Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-03 / 178. szám

Ilyen is van. Az elmúlt nyáron sokat panaszkodtak a termelőszövetkezetekben, mert aszályos idő járt, kilenc hétig nem esett az eső. Megrepedezett a föld, silányabb lett a termés. Napról napra, éjszakáról éjszakára gondot okozott, hiszen ma már a mezőgazdasági nagyüzemek egyre inkább felelősséget vállalnak a népgazdaság kenyeréért, tagjaik jobb megélhetéséért. Aztán amikor összesítették az aratás, cséplés eredményeit, kitűnt, hogy mégis rekordot hozott a tavalyi nyár. Ügyannyira, amit a korábbi évtizedekben nem érhettünk el. exportra nem jutott magyar búza. az elmúlt évi termésből már külhonba is szállíthattunk. A mezőgazdasági nagyüzemekben egyre inkább tért hódítanak a korszerű technikai eljárások. Lépten-nyomon találkozhatunk a gyors léptekkel haladó műszakiipari forradalom jeleivel, ami magába foglalja a termelékenység növekedését Az idei tavaszt jó reményekkel kezdtük. Szépen, bőven ígért a határ, eddig nem is csalatkoztunk. Igaz, megijesztett Medárd, nagyra nyitotta az ég csatornáit, napokig, hetekig esett az eső. Mi tagadás, több helyen jó néhány száz holdat kimosott a víz. Elhúzódott az aratás megkezdése is. néhány táblából már pergett a szem. különösen ott, ahol olasz búzát termesztettek. Mégis. Ismét bizonyítanak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok. Szegeden, a szegedi táj négy reprezentatív gazdasága már korábban befejezte az aratást, bár még végleges adataink nincsenek az idei terméseredményekről, annyi mindenképpen bizonyos, meghaladták a tavalyi átlagot, többet takaríthattak be az idén. A járásban ezen a nyárcm a termelőszövetkezetek 6600 hold őszi árpát, 3051 hold takarmánybúzát. 18 ezer 331 hold rozsot, ebben benne van a párezer hold trltlcale és 13 ezer 549 hold búzát takarítottak, takarítanak be. A végefelé jár ez a munka, a szakemberek 95—96 százalékra becsülik, ami azt jelenti, hogy néhány nap múlva j árá sszerte véget ér az aratás. Az eddigi részadatok azt bizonyítják, ez a táj sem szégyenkezik az idén. Többet termel, Jóval többet kalászosokból. mint az elmúlt esztendőben, igazolja, hogy a homoki szövetkezetekben ls kifizetődik a búza, a kalászosok termesztése. Korai lenne még az országos adatokra ls hivatkozni. Annyi azonban már bizonyos. hogy az idei nyáron búzából 16 mázsás országos átlagra számítunk, ami 14 százalékkal több. mint a legutóbbi idők lejobb terméseredménye A takarmánygabonával sem szégyenkezünk, 10—15 százalékos termésnövekedést várunk. Ha az elmondottakat összevetjük az 1930—1940-es esztendőkkel, láthatjuk, hogy akkoriban, bár 70 százalékkal nagyobb termésterületen termesztették e növényfélét, mégi 14 százalékkal kisebb termést takaríthattak be. Mi más lenne ez, mint vitathatatlan bizonyosság arra, a mezőgazdasági nagyüzemek kezdenek felnőni önmagukhoz, élni a nagyüzem adta, s az új gazdasági mechanizmus teremtette kedvező közgazdasági lehetőségekkel. Kl ne tudná. Magyarország országvilág előtt híres volt acélos búzájáról, fehér lisztjéről, amelyet szíves-örömest vásároltak messzi országokban. Versenyképesek voltunk Kanadával, pedig a hatalmas kanadai síkságon olcsón, s rengeteg gabonát termesztettek. Nem is olyan régen sokat panaszkodtak a mezőgazdasági nagyüzemek szakvezetői. igen magas még egy mázsa búza előállítására fordítandó élő munkaóra, eléri a 10—li-et. Íme itt a bizonyosság, ma már hazánkban a 30 percet sem éri el. És ez még tovább Javítható. Nem véletlen ez, benne van hosszú évek előkészítő munkája, a helyes agrotechnikai módszerektől kezdve, az optimális vetésidőig az intenzív búzafajtdkig. nem utolsósorban a megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező szakemberekig és a jó közgazdasági adottságok, környezet megteremtéséig Senki sem vonhatja kétségbe. hogy a termelékenység növekszik a mezőgazdasági üzemekben. Igaz, itt, szűkebb hazánkban, „Homokországban* csínján kell ezzel bánni, mert a közgazdasági adottságok nem a legkedvezőbbek. Ennek ellenére törekszenek a korszerűbb eljárásokra és módszerekre, ezek alkalmazására, a tudomány eredményeinek elsajátítására. S a búza csak egyik példa. Mert sorolhatnánk az idei nyár őszibarack kínálatát, a dömpinget örülünk is neki, mert emlékezetünkbe jutnak azok az idők, amikor horribilis számokat kérték egy-egy kiló őszibarackért Ez a vidék évszázados hagyományokkal rendelkezik, hiszen a szőlőtelepítés és a gyümölcstermesztés az 1750—60-as években kezdődött meg A szegedi termőtáj sem mai keletű, már 1899-ben jól sikerült gyümölcstermesztési kiállítást rendeztek, aminek országos visszhangja volt Most amikor hozzáértő tervezések alapján készülünk a szőlőterületek és gyümölcsterületek rekonstrukciójára, évtizedekre meghatározzuk, mit mikor és hol telepítsenek, érdemes elgondolkozni a piac. az értékesítés lehetőségeiről is. Hiszen eddig csak ingadozást láttunk. Egyik évben, ha kevés gyümölcs termett az volt a baj, magas lett a fogyasztói ára, ha sok termett, akkor meg az lett a baj, alacsony lett a fogyasztói ára, viszont a termelőnek nem érte meg nem fizetődött ki a betakarítási költség. A mostani nyáron szóvá tették már néhány gazdaságban, félő. hogy a termelési biztonságot, a termelési kedvet csökkenti majd ez a dömping. A biztonságos nagyüzemi termelés bő áruválasztékot kínál. Vége lesz azoknak az időknek, amikor csak „parasztszekéren nyikorgott a történelem". Ma már sem eső. sem szárazság nem bánhat el a termelőszövetkezetekkel. Egyik jó hírű szegedi gazdaság főagronómusa panaszolta: fordított idő jár ránk. Amikor esnie kellene az esőnek, akkor felénk se néz hetekig, hónapokig. Amikor meg derűs idő, napfény kellene, esik. esik, szakad, gonddal borítja el az embert. De mit sem változtat a lényegen, egyre nő a termelékenység szebbek, gazdagabbak lesznek a terméseredmények. Lassan, lassan nyár vége lesz. Megtelnek a csűrök, a kamrák. A jövő évi kenyerünkről sem feledkezhetünk eL Ismét hiánycikk az eső. A talaj még nem szárad ki. a gyökérzet kellő nedvességhez juthat Igaz, 10—12 centiméter talajfelületre áldást jelentene minden áldott csepp. A talajmunkákkal, a tarló lezárásával igyekeznek megőrizni a talajnedvességet, hogy elegendő legyen az őszi mag „megfogására". Az eredmények köteleznek. A szegedi táj mezőgazdasági üzemei jövőre sem adhatják alább. Sz. Lukács Imre Lleomann Béla felvétele BARACKDÖMPING. Gazdagon, rekorddal kínálja a nyár az ízletes őszibarackot A szegedi járás falvaiból egymás után indulnak a rakományok, viszik az árut Szegedre, az ország más városaiba, külföldre is eljut a homok aranya. Felvételünk a balástyai átvevőhelyet mutatja, ahonnan sok vagon árut küldtek már a városi fogyasztók asztalára az Idén Orosházi seregszemlet Mezőgazdasági kiállítás Orosháza újratelepülésének 225. évfordulója alkalmából augusztus 10—20-ig mezőgazdasági, élelmiszeripari táj kiállítás és vásár nyílik Orosházán. A kiállítás keretében eredeti dokumentumok felhasználásával ismertetik Békés és Csongrád megye mezőgazdasági, élelmiszeripari termelésében, a falusi lakosság szociális, kulturális ellátottságában bekövetkezett változásokat A tájkiállítás és vásár dokumentációs jellegű és fórészét az élelmiszergazdaság ágazatainak termékbemuta- • tója képezi, amelyhez az ellátóipar és a kereskedelem önálló bemutatói kapcsolódToSális gyomirtó szer Gramoxone Felhasználható vetés előtti gyomirtásnál, palántázásra, illetve a kiültetésre előkészített területek gyomirtására 2—3 liter/kh szert 300— 400 liter vízzel kipermetezve. Kelés előtt: palántaneveló ágyakban és szabadföldön közvetlenül a kultúrnövény kelése előtt (laza homoktalajon 3 nappal a kelés előtt) 0,8—1,1 liter/kh adagolásban. Retek, saláta, és gyökérzöldség kultúrákban felhasználni tilos. Sorközi gyomirtás: szántóföldön 2,5 llter/kh mennyiségben minden olyan kultúrában. ahol a kultúrnövény PAPRI&AFÖLDÖN Dr. Porszász János felvétele árnyékoló berendezéssel megvédhető a permetlétől, elsősorban kötött talajon a mechanikailag nehezen gyomtalanítható kapáslucernásokban. A sorpermetezéseket csak megfelelő géppel lehet eredményesen végrehajtani. Sorok és sorközök gyomirtására: közép- és magastörzsű. almás és csonthéjas termésű gyümölcsösökben, kordonművelésű szőlőkben, magas törzsű egresekben, elsősoriban fűféle gyomok pusztítására 2,5 liter/kh töménységben, speciális védőlemez nélküli gépekkel. Málnások és keskeny sortávolságú szőlők gyomirtása : kizárólag védőlemezzel ellátott géppel. 2,5 liter/kh töménységbeái. Faiskolák, erdei csemetekertek gyomirtásra: vetőágyakra permetezve a csemeték kiültetése előtt, törzskörüli permetezésre és természetes felújítás esetén a fák alián található gyomok elpusztítására 2—3 liter/kh 300 liter vízben kipermetezve. Legelők felújítása: kizárólag kísérleti jelleggel az eredeti fűállomány lepermelezésére 4,5—7 liter/kh szert 300 liter vízben kipermetezve. Műveletlen területek: utak. útszegélyek, melegágyak és hajtatóházak környékének gyomtalanítására 1 százalékos oldatban 300 liter, kh víz felhasználásával. Jeilemző tulajdonsága! 25 százalék paraquat díklorid hatóanyag-tartalmú, fűszeres szagú, barnás színű, folyékony gyomirtó permetezőszer. Méreg. Várakozási idő 14 nap. Megengedett hatóanyag-maradvány 0,5 mg/kg. es vasar nak. A vendéglátóipari és kereskedelmi szervek elárusító tevékenységet folytatnak. A termékbemutatókon részt vevő mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek kiállított termékelt 5 bíráló bizottság bírálja el, és az arra érdemes termékeket Orosháza város díjával és oklevelekkel tüntetik ki. A városi tanács ebből az alkalomból 20 nagydíjat alapított A kiállításon és vásáron részt vevő mezőgazdasági, ipari nagyüzemeket vállalatokat, intézményeket a tájkiállítás és vásár szervező bizottsága emlékplakettel és oklevéllel jutalmazza. Békés és Csongrád megye mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben, s ennek kapcsán az élelmiszeripari termelésben jelentős szerepet tölt be a magyar élelmiszer-gazdaságban. Békés megyében például a búza termésátlaga 10, a lucernáé pedig 3,4 mázsával haladta meg az országos átlagot Csongrád megye is több növénykultúrában jelentkezett s rendkívül jelentősek a gyümölcs-, zöldségtermelésben elért eredményei. Az elmúlt esztendőben a két megye adta az ország szarvasmarha-állományának 11,2, sertésállományának 15,' juhállományának 19, és a baromfiállományának több mint 12 százalékát A tartósított hentesáruk közül a kolbász és szalámi exportmennyiségének több mint 70 százaléka származott ebből a két megyéből. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben elért kimagasló eredmények országosan elismertek, s a többi között ezeknek az eredményeknek is tulajdonítható az az országos érdeklődés, amely a tájkiállitást megelőzi. Érdekesnek ígérkezik a kiállításnak az a része, amely a szociális ellátottsággal — a két megye mezőgazdasági dolgozóinak jövedelemalakulásaival, kulturális fejlődésével foglalkozik. A kiállításon olyan ország gos hírű mezőgazdasági üzemek vesznek részt, mint a makói Lenin Termelőszövetkezet, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet A látogatók 100 km-es körzetben a MÁV vonalain 33 százalékos menettérti utazási kedvezményt vehetnek igénybe. A vásár területén a posta alkalmi bélyegzőt használ, és különleges bélyegeket hoz forgalomba. Az IBUSZ különvonatok indítását szervezi, s ezen túlmenően a bejelentett igények alapján gondoskodik a vásárlátogatók elszállásolásáról csoportos (étkezéséről) étkeztetéséről. „Tartaléka-betegségek Csodálatosképpen nyáron jönnek elő. A homoki község orvosa azt mondja erre, mindenkinek van valamilyen betegsége. A nyári munkák idején aztán előáll, hogy itt fáj, ott fáj, írjon már ki a doktor úr. S elég gyakran ki is írja a beteget. De „csodálatos" betegségek ezek. Mindig nyáron jelentkeznek. Közel a város, oda járnak a családfők, ott keresik a mindennapi kenyeret. A faluban a termelőszövetkezetben, a szakszövetkezetben meg a családtagok dolgoznak. Meggondolt munkamegosztás. Nyáron nagy keletje van a munkaerőnek, hiszen előfordult júliusban is, hogy több helyen megálltak a csénlőgépek, mert éppenséggel nem került hozzájuk férfikéz. Rövidebb, hosszabb ideig, de álltak. Aztán, amikor lemegy a nyári munkák zöme, ismét meggyógyulnak a páciensek, járnak szorgalmasan, szaporán Szegedre. Ez ennek a rendje. Igaz, otthon is maradhatnának a faluban. Eltartaná őket a közös, kenyeret adnának a szakszövetkezetek is. Csak hát nincsen nyugdíj, nincsen biztosítás, ezért inkább az iparhoz ragaszkodnak. Nyáron viszont magasra szökik a betegek száma. így fizeti az állam a táppénzt. Elég sokra rúg. Mondta ls a doktor úr, meggondolandó, mert olyan mindegy, hogy az állam háztartásából miképpen fizetik ki a pénzt. Így nyáridőn táppénzként a tartalékbetegségekre, vagy esetleg belesegítenének ezzel a szakszövetkezeti gazdák nyugdijalapjába. Régi sérelem, régi probléma ez. Már sínen van. Talán jövő nyáron nem lesz szükség a „tartalékosokra". Még ha beteg is, akkor sem. VASÁRNAP, 1969. AUGUSZTUS 3. DFI MAGYARORSZÁG 9 Fordított idő