Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-09 / 156. szám

Pályázat aspirantúrára A tudományos minősítő bizottság meghirdette a pá­lyázatot az 1970. évi belföl­di és külföldi aspirantúrá­ra. Csak olyan szakemberek pályázhatnak, akik 35. évü­ket még nem töltötték be és az egyetemi oklevél meg­szerzésétől számítva leg­alább három évi szakmai gyakorlatot, valamint kezde­t i tudományos munkásságot tudnak felmutatni. Külföldi aspirantúrára a Bolgár Nép­köztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba és a Szovjetunióba lehet pá­lyázni. Az ösztöndíjas aspi­ránsok tanulmányi ideje há­rom, a levelezőké négy év. A pályázati kérelemben fel kell tüntetni a választott tu­dományszakot, a témát és indokolását, az aspirantura formáját, külföldi aspirantu­ra esetén az országot és az intézetet is. A pályázati ké­relmeket a munkahely veze­tőjének. a személyzeti veze­tőnek és a pártszervezet tit­kárának a véleményezésével az illető intézmény fölött felügyeletet gyakorló főható­ság személyzeti osztályához szeptember l-ig kell bekül­deni. A tudományos minő­sítő bizottság 1970. márciu­sában értesíti az érdekelte­' ket a pályázat eredményé­ről. Szegedi művészek Dr. Lajos Sándor A dr. jel bizonyára sokakat szemöldökfelhúzásra kész­tet. Különösen azoknak a csodálkozása indokolt, akik jól tudják, hogy dr. Lajos Sándor hosszú évtizedek óta röritgenszakorvos, és a sze­gedi SZTK főorvosaként dol­gozik ma is. Hogyan kerül hát a majd félszáznyi tudo­mányos dolgozat elismert szerzője a művészeket be­mutató rovatba ... Á művészi fényképezés ba­rátai viszont hasonlóképp jól tudják: a jotói miatt. Azok a felvételei sorolják egyér­telműen a szegedi művészek közé, amelyekkel több világ­részben szerzett dicsőséget magának, nemzetének, s amelyek sora — hiába az a hatvan-egynéhány év — csak nem akar megszakadni. Eelső felvételét, mondhatni dacból csinálta. Festőnek ké­szült ugyanis, és amikor et­től a művészpályától eltiltot­ta a szülői szó, tüstént kézbe fogta a lencsés masinát, hogy megmutassa: lesz őbe­lőle művész orvosként is. Azt, hogy jól kattintgatta gépének a zárját, egy sor oklevél és érem bizonyítja. Mindjárt az első években ki­tüntették a képeit Amszter­damban. Tokióban, San Franciscóban, sőt, még a tá­voli Fokvárosból is hozott neki elismerést a posta. Az igazi munkát azonban a számára is sok megpróbál­tatással járó háború után kezdte el. Ekkor mér nem­csak fényképezett, de sokat írt, és — ismeretterjesztő elő­adások keretében — sokat beszélt a fotóművészetről. Minden bizonnyal ezt a mun­káját is jutalmazta az, hogy 19G0-ban felvette tagjai so­rába a Fotóművész-szövetség, s éppígy, az 1966-ban odaítélt Szocialista kultúráért kitün­tetéssel is ezt a tanító-neve­lő tevékenységét ismerték el. És a körelmúltban kézbe ka­pott EFIAP-oklevél, ame­lyet tényleg csak a legkivá­lóbb fotósoknak küld meg az UNESCO mellett működő nemzetközi szövetség. Ez ed­dig képkészítő-pályájának a csúcsa; a régen kiérdemelt, és most végre meg is kapott nagy elismerés ... ... aminek természetesen nagy ára van! Sok kilomé­teres gyalogtúrák a megder­medt téli földeken, hajnali kelések, késői fekvések, s mindez azért, hogy kellő szögben hulljon a fény, hogy méretpontosak legyenek az árnyékok, hogy az a rég Lovak, kerékpárok, autók útja avagy: kilóg a lóláb Ki vesztette el a becsületét Veszélyben van a lóláb! kerékpárosok számára sem Na, nem az az omniózus. paradicsom ez! Szolnoki Fe­amelyik olykor „kilóg", ha- renc, DAV dolgozó (Kossuth nem a fuvaroslovak lába. Lajos seugárút 89.) panaszol­Sok-sok aláírással érkezett a ja, hogy a sugárúton, a Teréz szerkesztőségbe a szekérfu- utcán, a Vasasszentpéter ut­varosok panasza, amely sze- cán, a Pozsonyi utcán, a rint kitiltották a fogatokat a Francia és a Tavasz utcában Kossuth Lajos sugárútról — sok kerékpárost büntetnek Valakik elvesztették a be- ami érthető is: akadályozták meg a rendőrök a járdán csülétükét, lehet, hogy nem az autóforgalmat — az vi- való kerékpározásért. Pedig most. Talán nem is keresik, szont már nem érthető, hogy a sok gyárba igyekvő ember — Az újszegedi ABC áruház számukra járható utat nem ismeri a szabályt, de hol elé becsületkasszát helyezett biztosítottak. . A Hétvezér tudnának ezen a járművön el Bene János (Oroszlán utca utcát ugyanis felbontották, közlekedni? Hiába van kint 4.) újságárus és a legtöbb így (ki tudja, még mennyi a kerékpárutat jelző tábla, ember annak rendje-módja ideig?) kénytelenek az ötha- ha az út maga járhatatlan. K^iK felé' hajtani! ^JS Megoldást panaszosunk azon­hét alatt ugyanis 200 forintja annyira rosszak, hogy köny- nal javasol: szórják fel sa­hiányzott az árusnak — és nyen tengely, vagy ló-lábtö- lakkal, így eltüntethetők a az emberekbe vetett bizalma rés is előfordulhat" — írják. nagy gördrök LV^i^lett^lnaTz , Azzal a ^V™ t Ugyancsak gödrök eltünte" embereknek, ki nem dobja dunk egyetérteni. hogy jar- tésére lenne szükség — de a oda a pénzt, s akadt, aki el- hassanak megint a sugár- híd újszegedi részén, ponto­mondta: feltűnt neki egy fiú, úton lovas kocsik, amíg elké- sabban: a híd alatt. Ha már aki tíz (!) Világ Ifjusaga la- S2Ü1 Hétvezér utca, de leg- arr„ terelték a forgalmat pot vitt eL Miért nem szol- .... ... , .... , drra d ­tak hát neki? Nem lenne alabb az emlltett kerulouta- kötelessége lenne a tanács­szabad közönyösen nézni. kon levő gödröket kellene nak rendes. járható utat biz­hogy az orrunk előtt csapják rendbehozni, addig is. míg tosítani, annál is inkább* alapos útjavításra lesz ke- az uszodai a strand jár­ret. megálmodott kép jóra-szép­re sikeredjen. Első számú vadászterülete egyébként Tápé. Ahogy a szegedi művészek közül annyian, úgy ő is a sok mű­fajban, sokféleképp megörö­kített falucskában talál min­dig témára. Ahogy mondja, az elmúlt harminc év alatt szinte arcról arcra megis­merte már az ott lakókat, s számtalan portrét készített róluk. Ha úgy adódna, köny­nyen össze tudna állítani egy egész képeskönyvet a gyé­kényesek falujáról. Gyakran kattintgat persze Szegeden is! Lent Alsóváro­son, amelynek történelmi templomáról készített egy különösen szép sorozatot, vagy éppen „munkahelye", az SZTK központi épülete előtt, ahol legutóbb az asz­faltozó munkások izzadtan csillogó hátában találta meg a neki legkedvesebb, több- 1 szőrösen variálható témát. Dr. Lajos Sándor ugyanis a kísérletezés eltántoríthatat­lan híve. Egy-egy képét a legkülönbözőbb eljárásokkal újra, meg újrakomponálja, hogy más és más „lelket" hozzon elő belőle. Van olyan felvétele is, amelyet nem ke­vesebb, mint 7 változatban készített el. Mindez azt is mutatja, hogy mint fotóművész, a mi­nél teljesebb absztrakció hí­ve. A látvány mögé néz, a je­lenség vázát, a lényeget ke­resi. Ha kell montíroz, ha kell másol, de minden ké­pével valami igazat, önma­gában érvényeset akar meg­ragadni. Ezért van az, hogy néha egy-két év is belete­lik, mire valamely munká­jának végső formáját megta­lálja. Ilyenkor, persze, örül. S vele örülnek fotóstársai is, akiknek különösen az utób­bi időben — főképp a Kör '68 nevű kis közösség megala­kulása óta — érzi serkentő konkurrenciáját. Ilyen pezs­gő fotóélet még soha nem volt Szegeden — mondja, s aztán neveket is sorol; dr. Pórszász Jánosét, Szávay Istvánét, P. Gibiszer Katali­nét, Horváth Dezsőét, akik mind-mind igen tehetséges mesterei a fényképezésnek. Hogy a maga egyharmad­évszázados életművét mi­kor tárja majd az érdeklő­dők elé? Ügy tervezi, hogy a jövő év elején. Akkor — tél végén) tavasszal — szeretné megkapni a Horváth Mihály utcai képtár alsó termét egy kiállításra, ahol a legjobbnak ítélt 100—120 képét bemu­tatná. Akácz László KÖZLEKEDÉS fat n benzinért Gyógyszerhalmozók, fi­gyelem! Próbáljanak meg utazni a szegedi antitaxin, és percek alatt csökkent­hetik a házi gyógyszertár­ban elfekvő idegcsillapító mennyiségét. Különösen az újszegediek vannak előny­ben, erről egy nemrégiben lezajlott tanácsülésen in­terpellált valaki; elmesél­te, miként tagadta meg az Újszegedre igyekvőknek a taxis autója igénybevéte­lét. Arra hivatkozott, hogy a körforgalom miatt na­gyot kellene kerülnie, s ez neki nem éri meg: kár a benzinért. A szegedi antttaxin te­hát nem lehet utazni, legalábbis újszegedieknek nem, ez a jellegzetessége, ez különbözteti meg a sok hagyományos, ósdi jármű­től, amelyek vezetőjének megéri, ha utasra akad. Mindez az újszegedieknek — még ha ritkán is for­dul csak elő — nagy méreg, s csupán abban re­ménykednek, hogy egyszer kitaláltatik valami ellen­méreg. ls. Valami gyorsan ható antitoxin. firértkutyn Mindig sajnáltam a sze­gedi villamost. Olyan sár­ga szegény, és annyi baja van: csak nyeli, nyeli a port, nem tudja hangszó­róba kiabálni a megállók nevelt. Különösen akkor sajnálom, amikor kanyar­ba ér, és sikoltozni kezd. Magamat is. Tanuléko­nyabb szegediek — külföl­di zoológusok megfigyelé­sei szerint — reflex-moz­dulattal kapják ilyenkor fülükhöz a kezüket. Állí­tólag egy angol lord, mel­lesleg nagy világutazó, Szegeden jártában egészen felajzva érdeklődött, hogy hol kóborolnak errefelé a p-érikutyák, melyeket az indiánok röviden tuvujá­vánavak hívnak, pedig a jámbor utazó csak egy villamos kanyarban állt, és arra haladt a sárga. S gyanakodva bámult ven­déglátóira, akik azt akar­ták neki bizonyítani, hogy csupán a villamos sivít e. kanyarban, nem a préri­kutya. Sajnos, azt a házi­gazdák sem tudták, hogy miért. be egymást az emiberek, an­nál is inkább, mert nem igaz, hogy ilyenek vagyunk. Csak ilyenek is vannak. Még ne menjünk el a Kossuth Lajos sugárútról: Szívposta Nincs könnyű helyzetben Ügy véljük, lehetne, kel­a szerkesztő, ha olyan egyé- lene. De melyik tömegszer­panaszokra kell felelni, vezet vállalná a vednokse­- • ' get: a népfront, a nőtanacs. esetleg a szakszervezet? ni . mm amire nemcsak hogy nehéz, de szinte lehetetlen hozzá­szólni. Apjukat, anyjukat bántalmazó emberekről, gyerekpanaszokról olvasha­tunk, de elhagyott vőlegény is sajnáltatta már magát szerkesztőségünkben. Nem csak hogy „lelkipatyolatot" nem akarunk „nyitni" művel Szeged felől így kö­zelíthető meg. A gépkocsik tönkremennek s amint Fa­ragó Vince (Alsókikötő sor II. ép. A. lépcsőház) olva­sónk leírja, 6 maga látta, hogy egy kerékpáros és egy motoros elesett. „Ki lesz a felelős, ha komoly baleset történik? — kérdezi. S ehhez a kérdéshez mi is csatlako­zunk. Sugárúton vóges-végig „Gyermekgondozási segély- szerűtlen és a higiéni köve­lyel itthon vagyok egy éve. telményeinek egyáltalán noha sosem becsültük le más Négytagú családom ellátásá- nem felel meg. Áruellátása lapok ilyen x-ovatait —, de ról most a környezetemben nem megfelelő. Nincs egyet­úgy véljük, sok-sok közér- kell gondoskodnom. Eddig len nyilvános telefon sem a dekű panaszt. indokolatlanul bevásárlásaimat a munka- környéken, a Veresács utca kiszorítana gyakran kevés- helyemhez közeli, belvárosi sarkán van egy posta, amely nek bizonyuló hasábjainkról, üzletekben végeztem. most „középkori" állapotban van, szfvüev" azonban megdöbbenéssel és elkesere- ott van egy telefon, de dél­„szívügy azonuaii t.,„„s,(o1„m hnm „ ntá„ 4 órakor az is bezár. déssel tapasztalom, hogy a után körúton kívül mintha nem ls Utána sem mentőket, sem lakosa tűzoltókat nem lehet hívni A Dugonics tértől sehonnan. A Tolbuhin su­Ez a | közügy is. Arról ír egy 34 éves elvált asszony, hogy nincs olyan hely Szegeden, Swawi Z*™*™* ahol megismerkedhetnének " $olbu£in sugórút _ gárüt főútvonal! Olyan pi­Z&Ztt? rmSely n meglátásom szerint - egyik szok és por van, hogy a rSos'eníberek^nlk a legmostohább része a város- gyerekkocsit nem lehet az csalados emberek vannak, a nak„ _ írja Büky Kálmánné utcára kivinni. mert csupa olvasónk (Szeged, Üttörő tér por lesz percek alatt a gye­31.. I. 2.). „Egyetlen étterem, rekkel együtt — panaszolja vagy bisztró sincs a környé- olvasónk. Panaszára szc­ken, ahonnan ebédet vagy retne miel6bb választ tapnl vacsorát lehetne hozni. , . Egyetlen önkiszolgáló üzlet — ml is ezt kerjuk a III. van. amely túlzsúfolt, kor- kerületi tanácstól. 18—20 évesek táncos össze­jöveteleiből „kinőtt" ez a korosztály, de a magányra ilyen fiatalon mégsem kel­lene berendezkedniük. Nem lehetne Szegeden is „magá­nyosok klubját" alakítani? Cecmópcnt Szegedi nyelvész körök­ben beszélik: ez a szép magyar kifejezés, közleke­dési csomópont onnan ered, hogy van a városban egy csomó pont, ahol egyelőre nem tudják megoldani a közlekedést. Csomót kötöt­tünk a zsebkendőnkre, amikor az emlékezetes baleset után a Kállai és a Kelemen utca kereszte­ződésénél megvakult a jel­zőlámpa, de még mindig nem oldhatjuk ki, mert azóta semmi sem változott. Csak a forgalom nőtt meg, s így a villamosok négy­szer-ötször is nekilódulnak, míg át mernek menni a kereszteződésen. Ha erre járok, mindig örülük, hogy nincs se autóm, se magán­viliamosom, mert még a legegyszerűbb gyalog át­kelni. S közben azon mor­fondírozni, hogy mikor oldják már meg ezt a gordiuszi csomópontot. Veress Miklós Víztárolók Parkosítás A Cinkotai úton hozzálát­tak két, egyenként ötezer köbméteres víztároló me­dence építéséhez. Sashalmon ugyancsak egy ötezer köb­méteres meflencét építenek, Rákosszentmihályon pedig ezer milliméter átmérőjű fő­nyomóvezetéket fektetnek le. A Lenin körúti és a Föld­vári utcai kertészeti mun­kákkal egyidőben a város­gazdálkodási vállalat kerté­szetének dolgozói megkezd-, ték a Honvéd téri park ki­javítását. A park részleges felújítására a nemrég lezá­rult kútfúrás miatt kerül sor. A szabadtéri játékok kezdetére ismét visszanyeri régi szépségét a Honvéd té­ri szökőkút és környéke. Épült: 1957—1969 (119.) A KISZ szervezésében épült fel 1967-ben négy " lakóház, 80 lakással. Balogh Boldizsár készítette a terveket. körűt 16-22. SZERDA, 1969 JÜLrUS 9., K

Next

/
Thumbnails
Contents