Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-09 / 183. szám

A kereskedelem A háitartási yegy/ániitrói a BQV-ön Az egy hónap múlva nyíló Budapesti Öszi Vásárnak — a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályának tájékoztatása szerint — az ipari vallalatok is nagy fontosságot tulajdonitanait, felismerve, hogy a belföld termékeik kiállításával és árusításával igyekeznek kiérdemelni a hazai közönség elismerését Ezt igazolja, hogy a tavalyinál több a kiállítók száma, s már most, az előkészületek idején megfelelőbb a kapcsolat az ipar és a kereskedelem JvOZÖtt. A kereskedelem vállalatai a BÖV-ön egyaránt a második félévi még jobb ellátás érdekében elsősorban azon nali, vagy rövid határidőre valialt üzletek kötésére törekednek, másrészt a jövö évi árukat szeretnék kiválasztani, előre „löketni". A BÖV igen fontos célja, hogy azok a bemulatott új termékek, amelyeket sorozatban gyártanak, a helyszínen kaphatok legyenek. Ez tavaly nem a legjobban sikerült. Az idén jobban megszervezik az árusítást, több bolt, kereskedelmi vállalat vesz részt a vásáron, önállóan és a termelök pavilonjaiban összesen ötezer négyzetméteres nagy üzletében több kiállító gyártmányait, főleg ruházati termékeket, vasmű szaki árukat, tartós fogyasztási cikkeket árusít. Bővülő választék, de... Nem túlzás, két évvel ezelőtt még feleannyi háztartási vegyi cikkből sem válogathattunk. Azóta — ebben nagy szerepe van az új gazdasági mechanizmusnak — nagyot változott a helyzet Számos, hazánkbaji eddig teljesen ismeretlen, de célszerű vegyi cikk. sok féle mosó-, bútor- és padlóápoló szer került a pultokra. Olyannyira, hogy belőlük a háziasszony a megfelelő tájékoztatás nélkül már aligha tudja kiválasztani céljaihoz a legmegfelelőbbet. Fontossági sorrendet tartva, először vizsgáljuk meg a mosószereket. menti Vegyiművek „Tomi" minőségben kedvezőek a mosószercsaládja több váltó- külföldi mosóporokhoz kézatában pamut, len, vászon, gyapjú, műszál és selyem mosására alkalmas. Legkésőbb az „Extra" elnevezésű mosószer jelent (neg, amely talán a legkitűnőbb pest. Különösen az új, korszerű technológiával készített termékek mellett, érdemes volna a nagykereskedelemnek meggondolni, hogy megéri-e a méregdráNégy gyár valamennyi „Tomi"- mosó- ga külföldi szereket imporpor között. Az új technoló- talni. giával gyártott mosóporok tulajdonképpen már nem porok, hanem granulált szemcsézetüek, így jobban oldódnak. nem tapadnak össze. Szinte felsorolni sem lehet valamennyi mosószert, de említést érdemel az Egyesült Vegyiművek „U'.tra"-családja. a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat „Gém" és „Komfort" mosószerei, valamint a kiJelenleg hazánkban négy vállalat: a Tiszamenti Vegyiművek, a Növényolaj ipari és Mosószergyártó Országos Vállalat, az Egyesült Vegyiművek és a Háztartásvegyipari Vállalat foglalkozik mosó-, illetve mosogatószerek készítésével. Termékeik közül körülbelül 40—50 féle szert hoznak forgalomba a háztartási boltok. Rögtön meg kell jegyezni, hogy e négy gyár között jótékony verseny indult a vevőkért. Ennek a versenynek köszön| hető, hogy az idén szinte európai színvonalú mosó-, illetve mosogatószereket hoztak forgalomba. A TiszaHiánycikk a fehéríts Ügy tűnik, a „Hipó-csata" újabb fordulatához érkezett. Egyidőre eltűnt az üzletekből az olcsó üreges Hipó. és helyette félliteres, műanyag csomagolásban forgalomba hoztak egy újfajta, töméváló minőségű Szuper Mos n>'ebb- de ^óval drágább —6. A Növényolajipari és Hipó-vegyületet. Nemrég az Mosószergyártó Országos újságok is megírták, hogy Vállalat termékei közül a Dunántúlon több mint 8 folegkedveltebb az és a „Luna 68' azonban van némi hátránya, mert aránylag magas hőmérsékletű. 70 fokos vízben fejtenek ki jó tisztító hatást, Figyelmet érdemel az elmúlt hónapban megjelent „Biopon", amely biológiai enzimet tartalmaz, s mindenféle szerves összetételű szennyeződést, tehát zsírfoltot. gyümölcslét, vaj- és növényolajflekket stb. is „kivesz" a ruhából. Kétségtelen, hogy az új magyar mosószerek árban, Család nélküli öregek Somogyi Károlyné felvétele Az Űttörő tér 8. számú ház ket szegedi városrész, Móraváros és Alsóváros öregeinek otthona. A szó valódi értelmében hazajárnak ide a magukra maradt öregek, akikről messzemenően gondoskodik a III. kerületi tanács. Az épület kialakítása, a szobák korszerű, kényelmes berendezése a társalgótól az ebédlőig több mint egymillió forintba került. Ebből 750 ezer forintot vállalt magára a kerületi tanács, a többit a társadalmi összefogás eredményezte. Az ecsetgvar, a Szegedi Építőipari Vallalat, a vasöntöde, a kábelgyár, az Alföldi Bútorgyár dolgozói társadalmi munkájukkal siettek létrehozni az öregek otthonát. Naponta 35—40 idős néni és bácsi találja meg itt kedves szórakozását. Iti kapnak minden délben ebédet, általában háromfogásos ételt. Ebed után el-elidöznek, beszélgetnek, sakkoznak, kártyáznák, újságot olvasnak vagy a kiskönyvtár könyveit olvasgatják. A magukra maradottak, a családi gondozásban nem részesülők mellett ide járnak azok a nyugdíjasok is. akikről gondoskodik ugyan a család, de a maguk szórakozását csak itt találják meg, a velük egy idősek Pihenő a teraszon ebéd után között. Mert ezek a kedves öregek nem járnak el a vendéglőbe, egyedül se szeretnek moziba menni, inkább itt nézik meg este a tévé műsorát. Ha pedig magyar nótákat sugároz a rádió, televízió, szinte egymást hívogatják a közös szórakozásra. Többségükben közsegclyesek látogatják az otthont, Benkő Julianna 58 éves Cserepes sori lakos is a napi vendégek közé tartozik. Hiszen mit is csinálna odahaza? Egyszal maga maradt, testvérei rég elmentek otthonról. Amikor vele beszélgettem, nem győzte dicsérni a társadalmi gondoskodást, hogy öreg napjaira mégsem maradt egyedül. Siet is viszonozni, meghálálni valamit e gondoskodásért. Mire a többi öreg belátogat, addigra megöntözi a kertet, felsöpri az udvart, a ház elejét. Nem kéri ezt tőle senki, de ő nem tud meglenni a hasznos munka nélkül. Sebők József Petőfi Sándor sugárúti lakos feleségével együtt napi vendége és kosztosa az otthonnak Szintén közsegélyesek. Sebők bácsi favágó volt. Mint alkalmi munkás, sehol nem jelentették be a társadalmi biztosításba, így hát nem illeti meg nyugdíj, pedig egész éleién át dolgozott. A tanácstól minden nőnapban pontosan megkapjak pénzbeli ellátmányukat, s évente a tüzelőt is. Gyerekük nincs, ketten vannak, szépen megöregedtek egymás mellett. Sebők bácsi iskolába nem járt, nem ért a betűvetéshez. A felesége olvasgat fel neki az újságból ebéd után. A III. kerületben sincs egyetlen öreg sem. akiről magara-maradottságában ne gondoskodnának intézményesen. A betegeknek minden délben hazahordják az ebédet. Pócsik Mihályné területi gondozórfő időről időre benyit az ilyen öregekhez is. Bevásárol nekik a boltban. rendbe teszi a lakást, s bedobja a levelet, a postaládába. amit az öreg. reszkető kezek írtak a vidéken lakó fiúnak, lánynak. A napló szerint az otthon öregei elutaztak Gyulára is a gondozónő kíséretében, ugyanígy Gyopárosra. Megnézték a cirkusz műsorát, voltak színházban, s a szabadtéri játékok több előadásán is. Hát így telnek napjaik. Hétköznapjukat ünnepek, örömök is tarkítják. Az otthon légköre igazán családias, s ezt maguk alakították ki' — mindannyiuk örömére. L. F. "Ereknek Hntért kívánta forgalomba hozni egy kisüzem az általa készített Hipót... Hasonló a helyzet a sok háziasszony által kedvelt VIM-mel, amely szintén „tűnőcskét" játszik — viszont megjelent a nálánál korszerűbb „Superdol". ami viszont összehasonlíthatatlanul drágább elődjénél. Aki figyelmesen •szemléli a boltok kirakatát, észreveszi, hogy több háztartási vegyi cikk. a bútorápoló, a padlófény szintén drágult. Ez érthetetlen, hiszen az ipar korszerűsítésének tulajdonképpen az lenne a célja, hogy a fejlettebb, hatékonyabb termékeket legalábbis hasonló áron. vagy olcsóbbán készítse, mint az elavult termékeket, A helyzetet azonban a hiánycikkek is bonyolítják. A már említett Hipó mellett szinte alig lehet vásárolni másfajta korszerű optikai fehérítőt, kevés a háztartási | fertőtlenítőszer stb. | Korszerűtlen csomagolás i A tulajdonképpen hízelgő j képet legjobban az európai ! színvonalhoz legalább tíz esztendővel elmaradott csoma| golástechnika rontja le. Sok ; mosópornak egyszerűen pri| mitív doboza van, a szem| esés mosópor szóródik, a vci vő sohasem kapja meg a teljes súlyú csomagot. Fehér hollónak számít a célszerű adagoló szerkezettel ellátott mosó- vagy tisztítószeres flakon; a zárókupakok nem zárnak, a betöltött vegyi anyag kiszárad, kocsonyásodik, folyik. Eltekintve a reklám lehetőségétől. sok háztartási szerre a minimális használati utasítást is elfelejtik rányomtatni, ez mind-mind csökkenti a jó hatásfokú használhatóságot. Matkó István A

másokért érzett felelősség — ez az, aminek szocialista társadalmunkban sok szép, minden eddigit felülmúló lehetősége nyílik. Mégis sok a beváltatlan ígéret: önzések, könnyelműségek, vétkes meggondolatlanságok, emberi gyöngeségek, és emberi ostobaságok veszélyeztetik mások testi vagy lelki épséget, A lelki nemesség és a rongyember-magatartás példái ezért kuszalódnak össze tapasztalatainkban. Találkozni olyan esetekkel, amelyek a jóérzésű dolgozókat bosszantják, sót felháborítják. De felvetődik a kérdés: vajon nevelödnek-e ezen a felháborodáson, jó tanulságot vonnak-e le, adnak-e tovább a megbotránkozottak. Sajnos ép erkölcsi érzékű emberek is elbizonytalanodnak esetenként, hat rájuk a felelőtlenül egoista szemlélet: Nem egyszer hallani ilyen megnyilatkozást is: „hát nem neki van igaza? nem »lelkizik" semmin, nem törődik senkivel, csak a maga érdekét nézi." Nos, éppen ezért érdemes, sőt szükséges a — maradjunk az ő szóhasználatuknál — „lelkizés" védelmében szót emelni. Mert ebben az értelemben a „lelkizés" felemlegetése a másokhoz — nem közelálló, esetleg idegen emberekhez — való érzelmi viszonyulást kérdőjelezi meg. S egyben kétségbe is vonja. Hisz a konzekvencia nem egyszer így alakul: nincs szükség a másokkal való törődésre nincs szükség semmiféle másokért-lelkesedésre. másokkal való együtt-aggódásra. s pláne nincs szükség mások óvására, segítésére. Mindenki boldoguljon, ahogyan bír, vallják hol fellengzősen, hol cinikusan. Ellentmondásra ingerlő megállapítások. S azért kell elsősorban vitázni velük, mert fedezéket nyújtanak, felmentést adnak a felelőtlenség rút kinövéseinek, alattomos hajtásainak. Ami az érzelmi szálak, a lélektöl-lélekig ívelő kapcsolatok közül legelőbbrevaló: az az ember tisztelete. Hogy a másikban is önmagát, a maga embervoltát tudja becsülni, tisztelni. S hogy ebben már kimutatható az érzelmi töltés? Netán: hogy ez már „lelkizést" jelent? Végtére is élő, érző, hús-vér emberekről van szó, ne is legyen jellemző a gépszerű, rideg, bürokratikus viszonyulás. Elég baj, hogy helyenként mégis az. Szinte hallom az ellenvetést: jó-jó, de miért tereljük el a figyelmet az igazán felelőtlenekről a körülöttük élőkre? Természetesen ezt senki sem akarja. Sőt fokozni kívánjuk a figyelem éberségét. De ki is kell terjesztenünk! Minden ember személyében felelős a tetteiért. De nemcsak ő felelős. Érte is felelősek. S ő sem csak magáért felelős; ő is felelősséget kell, hogy érezzen másokért. A felelősség kérdése tehát, bármennyire egyéni, személyre szabott is, végsősoron — hatásában, következményeiben — a legközösségibb kérdések egyike. Kollektív ügy a maga személyes vonatkozásaival együtt. Ezért kiáltunk a felelőtlenség láttán. Akár arról van szó. hogy ittas vezető garázdálkodik a közutakon, akár arról, hogy egy üzemben drágának tartják a munkásvédelmi készültséget, hogy hajlamosak kifelejteni az új beruházásokból. De a hibás termékekben, a sok ezer hibával átadott épületekben, az összetöredezett autósztrádában éppúgy meglátjuk a felelőtlenséget. önzésből, az egyéni érdek abszolutizálásából fakad majdnem mindig, ezért kell a kollektíva sérelmének tekinteni. Az ember tiszteletét számonkérni azoktól, akik csak önmagukban látják a tisátelnivalót. senkii másban nem akarják észrevenni. A hivatali kötelességen túl különösen nem. Ott nincsenek is szigorú szabályok a felelősségvállalásra. Az erkölcsi kódex csak a gondolatokban íródott még meg, ahány ember, annyiféleképpen. Van, akinek szeme elől elmosódnak az íratlan törvények (de hiszen írott regulák — a legtudottabbak is hányszor elmosódtak már!). Fehér foltok támadnak az íratlan kódexen, amiket ki kell tölteni. u °y, hogy más meg ennek arányában jobban szívébe — agyába vési az etikai elvekel? Példákon láthatjuk, hogy ez is ellensúlyoz, kilendíti a közöny állásából a mérleget. Hány és hány ember — példamutató, áldozatkész kommunisták, szocialista brigadtagok, lelkes fiatalok, s lélekben-fiatal nyugdíjasok — vált és válik nálunk a szocialista emberség önkéntesévé, agitátorává. Nem hivatalból, hanem meggyőződésüktől vezérelve — milyen szépen mondja a költő: „az én vezérem bensőmből vezérel." Vállalták a felelősséget másokért, mert gondjukat, bajukat, törekvéseiket szívük szerintinek, magukénak érezték. Az a nemes egyszerűség, ahogy például egy-egy konzervgyári szocialista brigád „családtagjául" fogad kívülálló dolgozókat, mert úgy crzi: szüksége van családias légkörre — meggyőző érv a szocialista tulajdonságok kilerjesedése mellett. Éppen ezt a kiterjedést sürgetjük itt és most, azt is hozzátéve, nem korrekt a munkamegosztás a felelősségvállalásban, amíg van, aki csak vállal, s akad, aki csak hárít. Simái Mihály w Uj betongyár A Mélyépítő Vállalat csu- Az új termékek ugyanis pán néhány h tlel ezelőtt lényegesen meggyorsítják a avatta fel új létesítményét, csatornaépítést, mert az előaz északpesti betongyárat, regyártott csövek felhasznás máris újabb jelentős be- lásával majdnem háromszor ruházás megvalósítására ké- olyan termelékeny a munka, szül. Közvetlenül az új mint hagyományos módon, ipartelep mellett betoncső- helyszíni betonozással. Az új gyárat létesít. Az építkezés gyár évente a jövő hónapban megkezdődik. Az országban ez az új üzem lesz az első, amely nagy átmérőjű — 1000, 1250, 1500 milliméteres — beton csatornacsöveket gyárt, s ezzel megteremti a budapesti és vidéki főgyűjtő csatornák korszerű építésének nagyipari bázisát. 50 000 méternyi előregyártott, nagyatmerőjű betoncsővel segíti majd az ország csatornázási programjának meggyorsítását. SZOMBAT, 1969. AUGUSZTUS 9. Dohányhír Országos dohány termesztési tanácskozást rendeztek pénteken Nyíregyházán. Dohánytermeléssel és feldolgozással foglalkozó mezőgazdasági és ipari nagyüzemek vezető szakemberei gyakorlati bemutatókkal egybekötött tapasztalatcserén vitatták meg a fontos ipari növény termesztésének legjobb módszereit. (MTI) 1 I