Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-28 / 198. szám

\ Exportszállilasok Az ??bk-beli Siemens-cég 36 féle keramikus kondenzátort vásárol a Kőbányai Porcelángyártól. + A magyar ipar az év végéig 12 millió forint értékben exportál táskarádiót és tv-alkatrészeket az NSZK-ba. (MTI) Tímár Mátyás Jugoszláviában Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Alekszandar Grlicskovnak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettesének meghívására szerda délután néhány napos látogatásra Jugoszláviába utazott. Látogatása során megbeszéléseket folytat jugoszláv partnerével a két országot érintő gazdasági kérdésekről. Tímár Mátyást jugoszláviai útjára elkísérte Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Vas János, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztály-vezetője és Takács Béla, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság titkára. (MTI) i Csak fiatal pedagógusokról, akik friss diplomával kezükben szeptember küszöbén még mindig tanácstalanul fürkészik az állásokat — ki gondolná, hogy a közelben, néhány kilométerre a várostól, üres katedrák várnak jelentkezőkre. A „közel" persze relatív, közlekedési komplikációkkal esetleg órákba telik, mire odaér valaki, ugyanannyi míg vissza — nem beszélve a menetrendszerű járatokkal megközelíthetetlen kültelki iskolákról. S ki vitathatja el a pedagógus jogát munkahelye megválasztásában? dett állásokat először áthelyezésekkel, szerződéses pedagógusok státusba vételével töltik bfe —, s esak az így fennmaradó helyeket hirdetik meg a Köznevelésben, évenként legfeljebb egyszer. Állások Mégis „bent Egyetemek, főiskolák, tanítóképzők végzős hallgatói általában ,.a pályához vagy | a városhoz" ragaszkodnak, i mert a kettőhöz egyszerre csak ritkán nyílik út: vagy a felkínált állásokból választanak, vagy elmennek szerződéssel, helyettesíteni a városba, ahol így mégis „bent vannak", aztán előbbutóbb üresedik hely, hogy véglegesítsék, státuszba vehessék őket. A fennálló rendelkezések értelmében ugyanis felszabaduló státust szerződéses nevelővel azonnal be lehet tölteni, nem kell pályázatot hirdetni. Az a pedagógus tehát, aki a falvat, községet, tanyát vállalta, gyakran meg sem tudja, mikor, hova jöhetne be a városba. A megüreseAz új tanév küszöbén — hasonló folyamatok után — hét állás vár gazdára a szegedi járásban. Bakson a kistelek-feketehalmi, a ruzsa-ruki I., az üllés-galambosi. a zákányszék-bogárzói, és vágói, valamint a felsőmórahalmi iskoláknál. Ács Zoltánnak, a járási tanács vb művelődésügyi osztályvezetőjének évente megújuló gondot jelent a tanyai státusok betöltése. A 130 iskolaegységből 26 pályázatot írtak ki, s 19 pedagógust sikerült fogadniok. Mi sors vár a fennmaradó iskolákra? — A megoldás nehéz, bár nem reménytelen. Mindenekelőtt lakásokkal lehetne pedagógus-házaspárokat kapni, a járási tanács szívesen áldoz erre. Így vettünk házat tavaly Bakson, igaz, nem jutottunk vele új munkaerőhöz, mert távozófélben levő helyi házaspárt telepítettünk le. Ráadásul a tanyasi iskolák szűnőfélben vannak, egyre kevesebb kisdiák iratkozik oda. Nem mindenütt célszerű tehát tanítói lakásokat vásárolni! Persze a körEsetek, bírságok nyilvánosság előtt Nemcsak a bűncselekmények, hanem a szabálysértések nagyobb részének hátterében is a szeszes ital, a részegség húzódik meg. Sajnos, ma még tervezés nélkül is számítani lehet az államháztartásban a bírságokból eredő összegekre, pedig azokról szívesen lemondana a szocialista állam, ha nem lenne rá ok azokat kivetni. Az ittas gépjárművezetők megítélésében könnyen tud állást foglalni az olvasó is: „Ha valaki vezet, ne igyon, mert elüthet engem, a családom valamelyik tagját, a barátomat, a munkatársamat, az ismerősömet." A szólásmondás szerint az alkohol bátorrá teszi a nyúlszivűeket is. Csakhogy vannak olyan „fenegyerekek", akik ha felöntenek a garatra, nem bírnak magukkal. Környezetükben ki akarnak tűnni, előbb csak hangoskodnak, aztán molesztálnak, s végül ütnek. P. János deszki lakos a község kisvendéglőjében poharakat csapdosott a földhöz, össze akarta törni a zenész hangszerét, amiért az nem ment oda hozzá muzsikálni. Kijózanodása után kezébe nyomták a csekket 2400 forint bírsággal. Bizony sok pénz ez, talán két hónapig is megdolgozik érte P. János, s a jobb falatokat addig el kell vonnia a családjától. A társadalom rendje, törvénye, a közbiztonság tabu. Aki megsérti, fizesse meg érte a tandíjat, mint ahogy S. László és U. László szegedi lakosok is belenyúltak melyen a zsebükbe. Részegen és jóval felül a 30 esztendőn, csókolózni volt kedvük a bajai úti villamos megállóban, ahol rátámadtak egy általuk ismeretlen házaspárra. Egyikük az aszszonyt ölelgette, csókolgatta, míg a másik a tiltakozó férjet ütötte. A két garázda együttesen 3600 forintot fizetett ezért a „csókért". A szó valódi értelmében nincs Szegeden galeri, amelynek tagjai bűncselekmények elkövetésére csapódtak volna össze. Egy-egy „erős" fiú azonban megpróbál botrány t okozni az utcán, tettlegességre vetemedni, belekötni általa ismeretlen járókelőbe. A Fáklya cukrászda előtt világos nappal bántalmazott egy járókelőt D. László, akit hasonló cselekményért már felelősségre vontak. 2400 forintja bánta meg az ismételt esetet Két taxisofőr fékezte meg az utcán G. Lajos 22 éves szegedi fiatalembert, aki ittasan garázdálkodott, megütött egy általa ismeretlen járókelőt. Neki se ez volt az első esete, éppen ezért bírságolta meg a rendőrség jogerősen 3000 forintra. Kidobott pénz ez, nagyon is elgondolkoztató, hogy megéri-e garázdálkodni, botrányt okozni, verekedést kezdeményezni, felborítani az utca rendjét, vagy a lakóházak nyugalmát. Korábban tanácsüléseken is elhangzott, hogy vannak akik részegen és túl hangosan, verekedéssel „rendezik" családi életüket, méghozzá rendszerint éjjel vagy hajnalban. Részeg, feleségüket, családjukat bántalmazó férjek nincsennek tekintettel lakótársaik nyugalmára sem. Az ilyen esetekben korábban tartózkodóan avatkozott be a rendőrség, mostanában azonban mind több garázda férjet bírságolnak meg azért, amiért bántalmazza a családját, megbotránkoztatja a környékbelieket. Sok válófélben levő férj zaklatja különélő feleségét éjjel és ittasan, s rendszerint tettlegességgel végződik az utcára, az udvarra kivitt „családi élet". Néhány ilyen férjet és családapát súlyos pénzbirsággal térítettek józan belátásra. Kétségtelen, hogy a bírság nagysága mellett az is viszszatartó erejű, ha az eset nyilvánosságot kap. Az utóbbi különösen kellemetlen, hiszen az ismerősök kuncognak a híren, s a megítéléssel úgy vannak, hogy az illetőt nem sajnálják, azt mondják rá, megérdemelte. Viszont a visszaeső garázdáknak nem pénzbírság, hanem szabadságvesztés jár! L. F. nyékbeli albérlet sem biztató, a földes szoba, petróleumlámpa, lavór nem csábítja a fiatal pedagógusokat. Baksra többen járnak át Kistelekről, akik előbbutóbb visszakerülnének, ám Szegedről legfeljebb a lcönynyen megközelíthető Kiste- ; lekre kapunk kijáró tanítót, tanárt; a távolabbi j Baksra nem. A végképp üresen maradó katedrákra ké- ; pesítés nélküli érettségizett fiatalok jelentkeznek, s mi j gyakran kötünk velük szerződést. Közbülső megoldásként a pedagógusképző intézetek is igényt tarthatnak ezekre a státusokra, tapasztalataink szerint azonban a végzős jelöltek nem mennek tanyára. A képesítetten pedagógusoknak viszont a jövőre nézve semmit sem ígérhetünk. A minisztérium évenként kivételesen nyújt némi reményt, esetleg felsőfokú intézetekben levelező tagozatot nyitnak számukra, de hát erre ritkán kerül sor. Tavaly az országban 2801 képesítetten nevelő dolgozott, akik megérdemelnék a lehetőséget diplomájuk megszerzésére — hosszú esztendők tanúsága szerint szükség van rájuk. Ha viszont nappali tagozatra kerülnek, katedrájuk ismét megüresedik; ki tudja, viszszatérnek-e évek multán. Kezdeményezés Annyi tehát bizonyos, a szegedi járásban ismét a kelleténél kevesebb pedagógus kezdi az új tanévet. Ács Zoltán elmondta, új módszer bevezetését tervezik. egyedülálló kísérletként az országban, ami igen hasznos lehet. A járási pedagógusok kinevezésének jogát átadnák a községeknek: saját portája előtt mindenki szívesebben söpör. A falvak, községek vezetői, iskolák igazgatói közösen döntsenek, ha kell, hogyan és milyen pedagógusokat szerezzenek. A művelődésügyi osztály legfeljebb ellenőrzi, hogy a szabályos keretek betartásával oldják meg ~ problémáikat —, ugyanakkor a községek érdeke, gondja lenne az üres katedrák betöltése. Ha nagyon hiányzik az a pedagógus, tán lakás is akad majd... Nikolényi István Reíorm és szakismeret P

anaszkodott egy anyuka, hogy a kislánya munka nélkül van. Amikor ajánlottam neki a szegedi gyárakat, sértődött hangon mondta: „Nem engedem a lányom műhelybe, gépek közé. Akkor miért tanult? Kárba vesszen a négy esztendő!" Hiába bizonygattam, hogy azokhoz a gépekhez éppen tanult emberekre van szükség, magas szakismeretet és műveltséget igényel egyre több gyári masina, automatika. Gyors számvetést is készítettünk a munkáról és a jövedelemről. Egy-két év múlva 1800 forintot kereshetne, többet, mintha letelepedne egy íróasztal mellé, mondjuk bérelszámolónak, vagy anyagkönyvelőnek. Persze az is igaz, hogy némely gép irányításához sokkal nagyobb koncentrációra, szakképzettségre, gyakorlatra van szükség, mint egy egyszerű adminisztrációhoz. Mindig megcsodálom az újszegedi szövőgyárban levő „műanyagüzemet", ahol egy olasz gyártmányú automatikus gépsor dolgozik, s polipropilén, meg polietilén anyagból készítenek nyújtott és repesztett fóliát. A műhely másik sarkában pedig olyan gép dolgozik, amely csomómentes hálót és függönyt köt a műanyag szálakból. A gépek között fehér köpenyben sürögnek-forognak a dolgozók. Egy garatba öntik a szemcsés anyagot, s a végén „kijön" a feldolgozásra alkalmas szál, gombolyagba tekerve. A gép „esze" olyan műszerasztalka, amelyen rengeteg a kapcsoló, gomb, lámpa, hőmérő és így tovább. Ez az egyetlen gépegység többre képes, mint egy kisebbfajta szövőgyár a régebbi kivitelben. Egyszerű üzemnek számít mégis. Csak annyi a különbség a régitől, hogy ez a mai kornak megfelelő üzem. Az anyukát még sem lehetett meggyőzni, hogy ha így változik a gyári körülmény, a technika és a technológia, akkor változni kell ott mindennek. A szakképzettségnek is! Abban a műhelyben, a gépsor mellett nem dolgoznak sokan. de aki ott van, annak kvalifikáltnak kell lennie. A kevés ember közül kettőnek mérnöki diplomája van, háromnak technikusi oklevele, a többi jól képzett szakmunkás, vagy érettségivel rendelkező betanított munkás. Természetesen a képzettségnek, a végzett munkának megfelelő a jövedelmük is, amelynek nagyságán ugyan lehet vitatkozni, mivel a gazdasági reform még nem terebélyesedett ki minden vonatkozásban, így a kvalifikáció szerinti dotációban sem. A szakismeret, a diploma azonban még nem lehet minden, s a „végzett" emberek között legalább úgy érdemes differenciálni a jövedelmekben, mint az élet bármely más területén. De maradjunk csak a kisebb diplománál, a szakmunkás-bizonyítványnál és az annak birtokában végzett munkánál. Mindig is voltak és lesznek is „aranykezű" emberek, akiknek kifinomultabb az érzékük szakmájukban. Ez az érzék és finom munkavégzés mindenre és mindenkire vonatkozik: könyvelőre, közgazdászra, szövőnőre és kőművesre. A gazdasági reform kiteljesedése bizonyára meghozza az ilyen emberek számára azt az elismerést, amelyet valóban, munkájuk után megérdemelnek. V

isszatérve a panaszkodó anyukára: régi szemléletet képvisel, amelyet így fogalmaztak valamikor: tanulj fiam, hogy ne kelljen fáradnod. Félreértés ne essék, az íróasztalokra is szükség van. Sőt a fejlettebb szervezés, a magasabb szint több íróasztalt feltételez, mint az alacsonyabb. De az íróasztal nem lehet öncél, legfel-. jebb eszköz, egyszerű alkalmatosság a munkavégzéshez. Én azokkal hadakozom, akik olyan véleménnyel vannak, ,mint az említett mama, akik így állítják fel a képletet: tanult a gyerek négy évet — íróasztal jár neki. Azt mondják magas hangnemben — félrevezetve gyermekük morálját is — »azért törte magát, hogy „dolgoznia" kelljen?" A dolog, a munkavégzés is bizonyos korrekcióra szorul, mint ahogyan a tanulás kérdése is. A tanulás nem mindig és kizárólag a munka és a munkakör előfeltétele, hanem a művelt és kulturált életé is, bár mindezek szorosan összefüggő dolgok, egymást feltételezik. Ezért is időszerű a kormányzat elhatározása: új törvényjavaslatot terjesztenek az országgyűlés elé, amely rendezi a szakmunkásképzés rendjét. Gazdagh István népesség negyedére terjed ki a részletes adatgyűjtés A Központi Statisztikai Hivatal az 1960. évi népszámlálás, az 1963-as mikrocenzus, továbbá a tavalyi próbaszámlálás tapasztalatait, valamint a nemzetközi szervek — ENSZ, KGST — ajánlásait figyelembe véve alakította ki az 1970. január l-l népszámlálás tartalmi körét. Az adatfelvételi program számításba veszi a 10 év alatt végbement társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődést valamint a korszerűbb feldolgozási módszereket ezéi-t több vonatkozásban eltér a legutóbbi felvételtől. Lényeges változás például, hogy ezúttal először alkalmazzák majd az úgynevezett reprezentatív adatfelvételi módszert. Ez annyit jelent, hogy az adatgyűjtés a lakosság 75 százalékánál 3 legszükségesebb alapadatok összeírására szorítkozik, viszont a népesség 25 százalékához részletes — az előző népszámlálásokénál sokkal bővebb kérdéseket intéznek majd. Az alapösszeírás személyi kérdőíve az általános jellegű adatok — nem. születési időpont. családi állapot, tartózkodási hely, anyanyelv, gyermekek száma — mellett az iskolázottságra, valamint a foglalkozásra vonatkozóan tartalmaz kérdéseket. A reprezentatív kérdőíven viszont — azt minden negyedik számláló körzetben töltik ki —. az összeírok az alapkérdések mellett a következő főbb adatok után is tudakozódnak: a lakosság vándorlása, lakóhely változtatása; szakképzettség; ingázás, a munkahely naponkénti megközelítésének módja és időtartama; foglalkozás-változtatás; termékenységi adatok, vagyis a 14 éves és idősebb nők élve, és halvaszületett gyermekeinek száma, s a szülések időpontja. A személyek összeírásával egyidejűleg teljeskörű lakásösszeírásra is sor kerül. Itt az alapkérdések a következők: a lakás rendeltetése, tulajdoni jellege, használati jogcíme, építési éve, a helyiségek .száma és felszereltsége. Az ezzel kapcsolatos reprezentatív megfigyelés a következő fő kérdésekre terjed ki: a lakás helyiségeinek alapterülete, a fűtés és melegvíz-szolgáltatás módja, a szobák és konyhák padozata, továbbá, hogy milyen tartós használati cikkek, beépített bútorok, telefon stb. található a lakásban. (MTI) TÉGLÁK Horváth Dezső felvétele CSÜTÖRTÖK. 1969. AUGUSZTUS 28. G 3