Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-22 / 193. szám

5 [ Eltemetlék a munkában Garasin Rudolfot Gazdasági reformunk egyik jellemző törekvése, úgyis mondhatnánk, fontos tétele a felszólítás-buzdítás: keressük a jobb megoldásokat.* Ez a keresés persze annál sikeresebb, minél szélesebb körre terjesztik ki. S mivel egy-egy gyár csak egyetlen szerv a népgazdaság nagy szervrendszerében, élő szervezetében; mi sem természetesebb, mint hogy a gyárkapun kívül is érdemes alaposan körülnézni. Aki keres, talál. Több szegedi üzem például a gyümölcsöző együtt dolgozásra, munkamegosztásra talál alkalmat. Üj utakat, módokat fürkésznek ki az együttműködésre, kölcsönös hasznú megoldásokról tárgyalnak. Ü.i munkakapcsolatok szövődnek így. Az elmúlt hó; napokban számos ilyen egyezségnek lehettünk tanúi. A szegedi seprűgyár például az orosházi faipari vállalat seprűrészlegével fogott kezet a munkában. Az együttműködés haszna: naponta félezer seprűvel többet gyárthatnak úgy, ti hogy a seprűkészítés munkáját megosztják. Ennek az igények kielégítésében is megmutatkozik az előnye. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat és a szegedi Üj Élet Tsz is együtt munkálkodik kölcsönös has?onnal. A szövetkezet paprikaszárító berendezést készített a gyáriak értő irányításával. Ennek eredményeként a vállalat szárítva kapja a fűszerpaprikát, ami nyilván „lépéselőnyt'' jelent a számára. Ugyanakkor a szövetkezetieknek is jövedelmező a melléküzemág. Jó és célszerű dolog megkeresni az ilyen együttműködési alkalmakat. S nyilván sok még a kihasználatlan lehetőség. Az együttműködés fehér foltjait föl kell fedezni, s érdemes rendre meghódítani. S. M. Csütörtökön a Kerepesi! temetőben mély részvéttel kísérték utolsó útjára Garasin Rudolfot, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom régi, kiemelkedő harcosát, az oroszországi polgárháború Lenin-renddel kitüntetett katonáját, a Magyar Népköztársaság nyugalmazott nagykövetét. A tiszteletadók között ott volt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Czinege Lajosi ejTheTnének Munka félvállról Egy szocialista brigád feladatok előtt szabályosan társadalom, az egyén boldoszűkkörfl beszélgetésén vet- „udvarolni'' kell, míg a mun- gulása függ ettől, s ezért tem részt. A kollektíva leg- leások hajlandók munkaköri nem csupán az ipar ügye. A égetőbb belügyében akart kötelességük szerint dolgoz- munkásoknak saját magukdűlőre jutni, a' brigádvezető ni? tói — a gazdasági vezetőktömören így fogalmazta meg Az NKFV szegedi üzemé- nek pedig beosztottjaiktól .mondandóját: „Emberek, ben kétszeresen nehéz a kell megkövetelni a/fegyeli újabban félvállról vesszük a helyzet. Most kell felfejlesz- met! Elvtelen engedményekmunkát, s ez tovább így nem teni az üzemegységeket, most kel, túlzott liberalizmussal mehet". Megtudtam, hogy a kell megbízható kollektívát aligha tudunk teremtő üzetagok vitatkoznak a műveze- kialakítani — és sajnos nem mi légkört elérni, olyant, tővel technológiai utasításo- nagyon válogathatnak az em- amely hasznos, nyereséges kon, húzódoznak olyan felada- berekben. 1969. első félévé- munkát tesz lehetővé. Sajtoktól, amelyeket azelőtt ben éppen a sok „vándor- nos, a megye, Szeged üzemeiszó nélkül elvégeztek... madár", a felelőtlen segéd- ben — alig van kivétel —. Nem kell bizonygatni, ha- munkás miatt az üzem nem mintha mégis az engedmésonló témáról majd kivétel Icevesebb, mint 4496 oranyi nyekben látnák a megoldást, nélkül minden üzemben szót mu,nkát elveszített azigazo- ' ' vezérezredes az MSZMP Po-| ^áraklazdas^r^adltaibóí bó1: A munkafegyelem latlanul mulasztók jóvoltaMatkó István litikai Bizottságának póttag ja. honvédelmi miniszter is és — M. Sz. Sumilov vezérezredessel, a Szovjetunió hősével az élen — a Szovjetunió háborús veteránjainak hazánkban tartózkodó küldöttsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Partizánszövetség és a fegyveres testületek nevében Úszta Gyula altábornagy mondott búcsúszavakat. Hi van a kenyérben? Hogy mi mindent lehet be- fafaragásos népművészeti ledobni a kenyértésztába, munkákra emlékeztető minazt két olvasónk levele is tadarabnak, amelynek belseecseteli. Azaz nem is annyi- jében az összecsomósodott ra a két levél, mint az a kovász tökéletesen utánozza négy szelet kenyér, amelyet a fa erezetét. Olvasóink illusztrációul mellékeltek. D. ugyan néhány kedves soron A. és Hegyes Ferenc (Párizsi kívül semmi más olyat nem Ha! a VI7HPn krt- 45-) nem sajnálta ugyan- írtak, ami felhatalmazna IIUI VS TI&MC3I is a fáradságot, és a szegedi bennünket e termékek megsütőipar általuk is immár őrzésére, mindazonáltal úgy megismert töltött termékei- véljük, szívesen felajánlanák bői hozott be egy-egy dara- arra a kiállításra, amelyet bot szerkesztőségünkbe. Csu- majd Sütőipar 1969 címen mert jó volt. Most van sok pán azon csodálkozunk, hogy fognak megrendezni az év — ne tessék rosszra gondol- nem örültek meg annak a l á bb ' oéksüt'emé - - szemmel láthatóan gyümölcs- eg asnaposaDD PeKsutemeízdarabnak, amit a kenyér- nyeiből, szavatoltan keletlen ben találtak. Sem annak a kenyerekből. Volt idő, amikor nem lehetett olajos halat kapni. • a Oreg honfoglalók ni —, 6 ebből még nem kellene feltétlenül arra következtetni, hogy azért vanenynyl, mert rossz. Úgy látszik azonban, a magyar halak olajozóinak hagyományosabb a logikája Vagy pedig meg- Kedves kirándulásra vitték az autóbuszban volt jó hanszánták szegény halakat, el a petőfitelepi szociális ott- gulat az egész úton de kint ... . , hon gondozottait az elmúlt a szabadban is késő estig, amelyek eddig olajos lében napokban. Ahogy Zimmer- míg haza nem kellett térni, gubbasztottak. Ezért aztán mann Béla írja, autóbusszal Csupán az vigasztalta a ha— ahogy Sz. L. olvasónk is rándultak ki a pusztaszeri zatérőket, hogy, amint az ottpanaszolja - kissé feleresz- emlékműhöz. Bizony akad- hQn vezetősége bejelentette, ..... . . „ , , . , . , , tak olyanok is, akiknek elo- " ' tettek vízzel. Hadd lubickoljon az a halacska. Hagyományos tehát a logika, hagyományos ez a gazdasági szemlélet: ha valami nagyon keresett cikknek bizonyuk akkor gyorsan rontani kell a minőségen. S ameddig — szőr volt részük ilyen nagy- rendszeressé teszik az ilyen szerű élményben. Nemcsak szép napokat. Vidám dzsungel Eredetileg parknak nevez- járta az újszegedi Vidámték. Mostanában azonban parkot Elég szomorú képet benőtte a gaz a gyerekek- mutat. A kisfiú mindjárt képletesen szólva — az ilyen nek ezt a kedvelt szórako- idézte is azt a kedvelt dalt, szemlélet-halacsltáknak vizet zóhelyét, amelyről szegedi és amely szerint száraz tónak biztosítanak, addig bizony más városból jött olvasóink nedves partján... A tóban egyaránt megemlékeznek. Igy ugyanis nemcsak a beigert R. K.-né is, aki négyéves vízirózsák nem láthatók, de kisfiával nemrégiben végig- egy csöpp víz sem. nem is fulladnak meg. kiderül, hogy az elmúlt ter- ®kma aiapv®VJ^ szabá,lyal; melési időszakot nem zárták nak megsértéséből ráadásul valami fényesen. Csongrád szomorú tragediak származmegye könnyű- és textilipa- tak- d« ez s,e™ volt elég. rában például jelentősen Nemrég találkoztak olyan csökkent a termelékenység, s felelőtlenekkel, akik a rendezzel szinte egyenes arány- kívül veszelyes berendezeban mérséklődött a nyereség sekkel mit sem törodve elmuAz elemzések azóta megmu- Osztották az ellenorzest a tatták, hogy más tényezők kötelességüket: szolgainti mellett a munkaerkölcs lazu- időben aludtak, vagy éppen lása, a gyenge munkafegye- horgászták! lem is az okok között szere- Kétségtelen, hogy a nagy pel. munkaerőkereslet — amelyNézzünk néhány példát, re több helyen pedig nincs A szegedi textilművekben — is szükség — bonyolult helyahol visszaesett a termelés zetet teremtett. A következés a termelékenység —, sok mények a gyárkapukon belül az igazolatlan mulasztás. A érződnek. Tény, hogy az új, munkaügyi osztály vezetője tapasztalatlan emberek melszerint a termelés közvetlen lett a közepes szakképzettséirányitói, a művezetők, gű munkás nélkülözhetetlenüzemvezetők, műszakvezetők, nek hiszi magát. Nem ritka, mégis „kesztyűs" kézzel bán- ha furcsa feltételeket tának a fegyelmezetlenekkel, masztanak a munkahely ve1968. szeptemberétől például zetőivel szemben, sok a fösenkit sem bocsátottak el fe- lösleges vita. Ahogy mondgyelmi úton, s mindössze egy ta a brigácívezető: .Félválldolgozónak mondott fel a ról vesszük a munkát..." vállalat. Miért: „félnek akár Mindennek a munka az egyetlen ember elvesztésétől alapja. Méghozzá a fegyelis". Néhány éve nem volt rnezett, nagy feladatainkhoz ritka eset, amikor az igazo- alakított munka, amely meglatlanul mulasztókat azonnal követeli a fegyelmet. Nem elbocsájtották, hiszen akarva, szabad elfelejteni, az egész akaratlan bebizonyították, rájuk nem számíthatnak. Ma mkmmbmmbmh más a helyzet. Csoda, ha a legmérsékeltebb intő szóra úgy felel a dolgozó: „Ha nem tetszik, adják a munkakönyvemet". Legújabban már ilyen párbeszéd is ritkul, ugyanis a felelősségrevonás elől vagy következtében minden indok nélkül otthagyják munkahelyüket. A textilművekben 1968. szeptembere óta számos ilyen eset történt. Építőipari vállalatainknál is jó néhány hasonló „sértődés" fordult, fordul elő. Különösen a mostanában keresett szakmák képviselői, a kubikosok, kőművesek „dobják el" kezükből azonnal a szerszámot, ha a művezető netalántán figyelmezteti őket az elkésésért, italozásért stb. Építésvezetők rezignáltán emlíYbt.ték, hogy egész brigádok válnak meg ilyen módon a vállalattól és állnak be a szomszédos üzemhez, vagy szövetkezeti melléküzemághoz. Meglepő ezek után, ha az ottmaradottakkal is nehezebb megértetni a kötelességet? Ha a kényelmetlenebb Uj katonattmájú filmek A MAFILM Katonai Stúdiója a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére ú| katonai témájú filmeket ké« szít. Ezek közül az egyig legjelentősebb A múlt üzenetei című dokumentumfilm, amely a felszabaduld® időszakából származó plakátok, feliratok és egyéb dokumentumok felhasználásával készül. A magyar Csapajev cím*' mel az évekkel ezelőtt elhunyt Szalvai Mihály altábornagy életpályájának állomásairól, emlékeiről készítenek művészi kisfilmet; Igen érdekesnek ígérkezik a Két térkép című tervezett filmalkotás, amely egy falu negyedszázados fejlődésének legjellemzőbb vonásait tárja majd igen meggyőzően és hatásosan a nézők elé. Százas bankó A százforintos bankó bizony olajra lépett. Baranyay László (Kiskundorozsma, Petőfi u. 18.) nem is azért haragszik, mert elköltötte ezt a bizonyos százast, csak azért, mert hiába. Öt hordó olajat akart ugyanis vásárolni a Vásártéri kútnál, és ezért fuvarost fogadott. Mikor odaértek, kiderült, hogy a kút már két hónapja nem működik. Felajánlotta ugyan a kútkezelő, hogy vegyen 2,20ért gázolajat, de ezt mindenki más is sokallta volna olvasónk helyeben. Így aztán még egy próbát téve, elzarándokoltak a lapunkban is sokat emlegetett Annaküti benzinkúthoz. Ott meg olaj lett volna, csak a kútkezelő nem volt hajlandó ilyen nagy mennyiséget kézzel felpumpálni. Hiába fizette tehát ki a százforintos fuvardíjul levélírónk, aki úgy véli, nem lenne haszontalan, ha ilyen esetben az AFOR hirdetné, hogy a kutat javítják. Száz falu—száz könyvtár! Az Országos Népművelési Tanács felhívása Népünk az emlékezés és az alkotó munka jegyében készül a felszabadulás negyedszázados évfordulójára. Huszonöt év alatt páratlanul nagy gazdasági, társadalmi és kulturális átalakulás történt hazánkban. A művelt nép eszménye, amelyet legjobbjaink régtől óhajtottak, a kulturális forradalom hatására először válik valósággá történelmünk folyamán. A városi és a falusi életforma közötti különbség csökkentése, a falvak, különösen a kis települések kulturális lehetőségeinek javítása azonban még igen nagy erőfeszítéseket követel. Valamennyi dolgozó ember számára meg kell teremteni a művelődés, a tájékozódás és az aktív társadalmi közélet lehetőségét. Ez egyre sürgetőbb, a gazdasági és a tarsadalmi fejlődés gyorsításához is nélkülözhetetlen tennivalónk. A szocialista forradalom eddigi eredményei újabb tettekre ösztönöznek bennünket. Az Országos Népművelési Tanácsban részt vevő szervek felhívással fordulnak a tanácsokhoz, a szakszervezeti bizottságokhoz, a KISZ alapszervezetekhez, a népfrontbizottságokhoz, a nőtanácsokhoz, a különböző szövetkezetekhez és az üzemekhez: — Fogjon össze a falu lakossága, munkások, parasztok, értelmiségiek, valamennyi társadalmi szervezet a művelődési lehetőségek növelése érdekében! — Örökítsük meg felszabadulásunk huszonötödik évfordulóját száz faluban üj könyvtár létesítésével! — Segítse minden szervezet a száz könyvtár létrehozását lehetőségeinek megfelelően tervvel, építőanyaggal, munkával! Meggyőződésünk, hogy e könyvtárak létrehozása olyan cél, amelyért érdemes összefogni cs amely a legméltóbban teszi emlékezetessé a felszabadulás évfordulóját. Az Országos Népművelési Tanácsban részt vevő állami és társadalmi szervezetek azzal is segíteni kívánják e terv megvalósulását, hogy az 1970-ben e felhívás nyomán létesülő klubkönyvtárak berendezését és felszerelését (könyvállomány, televízió, rádió, magnetofon, bútorzat stb.) jelentős őszszeggel segítik. Az újonnan létesített, a működési követelményeknek megfelelő intézmények emlékplakettet és oklevelet kapnak és nevükben is viselhetik a „Felszabadulási emlékkönyvtár" megjelölést. A megyei népművelési tanácsok ezért 1969. december 15-ig küldjék meg az OMT titkárságának azoknak a falvaknak a nevét, ahol a felszabadulás huszonötödik évfordulójának évében e felhívásra klubkönyvtárat kívánnak létrehozni. Országos Népművelési Tanács Megkezdődő!! a Georgikon tudományos ülésszaka Csütörtökön ünnepélyes bi öt évben a gépesítés keretek között megnyitották komplettebbé válása a vegyi a Keszthelyi Agrártudomá- anyagok fokozottabb felnyi Főiskolán a 11. Georgi- haáknálása, továbbá az új kon Napokat. A hagyomá- fajták, valamint a munkanyos tudományos ülésszakra, szervezés korszerűsödése réamelyet az 1797-ben létrejött vén ugrásszerűen növekedett intézet alapítóinak emlékére termelékenység hazánk merendeznek 11 országból 60 zőgazdaságában. Különösen kutató és 200 hazai szakem- egyes üzemágakban hozott ber érkezett. Az idei rendez- jelentős változást az utóbbi vény eltér az előbbiektől. A öt év. Baromfihús és gaboszervezésében ugyanis az na előállításunk termeléidén első alkalommal részt kenysége már elérte a világvett a Gödöllői Agr,ártudo- színvonalat. Hasonlóképpen SS nSTe^eb^n0!^ ™'hato a érmeiékét évvel ezelőtti első prágai kenység nagyüzemi szőloskonferencia folytatásaként — kertjeinkben és gyümölcsömost nemzetközi munkaszer- seinkben is. Messze elmarad vezési kooiferenciára került mögöttük a szarvasmarhasor. tenyésztés, amely ma is a A Keszthelyi Agrártudo- legmagasabb költségeket mányi Főiskola dísztermében igényli, viszonylag alacsony dr. Bélák Sándor rektor üd- hozam mellett, vözlő szavai után Kazareczki Dr. Gönczi Iván egyetemi Kálmán, mezőgazdasági és tanár a Debreceni Agrártuélelmezésügyi miniszterhe- dományi Főiskola reklorlyettes köszöntötte a résztve- helyettese a munkaszervezés vöket, majd dr. Tóth Mihály és a műszaki fejlesztés öszegyetemi tanár a mezőgazda- szefüggéseivel foglalkozott, sági és élelmezésügyi mi- Elsősorban a gépesítés hatánisztérium főosztályvezetője sát elemezte. Hangsúlyozta, tartotta meg előadását. Hang- hogy a gépesítép mértéke besúlyozta, hogy a technika ro- folyásolja a munkaeszközhamos fejlődése, a gépesítés szükségletet, a munkamegés a kemizálás mindinkább osztást, a munkakörülméelőtérbe helyezi a munKaszer- nyeket és a mezőgazdasági vezést. A technikai újdonsá- dolgozók társadalmi szociális gok alkalmazása ugyanis helyzetét. Hatására újabb és csak az ésszerű munkaszer- újabb szakmák születnek, vezéssel párhuzamosan lehet amelyek oktatására is fel hatékony. Meg kell valósíta- kell készülni. A gépesítés ni a technikai fejlődés és a mértékére példaként elmontudományos munkaszervezés dotta. hogy az utolsó tíz év összhangját a mezőgazdaság- alatt kétszeresére nőK a voban. A konferencia másik nóerő és ennek 85 százalékát előadója dr. Enese Nándor már gépek adják, kandidátus, az Agrárgazda- A Georgikon tudományos sági Kutató Intézet igazgató- ülésszak pénteken es szomhelyettese a munkatermeié- balon három szekcióban kenység kérdéseiről beszélt, folytatja a tanácskozását. Hangsúlyozta, hogy az utób- (MTI) PÉNTEK, 1969. AUGUSZTUS 22. DÉLMAGYARORSZÁG 7* á