Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-27 / 197. szám

Miért is kelt házgyár? ÍTf Szokjuk meg a gondolatot Hogy a végét egy kissé előrehozzam: tavaly, 1968ban mintegy 500, 1973-ban pedig előreláthatólag 2500 lakás építésére lesz képes Szegeden az építőipar. Igen, a most épülő és akkor már akár teljes kapacitással termelő házgyárral. Sok lesz? Válasz helyett inkább idézem Árvái József cikkének két mondatát a Városépítés című folyóirat kerek egy évvel ezelőtt megjelent számából: „Az utóbbi négy évben a jogos lakásigények 55,8 százalékkal növekedtek. Ennek következtében 1967. végén Szegeden 8000 volt a tényleges lakásigény". Azóta pedig csak növekedett. Az építőipar szemmel láthatólag nem bírja az iramot. Az építési igények lakásban is óriásiak, legalábbis ahhoz képest, amit az építőipar nyújtani tud. Építőiparról beszélünk, holott ez a legkevésbé iparosodott iparunk, a felszabadulás előtt egyáltalán nem is volt az. Megjelentek munkaeszközeikként az óriásdaruk és a különböző kisgépek, megpróbálkoztak itt Szegeden is a téglablokkos építkezéssel, a betonelemek előregyártásával, de most már bizonyos, hogy az iparosodás felé a döntő áttörést az a Szovjetuniótól vásárolt házgyár hozza meg, amely 1971ben kezdi meg működését. Az üzemszerű elóregyártás a lakásépítésben egész Európában elterjedt, Angliában körülbelül 230 féle rendszere működik. Ismeretes, hogy Budapesten több szovjet és egy dán, a Larsen— Nilsen rendszerű házgyár dolgozik már. A tapasztalatok leszűrése szempontjából szerencsésnek mondható, hogy a szegedi előtt már öt házgyár kezdi meg a termelést az országban. De mi is az a házgyár, vagy ahogy a szakemberek szívesebben nevezik: házépítő kombinát? Hogy nyombaiv ki is javítsuk őket, nem házakat készít, hanem a házak, a lakások elemeit gyártja, a falakat, a födémeket, mégpedig nem téglából, hanem vasbetonból, különféle sablonok szerint. Az elemek mérete nagy, a fal szoba nagyságú, a födém fél helyiséget egyszerre befed. S ráadásul a falakban ott van előre a különböző szerelvények helye, a befejező munkákat is alaposan előkészítve adja ki a gyár. Az eredmény? Sok lakás rövid idő alatt. Olyan rövid idő alatt, hogy ha lenne elegendő munkáskéz, nem tudna vele versenyezni. A házgyár termelékenysége a hagyományos építkezés termelékenységének legalább kétszerese, viszont munkaerő igénye 40 szá-, zalékkal kevesebb. Ez pedig a mi építőiparunk számára különösen nagy előny, hiszen sosem áll rendelkezésére elegendő munkáskéz. És az sem baj, hogy az építkezés többé nem igen függ az időjárástól. Az az építőipar, amely házgyárral dolgozik, radikálisan mást ad, mint azelőtt. Hatása már az építkezés előtt megkezdődik, s mint igazi ipari módszerek, csak nagy szériában rentábilis működése: az építkezést nagyon jól elő kell készíteni és meg kell szervezni. Mivel a házgyári ház minden teikntetben eltér a hagyományostól, más beépítési sémákat kell alkalmazni, más funkcionális, más városképi problémákat kell vele kapcsolatban megoldani. A Szegedi Tervező Vállalatnál még 1968-ban munkacsoport alakult, hogy öszszegyűjtse és rendszerezve a rendelkezésre álló információkat, értékelje a helyi adottságokat; felvázolja mindazokat a feladatokat, melyeket a kivitelezési tervek készítésekor meg kell oldani. A munkacsoport vaskos tanulmánykötetben adta közzé tapasztalatait és javaslatait. A rendelés nélkül elvégzett munka nemcsak a felettes szervek elismerését váltotta ki, hanem indító rugójává vált a házgyári építkezés előkészítésének. Jó néhány belefoglalt javaslat azóta már elhatározássá vált, hogy mást ne mondjak, az: nem a Móravárosban, hanem a Tarjánban kezdenek először panelházakat építeni, vagy hogy növelték az építendő nagyobb lakások számát, a kisebbek rovására. Már szinte benne is vagyunk a téma közepében, pedig még szokni kell a gondolatot: házgyár Szegeden, vasbeton panelekből készült lakóházak. Vajon mi sül ki ebből? Fehér Kálmán i Az új szovjet gyémántkutató automata óránként 20 tonna kőzetet vizsgál. A berendezés röntgensugárral működik, a sugarak határára a kőzetben világítanak a gyémántok. Az automatát Jakutföldön — az ismert szovjet gyémántlelőhelyen — sikerrel alkalmazzák. rekonstrukció Egyhónapos sikeres próba után kedden véglegesen üzembe helyezték a Pécsi Sörgyár rekonstrukciójának első szakaszát: a 42 millió forint költséggel épített sörfogadó állomást, az erjesztő és ászokpincét. Az új megoldású fogadóállomás megváltoztatta a sörkezelés hagyományos technológiáját. A korábbi nyílt rendszer helyett teljesen zárt úton „közlekedik" a sör. ami minőségjavítást, fokozott biológiai tisztaságot eredményez. Az erjesztőpince óriáskádjaiban 11 ezer hektóliter sörnek van helye. Halálos figyelmetlenség Halálos baleset történt egy mozgó tehergépkocsinak. Szegeden, a Kossuth Lajos Az idős ember olyan súlyosugárút 52. számú ház előtt, san sérült, hogy a kórházban Betyir Adil 90 éves török meghalt. származású jugoszláv állam- Gyorshajtás miatt előzés polgár, Szeged, Bérkert sor után az út menti árokba bo12. szám alatti lakos, aki rult tehergépkocsival Szeged 1920-tól tartózkodott hazánk- és Algyő között Varga Istban, az úttesten figyelmet- ván Özd, Szőlő utca 8. szám lenül haladt át, s nekiment alatti lakos. Sérülés nem történt, a kár jelentős. Gázos ügyek Papagájhely esírás Mintha a szép kis madarak kaparták volna azokat a táblákat össze-vissza, amelyeket a nemzetközi díszmadárkiállításon láthattak az érdeklődók. Köztük Seres Éva (AGROKER Vállalat), akit a nagy hangú hirdetés vonzott: „Ezt nem lehet kihagyni!" A kiállítás tetszett, az már kevésbé, hogy a díszmadarak előtt egy cseppet sem díszes, csúnya helyesírási hibákkal éktelenkedő ismertetők függtek. Ezt keleltt volna „kihagyni!" Három levél is érkezett lat látja — még bírja a vezegázügyben az elmúlt napok- ték. Lehet, hogy még azt is ban. A kör bezárult című megérjük, az alkalmatlanság cikkel kapcsolatban Sz. Gy. megállapításának tízéves évad hangot felháborodásának, fordulóján, 1973-ban kitünteúgy véli, ideje lenne már tik ezt az elaggott, de hőannak, hogy a gázművek siesen helytálló vezetéket, jobban szívén viselje a tele- Régi előfizetőink nevében piek sorsát A monopolhely- írt levelet dr. Mészáros Győzet — írja — az új mecha- ző (Szivárvány utca 15.), minizmusban már nem lehet vei úgy találják, hogy a Humagyarázat arra, hogy egy nyadi János sugárút és Luvállalat ennyire figyelmen mumba utca közötti útszakívül hagyja a fogyasztói ér- kaszt, ahol ők laknak, most dekeket. be lehetne kapcsolni a földA petőfitelepiek csak egy gáz-szolgáltatásba. Ezt már gázcseretelepet szeretnének, az év elején kérték, arra hiMunkácsy utcai lakók egész vatkozva, hogy csak éppen az csoportja pedig azért írt le- ő 100 méter hosszú utcaszavelet. hogy vezessék be a kaszuk maradt ki. Akkor elgázfűtést lakásukba. A válla- utasították őket. Az újbóli lat arra hivatkozik, hogy nem kérelemhez azt adta az ötlelehet, mert az utcai gázveze- tet, hogy az arrafelé húzó- , ték elavult, régi és nehezen dó ipari gázvezetéket (a'pap- i bírja ki így is a terhelést, rikafeldolgozóét) most cseré- 1 Csupán az a bökkenő, hogy ez lik, s így talán ugyanazzal a a gázvezeték már 1963-ban is földmunkával meg lehetne gyengének bizonyult, már ak- oldani a Szivárvány utcai kor is ki kellett volna cse- gázvezeték lefektetését is. rélni. Ha tehát ezt a hat éve Ehhez bizonyára hozzájárulhalogatott cserét végrehajta- nának a lakók is. Az ötlet nák, akkor Rátkai Sándor, talpraesettnek látszik — csuFerenczy Istvánné és a töb- pán az a kérdés most már, biek is hozzájuthatnának a hogy akárcsak a többi gázos gázfűtéshez. De hát egyelői-e ügyről, mi a véleménye er— legalábbis ahogy a válla- ről a gázműveknek? Műszaki hiba miatt tehergépkocsival az út menti árokba hajtott Mórahalom alatt, a Bajai úton Nagy István, Szeged, Irinyi János utca 8. szám alatti lakos. Sérülést szenvedtek a kocsi fülkéjében utazó Fődi István, Asotthalom, IV. kerület, 1335, és Bálint Imre, öttömös, 735. szám alatti lakosok. A kár jelentős. Árokba borult személygépkocsival Kisteleken a Kossuth utcában Ltamatiadhe Stamatiades görög állampolgár, párizsi lakos. Sérülést szenvedett vele utazó felesége. A kármintegy 5 ezer forint. Idill a téren Egy gyerekcsoport kővel dobálja a nyomorék parkőrt. Egy padról kamaszok lődöznek légpisztollyal a bokorra. Célba. Nyikorgó hinták, tönkretett lámpabúrák. Nem tévedés: ez ugyanaz a Honvéd tér. amelynek egyik ' lakója nemrégiben levélben panaszkodott arra. hogy nem törődnek a környékkel az illetékesek. Miért nem javítják meg a lámpát? — kérdi a nyughatatlan kritizáló a tanácstól. — Nem érdemes — hanRzik a válasz —. most már nemcsak a lámpabúrát törik be. hanem a belső szerkezetet is kibelezik a tér urai. Nem tudhatja senki, kik garázdálkodnak éjszaka a téren. Azt azonban min-1 denki megállapíthatja, hogy nappal kik teszik tönkre a parkot, kik azok a megfékezhetetlenek. akiknek mindennapi rombolásaiért a tér állami gazdáit teszik felelőssé a felelőtlenek. Nem lenne haszontalan do'.og. ha felelősségre vonnák őket! Csodálkozások Csodálkoznak a békésen sétáló szülők a szökőkút békalencsés vizén. Biztosan nem tisztítják megfelelően. Csodálkoznak a Stefánián a leszakadt hinták előtt. Még szerencse, hogy baleset nem történt. Sokat csodálkozunk manapság. Pedig egyre kevesebb a csoda. Ha lenne, akkor ugyanezek a csodálkozó szülők megfeddnék a 6Zökőkutakdálkoznának. ha a gyerekek összeszednek egy jófajta fertőzést. Ha lenne, akkora tizenhat éveseket figyelmeztetnék. hogy ne szaggassák azt, amivel a nyolcévesek akarnak játszani. Ha lenne, akkor a játszóterek környékén elszáguldó autós is gondolna saját otthon hagyott gyerekére. Valamit ki kellene találni az utólagos csodálkozában fürdőző gyerekeket, •sok helyett. Valamit régi Vagy legalábbis nem cso- újat: a felelősségérzetet. Zebrátlanul Egy kisebbfajta állatkert még csak megvan zebra nélkül. Egy forgalmasabb út aligha. Pedig a Tanácsrobogó autók elől cikáznak át a túloldalra. A park útjai ugyanis — ha a KRESZ-ből indulunk ki — köztársaság útja egyre ke- a semmibe torkollnak: tuvésbé lesz csendes erdei Ö6vény. A veszélyt nem acsargó vadállatok jelentik. Nem is maga a forgalom: a zebrák hiánya. A Móra-parknak ez a része köztudottan gyerekbirodalom. A Tanácsköztársaság útjára torkolló utakon mindennap gyerekek százai szaladgálnak. Két oldalról lajdonképpen a színháztól a Radnótiig nincs átkelőhely. Csak veszély van. Baleset, szerencsére, még nem történt. De ennek nem az az oka. hogy az egyik kivezető utat könnyen kikerülhető korláttal zárták le. Inkább a szerencse. Az pedig forgandó. Veress Miklós $zeqed szobrai Toldy Ferenc Reszkessetek, rovarok! Az a baj, hogy nemcsak a rovarok reszketnek ilyenkor nyáron a permetezéstől, de még jó néhány ezer élőlény amely embernek tartja, magát Szeles időben gyakran csúcsforgalomban permeteztek ugyanis nemrégiben a városban. Börcsök Lajos (József Attila 6ugárút 34.) úgy véli, azért tették ezt nappal, mert a permetezők állatbarátok, akik nem akarjak szegény kis rovarok éjszakai álmát megzavarni. Inkább nappal őket. Ar- áV Pff^^® ról meg senki sem tehet, hogy bajnoksagot kap Szeged. Ezért pedig erdemes volt azoknak ez a nyárvég ilyen szelesre is kibírni ezt a két napot, akiket a motorcsónakverseny kedsikerült "elt sétájuktól fosztott meg. Kié a Tisza-part? Két napig a motorcsónak-versenyé volt. Augusztu* 16— 17-én nem lehetett a Tisza-parton sétálni, mert a rendezőség, természetesen, pénzt szedett azoktól, akik a kötélen belülre merészkedtek. Ezt teszi szóvá Máté Attila szegedi olvasónk, mert úgy érzi, hogy sokan voltak ezen a két napon olyanok, akiket a verseny nem érdekelt, viszont szívesen sétáltak volna a parton. , Egy egész várost érintő rendezvényről volt szó, nem érthetünk egyet a levélíróval. A verseny óta jó néhány nap telt el. azóta azt is megtudtuk, hogy éppen a jó rendezés, a hagyományok révén valószínűleg motorcsónak Európa(1805—1875) (34.) A magyar irodalomtörténetírás atyjaként tiszteljük Toldy-Schedel Ferencet, aki főképp a Vörös martyék által képviselt romantikus irány támogatója volt. A panteonban látható bronzszobrát Bory Jenő készítette. Balesetbiztosítás a villamosokon A Szegedi Közlekedési kedési vállalat személyfuVállalat és az Állami Bizto- varozásra szolgáló járatain, sító Csongrád megyei igaz- vagy e járművek által a vilgatósága közös kezdemé- lamos vasút közlekedési te-; nyezéssel szeptember 1-től rületén Szegeden és Kiskunutasbaleset-biztosítást tesz dorozsma közigazgatási halehetővé a bérletjegyes uta- tárain bel üj, érik. Dolgozóksoknak Szeged valamennyi nál és nyugdíjasoknál bekövillamosvonalán. A biztosi- vetkező és százszázalékos tást kiterjesztik Kiskundo- rokkantsággal járó baleset rozsma közigazgatási terüle- után 40 ezer forintot, tanutére is. A biztosítás díja havi lóknak 60 ezer forintot fizet 1 forint. ki a biztosító. Ugyanez voA biztosítás hatálya kitér- natkozik állandó részleges jed mindazokra a balesetek- rokkantság esetén is a rokre, amelyek az arcképes iga- kantság mérvének megfelezolvány alapján kiadott — lően. Balesetből eredő elhabiztosítással ellátott — érvé- lálozás esetén 20, illetve 5 nyes értékszelvénnyel ren- ezer forint illeti a biztosított delkező személyt, mint utast, hozzátartozóit, míg múlévagy mint gyalogost a közle- kony mupkaképtelenség esetén az igazolt tényleges keresetveszteség (tanulóknál igazolt Iskolai mulasztás tartamára) legfeljebb száz napon át napi 20-tól 50 forint illeti a dolgozókat és nyugdíjasokat, míg a tanulók napi 10 forintot kapnak. Kiterjed a biztosítás az utas ruhájának — a zsebek tartalmának kivételével — és a magával vitt kézlpogygyászának térítésére is, ha a kár a járműbalesetből származik. Nem terjed ki a kockázat a készpénzben, bankjegyben, csekkben, takarékbetétkönyvben, értékpapírban, okmányban, utazási jegyben, bélyeggyűjteményben, ékszerben, igazgyöngyben, nemes fémből készült tárgyakra, drágakövekben, keleti szőnyegben nagy értékű csipkében, és kézimunkában, művészeti tárgyakban bekövetkezett károkra. Szegeden havonta mintegy 35—40 ezer villamosbérletet bocsátanak ki, s várhatóan ez a szám a közlekedés korszerűsítésével az utazási idő lerövidülésével tovább fog gyarapodni. A bérletdíjas utasbiztosítás további előrelépés az Állami Biztosító eddigi szolgáltatásainak sorában. SZERDA. 1969. AUGUSZTUS 27.