Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

Folyóiratszemle A Valóság leRűjabb, HU- vizsgálja, mlnlcRv feltérké gusztust száma minden bi­zonnyal érdeklődési vált kl azok körében, nktk szívesen olvasnak rlemző cikkeket, tanulmányokat társadal­munk Jelenkori problémái­ról. Ez. a szám különösen izgalmas abból a szempont­ból Is. hogy több cikkében moznl: miért maradhat kapcsolódik helyi kérdések- hosszú Időn keresztül a kői­hez. lektívával. erkölcsi nor­Három Ilyen cikkre gon- máinkkal dacolva vezető be­dőlünk Itt elsősorban, ame- osztásban egy arra méltnt­lvek más-más megközelítés- Ian és alkalmatlan ember? ben és módszerrel vizsgál- összeveti, egymás mellé ál­nak szegedi jelenségek alap- Htja munkatársak, az író­ján rendkívül lényeges tár- nyitó szervek képviselőinek sadalml emberi problémá- véleményét. Nem ragadtatja kat. Konrád György—Szélé- el magút, korrekt és pontos uyí íudn; A lakáselosztás tud lenni. S ezzel éri el, szociológiai kérdéseiről ír hogy írása érzelmileg mé­szakszerű cikket szegedi és lyen megrázó, meggondol­pécsl vizsgálódások alapján, koztutó tényfeltárás. Ha a A szerzők Igen nyomós ér- szerző nem is válaszol köz­vekkel kapcsolódnak ahhoz vetlenül kérdésére, az egy­az állásponthoz, hogy a la- más mellé állított vélemé­Madrid határán Hetven éve született Szalvai Mihály Mn lenne 70 éves Szalvai 1040 elején letartóztatják és nem ls éri el a francolsták I Mihály, az egykori salgotar- 1943-ban a Szovjetunió biz- állásait, a dombokat estig i lúnl kőmüvessegéd, a 19-es ... megtartották, s a főerők út­vöröskatona, a forradalmár. lüS1' szumu,a meneoeKjogui. keltek Al1l|kor pedig u? [ altit a későbbiek során ntln- A harcos forradalmat' 1944- ebrói harcokban a folyón den európai burzsoá állam ben részt vett .Jugoszlávia- átkelve elfoglalja n 400 mé j rendőrsége üldözött. A spa- bun a fasiszták elleni har- lei' magasan levő kőpart te- . n.vol polgárháború legendás- , . • k felszabudu_ tején az ellenség löúllásait, ; htrú hősének alakja kiemel- fükb«n. Uu/'"nk lelszabudu- fl>r ezredpnranMne('k!,áp ncm \ kedő a magyar és nemzetkö- 'a-sakor katonai szolgalatra akar hinni a hírnek. Szalvai ! zl munkásmozgalomban. Jelentkezik és néphadsere- nem sokat bizonygat, kiadja Szalvai Mihály 1019-ben günk egyik vezető tábornoka a parancsot: tovább üldözni lépett be a Kommunisták jesz Nemcsak néphudsere- az ellenséget. KTpSjel I5ÍS «** szervezésében, fejlesz- Katalónlal sorsának meg­lönre' ítélték, ahonnan 1920 lesében szerzett marandoer- pecsetclódcsével a visszavo­júniusában megszökött. Vé- demeket. hanem kiveszi ré- nuló sereget és a több száz.­cs ezer menekülőt a nemzetkö­zi brigád utóvéd harcai fe­, dezték. Amikor kiéhezetten felsorakoztak az egységek, Amikor Madridba érke- előttük állt a hős Llster és zett. utcasorok hevertek ro- Modesto. hátuk mögött pe­mokbA Amerre n nemzetkö- ciig a Pireneusok égbenyúló zl ezred elvonult, a tömegek vonulatai. Modesto beszélt: szeretete övezte őket. s „Nem a spanyol fasizmus Szalvai Mihály, a géppuskás, győzött le bennünket, hanem ott menetolt az élen. Meg- az idegen beavatkozás. A sebesült, még felkötött kar- spanyol nép és az emberiség ral szökik meg a kórházból, legjobb fiai adták életüket hogy felkeresse egységét, a ebben a harcban". S amikor Rákosi-századot. Zászlóalj- Szalvai csapatai élén átlé­parancsnok lett. Amikor szé- pi a határt. holtfáradtan zada mellett megingott egy vonulnak el Modesto tábor­szakasz. a visszavonulók elé nok előtt, s ércesen hangzik vetette magát. Nem tágított, fel a zászlóalj indulója: mert tudta, hogy esetleges Ujabb .sziklarajzok Azerbajdzsánban, n Kis­Kaukázus hegygerincén 3500 méteres magasságban újabb 30 sziklarajzot találtak, melynek keletkezési Idejét az 1. e. II. évezred második fe­lére teszik. A rajzok embe­reket és állatokat ábrázol­nak, csoportosan ós egyénen­ként. Mesterük realista volt; művel alapján világosan el­képzelhető nz. ott elő Cet tör­zsek életmódja. Veit Alljev 32 éves régész, én kollégát, akik rábukkan­tak a rajzokra, most abban a körzetben végeznek asatA­sokat. ahol n Szovjetunió en, , Irán közösen építi fel at gigkúzdötte a spanyol sza- sxet országunk politikai Araksz nevű Víztárolót. i badságharcot. Párizsban társadalmi életéből is. Folsxabaduiá&i pályásat Az őszi téren Beküldte: P. Nagy István. Szeged, Becsi körül 8. A/A fsz. 2. pez.ve egv tragikus eset — a szcrctú öngyilkossága — kapcsán egy vezető beosz­tású ember alkalmassága, Illetve alkalmatlansága kö­rüli problémákat. Az írás esszenciáját, fő kérdését ta­lán így lehetne megfogal­káselosztás jelenlegi rend­szerét meg kell változtat­ni. Arra a következtetésre Jutnak, hogy Jelenleg ,.a ha­tósági lfk&selosztás sziszte­matikusan előnyben részesí­ti a magasabb Jövedelmű foglalkozási csoportokat. In­gyenes magasszínvonalú, ol­csó állami lakásokat a ma­nyekből teljesen világos a válasz: az egyik hatalmi ön­kényeskedést csakis egy másik hatalmi önkényeske­déssel lehet egyensúlyban tartani. Joggal merül fel a kér­dés: milyen irányító nor­mák szerint lehetséges az ilyen egyensúly? Vajon egy gasabb jövedelmű csoportok felsőbb vezető csak saját relatíve Jóval nagyobb arányban kapnak, mint ala­csonyabb Jövedelmű cso­portok. Ez utóbblak annak érdekében, hogy amúgy ls rosszabb lakáshelyzetükön Javítsanak, túlnyomórészt építeni, vagy vásárolni kényszerülnek". A megálla­személyét, és enyhén szólva „sajátos elvett" tartja, vagy tarthatja irányító normá­nak? Az eset súlyos me­mentó: választott ellenőrző szerveinknek éberen őrköd­ni kell azon, hogy szocialis­ta társadalmunk irányító normált a párt erkölcsi. pítás bármennyire is közlu- politikai normált semmilyen dott, így bizonyítva és ősz- szinten senki sem léphesse szegezve Igen súlyos. ICülö- át. A párt IX. kongresszusa nősen ha figyelembe vesz- által a vezetőkkel szem­sr.ük, hogy a lakáshelyzet az ben támasztott hármas kö­életezínvonal egyik legdön- vetelménv nem illúzió és tőbh tényezője. Ezen n téren mutatkozó feszültségek, el­lentmondások, amelyek az évek során nem csökkentek, hanem növekedtek, óhatat­lanul politikai, morállá fe­szültségeket is termeltek. Mindezek a Jelenségek fe­lelős döntést igényelnek, melyeket a párt Illetékes fó­rumai most készítenek elő. Ugyancsak rendkívül Iz­galmas, komoly, körültekin­tő írás Aforsdr Gábor cik­ke: At ember keresi helyét. Az algyői olajmunkásstg szerveződését, kialakulását vizsgálja, annak minden problémájával. ellentmon­dásával. Mocsár Gábor leg­jobb írói erényei ötvöződ­nek ebben nz. írúsbon ter­mészetes egvségbe: a társa­dalmi felelősség, n tények, a valóság tisztelete, s az embert problémák Iránti ér­zékenység. Miért olyan nagy az elvándorlás, mozgás az olajbányászok körében? Ho­gyan alakítható kl a sokfé­le helyről, helyzetből, Indí­tékoktól vezérelt ide verbu­válódó munkásság igazi kö­zössége? Ezek a kérdések foglalkoztatják Mocsár Gá­bort. „Az a határozott véle­ményem — summázza a problémát a sz.erzó —, hogy az olajbányászatban —, s gondolom, máshol Is — na­gyobb figyelmet kellene for­dítani az embert kapcsola­tokra, az. emberi viszonyok értelmezésére." S mennyire fájdalmasan metsző a rövid' mondat: „K. J. ivlánche­gesztő Ismeretlen emberként jött —. s úsv ment el, hogy az Is maradt". Pünkösti Árpád írása. A ..kihegyezett" ember ugyan­csak az emberi viszonyokat nem blöff. Aki ezt megke­rüli, semmisnek nyilvánítja azokat, legmagasabb párt­fórumunkkal kerül ellentét­be. s ha nem a saját nevé­ben teszi, vállalnia kell érte a felelősséget. Tóth Miklós bekerítés végzetes lehet Hű- Madri<J Határán. állunk a vártan, ./„ V , ÍM,* 7 , Altunk tfl?.8zönben minden poklon sóges helytállasa és szilárd­sága megállította a megfu­tamodott csapatokat. 1938 áprilisában Leridá­A nemzetközi hőse. a magyar át... brigádok Csapájev ban egyik nap parancsot sohasem felejtette el a régi kapott: estig tartsák a leri­dal dombokat, hogy a fő­jelszót: No pasaran! Nem törnek étt Egész életében erők átkelhessenek a Serge- minden munkájában ez ve­folyón. S a zászlóalj, amely- 2ényelte­nek csak gyalogsági fegy­verei voltak, támadásra In­dult a tankokkal megerősí A magyar nép ma. szüle­tésének 70. évfordulóján büszkén és kegyelettel em­tett állások ellen. Sok hős lékezlk me« hösI katona­magyar kommunista esett fiáró1- " nagyaeerű kommu­el ebben a harcban, s ha a nistáró1­zászlóalj és a Lister-brigád Kovács Sándor Háztartási gópak a laktanyákban Az egyre növekvő gépesí- különböző háztartási klsgé­tés nem ceupán a harci pek. Vlllanyvasaló például technikában, hanem a kato- minden alegységnél találhtt­naélet hétköznapjaiban is tó, s a sorkatonák elholye­mind nagyobb teret hódít, zésl körleteiben már egyre Nem is olyan régen a kato- több a mosógép, centrifuga na ruházatának, felszereié- és a porszívó. A katonák a sének tisztán tartása még ki- frissen mosott fehérneműt zárólag kézi erővel történt, vagy az esőben átázott fel­Ma viszont már a laktanyák- aőruházatot elektromos hősu­ban is egyre gyakoribbak gárzókkal száríthatják. Alig hallgattak el a fegy­verek Szeged körül, meg­indult az élet. Kissé vonta­tottan, kissé nehezen... A németek minden clpusztít­liatót tönkrelettek, a gépe­ket elhurcoltak, a hidat föl­robban toltak. Az élet me­netét csaknem teljesen meg­bénították ... A piacterek rend őre. — Nyet, nyet! —; s mutatta, hogy egy aaz­szonynak csak egy paplan Jár, s szigorúan visszaparan­csolta az usztalra az egyik kékmlntás brokát takarót. Az asszonyok türelmesen álltak n sorban, nevettek, viccelődtek. — Igaza van ... Igaza üresen tátongtak, az üzletek van! — Jól van tovarli­redőnyei lehúzva rozsdásod- kánt... ne ts engedd!... tak. Nekünk is maradjon — A népnek élelemre, tüze- mondogatták, és a bétrab­lőre volt szüksége. Közele- bak elismerően veregették a dett a tél. Az ügyeskedők fiatal katona hátát, hamar föltalálták magukat. Természetesnek találta s hiányzó szükségleteiket mindenki" n ruhaosztást, csereberével iparkodtak ki elégíteni. Nogy úr volt a tüzelő, a só, a petróleum. — Hozzatok le a padlás­ról egy szakajtó kukoricát — tanácsolta az egyik ná­lunk Járt ismerős. — Ki­tűnően ég... Nem is fáztunk mi már azon a télen. A lovakat el­vitték a katonák, a kukori­cát feltüzeltük. A szükség valóban nagy úr... nagyobb, mint a féle­lem. A parasztok előbb ke­rékpáron, később kocsival is bekényszerültek a város­ba. Szalonnát, kolbászt hoz­mlntha ez lenne a megszo­kott vásárlási mód ... Néhány lépéssel arrább, AZ útszélen koíaasszonyok árulták az aprószemü, dér­csípte kövldlnkdt. Azon az őszön a szőlő sokáig volt a tőkén... Nem volt, aki szüreteljen. A bámészkodók megcso­dálták a téren nap mini nap szigorú rendben gya­korlatozó katonáitat... Né­ha pihenőt engedélyezett a „tejfeles képű,, tisztecske, s a katonákkal együtt körül­állták a szőlőskosarakat... Érthetetlen szavakat kl­tak cserébe sóért, petróleu- nbáltak összevissza Való­mért , Az élelmesebb háziasszo­nyok az utolsó plllnnatban beváltották három hónapra szóló liszt- és zsírjegyeiket. A pékek nem sütöttek ... Hetekig gyúrt pogácsán él­tünk ... Az élelmet szállító vago­nok némán vesztegeltek az átrakó sínéin. Ezeket már színűleg a szőlő árát tuda­kolták. a kofaasszony azon­ban csak a „davaj" és a „mamuska" szót értette meg. — Kettőötven... — két­pengőötven — mondta a nénike, s mutatta az ujjain is az összeget. — Nyeponyemáj.; 1 nye­ponyemúj — ismételgették, amikor a „mamuska" a ki­nem volt Idejük a németek- mért küóríyl szőlő árát nek nyugatra „menteni". kért E«y-fgy kprabak?alon, n?«y Végső megoldásként mar­roba jal lódul ki a fesritő- kukb|n szétteregetve mu­vasak nyomására valamelyik tatták a zöldes.garn4, pa_ ng01 pírpénzeket, hogy válogas­sen a boltajtó redőnye a penge hasítása nyomán. A nép élni kívánt... A nép zsírján meghízott kereskedők r.agy része — mentve vagyonát és bőrét — nyugatra szökött, i Az emberek éheztek és fáztak, az üzletek zárva ... Emlékszem egy ködös ok­tóberi délelőttre, amikor a Mars téri ruhásüzlet redő­nyét nyársalták fel. A bolt­ban suhancok, a redőny előtt szuronyos orosz kato­nák. Vigyáztak a rendre. Mert rend volt ám ez is... rend a javából! Min­denkinek szükséglete sze­rint... A suhancok adogatták kl a gyapjúharisnyákat, sála­kat, selyem paplanokat. — Hó... hó! Davaj, da­vaj... — hadonászott a son belőle... A szőlőt mérő kamasz­lány vihogva markolászott a nevető szemű katonák pénze között, de a mama szigorúan rávert a kezére, s nagy hozzáértéssel halász­ta ki a kettőötven értéké­nek megfelelő egyrube­lest... ösz volt ..'.A nap bá­gyadt sugaraival bearanyoz­ta a díszlépést verő katonák seregét... A front messze nyugaton járt már. A ka­tonák díszszemlére készül­tek... Hulltak a fákról a leve­lek. Hideg szelek fújtak, s az emberek éhezve, fázva az utcára kívánkoztak. Va­lami megnyugtató rend, nyugalom áradt a lomb ja ­vesztett Mars téri fák alól... Az emberek szemében kü­lönös fények... T&ÍZtU-. (79.) Föl koldus véreim, ú) nap kél Piros ünnepi hajnalfényben. Jönnek a harcos üj seregek. Velük indul most ez az ének. Az országúton, a földeken Jön a koldusok elnyomott népe, S ha lenne ki néki ma ellenáll, Annak vége, ma vége. korban énekelnek, segíteni szeretnének abban, az életem. És a fonni, amelynek túlsó végét Az én emlékpariagaimat hasogatják bivalybéres majdnem századmagammal fogom most a ke­Sípos komám hejehujáí. zemben, egyre melegszik, megidéződik bennem Lefelé folyik a Tisza, ml[lde"', " .„,.,„ , Nem folyik az többel vissza. . A« $6 közülünk fölcseperedett; ' tudomásom szerint valamennyire bc is veszik, De nem ellenemre való Sümegi Ferkó ex talán az írószövetségnek is tagja, itt beszélget a mozgulmlnóta-felelősünk hangolása sem. A leg- ládlóriportor kománkkak Az író írós külsővel, öregebbjeivel kezdi, azokkal, amelyek most úgy haja ugyan rövid, akár valami segédgépészé. de tűnik, nagyon szívre szolgálók voltak nekünk. kockás inge köldökig kigombolva, és pipát Mit érdekel minket a pápa S a véghetetlen hitviták. Kinek hátán diófát vágnak. Mit használ annak száz barát! csapdos a foga között. A rádiós, talán csak ud­variasságból, hiszen ismeri az író gyengéjét, azt kérdi: — Most min dolgozol? Sem a bor, sem az emlékzajgatás nem tudott jp az gondolom de milyen munkákon még egy bandává melegíteni bennünket. Az babrálsz? egymássál való gondolatok sebes közölgetése _ olcsó újságoknak írok aprópénzért. meg-megbontja az együttes nótózésút. Sokan ks nagyobb valamit? beszélgetnek. Az ls érdekel engem. Odafutok. _ Regényemen ül két kiadó Is Pesten. De Dombi pohárköszöntő helyett kezdi. A NÉ­KOSZ-ban szerettek olyan játékokat, ahol egész Ha csak mondatokat kaphatok föl belőlük, ak- hát nem~fonto','nekik a ~vldék"f madár" Oív'gan­kül- és belpolitikai beszámolót mozgalmi dalok- kor is tudom, honnét ered beszédük fonala. Ba- do lak hu nem cl mcu • liter«K*l manten bői állítottak össze. Olyankor mindenki tudta, lazs Sanyi k'mam (jogásznak készült, harmad- SruClirkTpáín, ' J hol támad az Imperializmus. De bennem, s ta- éves korában valakivel összeveszett, ttt hagyott _ Keserű mindent, most. állomásfőnök valahol vidéken) arról beszél Kerepest Magdival, hogy a refor­mátus templomból, Istentisztetet után jöttek ki­felé a tengerészblúzos, rakott szoknyás lányok. De egész sereg. O éppen az öreg honvédlakta­nyából jött ebédről, mert a hadsereg ls vállalt janlcsárdlak kosztost. A templomból kljövőket nem akarta keresztezni útjával, hét végig meg­gusztírozta a lányokat. S a legjobban akkor erezte, hogy milyen senki 6. mert rádöbbent, hogy ilyen lány, amilyen ezek közül bármelyik, egv emlék tíz másik zsilipjét nyitja föl, úgy neki soha nem juthat ki életében. Hiszen 6 csak hullanak a lakatok a rég elfelejtett, talán ki- janicsár. A kort és a saját sorsomat, idézte meg _ [ csit ma porosnak tűnő politikai emlékekről. Én Sanyi. Hat én-talán nem küszködtem hasonló mit hogy kell az életben tenni, hogv rendben! meg ftitkározok a Janicsárok körül, akár vala- torokmarkolászó gyötrődéssel? Belém sajdult a szépen haladjunk előre. Hülyeség, mi? mi rossz, éhes kártyakibic, mert valahány bo- de, mert máig is érzem, hogy nincs rendben (Folytatjuk.) Ián a többiekben is korábbi élmények derenge­nek. A földosztásé) Nálunk, bár közben megje­lent a rendelet, nem mertek baltát emelni a cö­vekekre. Csak ml, apámmal. Húztuk az ölet heteken át, hogy a hátunk majd belyukadt, s daloltunk. S ha lenne, kl néki ma ellenáll, Annak vége, ma vége. Nem tudom, ki hozta, ki tanította. S ahogy vaRy. — Fenét. Dolgozom. Lopni nem megyek, mer, félek. Koldulni szégycllek. azért aztán írok olyat ts. amihez nem sok közöm van, de flzet­getnek érte. — És szíved szerint mit írnál? — A jó leltárut. Mit meresztgeted a szemed? Ez olyan lexikonszerű regény lenne. Mindazt fölsorolnám benne, ami szép cs jó az ember­ben. — És a rosszal letngrdnád? — Nem azt másik kötetben írnám meg. „Hi­bajavító" címmel. Ahogy műszaki hibajavítókat adnak például a gépkocsikkal. Bonná lenne,

Next

/
Thumbnails
Contents