Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

Egyedül hagyja-e este Különböző érdeklődés kisgyermekét ? A LABORBAN — Add Csak ide a dilace­tylonamidonaplttolos üveget! — Üres, professzor úr. — Az ördögbe is! Ki itta meg a konyakomat? KÉTES ERTEKC DICSÉRET Amikor Giacomo Rossini dicsőségének zenitjén volt, Fortugóliába is ellátogatott. Lisszabonban meghívást ka­pott Pedro királytól egy ud­vari lakomám. Rossini örült, mert nagy barátja volt a jó konyhának. A lakoma befejeztével a ki­rály a zeneterembe invitálta Rossinlt. Az uralkodó ugyanis szenvedélyes énekes volt. s arra vágyott, hogy Rossini meghallgassa. — Nos, mester, mit szól hozzá? — kérdezte a király, amikor befejezte. — Felség! — válaszolta Rossini tiszteletteljes meg­rí vőződéssel a hangjában — Királyt még sohasem hallot­tam ennél szebben énekelni' SKÓTOK — Hol a jegygyűrűd? — Ezen a héten a felesé­cím viseli. Egy skót házaspárhoz vendégek érkeztek. Leültek, beszélgettek .. 1 — Kínálj a vendégeknek valami frissítőt! — figyel­meztette a háziasszony a férjét — ó, persze! — kiáltott a f rj és... kitárta az abla­kot Elmehetnek-e együtt a szü­lők moziba, társaságba, tán­colni, ha nincs nagymama és a gyerek őrzésére vállalkozó ismerős? Helyes-e az a vé­lemény, hogy megszokja a gyerek az esti egyedüllétet és nincs semmi baj? Azok a jobb szülők, akik 6—8 évig ki se mozdulnak a gyerek mellől? Néha csak vita van eze­ken a kérdéseken a házastár­sak között, máskor — szeren­csére ritkán — tragédia lett abból, hogy egyMül maradt a kicsi, öt szegedi fiatalasszonyt kérdeztünk meg: otthon hagyja-e este kisgyermekét, felügyelet nélkül? B. Józsefné (kislánya, Jut­ka 3 és fél éves, Józsika 6 hónapos). „Hosszabb ideig nem hagyhatjuk őket egye­dül este, Jutka még nem ért mindent, ha felébred és nem talál, sír, biztosan. De nem lehetünk teljesen a gyerekek rabjai, én különösen igény­lem, hogy néha kimozdul­junk, mert csaknem négy éve itthon vagyok a gyerekek miatt. Ezért néha egy órára elmegyünk vendégségbe, de Jutka nem tudja. Félne. Ha nagyobb lesz, megmondjuk majd. Ezt is csak azért me­Automatizáció (Az lel Parls-ból) H-tJi Igy gondolták rem, mert soha nem ijeszt­gettük, hogy „elvisz a ku­tya", vagy a Mikulás és nem fél a sötéttől sem. K. Béláné: Julika öt és fél éves. Már egy éve otthon­hagyjuk, ha moziba, színház­ba megyünk. Megszokta. Kü­lönben is, a másik szobát, ahol ő van, este nyolckor becsukjuk. Nem nyugtalan, ha elmegyünk. Bezárjuk rá az ajtót, de már tud telefo­nálni. De a konyhaajtót is bezárjuk, gázhoz, gyufához nem nyúlt ugyan soha, de nem árt az óvatosság. Ter­mészetesen, ha beteg, nyűgös, nyugtalan, soha nem hagy­juk ott, nem megyünk el. N. Istvánná: Attól tartok, mi mindenben kényeztetjük kisfiúnkat. Későn jött gye­rek, minden körülötte forog. Most 6 éves, de most is alig tudunk elmozdulni mellőle. Megmondtuk neki egyik es­te, hogy sétálni megyünk Beleegyezett, a kislámpát ég­ve hagytuk a szobájában, mire hazamentünk egy óra múlva, a lakásban az összes lámpa égett és Petike sírdo­gált. Azt mondta: „Édes­anyám itt járt egy róka!" Azóta nem megyünk el, de azt sem értjük, mitől van ez a félelme. B. Gábor né: Egyszer hagy­tuk otthon a két gyereket (Kati 6 éves, Gabika 18 hó­napos) és mikor hazamen­tünk, Kati igen sírt. a lakás­ban fel-le szaladgált, kere­sett bennünket. Azóta soha nem hagytuk otthon, a nagy­mamát kérjük meg — így aztán ritkán mehetünk el, mert ő meg nem szívesen vállalja ezt a feladatot. L. Akosné: Soha nem ha­gyom őket egyedül, mert egyszer nagyon megijedtünk, kiesett a kiságyból a kis Mari. Igaz, nem lett baja. Akkor másfél éves volt, ma már Ákoska annyi idős. de vele is mi minden történhet­ne, még elképzelni is bor­zasztó. Nem tudnék azzal a tudattal élni, hogy gondatlan voltam, s az okozott valami bajt a gyermekeimnek. Majd ha 7—8 éves lesz Mari és vigyáznak egymásra, az más. Akkor mehetünk szórakozni. dése, vagy meggondolatlan­ság. De kétségkívül az első lépés az önállóság felé; nem árt, ha érzi a gyerek, hogy a világ nem ő körülötte forog. Ehhez persze" az kell. hogy a gyerek biztonságosan érezze magát, minden előző tapasz­talata az legyen, hogy a szü­lei nem okoznak neki semmi bajt (a gyerek szemében a verés okvetlen az!), mindig számíthat rájuk. Az ilyen gyerek tudja, hogy ha ez rossz lenne, nem hagynák otthon egyedül, tehát számá­ra ez egyáltalán nem bor­zasztó, ijesztő. Aztán a kis­gyereknek sok minden mást is tudnia kell már. mire egyedül hagyhatjuk: a fák susognak, ha fúj a szél; a szomszéd kutya nappal al­szik, éjjel pedig ugat — s ha ezt tudja, nem fél tőle. Mikor maradhat először egyedül a gyermek? A. Hot­tinger báseli gyermekgyó­gyász professzor írja: „Ez tel­jesen a gyerek intelligenciá­jától függ, de a legtöbb ki­csi 3 és fél- 5 éves kora — De papa, a vitorlásverseny éppen az ellenkező ol­dalon van! (At lol Parls-ból) Az orvos tanácsa: Időjárás „Eső lesz!" .. . , mondja a járás összetett folyamat, melv kozott megszokja, hogy egész nagymama térdét nyomogat- a levegő nyomásának, hőméi ­rövid időre egyedül marad. va — és mérget vehetünk rá. sékletének, páratartalmána... hogy a jóslat beválk, pon- mozgásának és elektromossá­tosabban, mint a meteoroló- gának változása útján fejt 1 i giai intézet sok prognózisa, élettani hatást a szervezeti­— Mi a magyarázata az ilyen A sok közül vajon melyik J „jóstehetség" gyakoriságé- legfontosabb az ember szem­pontjából? De ne maradjon otthon a gyerek úgy, hogy nem tud távozásunkról, s ha tiltakozik az egyedüllét ellen, 5 éves koráig ezért ne lépjünk fel nak? Csak babona a reumá­határozottan. Egy 5 éves gye- ?ok -jdőérzés", vagy a je­. . lenségnek tudományos ma­reknek viszont már meg kel! gyarázata is van? tudni magyarázni, hogy min- . „ . , ,. ,, A meteorológia és az or­dig nem lehetnek vele a szü- vostudomány újabb eredmé­lők, és ne is hagyjuk, hogy nyel tették lehetővé ennek a terrorizáljon bennünket „ne misztikusnak tűnő képesség­engedjen el". Ha ez megtör- "ek a me6fejtését. Kiderült. ténhet. később a gyerek lát- ^^10^ mfgéStem ja kárát." valami titokzatos, jövőbelátó íme, néhány gondolat, va- képesség, hanem a helyi lég­lóban sokféle vélemény erről köri helyzet olyan tulajdon­a napjainkban időszerű té- éTzltz^ek^efész! máról. Időszerű, hiszen a szü- lelhető durvább változásait lók legtöbbje egyszer fiatal megelőzik. és úgy véljük, nem kell fe- A meteorológia, az időjá­lesleges „áldozatot" hozniuk, íás, "váltotta betegségekkel repülőgép használatakor "fel-" ha áldozatnak érzik azt a rab. í°g tudomanyágazal lépő légnyomásváltozás sok­na aiaozatnaK erzm azt a ra»- tulajdonképpen akkor vált nagyobb és gyorsabb Ságot, ami a gyereknevelés- tudománnyá, amikor statisz- mint az amelyet időváltozás: sel bizonyos fokig természet- tikailag jól feldolgozható be- kor átélünk, és mégsem okoz szerűleg együtt jár. A tét tegségi adatokat sikerült ösz- „időérzéshez" hasonló jelen­persze nem kicsi, hiszen a ^hasonlítanilégkörünkegy-- ségeket. egy szintén jól mérhető fi- . t-ia^-u^hai. gyerekkel annyi minden tör- zikai tulajdonságával A vizsgáIatok "derítették. ténhetik még akkor is, ha ve­le vagyunk. Hát még ha egyedül van! P. SZŐKE MARIA Régebben a légnyomás je­lentőségét becsülték a leg­többre. Ezért nevezték né­hány évtizeddel ezelőtt a' reumásokat élő barométe ­nek. Kézenfekvőnek látszott a gondolat, hogy az „időér­zés" a légnyomás változásán alapszik, azonban az alapo­sabb vizsgálatok kiderítették, hogy a dolog mégsem ilyen egyszerű. Nyilvánvaló* j vált. hogy az időjárás válto­zásaival kapcsolatos nyomás­ingadozások kisebb mértékű­ek, semhogy azoknak — élet­tani tudásunk szerint — bár­mily hatásuk lehetne. A lift, a sikló, a hegyipálya vagy a. Egy minta — sok felhasználás Egy dél-amerikai államfér­t' vidéki látogatásra készülő­dött. A titkára az alábbi tóv­atot adta fel a kiszemelt \aroska polgármesterének: — Gondoskodjanak őexcel­"nciája számára szállásról, únden kényelemmel stb'., stb., stb. Az államférfi megérkezése­kor minden a legnagyobb mdben volt. A polgármester • ••gigvezette ót a számára .enntartott lakosztályon. A szobák roppant tetszettek az illusztris vendégnek. Nagvon meglepődött azonban, amikor a polgármesterrel együtt az eayik szobába benyitva há­rom csinos lányt, talált ott. — Kp ezek az ifjú höl­gyek? — kérdezte az állam­férfi. — Hát nem emlékszik, excellenciás uram!? A há­rom stb. a távirat végén! bor, ha a bor olyan öreg, Az öt édesanya véleménye mint a tyúk, ha a tyúk olyan persze semmiféle látványos gusztusos, mint a szobalány, felmérésnek nem számítható, és a szobalány olyan odaadó. Az, hogy egyedül maradhat-e mint a grófnő! a gyerek, nem kényelem kér­Mit süt...? HA . HA... HA.. — Jól érezte magát az es­' "lyen. Mylord? — Jól éreztem volna, ha a leves olyan meleg, mint a — Ha vaj van a tésztában, akkor előbb mindig a vajat keverjük ki. Citromlével csak az összekevert tésztát ízesítsük, mert a zsiradékot megcsomósítja. — Minden édes tésztába kell egy csipetnyi só, mert különben íztelen — Híg, folyos tészta készí­tésekor a bádogtepsit mindig vajjal és porcukorral kenjük ki. A sűrűbb tésztáknál hasz­náljuk a vajat liszttel. — Kelt tésztánál elegendő a meleg sütő. amely „fel­húzza" a tésztát. Forró sü­tő esetén a tészta teteje ha­mar megég és a belseje nyers marad, vagy nem sül jól át. IFI mttJS <fjfi SZERDA, ESI uhlí £ 1969. AUGUSZTUS 20. — Zsírban sült tésztához ne tegyünk túl sok cukrot, mert az édes tészta magába szívja a zsírt. — Átsül t-e már a tészta? — Ezt megtudhatjuk, ha sü­tés közben kötőtűt szúrunk a tésztába. Ha ragacsos a vé­ge, tovább kell sütni, ha nem, akkor kivehetjük a sü­tőből. — Tortatésztát, — bármi­lyen formában készítettük —, csak akkor vágjuk ketté, ha teljesen kihűlt. A melegen kettévágott tészta belseje összeesik, nem gusztusos. — Minden tésztát, — ha kisült — azonnal szedjünk ki a tepsiből, vagy a formából, mert különben beleizzad, az alja nedves lesz és esetleg le is ragad. ~ ács « hogy at emberi szervezetre a Az agyvérzések és szív-, különböző fizikai, főleg elekt­thrombózisok számának hal- romos tulajdonságokkal bíró mozódása már jól összehason- levegőtestnek határfelületei, lítható volt az időjárási té- az úgynevezett „frontok" nyezők változásaival. Az idő- gyakorolnak élettani hatást. A tapasztalat szerint a sima izmok görcsös összehúzódá­sán alapuló fájdalmak főleg a meleg, vagy másnéven a felsiklási frontok hatására keletkeznek. A reumások ls ilyenkor képesek az idővál­tozást előre jelezni. A hideg vagy másnéven, betörési front kiváltotta idegfájdalmak .rendszerint utólag, az idő­változást követően jelentkez­nek. A frontátvonulások nem okozói a betegségeknek, ha­nem csak fokozzák és gyor­sítják az egyes kóros folya­matokat, a fájdalmakat. Bi­zonyos egyének frontátvonu­lás idején fáradtságot, levert­séget, ingerlékenységet érez­nek. A meleg front általában kedvezőtlenebb hatású, mint a hideg. Az úgynevezett főhn­napokon (meleg front ide­jén) a szellemi frisseség. fel­fogó képesség is csökken. A rádióbemondó nyelvbotláf követ el és az iskolában a jó tanulók is rosszul felelnel" Mi a gyakorlati jelentő­sége a fentiekben vázolt, tu­dományos eredményeknek " Mit használhatunk fel belő lük egészségünk védelmében A hideg szél és csapadék e' len lakásunk fűtésével és he lyes öltözködéssel védekez hetünk, a frontátvonulás és r napfoltok hatásóval szembe Rajzunkon olyan kereszt- nyebb pedig körbe, a terítő azonban mindezek nem óv­szemes mintát mutatunk be, szélén vonul. A szél- és kö- nak meg bennünket. A vizs zépminták különböző alakza- gálatok szerint az atmoszf' tokban való elhelyezésével r'k"s tényezők az idegrend egyaránt készíthetünk mo- szer közvetítésével hatnak ? dern hatású párnát, térítőkét, emberi szervezetre. Kézen falvédőt, és egyéb kézimun- fekvő az a gondolat, hogy a kát. Egyébként mind a koc- idegrendszer működését be ka. mind a csíkmintákat fel- folyásoló gyógyszerek adago­használhatjuk külön-külön lásóval megelőzhetnénk a A minta egy téglaalakú te- is, például ruhák díszítésére frontátvonulás és napfoltte rítő egyik sarkát ábrázolja. Á vastagabb csík a terítő kö­zepén fut végig, a keske- . B. K. amelyet többféle elrendezés' ben, sokféle kézimunka hím­zéséhez felhasználhatunk. Anyagként ritka, egyenle­tes szövésű vásznat, kongrét hímzéshez Perié, vagy Volga fonalat, esetleg gyapjúfona­lat vegyünk. is. Ez most nagyon divatos! vékenység által kiváltott kó­ros tüneteket. dr. Sándor Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents