnénk, ha megadnánk a jogot, a le­hetőséget a mezőgazdasági üzemeknek, beleértve az élelmiszeripart, a kísérleti intézetet, a mezőgazdasági kereskedelmi vállalatokat, hogy méltóképpen mutat­lapba ráztuk volna, ráznánk, hassák be Itthon eredmé­igen komoly mezőgazdasági nyeiket- Annál inkább, jö­kiállítást, bemutatót, esetleg vőre éppen negyedszázados vásárt tarthattunk volna, tarthatnánk Szegeden. Jól lehet, a cikkíró ezzel a véleményével nem sok kö­vetőre talál, hiszen kapás­ból sorolhatni az ellenérve­ket; sokba kerül, nincs ele­gendő terület, s ami a leg­főbb, hol van itt annyi akti­ünnepet ülünk. A Dél-Al­földnek rangja van. Szerin­tem, akár a Budapesten meg­rendezendő nemzetközi me­zőgazdasági kiállítás és vá­sár „ellenpólusa" is lehetne. Igaz, néha túlozni is szoktam. De nem mindig. Sz. L. L VASÁRNAP. 1969. AUGUSZTUS 10. DÉLMAGYARORSZÁG 9

Next

/
Thumbnails
Contents