Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-12 / 159. szám

Csak örülni lehet annak, hogy a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás „mibenlétét" há­rom nyelven is hirdeti főbe­járatain. Dicséret illeti azt, aki franciául, szerb-horvátul és természetesen magyarul is felíratta a kapura: vasár. Igaz, tavaly még ilyen se volt, de ha már van, akkor legalább legyen szép. Sze­geden jókezű, a betűk tudo­mányát jól ismerő grafiku­sok dolgoznak. A városban számos ízléses plakát, felírat bizonyítja ezt — csupán az említett vásárcégér nem. Eny­hén szólva jellegtelen, a há­rom kapun három féle. Még van idő rá, hogy kicserél­jék! M. L Kész a kiskörét harmadrésze Két tipp a pendlizőknek, s néhány tanulság Szeged vendéglátásáról A szegedi kirakatokban majd egy pohárka Szürke- űzni" induljon. Az igények­sehol sem reklámozzák esi- barát az Alabárdos borkós- hez képest kissé soványnak nos lányok fényképeivel a tolójában. Itt specialitás a és sivárnak tűnik a lehető­Halló bárt, az Édent, meg a pirospaprikával megszórt ség. többieket Ezek mind Buda- zsíroskenyér is. Aki nagyon A ,. . , , „ Szegeden elegánsan akar étkezni, az a . Á nagyobb kezdeményező ehet szá- szabadtéri után ismét készség, az_ ötletesség ennél pesten vannak, öt uíjjal is meg lehet szá molni az éjszakai mulató' kat, már ha ezek közül is éjjel 2-ig tart nyitva. Jó ze­szabadtérl után ismét az , ..... , , , Alabárdosba tér be, hiszen *okkíal-i0'öbre lenne képes, éiiel 2-te tart nvitva .Tó Csak két Pelda* a múltból: Búbos, és — a legújabb ér. tesúlés szerint — a július 26-án nyíló Szeged. Pedig a szegediek és Sze- őszre tartogat a az ötvenes évek elején min­rendeztek műsort a Hungáriában, ak­kor ismerkedtek meg a sze­Igazi újdonságot, változást gediek a kis Kabossal, Ro­az eddigiekhez képest csak dolfóval, Vámosi Jánossal mind annak nevezhető: nét, táncot a Hungária és a ^ eXeK Hungária, Tisza, Jégkunyhó, Tisza bárja ígér, mindkét n csütörtökön helyen dizőz énekel. Hungária és még egy jó néhány akko­'ged vendégei is szeretnek, Vallalat, amikoris a Tiszá- ri „menővel". A Jégkunyhó­s főleg szeretnének jól szó- ban bevezeti a flambirozást, ban az ötvenes évek köze­Képzeljünk csak el ami nagyjából annyit jelent, pén volt műsor estéről esté­melynek hogy az ételeket, gyümölcsöt re, de legalábbis hétvégén. rakozni. egy társaságot, tagjai „pendlizni" indulnak! tb kocsikon tolják az asz­Vajon merre irányíthatják . J lépteiket avagy a taxiso- ólokhoz, s a főrt? Bátran hivatkozhatok a töb­vendéfJkrt bi nagy Vidéki Vár0S- Pécs' vendegeket Miskolc> Debrecen vendég­hanem látóiparára; mind többet Két szórakozni akaró tár­Műsor hetenként majd az is hogy Mte nem Az első tippet a Csongrád fehér- hanem színes abro­megyei Vendéglátótól kér- szókkal terítenek, tem. Az ajánlat a következő ^ Kezdje a társaság az . • . öreg-KőrössyveL A friss sör tl ne UnjOnGK! nagyon jól fog esni a Tisza­parti friss levegőn. A kör­nyezet romantikus, a naple­mente gyönyörű, a hangulat mindenképpen alkalmas ar­ra, hogy felkészítsen a sza­badtéri előadására. Előadás után csak néhány lépés a Dóm tértől a Hági. Ott ér­demes vacsorázni, különös­képpen specialitásokat: hal­paprikást, dorozsmai bics­nem a konyhából, helyben szolgálják ki a pin- produkál, nagyobb válasz­cérek. Üj hangulatot ad tékot kínál a miénknél. Csak jó ízlésre van szük­ség a vendéglátásban, prü­dériára nincs. Aki szórakoz­ni szeret és akar, az szíve­sen költ rá pénzt, de pénzé­ért, színvonalas, érdekes, esetleg másutt nem látható, hallható szórakozást kér. saság számára tehát ezúton Egy nagyváros és főképp átnyújtom a szkémát! Per- egy ilyen nagy idegenforgal­sze a kettőt nyugodtan meg mű nagyváros nem lehet is lehet keverni, egyik válla- meg az éjszakai élet csillo­lat sem haragszik meg érte. gása nélkül. Különben elun­Kérdés csupán, hogy ez így, nak bennünket,' bármilyen szórako- magas művészetet nyújtunk két, ha- is a Dóm téren, a múzeum­együtt, elegendő zás-e? Rfert nem kást, halászlét, s közben nem jó néhányszor hetven- ban, meg a többi elsőrendű hallgatni a jó cigányzenét két társaság keveredik majd fontosságú nyári rendezvé­A szabadtéri idején éjjel fel hétközben és hétvégeken nyen. is, hogy szórakozni, „pend­2-kor zár többek között a Hági, a Szőke Tisza, a Ha­lászcsárda és a Szeged ét­terem. Hajnali 4-kor a Bú­bos, a Jégkunyhó és a Sze­ged bárja. Utóbbi kettőre jó lesz telefonon előre he­lyet foglalni! A Szeged-bár­ban nemcsak énekesnő szó­rakoztatja majd a vendége­ket, hanem hetenként egy­szer nagyobb műsor is, melynek egyes résztvevői még a szokottnál is kisebb ruhában jelennek meg a színen. A napközi „futóven­dégeknek" a Szeged drink­bárját ajánlják, amely déli 1-kor nyit Újdonság nélkül A második tippet a Hun­gária Vállalattól kaptam. E szerint a vendégek vagy a Tiszában vagy a Hungáriá­ban reggelizzenek és ebédel­jenek. Mindkét helyen bő a választék. Ebéd után leg­praktikusabb kiülni a város „fórumának", a Virág cuk­rászdának a teraszára, fagy­laltra, parféra majd kávét inni átsétálhatnak a Tisza cukrászdájába. A szabadtéri előadás előtt minden bizonnyal jólesik Fehér Kálmán Somogyi Károlyné felvétele A szegediek és a város vendégeinek nagy örömére tegnap, 11-én átadták a Lenin körúti felújított sza­kaszát a forgalomnak. Ez­zel lezárult a kiskörút át­alakításának első üteme: új arcot öltött az útvonal har­madrésze. Szélesebb lett a kocsiút: 14 méteres aszfalt­ján négy forgalmi sávban, 75 parkolóhelyet alakítottak ki. A felújított szakasszal együtt adták át a Földvári utcát is, amelyet már szin­tén a jövő forgalmához iga­zítottak. A 400 méteres Le­nin körúti szakasz és a Föld­vári utca építése, melyet a hódmezővásárhelyi köz­útépítő vállalat végzett, 4 és fél millió forintjába ke­rült az I. kerületi tanács­nak. Készülnek már a to­vábbi szakaszok kiviteli tervei is. Jövőre — ameny­nyiben lesz rá anyagi fe­dezet — a Lenin körút újabb szakasza újul meg. Ki a téved­hetetlen? — Ügy viselkedik, mint valami tévedhetetlen bölcs! — dohogta elkomorodva egyik Ismerősöm, amikor üzemvezetőjének neve szó­be került. — Okos és ta­nult ember, ez mind rend­ben van, de kötve hiszem, hogy semmit soha ne ítél­jen meg hibásan. Annál inkább vélekedhe­tett így, mert, mint a to­vábbiakban kiderült, jelen­tős minőségi hibát eredmé­nyezett a közelmúltban ez a mentalitás. Ha akkor hallgat az idősebb munkás­ra, s még néhány régi törzsgárdatagra, nem hi­bádzik egy tetemes tétel export. így azonban a presztízse — amit annyira aki saját elképzelése sze­rint — vagy beképzelése szerint — nem tévedhet; lé­nyegében egy ..sötét futó" a vállalati gazdálkodás tem­pójában. Lehet, hogy jót produkál egy darabig, de az önkontroll hiánya balfogá­sokhoz is vezethet. Az pe­dig mégsem helyénvaló, i hogy a gazdálkodással járó j kockázatot efféle elkerül- : hető esetek is növeljék. Mit lehet viszont tenni? j Csak egyet: beszélni kell az j önfejűek fejével. Beszélni l akkor is, ha ódzkodnak, se- [ hogy se akarnak hallgatni a jó szóra. És persze nem­csak a beosztottaknak kell ezt megpróbálni, nemcsak azoknak az aranykezű, ta­pasztalt dolgozóknak, akik­féltett, aminek" védelmében nek az eszük épp olyan jól odavágta: „arra maguknak vág, mint a szerszámaik. A ne legyen gondjuk!" — vé- felsőbb vezetők, akik nyil­gül mégis csorbát szenve- van ismerik a maguk em­dett. S emellett anyagi kár bereit, szintén sokat tehet­is keletkezett. Nem százez- nek az együtt gondolko­res veszteség, Igaz, de azért dó, egyet akaró szellem éb­kiadós figyelmeztetés: a resztésével, megvalósításá­„téves kapcsolásoknak" ára val. Az eredményes alko­van. táshoz erre van szükség. Az Ha ez csupán egyszeri időben elhangzó észrevéte­eset volna, aligha érdemel- lek. javaslatok módosítják, ne említést; a tanulságokat kiigazítják az esetleges té­nyilván levonják belőle, vedéseket. Az ilyen soksze­Csakhogy az előfordulás mú kontrollt, ahogy mon­nem is olyan ritka, mindé- dani szokták: a kollektív nütt találkozhatunk ilyes- bölcsességet még a légből mivel, ahol az önfejűség csebbnek tűnő intézkedés megkerüli a józan körülte- sem nélkülözheti, kintést. Az olyan ember, 8. M. A termékek „sétáltatása* nem népgazdasági érdek Tájékoztató a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről Válaszol az Illetékes Hitellevél és Pannónia Berta József, Szeged, Szent sem vásárolt. Érthetetlennek csúszott a hiba, hogy a leg-} Miklós utca 3. szám alatt la- tartjuk azt is, hogy az ille- első igénylőlapon, amelyet a kó olvasónk panasza június tékes OTP, ahol a vásárló Csepel Kerékpár és Motor- « 1-én jelent meg az olvasók törleszti a hitelt, milyen ala- kerékpár Nagykereskedelmi jevelei között Leírta, hogy pon fogadja el egy nem Vállalat budapesti mintatér­márciusban OTP-hitellevelet vásárolt árucikk után a hi- me adott ki olvasónknak; kért Pannónia (P—20-as) mo- tel törlesztését". nem igazolták, hogy számára torkerékpár vásárlásához. Szerkesztőségünk feltette a Pannónia motorkerékpárt Befizette a 6 ezer forintot és kérdést: ha nem gyártanak biztosítani tudnak. Az OTf^ azóta havonta 680 forint ebből a motortípusból ele- megyei fiókja mégsem hibáz-} részletet törleszt, de a motort gendőt, miért hirdetnek rá tatható azért, hogy ezt a hi­még nem kapta meg. hitelakciót, s miért fogadnak telkérő lapot elfogadta, hi-} A Csepel Kerékpár és Mo- el nem kapható áruért pénzt? szen a hitelakció listáján va­torkerékpár Nagykereskedel- Most újabb választ kapott lamennyi motorkerékpár-} ml Vállalat válaszában olvasónk az OTP Csongrád típus szerepeL Ez azt je-' (amely lapunk június 21-i megyei fiókjától, amelyből lenti, hogy elméletben Pan­számában jelent meg) azt ol- megtudtuk, hogy olvasónk a nóniát is lehet részletre kap­vashattuk: „Feltételezzük, hitellevelet háromszor meg- ni — a gyakorlatban viszont hogy olvasójuk helytelenül hosszabbította és a meghosz- más a helyzet: ezzel a na­járt el és önkényesen tör- szabbítások lejárta után új gyon keresett típussal nem leszti a hitelt olyan motor- hitellevelet váltott. Az OTP tudja ellátni a kereskedel­kerékpár után, amelyet meg mindegyik alkalommal fel- met a gyártó cég az igények-; ajánlotta a befizetett össze- nek megfelelően. Olvasónk! gek visszatérítését. mégis ragaszkodott a Pannó­Ebbe a tengeri kígyóvá da- niához, emiatt került ebbe ai gadt ügybe, ha jól értjük, olt bonyodalomba. Tegnap Budapesten, a Me­zőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztériumban tar­tott sajtótájékoztatón Ka­zareczki Kálmán miniszter­helyettes a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékeny­ségéről beszélt. A kiegészítő tevékenység a mezőgazdasági üzemekben nemcsak a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok érdeke, hanem az egész nép­gazdaságé. Jó lehetőségeket ad a helyi kapacitások le­kötésére és ha kapcsolódik a mezőgazdasági tevékeny­séghez, akkor mindenképpen nagyobb támogatást' érde­mel. Az elmúlt esztendőben ugrásszerű fejlődés mutat­kozott ezen a téren. Nyil­vánvaló, az új gazdasági mechanizmus kibontakozá­sával, a közgazdasági té­nyezők szerepével függ ez össze. Napjainkban a mezőgaz­dasági üzemek az országban 2400 árusítóhelyet tartanak fenn, ezeknek 96 százalékát a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti társu­lások üzemeltetik. Sokat fejlődött a közvetlen értéke­sítő tevékenység, bár még további előrelépéssel szá­molhatunk. Ugyanis ha az áru útját megrövidítik a termelő üzemek a fogyasz­tóig, akkor olcsóbban, gyor­sabban kerül a fogyasztó asztalára a termék. Semmi­képpen sem népgazdasági érdek az, hogy a terméke­ket „megsétáltatják", ese­tenként felvásárolják a fa­luban, elkerül messzi tá­jakra, s onnét a kereskede­lem visszairányítja. A közeljövőben megfele­lőbben ösztönzik a közvet­len értékesítést. Előfordult, hogy nem kapnak a mező­gazdasági üzemek elég üz­lethelyiséget, nem rendel­keznek raktárakkal, s ennél is nagyobb probléma a kész­lethitelezés. A miniszter­helyettes szólt a mezőgaz­dasági üzemek ipari tevé­kenységéről, feldolgozó te­vékenységéről, külön ki­emelve, hogy a mezőgazda­sági üzemek az elmúlt esz­tendőben 4,7 milliárd forint bevételre tettek szert építő­ipari munkákból. S ez he­lyes is, hiszen a tsz-ekben alapvető, hogy megfelelő épületek álljanak, s az ál­lami építőipar a maga kon­centrált szervezetével ke­vésbé alkalmas arra, hogy a közös gazdaságokban tevé­kenykedjen. Éppen ezért a mezőgazdasági üzemek épí­tőipari tevékenységét a to­vábbiakban ösztönzik. Ugyanakkor nem helyes — mint néhány szövetkezetben tapasztalhatjuk —, hogy épí­tőipari tervező részleget hoznak létre. 1969 végéig folyamatosan megszüntetik a mezőgazdasági üzemek te­lephelyen kívüli ipari tevé­kenységét. Sz. L. L Zöldség és gyümölcs Tarján lakóinak „Tarján zöldség és gyü­mölcs nélkül" címmel la­punk június 26-i számában leírtuk az egyre népesebb vá­rosrész ellátási gondjait. Dr. Kuti Árpád, a Szegedi Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatója válaszolt a cikkre. Megállapította, hogy való­ban rossz a tarjáni bolt ellá­tása, ami „részben a boltve­zető nem elég alapos, körül­tekintő megrendeléseire ve­zethető vissza." De leírja: a rossz ellátás fő oka az, hogy a MÉK nem szállítja le tel­jesen a megrendelt árukat. A boltvezetőnek joga van vásárolni közvetlenül a ma­gántermelőktől, azonban eb­ben is mulasztásai vannak: az előírtnál magasabb áron vásárolt és értékesített. Más­részt az árukezelést is sza­bálytalanul intézte: a régeb­bi áruk leárazását és az osz­tályozás feltüntetését elmu­lasztotta. Ezek miatt a bolt-} vezetőt szigorúan felelősség­re vonják. Ügy véljük, tarjáni olva­sóiniöiak nem elég, hogy ne­kik is, a cikknek is igaza van. Dr. Kuti Árpád igazga­tó mellékelte a MÉK-nelc küldött kifogásoló levelet is, amelyben végül is azt kéri, hogy „az áruda igényét a le­hetőség határain belül kielé­gíteni szíveskedjenek". Mi magunk is ezt kérjük a MÉK-től. Hogy újból aláhúz­zuk az ügy jelentőségét: a tarjániak nem válogathatnak az üzletek között, mint a bel­városiak. Egyetlen boltra vannak utalva. Ellátásuk ja­vítását erkölcsi kötelessége is a kiskereskedelmi vállalat­nak és a MÉK-nek, még — uram bocsá' — más üzletek ellenére is. SZOMBAT, 1969. JÜLIUS 12. DELMAGYARORSZAG 6 i.

Next

/
Thumbnails
Contents