Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

Folyóiratszemle A Valóság leRűjabb, HU- vizsgálja, mlnlcRv feltérké gusztust száma minden bizonnyal érdeklődési vált kl azok körében, nktk szívesen olvasnak rlemző cikkeket, tanulmányokat társadalmunk Jelenkori problémáiról. Ez. a szám különösen izgalmas abból a szempontból Is. hogy több cikkében moznl: miért maradhat kapcsolódik helyi kérdések- hosszú Időn keresztül a kőihez. lektívával. erkölcsi norHárom Ilyen cikkre gon- máinkkal dacolva vezető bedőlünk Itt elsősorban, ame- osztásban egy arra méltntlvek más-más megközelítés- Ian és alkalmatlan ember? ben és módszerrel vizsgál- összeveti, egymás mellé álnak szegedi jelenségek alap- Htja munkatársak, az íróján rendkívül lényeges tár- nyitó szervek képviselőinek sadalml emberi problémá- véleményét. Nem ragadtatja kat. Konrád György—Szélé- el magút, korrekt és pontos uyí íudn; A lakáselosztás tud lenni. S ezzel éri el, szociológiai kérdéseiről ír hogy írása érzelmileg mészakszerű cikket szegedi és lyen megrázó, meggondolpécsl vizsgálódások alapján, koztutó tényfeltárás. Ha a A szerzők Igen nyomós ér- szerző nem is válaszol közvekkel kapcsolódnak ahhoz vetlenül kérdésére, az egyaz állásponthoz, hogy a la- más mellé állított véleméMadrid határán Hetven éve született Szalvai Mihály Mn lenne 70 éves Szalvai 1040 elején letartóztatják és nem ls éri el a francolsták I Mihály, az egykori salgotar- 1943-ban a Szovjetunió biz- állásait, a dombokat estig i lúnl kőmüvessegéd, a 19-es ... megtartották, s a főerők útvöröskatona, a forradalmár. lüS1' szumu,a meneoeKjogui. keltek Al1l|kor pedig u? [ altit a későbbiek során ntln- A harcos forradalmat' 1944- ebrói harcokban a folyón den európai burzsoá állam ben részt vett .Jugoszlávia- átkelve elfoglalja n 400 mé j rendőrsége üldözött. A spa- bun a fasiszták elleni har- lei' magasan levő kőpart te- . n.vol polgárháború legendás- , . • k felszabudu_ tején az ellenség löúllásait, ; htrú hősének alakja kiemel- fükb«n. Uu/'"nk lelszabudu- fl>r ezredpnranMne('k!,áp ncm \ kedő a magyar és nemzetkö- 'a-sakor katonai szolgalatra akar hinni a hírnek. Szalvai ! zl munkásmozgalomban. Jelentkezik és néphadsere- nem sokat bizonygat, kiadja Szalvai Mihály 1019-ben günk egyik vezető tábornoka a parancsot: tovább üldözni lépett be a Kommunisták jesz Nemcsak néphudsere- az ellenséget. KTpSjel I5ÍS «** szervezésében, fejlesz- Katalónlal sorsának meglönre' ítélték, ahonnan 1920 lesében szerzett marandoer- pecsetclódcsével a visszavojúniusában megszökött. Vé- demeket. hanem kiveszi ré- nuló sereget és a több száz.cs ezer menekülőt a nemzetközi brigád utóvéd harcai fe, dezték. Amikor kiéhezetten felsorakoztak az egységek, Amikor Madridba érke- előttük állt a hős Llster és zett. utcasorok hevertek ro- Modesto. hátuk mögött pemokbA Amerre n nemzetkö- ciig a Pireneusok égbenyúló zl ezred elvonult, a tömegek vonulatai. Modesto beszélt: szeretete övezte őket. s „Nem a spanyol fasizmus Szalvai Mihály, a géppuskás, győzött le bennünket, hanem ott menetolt az élen. Meg- az idegen beavatkozás. A sebesült, még felkötött kar- spanyol nép és az emberiség ral szökik meg a kórházból, legjobb fiai adták életüket hogy felkeresse egységét, a ebben a harcban". S amikor Rákosi-századot. Zászlóalj- Szalvai csapatai élén átléparancsnok lett. Amikor szé- pi a határt. holtfáradtan zada mellett megingott egy vonulnak el Modesto táborszakasz. a visszavonulók elé nok előtt, s ércesen hangzik vetette magát. Nem tágított, fel a zászlóalj indulója: mert tudta, hogy esetleges Ujabb .sziklarajzok Azerbajdzsánban, n KisKaukázus hegygerincén 3500 méteres magasságban újabb 30 sziklarajzot találtak, melynek keletkezési Idejét az 1. e. II. évezred második felére teszik. A rajzok embereket és állatokat ábrázolnak, csoportosan ós egyénenként. Mesterük realista volt; művel alapján világosan elképzelhető nz. ott elő Cet törzsek életmódja. Veit Alljev 32 éves régész, én kollégát, akik rábukkantak a rajzokra, most abban a körzetben végeznek asatAsokat. ahol n Szovjetunió en, , Irán közösen építi fel at gigkúzdötte a spanyol sza- sxet országunk politikai Araksz nevű Víztárolót. i badságharcot. Párizsban társadalmi életéből is. Folsxabaduiá&i pályásat Az őszi téren Beküldte: P. Nagy István. Szeged, Becsi körül 8. A/A fsz. 2. pez.ve egv tragikus eset — a szcrctú öngyilkossága — kapcsán egy vezető beosztású ember alkalmassága, Illetve alkalmatlansága körüli problémákat. Az írás esszenciáját, fő kérdését talán így lehetne megfogalkáselosztás jelenlegi rendszerét meg kell változtatni. Arra a következtetésre Jutnak, hogy Jelenleg ,.a hatósági lfk&selosztás szisztematikusan előnyben részesíti a magasabb Jövedelmű foglalkozási csoportokat. Ingyenes magasszínvonalú, olcsó állami lakásokat a manyekből teljesen világos a válasz: az egyik hatalmi önkényeskedést csakis egy másik hatalmi önkényeskedéssel lehet egyensúlyban tartani. Joggal merül fel a kérdés: milyen irányító normák szerint lehetséges az ilyen egyensúly? Vajon egy gasabb jövedelmű csoportok felsőbb vezető csak saját relatíve Jóval nagyobb arányban kapnak, mint alacsonyabb Jövedelmű csoportok. Ez utóbblak annak érdekében, hogy amúgy ls rosszabb lakáshelyzetükön Javítsanak, túlnyomórészt építeni, vagy vásárolni kényszerülnek". A megállaszemélyét, és enyhén szólva „sajátos elvett" tartja, vagy tarthatja irányító normának? Az eset súlyos mementó: választott ellenőrző szerveinknek éberen őrködni kell azon, hogy szocialista társadalmunk irányító normált a párt erkölcsi. pítás bármennyire is közlu- politikai normált semmilyen dott, így bizonyítva és ősz- szinten senki sem léphesse szegezve Igen súlyos. ICülö- át. A párt IX. kongresszusa nősen ha figyelembe vesz- által a vezetőkkel szemsr.ük, hogy a lakáshelyzet az ben támasztott hármas köéletezínvonal egyik legdön- vetelménv nem illúzió és tőbh tényezője. Ezen n téren mutatkozó feszültségek, ellentmondások, amelyek az évek során nem csökkentek, hanem növekedtek, óhatatlanul politikai, morállá feszültségeket is termeltek. Mindezek a Jelenségek felelős döntést igényelnek, melyeket a párt Illetékes fórumai most készítenek elő. Ugyancsak rendkívül Izgalmas, komoly, körültekintő írás Aforsdr Gábor cikke: At ember keresi helyét. Az algyői olajmunkásstg szerveződését, kialakulását vizsgálja, annak minden problémájával. ellentmondásával. Mocsár Gábor legjobb írói erényei ötvöződnek ebben nz. írúsbon természetes egvségbe: a társadalmi felelősség, n tények, a valóság tisztelete, s az embert problémák Iránti érzékenység. Miért olyan nagy az elvándorlás, mozgás az olajbányászok körében? Hogyan alakítható kl a sokféle helyről, helyzetből, Indítékoktól vezérelt ide verbuválódó munkásság igazi közössége? Ezek a kérdések foglalkoztatják Mocsár Gábort. „Az a határozott véleményem — summázza a problémát a sz.erzó —, hogy az olajbányászatban —, s gondolom, máshol Is — nagyobb figyelmet kellene fordítani az embert kapcsolatokra, az. emberi viszonyok értelmezésére." S mennyire fájdalmasan metsző a rövid' mondat: „K. J. ivlánchegesztő Ismeretlen emberként jött —. s úsv ment el, hogy az Is maradt". Pünkösti Árpád írása. A ..kihegyezett" ember ugyancsak az emberi viszonyokat nem blöff. Aki ezt megkerüli, semmisnek nyilvánítja azokat, legmagasabb pártfórumunkkal kerül ellentétbe. s ha nem a saját nevében teszi, vállalnia kell érte a felelősséget. Tóth Miklós bekerítés végzetes lehet Hű- Madri<J Határán. állunk a vártan, ./„ V , ÍM,* 7 , Altunk tfl?.8zönben minden poklon sóges helytállasa és szilárdsága megállította a megfutamodott csapatokat. 1938 áprilisában LeridáA nemzetközi hőse. a magyar át... brigádok Csapájev ban egyik nap parancsot sohasem felejtette el a régi kapott: estig tartsák a leridal dombokat, hogy a főjelszót: No pasaran! Nem törnek étt Egész életében erők átkelhessenek a Serge- minden munkájában ez vefolyón. S a zászlóalj, amely- 2ényeltenek csak gyalogsági fegyverei voltak, támadásra Indult a tankokkal megerősí A magyar nép ma. születésének 70. évfordulóján büszkén és kegyelettel emtett állások ellen. Sok hős lékezlk me« hösI katonamagyar kommunista esett fiáró1- " nagyaeerű kommuel ebben a harcban, s ha a nistáró1zászlóalj és a Lister-brigád Kovács Sándor Háztartási gópak a laktanyákban Az egyre növekvő gépesí- különböző háztartási klsgétés nem ceupán a harci pek. Vlllanyvasaló például technikában, hanem a kato- minden alegységnél találhttnaélet hétköznapjaiban is tó, s a sorkatonák elholyemind nagyobb teret hódít, zésl körleteiben már egyre Nem is olyan régen a kato- több a mosógép, centrifuga na ruházatának, felszereié- és a porszívó. A katonák a sének tisztán tartása még ki- frissen mosott fehérneműt zárólag kézi erővel történt, vagy az esőben átázott felMa viszont már a laktanyák- aőruházatot elektromos hősuban is egyre gyakoribbak gárzókkal száríthatják. Alig hallgattak el a fegyverek Szeged körül, megindult az élet. Kissé vontatottan, kissé nehezen... A németek minden clpusztítliatót tönkrelettek, a gépeket elhurcoltak, a hidat fölrobban toltak. Az élet menetét csaknem teljesen megbénították ... A piacterek rend őre. — Nyet, nyet! —; s mutatta, hogy egy aazszonynak csak egy paplan Jár, s szigorúan visszaparancsolta az usztalra az egyik kékmlntás brokát takarót. Az asszonyok türelmesen álltak n sorban, nevettek, viccelődtek. — Igaza van ... Igaza üresen tátongtak, az üzletek van! — Jól van tovarliredőnyei lehúzva rozsdásod- kánt... ne ts engedd!... tak. Nekünk is maradjon — A népnek élelemre, tüze- mondogatták, és a bétrablőre volt szüksége. Közele- bak elismerően veregették a dett a tél. Az ügyeskedők fiatal katona hátát, hamar föltalálták magukat. Természetesnek találta s hiányzó szükségleteiket mindenki" n ruhaosztást, csereberével iparkodtak ki elégíteni. Nogy úr volt a tüzelő, a só, a petróleum. — Hozzatok le a padlásról egy szakajtó kukoricát — tanácsolta az egyik nálunk Járt ismerős. — Kitűnően ég... Nem is fáztunk mi már azon a télen. A lovakat elvitték a katonák, a kukoricát feltüzeltük. A szükség valóban nagy úr... nagyobb, mint a félelem. A parasztok előbb kerékpáron, később kocsival is bekényszerültek a városba. Szalonnát, kolbászt hozmlntha ez lenne a megszokott vásárlási mód ... Néhány lépéssel arrább, AZ útszélen koíaasszonyok árulták az aprószemü, dércsípte kövldlnkdt. Azon az őszön a szőlő sokáig volt a tőkén... Nem volt, aki szüreteljen. A bámészkodók megcsodálták a téren nap mini nap szigorú rendben gyakorlatozó katonáitat... Néha pihenőt engedélyezett a „tejfeles képű,, tisztecske, s a katonákkal együtt körülállták a szőlőskosarakat... Érthetetlen szavakat kltak cserébe sóért, petróleu- nbáltak összevissza Valómért , Az élelmesebb háziasszonyok az utolsó plllnnatban beváltották három hónapra szóló liszt- és zsírjegyeiket. A pékek nem sütöttek ... Hetekig gyúrt pogácsán éltünk ... Az élelmet szállító vagonok némán vesztegeltek az átrakó sínéin. Ezeket már színűleg a szőlő árát tudakolták. a kofaasszony azonban csak a „davaj" és a „mamuska" szót értette meg. — Kettőötven... — kétpengőötven — mondta a nénike, s mutatta az ujjain is az összeget. — Nyeponyemáj.; 1 nyeponyemúj — ismételgették, amikor a „mamuska" a kinem volt Idejük a németek- mért küóríyl szőlő árát nek nyugatra „menteni". kért E«y-fgy kprabak?alon, n?«y Végső megoldásként marroba jal lódul ki a fesritő- kukb|n szétteregetve muvasak nyomására valamelyik tatták a zöldes.garn4, pa_ ng01 pírpénzeket, hogy válogassen a boltajtó redőnye a penge hasítása nyomán. A nép élni kívánt... A nép zsírján meghízott kereskedők r.agy része — mentve vagyonát és bőrét — nyugatra szökött, i Az emberek éheztek és fáztak, az üzletek zárva ... Emlékszem egy ködös októberi délelőttre, amikor a Mars téri ruhásüzlet redőnyét nyársalták fel. A boltban suhancok, a redőny előtt szuronyos orosz katonák. Vigyáztak a rendre. Mert rend volt ám ez is... rend a javából! Mindenkinek szükséglete szerint... A suhancok adogatták kl a gyapjúharisnyákat, sálakat, selyem paplanokat. — Hó... hó! Davaj, davaj... — hadonászott a son belőle... A szőlőt mérő kamaszlány vihogva markolászott a nevető szemű katonák pénze között, de a mama szigorúan rávert a kezére, s nagy hozzáértéssel halászta ki a kettőötven értékének megfelelő egyrubelest... ösz volt ..'.A nap bágyadt sugaraival bearanyozta a díszlépést verő katonák seregét... A front messze nyugaton járt már. A katonák díszszemlére készültek... Hulltak a fákról a levelek. Hideg szelek fújtak, s az emberek éhezve, fázva az utcára kívánkoztak. Valami megnyugtató rend, nyugalom áradt a lomb ja vesztett Mars téri fák alól... Az emberek szemében különös fények... T&ÍZtU-. (79.) Föl koldus véreim, ú) nap kél Piros ünnepi hajnalfényben. Jönnek a harcos üj seregek. Velük indul most ez az ének. Az országúton, a földeken Jön a koldusok elnyomott népe, S ha lenne ki néki ma ellenáll, Annak vége, ma vége. korban énekelnek, segíteni szeretnének abban, az életem. És a fonni, amelynek túlsó végét Az én emlékpariagaimat hasogatják bivalybéres majdnem századmagammal fogom most a keSípos komám hejehujáí. zemben, egyre melegszik, megidéződik bennem Lefelé folyik a Tisza, ml[lde"', " .„,.,„ , Nem folyik az többel vissza. . A« $6 közülünk fölcseperedett; ' tudomásom szerint valamennyire bc is veszik, De nem ellenemre való Sümegi Ferkó ex talán az írószövetségnek is tagja, itt beszélget a mozgulmlnóta-felelősünk hangolása sem. A leg- ládlóriportor kománkkak Az író írós külsővel, öregebbjeivel kezdi, azokkal, amelyek most úgy haja ugyan rövid, akár valami segédgépészé. de tűnik, nagyon szívre szolgálók voltak nekünk. kockás inge köldökig kigombolva, és pipát Mit érdekel minket a pápa S a véghetetlen hitviták. Kinek hátán diófát vágnak. Mit használ annak száz barát! csapdos a foga között. A rádiós, talán csak udvariasságból, hiszen ismeri az író gyengéjét, azt kérdi: — Most min dolgozol? Sem a bor, sem az emlékzajgatás nem tudott jp az gondolom de milyen munkákon még egy bandává melegíteni bennünket. Az babrálsz? egymássál való gondolatok sebes közölgetése _ olcsó újságoknak írok aprópénzért. meg-megbontja az együttes nótózésút. Sokan ks nagyobb valamit? beszélgetnek. Az ls érdekel engem. Odafutok. _ Regényemen ül két kiadó Is Pesten. De Dombi pohárköszöntő helyett kezdi. A NÉKOSZ-ban szerettek olyan játékokat, ahol egész Ha csak mondatokat kaphatok föl belőlük, ak- hát nem~fonto','nekik a ~vldék"f madár" Oív'gankül- és belpolitikai beszámolót mozgalmi dalok- kor is tudom, honnét ered beszédük fonala. Ba- do lak hu nem cl mcu • liter«K*l manten bői állítottak össze. Olyankor mindenki tudta, lazs Sanyi k'mam (jogásznak készült, harmad- SruClirkTpáín, ' J hol támad az Imperializmus. De bennem, s ta- éves korában valakivel összeveszett, ttt hagyott _ Keserű mindent, most. állomásfőnök valahol vidéken) arról beszél Kerepest Magdival, hogy a református templomból, Istentisztetet után jöttek kifelé a tengerészblúzos, rakott szoknyás lányok. De egész sereg. O éppen az öreg honvédlaktanyából jött ebédről, mert a hadsereg ls vállalt janlcsárdlak kosztost. A templomból kljövőket nem akarta keresztezni útjával, hét végig meggusztírozta a lányokat. S a legjobban akkor erezte, hogy milyen senki 6. mert rádöbbent, hogy ilyen lány, amilyen ezek közül bármelyik, egv emlék tíz másik zsilipjét nyitja föl, úgy neki soha nem juthat ki életében. Hiszen 6 csak hullanak a lakatok a rég elfelejtett, talán ki- janicsár. A kort és a saját sorsomat, idézte meg _ [ csit ma porosnak tűnő politikai emlékekről. Én Sanyi. Hat én-talán nem küszködtem hasonló mit hogy kell az életben tenni, hogv rendben! meg ftitkározok a Janicsárok körül, akár vala- torokmarkolászó gyötrődéssel? Belém sajdult a szépen haladjunk előre. Hülyeség, mi? mi rossz, éhes kártyakibic, mert valahány bo- de, mert máig is érzem, hogy nincs rendben (Folytatjuk.) Ián a többiekben is korábbi élmények derengenek. A földosztásé) Nálunk, bár közben megjelent a rendelet, nem mertek baltát emelni a cövekekre. Csak ml, apámmal. Húztuk az ölet heteken át, hogy a hátunk majd belyukadt, s daloltunk. S ha lenne, kl néki ma ellenáll, Annak vége, ma vége. Nem tudom, ki hozta, ki tanította. S ahogy vaRy. — Fenét. Dolgozom. Lopni nem megyek, mer, félek. Koldulni szégycllek. azért aztán írok olyat ts. amihez nem sok közöm van, de flzetgetnek érte. — És szíved szerint mit írnál? — A jó leltárut. Mit meresztgeted a szemed? Ez olyan lexikonszerű regény lenne. Mindazt fölsorolnám benne, ami szép cs jó az emberben. — És a rosszal letngrdnád? — Nem azt másik kötetben írnám meg. „Hibajavító" címmel. Ahogy műszaki hibajavítókat adnak például a gépkocsikkal. Bonná lenne,