Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-01 / 176. szám

SZEGEDI KI "ÜNNEPI HETEK Megkezdődött A harmadik premier rmen Kodály Kállai kettősének hangjaira vonultak fel tegnap, csütörtökön este 6 órakor a IV. szakszervezeti tincfesztivál népviseletbe öltözött részvevői a városi tanácsháza elé. A hét hazai és három külföldi együttest — a fesztivál zászlajának felvonása után — Papp Gyula, a Szeged m. j. városi tanács vb-elnökhelyettese köszöntötte. Ott volt a nyitó ünnepség elnökségében többek között Szabó G. László, a Szeged városi pártbizottság osztályvezetője, Putics József, az ÉDOSZ főtitkára és Juhász József, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának vezető titkára. A köszöntő szavak után a fesztivál táncos vendégei üdvözölték az ünnepség részvevőit: valamennyi csoport egy-egy rövid részletet adott elő legsikeresebb műsorszámaiból. Este 8 órától az újszegedi szabadtéri színpadon folytatódott a IV. szakszervezeti táncfesztivál műsora. Juhász József megnyitó szavai után a hazai csoportok muRészlet a Széchenyi téri bemutatóból tatkoztak be. Nagy taps fogadta az ÉDOSZ Szeged, az Építők Hajdú, az Ózdi Művész, a HVDSZ Bihari, a VDSZ Bartók, a MÁV Törekvés és a szolnoki Tisza együttes valamennyi műsorszámát. Ma este — Népek táncai címmel — a romániai Bacauból érkezett szakszervezeti, a bulgáriai Stara Zagoráből meghívott vasutas és a csehszlovákiai Liptóból ideutazott textiles tánccsoport ad műsort az újszegedi szai badtéri színpadon. Holnap, szombaton délelőtt 11 órától a magyar együttesek szakmai bemutatójára kerül sor a Szegedi Nemzeti Színházban. A Játékok Abban az ízléses köntösű könyvecskében, melyet a Tömörkény Gimnázium és Szakközépiskola történelmi szakköre állított össze, és nyomdásztanulói szedtek ki, s amely Szöged hírős város címmel a szabadtéri játékok múltját idézi föl, a fölszabadulás utáni idők eseményeiről a 29. lapon a következőket olvashatjuk: „Még hosszú éveknek kellett azonban eltelnie ahhoz, hogy a szabadtéri játékok ügye felszínre kerüljön, meri Somogyi Károlyné felvétele a felszabadulás utáni első években nem lehetett olyan Ilyen lesz a Carmen. A fotóriporter ugyan csak egy pillanatát kapta el a rendkívül nagyméretű vállalkozásról látványos, mozgalmas produkciónak, de ez a mozzanat a maga színességével, festői szó, mint a Játékok megrenhatásaival jellemző az egész előadásra dezese. A történelmi igazság kedvéért jegyezzük föl a JátéMa este újabb jelentős ál- csiszeráji szökőkút után az látva a főpróbákat, biztosak kok későbbi történetírói szálomáshoz érkezik a tizenegy egyik legsikeresebb szabad- vagyunk abban, hogy a mai muf'a' bogy mindjárt a fölesztendős szegedi szabadtéri: téri produkcióvá váljék. premier hasonló sikersoroza- szabadulás után igenis volt először kerül színre a Dóm Nem akarunk sem jósolni, tot indít majd el Szegeden a Játékok fölújításáról, előtti színpadon Bizet világ- sem előre megírni a ma esti is. mégpedig a Magyar Kommuhírű operája, a náluk is na- bemutató kritikáját. De lát- . ... ... . nista Párt kezdeményezésére. gyon népszerű Carmen, a ro- tuk a főpróbákat, hallottuk . "lz,ony1os talalgatasok Amint a Délmagyarország mantikus operairodalom az énekeseket, s ennek alap- & a Ca^eLeS fköz' ll^ZT5?"* ^ u™" egyik halhatatlan remeke. A .. „„„..' . nogy a carmen-eioaaast koz- ban olvassuk, a szegedi színnagy esemény alkalmából Jan nyugodtan mondhatjuk, vetiti-e a televízió A teg- ház államosításával kapcsotegnap délelőtt a játékok nincs és nem lesz igazuk napi sajtótájékoztatón erről iatos értekezleten a Délmaigazgatóságán dr. Tari János azoknak, akik azt mondották, ls szó eselt> és a Íatékok Qyarország főmunkatársa, igazgató, Mikó András ren- hogy Bizetnek ez az operája vezet°i közölték, az elő- Berey Géza vetette föl a földező, Roberto Benzi karmes- ,, „ n,m adást nem közvetíti a tévé. szabadulás után először a nem vaio a szegeui doiii crnnHnlotof tékokat újjá kell szervezni, és ahogy lehet, de meg kell rendezni már 1946-ban." A törekvés folytonossága tehát megvolt: ennek volt következő lépése Pálfy György helyettes polgármester 1948. február 10-i javaslata, melyet a könyvecske levéltári okmányból közöl. S talán nem szerénytelenség, ha a további folytonosság bizonyítására fölhozom, hogy 1954. június 29-én az írószövetség szegedi csoportjában tartott előadásomon nemcsak a Játékok fölújítását, hanem a Balázs Béla szellemében történő gazdagítását is javasoltam. Ezen jelen volt a város néhány akkori vezetője, többek között a Szegedi Szabadtéri Játékok mostani igazgatója is. Péter László ter, Varga Mátyás díszletter- ,, . _ , - Aki tohát látni akaria „ vező és Barkóczy Sándor ko- elé- A mu elragadó román- lenal latm aKarja " rövid távra megvalósítandóreográfus tájékoztatták a tikája és varázsa, a rendé- Produkciót — s Ilyenek a ként. Ezt írja a lap: „Küsajtó képviselőit a művészi. zés nagyvonalú látványossá- szegedi operabarátok között lön szólott ezzel kapcsolattechnikai felkészülésről. ga és dekorativitása a mai is szíp számmaX tannak - ^Ze^abad^MtéLk A tájékoztatón közölték, premieren nyilván meggyőzi ne számítson a közvetítéshogy Dan Jordachescu Esca- majd a kétkedőket, nemcsak re: a Carmen Dóm előtti korszakával kapcsolatban aki néh^ny nappaf ^eíőtt a választás helyességéről, ha- ***** csak a Helyszínen már^ a jövő nyáron fel kell Jugoszláviában kisebb autó- nem az előadás esztétikai ér- lehet látnl ^ hallani. támasztani. balesetet szenvedett, csütör- tékeiről is. A veronai aré- Nagy és bátor vállalkozás 1 m" iái.sn koinoiksn *Y,• OKtöber 21-i szamában koSzegedre és a ma estí'car- nában éppen ötven eszten" a Carmen szabadtéri előadá- zölte A Magyar Kommunista men-premieren — az eredeti dővpl ezelőtt létrehozott sza- sa. Ismerve az előkészülete- Párt szegedi szervezetének szereposztásnak megfelelően badtéri színpadon az Aida ket, látva a főpróbát, bizto- hároméves várospolitikai Tnekli Fscam'inó°a vtöS Ut4n BÍZet Carmenje * ^ ** ^^ ^ ^ Ss^zól Tjáték k° tót román JST^uffiS többet ÚTw l ^^ U SZéP SÍker . „ „. • M resebb szerepe. Európa nagy- a szegedi előkészületeket, koronázza. „A Szegedi Szabadtéri Javárosainak operaszínpadain — közöttük a Budapestin is — igen sokszor énekelte már ezt a szólamot. A világszerte jól ismert és tekintélyes román énekes a szegedi szabadtéri művészi gárdájába könnyen be tud tehát kapcsolódni. Tekintettel azonban arra, hogy a szegedi szabadtéri követelményei ipégiscsak különlegesek, és hogy a román énekművész az előadás tervéhez és kiviteléhez minél közelebb kerüljön, tegnap a rendező és a karmester vezetésével próbát tartottak. gondolatot, mégpedig igen Ily módon megoldódott a Jordachescu autóbalesete miatt előállott különleges helyzet és ennek nyomán minden feltétel biztosított ahhoz, hogy a Carmen mai premierje, az idei harmadik bemutató a Háry és a BahÉn is felnézek, Laci bácsi délelőtti __ __ __ „ ___ ^SJZ. Km _ — Itt a Matyi — sétájára indult, meg- 3fs %jrf ff mondja az asszony és teheti, mert nyugdí- ' J7 kinyitja az ajtót. jas. Régóta figyelem „ akarok hinni nyugodt lépteit, min- sétálgatok mindig, pedig a szoba ablaka B ^f™ a*aí£ " dig azonos útvona- sokat dolgoztam már, mindig nyitva van, a Ion, kényelmesen motorszerelő voltam rajta egész nap ki- egy 8 ' lépked. Feltűnt, mint- Pesten a vasútnál, mehet, ha keresne valamit most itt lakom, ebtekintete, az elma- ben a házban. Ilyen radhatatlan kalap kor lejövök az utcákarimája alól mindig ra, hadd takarítson az eget fürkészi. Egy az asszony, napon aztán odakö- Beszélgetés közben szöntem. — Tiszteletem, La- néz, ide-oda mozgatci bácsi. ja a fejét, a fák közt — Isten hozott fi- keres valmit, aztán am. Már többször fügyül egyet és kiláttalak, de most tartja könyékben nem jut eszembe, meghajlított kezét, hogy hol. — Ilyenkor vedleságosan ballag a szőnyegen az előbb még .... ... . „ a fán tollászkodó hatha meglátom azt a .. Q , M Matyit. Aztán föl- ka> u volna a Ma visszük, ha már y ' olyan sokat volt kint — így csinálja már a szabdban, de nem "égy éve, ha megunváltozatlanul fölfelé látok semmit a fá- ía magát, feljön a kon, csak egy kékes- lépcsőn és kopogtat, tollú madarat. — Hát ez a Ma— Ott tollászkodik tyi? a „büdös"... _ igen _ mondja Itt hagyjuk, for- büszkén a gazdája, dul felém az „öreg" Fiókkorában találás a lakásába invi- tam a fűben és fel— Délelőttönként nek, meg nagyon tál. Épp a takarítás hoztam a lakásomba, szoktunk találkoz- kövér, aztán lusta is. végére érkezünk, azóta tanítgatom. Ez ni, itt a ház előtt. Lent vagyunk már Vasutas élményeiről a szenvedélyem. — Ügy van, most egy órája, de Matyi- beszélgetünk, amikor már emlékszem. Itt nak soha nem elég, kopogtatnak. Ács S. Sándor Szeged szobrai Eötvös Loránd (1848—1519) Jedlik Ányos (1800—1895) (12—13.) A Dóm téri panteon mészkő domborműve a fizikai tudományok két kiváló művelőjét. Eötvös Lorándot és Jedlik Ányost mulatja. Körmendi Frim Jenő mélyített hátterű alkotásának felső traktusáról az a tudós néz ránk. aki különösen a gravitációs tér kutatásában szerzett magának világhírnevet, A róla elnevezett inga a gravitációs tér térbeli változásait méri. Jedlik Ányos több mint fél évszázadot szentelt a tudományos munkának. Ezalatt többek között kémiával, elektrokémiával foglalkozott. Nevét azonban dinamó-elektromos elv felfedezése tette ismertté. Ugyancsak nagy jelentőségű találmánya a nagy kapacitású elektromos sűrítő: a „csöves villamfeszítő", amely előfutára volt az atomtechnikai kutatások első szakaszában használt lökésgenerátoroknak. PÉNTEK 1969. AUGUSZTUS 1. DÉLMAGYARORSZÁG 5