Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Harmadszor a Carmen Ma, szerem este harmadszor kerül a Dóm előtti színpadra Bizet Carmen cimű operája. Az előadást Mikó András rendezte és a világhírű Roberto Benzi vezényli. A főbb szerepeket külföldi művészek éneklik. Képünkön a címszereplő, a párizsi Jane Rhodes, balra a Don somogyi K.aroiyne reiveteie Jose szerepét alakító londoni Jean Bonhomme. A kép bal oldalán az egyik magyar szereplő, a Hadnagy szólamát éneklő Várhelyi Endre. Bizet operáját egyébként augusztus 9-én, szombaton láthatják utoljára az érdeklődők a szegedi szabadtéri színpadon. Vasárnap: a Tragédia premierje Gyors egymásutánban zajlanak a szegedi szabadtéri eseményei. A Carmen premierje pénteken volt, de vasárnap este már újabb bemutatót láthatunk a Dóm előtti színpadon: Madách Imre örökbecsű remekét. Az ember tragédiáját. Vámos Iászló rendezésében. A Tragédia legutóbbi nagy vitákat kiváltott szabadtéri előadását is Vámos László rendezte. Most az érdeklődés főképpen amiatt fordul a vasárnapi premier felé, hogy a rendező, aki bejelentette. hogy most egészen új alapokról indulva kísérli meg a Tragédia színrevitelét, milyen előadást dolgoz majd ki a legutóbbi '„szélesvásznú" produkcióhoz képest. Vámos László nyilatkozataiban elmondotta, hogy a Tragédia rendezésében nem követi a korábbi megoldásokat. Hiba lenne azonban azt gondolnunk, hogy az új produkció hadat üzen a látványosságnak. A téren már folynak a vasárnapi premier előkészületei. A egész együttes hétfő óta kinn dolgozik a Dóm előtti színpadon. Ott vannak a hajnalba nyúló próbákon a főszereplők, az Ádám szerepét alakító Nagy Attila, az Éva szerepében a szabadtérin és Magyarországon először fellépő komarnói színésznő, T hirring Viola és a szabadtérin ugyancsak először szereplő Sinkovits Imre, mint Lucifer. S már nem is civilben próbálnak, s nemcsak ők, hanem a statisztéria és a tánckar is beöltözött. De az már az eddigi próbákból is kitűnt, hogy nem valami aszketikus, hanem igenis látványos és dinamikusan festői produkcióban gyönyörködhetnek majd a Tragédia előadásainak né^ői. A két főpróbára egyébként a mai és a szombati Carmenelőadás között, csütörtökön és pénteken kerül sor. Maci Lacitól — Ravelig Fárasztó operai évad után. a nyári kánikulát sem használja pihenésre Várhelyi Endre, a szabadtéri Carmenjének hadnagya Szegeden, öt premierje a fővárosban: Polonius, Szokolay Hamletiében (melyről a londoni Opera News megkülönböztető dicsérettel írt), Ozmin a Szöktetésből, a Rajna kincsének Faffner óriása, az Aranykakas hazai ősbemutatójának Polkana hadvezére és az öreg udvarló, Geronte volt a Manón Lescaut-ban. Ami önmagában is tekintélyes. ám csupán töredéke annak a változatos, sokoldalú szerepkörnek, amit Várhelyi Endre rádióműsoroktól koncerteken át az operaszínpadokig betölt. „Maci Lacitól a Ravel-dalokig" — tárja szét kezét mosolyogva az Apáthy kollégium emeleti szobáiéban, ahová családostól költözött le ezekre a napokra. — A nyárra Bécsbe kaptam meghívást. dalestem lett volna az Ünnepi Hetek egyik koncertjén, de hát a szegedi előadás miatt ez jövőre marad. Szeptember elsején viszont érdekes operapremieren veszek részt a budai Várszínpadon Hydn: Ember a Holdon című operáját mutatjuk be. melynek most különös aktualitása van. És máris tudom: az új évadban Petrovics Emil Bűn és bűnhődés című operájában kapok orvosszerepet, ami nem meglepő, a Wozzeok óta orvosspecialista vagyok: ha olyan darabot írnak, ahová „doktor kell basszuskulcsban'' — már számítok rá. A vásárhelyi születésű énekes a harmincas évek szegedi szabadtéri előadásain mint rajongó kisfiú ült a nézőtéren. Gina Cinnát, Apollo Granforté t csodálta, Alfréd Cortot-ot, Emil Sauert hallotta zongorázni. — Mindig szurkoltam Szegednek. újítsák fel a hajdan; nagyhírű játékokat. Szerencsére mégtörtént. Évekkel ezelőtt felléptem már a Johannaban. s azóta csodálkozva látom, a szegedi szabadtéri világszínvonalra jutott. Lehet, néhányan fanyalognak a vendégénekesek hallatán, de hát tudomásul kell venni, ez nem kőszínház. A hangfenoménok egyébként is eltűntek manapság. A közelmúltban énekeltem már Anna Mof/oval, Renata Scottoval, Mario del iVfonacoval, s bátran állítom: akik most Szegeden vannak, feltétlenül a világszínvonalat képviselik. A Carmen legkellemesebb meglepetése számomra: a zenekar. Legnagyobb élményem pedig: Roberto Benzi . . . N. I. Taximese A fesztivál-város elnevezést K. L. előfizetőnk szerint nemcsak jó műsorral, és érdekes programmal lehet kiérdemelni. Az sem lenne megvetendő dolog, ha a Carmen megtekintésére érkező utast nemcsak kulturális csemege várná, hanem esetleg taxi is. Így inkább Ki a szemfülesebb? tévé játéknak illik be az a tortúra, ami a gyorsvonat hőségéből nagy csomagjaival megkönnyebbülten klkecmergő utasra vár. Aki a legügyesebb, azt viszi el a taxi. Nem lenne rassz üzlet, ha a szabadtéri időtartamára valamilyen módon ideiglenesen megnövelnék a taxiparkot. Hasraesészeti verseny Ezt a legcélszerűbb a Széchenyi tér és a Kelemen utca sarkán megrendezni. Itt található ugyanis az a vascsonk, amely öt-hat centiméter magasságban , kiemelkedik a járdából. Lehet az is — írja A. J. olvasónk —, hogy a csonkot nem sportcélból hagyták meg, hanem azért, mert jellegzetes szegedi műemlék. De akkor legalább keríttessék körül! Mire való a panaszkönyv? Állítólag arra. hogy a vevő beleírhassa jó vagy rossz véleményét. Vannak vendéglők, ahol ezt másként értelmezik. Sz. N. olvasónknak július 7-én tagadta meg a panaszkönyv átadását a Rókusi vendéglő csaposa, mondván, hogy a vendég jöjjön vissza három óra múlva, amikor az üzletvezető is ott lesz. Nem rossZ a módszer, valamikor ezt úgy mondták: ha dühös vagy. számolj magadban húszig. Jelen esetben három óráig. Hasonlóként tagadták meg Hamar Tibor (Hunyadi János sugárút 46.) olvasónk kérését a Szőke Tiszán, amikor be akart néhány kere| setlen szót írni a panaszkönyvbe. A reklamáció azoban időszerű. így panaszkönyv nélkül is közkinccsé tesszük: délután 4-kor mentek fel a hajó teraszára, mert a tábla ezt hirdette, ott viszont közölték velük, hogy kiszolgálás csak 5 órától van. A vezetőnő ezt nem találta elég indoknak ahhoz, hogy kiadja a panaszkönyvet. Joggal kérdezhetjük tehát: mikor lehet kérni ezt a kényes jószágot? Ebben a hónapban Szeged nemcsak a napfény, hanem a vendégek városa is. Csőstül érkeznek az olyan levelek, amelyekben a szegediek írják meg, mit szégyeltek vendégeik előtt, s az Olyanok is. amelyekben a vendégek sorolják fel ittlétük kellemetlenebb pillanalait. Nehéz dolog a vendéglátás, de abban egyetérthetünk B. J.-né szegedi Olvasónk soraival, hogy egyikünk sem angyal, sem a házigazda, sem a vendég. Nem tagadható, hogy vanrak a városnak olyan elhanyagolt részei, amelyeket valóban nem szívesen lát a messziről jövő — de melyik városnak nincsenek. Van itt is meleg sör, hanyag kiszolgálók is akadnak — de hol nem lehet megtalálni ókét? És vendége válogatja: van aki pihenni jött ide, művelődni, van aki üveget dobálni, hangoskodni: Vagy éppen megmártózni a szökőkutak vizében Tanulság nélkül való lenne mindezeknek felsorolása. Nézzük meg inkább: mit kérnek, miért pörlekednek, min bosszankodnak ezen a héten a szegediek! Papucs és túrós csusza Hogy kerül a papucs a túróscsuszához? Ügy. hogy mindkettőt egyre drágábbnak találják olvasóink. Rácz Mihály az idősek háztartásáról szóló július elejei cikkünkre reagálva teszi fel a kérdést: miért emelték egy év alatt a Napsugár önkiszolgálóban a csusza árát 1 forint 10 fillérrel. Kispénzű emberek vacsorája ez az étel. amelynek alapanyagai egyáltalán nem drágultak. Legfeljebb — ezt figyelték olvasóink — kevesebbedtek. Kis pénzről írt Kovács Antalné (Ságváritelep) Is, aki kislányának plasztik papucsot vett a Ciktában. A nevezetes papucsnak három nap múlva levált a talpa, a boltvezető szerint azért, mert Jiem kímélték eléggé, valószínűleg víz is érhette. Fürdőszobában tehát nem lehet használni ezt a fajta payaicsot — utasították vissza Kovácsné reklamációját. A 39 forint és 60 filléres .papucsot kénytelen megjavíttatni cipésznél. A csináltatást és az autóbuszköltséget összeszámítva 13 forintért. Mivel a boltban már „kioktatták", most azt kéri, arra is oktassák ki, hogy miként bírja az ilyen csak két-három hétre szóló vásárlásokat a kispénzű ember? Bogaras reklamálók A Tarjántelep 102, 103. 104. 105, számú ház lakói arra panaszkodnak. hogy különböző fekete bogarak lepik el este fél kilenctől az épületele külső falait, s a nyitva hagyott ablakon át a lakásokat is. Két lehetőség van: vagy inspekciót tart a család egyik tagja, vagy szúnyoghálót szerelnek minden ablakra. Mi is ez utóbbit ajánlanánk, bár a lakók azt kérik, hogy nézzünk utána a KÖJÁL-nál elfekvő panaszuknak. Mit (ehetnénk, nem vagyunk annyira bogarasak, hogy ne értenénk meg ezt a nagy veszedelmet, csak annyira, hogy előbogarásszuk a régi, de jó magyar közmondást. amelyet akár a szúnyoghálókra is lehet vonatkoztatni meg a KÖJÁL-ra. Segíts magadon, a KÖJÁL is megsegít Koos Bons orgonaestje Tankönyvek középiskolásoknak Lapunk tegnapi számában az általános iskolások tankönyv ellátásáról írtunk. Az új tanév előtt a középiskolásoknak ugyancsak a könyvbeszerzés egyik legfőbb gondjuk. Az évek óta bevált módszer szerint idén is maguk az intézetek, technikumok, gimnáziumok, szakközépiskolák oldják meg tanulóik könyvellátását. Szeged 13 középiskolájában több mint hatezer diók kezdi meg az új évet, tankönyveiket a Móra könyvesbolt osztja szét. $zeqed szobrai Vízügyi szemle Kedden vízügyi szemlét tartottak az épülő kiskörei vízlépcsőnél. A szakembereJcnek Szászhelyi Pál, az ÖVH elnökhelyettese tartott tájékoztatót a nagy vízügyi létesítmény funkciójáról, a Balaton egyötödét kitevő, mintegy százhúsz négyzetkilométer kiterjedésű hatalmas víztenger mezőgazdasági hasznosításáról. Az épülő zsilipnél, a víztárolónál dr. Gábor István a Dunaber igazgatója kalauzolta a vendégeket. (MTI) Másodszor látogatott el hozzánk. Szegedre, az ismert holland orgonaművész. Hétfői koncertjének gerincét a barokk és XX. századi francia szerzők művei alkották. ! Koos Bons többirányú zenei [tevékenységet fejt ki: pedagógus, zongorakísérő, zeneszerző és természetesen — valószínűleg mindenekelőtt — orgonaművész. A kiváló utolsó németalföldi mestert, Sweelinck-et. majd Cabanilles-t, Stanley-1, Du Mage-1, Buxtehude-1 és Bach-ot éppoly hiteles stílussal szólaltatta meg, mint i a romantikus Cesar iFranck-ot, valamint Widor-t és Messiaen-t. Művészi fel; fogás tekintetében az előző i nemzedék képviselője, mégpedig a legjobb értelemben. Szereplésén semmiféle proIdukcióíz nem észlelhető, kifejezetten a hitvallás szükségessége. költői ihletettaégű alázat árad játékából — egyéniségét csak ezek alapján érthetjük meg. Objektív szemlélete semmiféle engedményt nem tesz az „én" kihangsúlyozására, szerényen, az avatott tolmács erejével teremt maga körül elmélyült művészi légkört. Játékéból egyenletesen magas színvonala ellenére is az egyházi jellegű darabok előadása emelkedik ki. Hagyományosan kötelező gesztusként egy magyar istenes népének sajátosan orgonaszerű, hangszínben és harmonizációban gazdag improvizációjával búcsúzott el közönségétől. Az orgona rendbehozataláért ezúton is köszönet az illetékeseknek. Laczkó Sándor Kemény Zsigmond (1814—1875) (17.) Íróként, publicistaként, politikusként becsüljük Eötvös József barátját, a Rajongók és a Zord idő szerzőjét, akinek emléktábláját Kuzmik Lívia faragta ki a szegedi panteon számára. A mészkőből faragott Kemény-emlckmü neobarokk stílusban készült. SZERDA, 1969. AUGUSZTUS 6. DELMAGÍARORSm 5