Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-06 / 154. szám

zakma, kenyér, mezőgazdaság Nem is olyan régen, egy igen szép termelőszövetke­zeti közgyűlésen Sző regen, az Egyetértés Tsz tagjainak dr. Erdei Ferenc az alábbi­akat ajánlotta: ,.A kifutó nemzedék va­gyunk. Egy pálya végefelé dolgozik az ember, s józan számítások szerint, a becsü­lete szerint is, megkövetel­heti magától, hogy gondos­kodjék azokról, akik helyébe lépnek. Ajánlom ezt min­denki figyelmébe. Ismerek egy szövetkezeti elnököt, rendes, becsületes ember, or­szágos hírű gazdaság veze­tője. Kiállt a sorból. Egyedül maradt, szomorú, magányos ember lett Mert nem töre­kedett arra. hogy felnevelje a fiatalokat utukat egyen­gesse." m Jobb helyen el sem han­gozhatott volna ez a beszéd. Hiszen a szőregi gazdaközös­ség a legjobbak közé tarto­zik az országban. A tavalyi gazdálkodásért vándorzász­lót pénzjutalmat kaptak, s a speciális kategóriában első helyen végeztek. Mégis vala­hogy az az ember érzése; hogy közelre, pár évre szó­ló biztos a jövő, a nagyüzem útja, a fehér kenyér, de tá­volra talán nem gondolnak annyira következetesen. Ke­vésbé vonnak be fiatalokat a vezetésbe. Pedig nagy gondok ezek. Hiszen elsőrendű feladat, le­gyen aki átveszi a kormány­botot, aki megrázkódtatások nélkül, biztos kézzel kormá­nyozza a közösség szekerét \ vezetés ia szakma. Tapasz­talat, rutin, hozzáértés, sok minden kell hozzá. Semmi­képpen sem lehet közömbös a mostani vezetőknek, hogy miképpen hagyják majd ott a közöst miképpen monda­nak búcsút a szövetkezetnek, ha egyszer majd kidőlnek, vagy kiállnak a sorból. Mert az 6 munkájuk, a mostani munkájuk sem csak a nyug­díjig tart, hanem tovább ls. mondhatnánk, örök-időkig. Az öregség legszebb aján­déka, ha méltó folytatója van egy-egy területnek, egy­egy embernek. Mindez vo­natkozik nemcsak vezető be­osztásokra. hanem „egysze­rű'' szakmákra is. A korábbi esztendőkben, közvetlen az átszervezés után, a falvakból sok fiatal elment Elvándo­roltak messzi városokba, mert nem tartották biztos egzisztenciának a szövetke­zetet, nem találták meg a megfelelő szakmát, ahol egy életre elkötelezhetik magu­kat biztos kenyérhez jutnak biztos megélhetéshez. Jó példája van erre Tiszasziget­nek, hiszen amikor 1959 nyarán megalakult a közös gazdaság, a szülők azzal biztatták a gyerekeiket; mindenüvé menjél fiam. csak a szövetkezetbe ne. Ok maguk ugyan aláírták a nyi­latkozatot. beléptek a nagy­üzembe, de a szívüket sokáig odahaza felejtették S íme. egy évtized kellett ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet. Bár két esztendőre rá, 1961­ben már kezdtek visszaszál­lingózni a faluból elvándo­rolt fiatalok mégis a töme­gles jelentkezés „fiatalítás" az elmúlt három-négy esz­tendőben történt. Mára már 200-an jöttek vissza a falu­ba, s ez megmutatkozik a szövetkezeti gazdák átlag életkorában. Fiatalabbak a dolgozók itt, mint másfelé. tékes beruházások valósul­nak meg egy-egy üzemben. Értő emberek kellenek hoz­zájuk olyanok akik maga­sabb szakmai műveltséggel, magasabb szakmai intelligen­ciával rendelkeznek A me­zőgazdasági szakmák elsajá­tításával egy olyan szellemi tőke kell, hogy felhalmozód­jék a nagyüzemi gazdasá­gokban. amely valóban elve­zet odáig, hogy minden falu­ban, minden gazdaságban végülis megvalósuljon a bő­vített újratermelés, valóban szocialista, rentábilis üze­mekké váljanak a szövetke­zetek. Napjainkban egy-két élen­járó gazdaságban ma már valóság lett, hogy komplex brigádokat alakítottak, ami lényegében azt jelenti, hogy néhány ember, — sokoldalú­an képzett —emberek — a vetéstől a betakarításig min­den munkát elvégez. Ez te­hát azt jelenti, ha kell a traktor nyergéből átszáll a komhájra. vagy más munka­gépre. ha meghibásodik, azonnal kijavítja stb„ stb. A jövő mezőgazdasága semmi­képpen sem képzelhető el jól képzett, megbízható me­zőgazdasági szakemberek nélkül, A szegedi tájon év­századokra visszanyúló ha­gyománya van a paprika-, a szőlő- és gyümölcstermesz­tésnek. Apáról fiúra szállt a tapasztalat, s ez minősítette is a paraszti munkát Mint ahogyan ma is. Mert nem vonhatja senki kétségbe, a szőlő-gyümölcs kultúrához, vagy a fűszerpaprika-ter­mesztéshez magasabb szak­mai intelligencia szükséges, mint például fekete földeken a kukorica termesztéséhez. De általában is, a mezőgaz­dasági munka ma már sok­oldalú és egyre alaposabb felkészülést igényel. Az elmúlt tíz-tizenegy esz­tendő alatt Csongrád megyé­ben mintegy öt-hatezer szak­munkást képeztek ki, felnőtt és Ifjúsági mezőgazdasági képzés keretében. Igaz, hogy a mezőgazdasági szakmunká­sok jelentős része más mun­katerületeken helyezkedett eL Talán a traktorosok ra­gaszkodtak legjobban a föld­höz. a nagyüzemi gazdasá­gokhoz. Az állam nagy segít­séget nyújt a szakmunkás­képzéshez. De ez mind ke­vés. A közös gazdaságok ve­zetői nagyobb felelősséggel tartoznak a holnapért, a jövő mezőgazdasági szakmunká­saiért Megesik, hogy sem anyagilag, sem erkölcsileg ma még- nem kapják meg azt a támogatást a szövetkeze­tekben a fiatalok, ami meg­illetné őket m Mindezek azonban jelen­téktelennek tűnnek, ha azt vesszük figyelembe, hogy semmiféle ügyeskedéssel, időhúzással nem lehet kitér­ni a mezőgazdasági szakmák rohamos fejlődése, terjedése elől. Mint ahogy néhány esz­tendővel ezelőtt legtöbb he­lyen csak az emberek képze­letében éltek azok a nagy­üzemek, amelyek mára betel­jesedtek, valóra váltak, ugyanúgy a holnap, a jövő mezőgazdaságában a min­dennapi kenyér a szakma lesz. A nagyobb karéj kenyér­hez nagyobb szakmai mű­veltséget. szakértést vár a nagyüzem. Sz. Lakács Imre ü szakvezetés erősítése A közelmúltban megvizs­gálták a szegedi járás közös gazdaságaiban, különösen a gyengén működő termelő­szövetkezetekben a vezetés helyzetét. Ezzel egyidejűleg felmérték a vezetők iskolai végzettségét is, amely a 35 termőhelyileg gyenge gaz­daságban lényegében nega­tív képet mutatott. Különösen 8 közös gaz­daságban gyenge a vezetés, leginkább azokban, ahol az elmúlt esztendőt mérleg­hiánnyal zárták. Folyama­tosan ezeken a helyeken megerősítik a szakvezetést. szép fafu Mikor szép egy falu? Ha fiatal. Itt az első lakóház is csak kamaszkoraban van, most 14 éves. Amikor Doma­szék önálló község lett. akkora község még nem volt se­hol. Egy kis tanyában alakult meg az első községi tanács Tanyai telefonok Híradástechnikai hálózat­szerelő szakmunkás-tanulók műszaki gyakorlat keretében négy új telefonállomást épí­tettek Balástya hatalmas ta­nyavilágában. Az Alkot­mány, a Móra és az Egyet­értés Termelőszövetkezet községtől távol eső majorjá­ban és az alsógajgonyai is­kolában csengtek a héten először az új készülékek. A három termelőszövetke­zet a munka befejezésekor megvendégelte a huszonhét tanulót. Megállapították, hogy az Inhoff Lajos és Al­földi Lajos vezetésével dol­gozó Fiatalok derekas mun­kát végeztek, A sok zivatar, a vihar a telefonépítőknek sem kedvezett. Negyvenöt ki­lométer vezetéket feszítettek összesen telefon póznákra, keresztül-kasul a határban, hogy a kinti emberek hang­ját is lehessen hallani bár­hol, ahol szükség van rá. Egy lépéssel közelebb kerültek a világhoz a balástyai tanyák. Akkor szép egy fala, ha fejlődik. Ezek a gabonake­rcsztek a falu közepén láthatók. Körülépítették házakkaL Gyümölcsöst már nem telepitettek ide, mert úgyis beépül. „Hobbi" üzem Bakson m Elképzelhetetlen lett volna az is, hogy a nyolcadik osz­tályt kijáró fiatalok mező­gazdasági szakmát válassza­nak. Ma erre is jó példákat sorolhatnánk, de elég csak megemlítenünk a tiszaszigeti esetet, ahol évenként kilenc mezőgazdasági tanuló tevé­kenykedik a nagyüzemben. Közös érdek ez. Érdeke a termelőszövetkezetnek, de érdeke a fiataloknak is. Ma napság rangja, hitele van a mezőgazdasági szakmának, hiszen napról napra új ter­melési eljárások hódítanak, új vegyszerek kerülnek for­galomba, nő a műszaki szín vonal, gépek, vegyszerek, ér így nevezik azt a kis mű­helyt, amely a Magyar—Bol­gár Barátság Tsz kívülről is mutatós, belülről ls korszerű istállói mellett sorban az el­ső helyen ólL Aki szervezte, annyira szívén viselte, mint­ha csak személyes ügye, vagy éppen hobbija lett volna. A vezetők is így hívják tréfá­san, háziasan. A baksi termelőszövetke­zet korszerű mezőgazdasági nagyüzem. Állattenyésztése példás és jövedelmező, a kinti munkák gépesítése is 75—80 százalékos. A tsz-tör­vény értelmében folyamatos munkát kell biztosítaniok a tagok számára télen-nyáron, azért van szükség mellék­üzemágra. Az asszonyok, akik a gé­peken dolgoznak, világéle­tükben a föld kétkezi mun­kásai voltak, legbonyolul­tabb „munkagépük" a kapa és a főzőkanál volt Azért jöttem Ide, hogy megkérdez­zem, félnek-e még a gépek­től. Rosszkor jöttem. Csak há­rom asszonyt találtam. Mert ebben a félig-üzemben elő szokott fordulni, hogy el­fogy a munka. Most is elfo­gyott a többi asszony ha­zament kapálni. Az itt ma­radtak játéklapátot gyárta­nak kisebb és nagyobb gé­peken. A gépek? Emberkorűak. Van közöttük egy hatalmas aggastyán, most éppen szerv­átültetésre vár. Présgép, rég­óta túl van a nyugdíjkorha­táron. Ez a gépóriás eleinte apró körcímkéket nyomott enyvezett papírból. Azért ez­zel a nagy géppel csinálták, mert ez volt, és azért kör­címkét, mert ahhoz kaptak nyersanyagot. Most kályha­csövek kagylókönyökét haj­lítaná, de nem tökéletes, amit csinál, leállították. A ponthegesztők és más. gépek sora is a régebbi év­járatból kerül ki. Ócskavas­ként vették őket, azzal a meggondolással, hogy annyi­ért veszteség nélkül elad­hatják akkor is, ha nem lesz rá szükség. De bevált az üzem, gazdaságosan termel, maradtak a gépek. Két műszerész ügye most a három asszony kattogó gé­peire. Vedrédi Jánosné mellé ülök le először, hogy végig­nézzem, hogyan nyomja a jól ismert játéklapát „kana­lát". öt percig, ha beszélge­tünk, de ezalatt kétszer iga­zít a műszerész a gépen. A pedál emelőkarjának a szorí­tócsavarja lazul meg min­dig. Egy kontraanya meg­szüntetné a hibát, de inkább húznak rajta. Az öreg gép néha korát meghazudtoló fürgeséggel dolgozik. Előfor­dul, hogy kétszer üt akkor ls, amikor csak egyszer kel­lene. Vedrédinére nem lehet mondani, hogy lélektelen ki­szolgálója a gépnek. Minden darabot meggusztál, ami ki­kerül a keze alóL Naponta 5—6 ezret. Jobbra-balra for­dítja, azután dobja csak be a hullámpapírból való szál­lítódobozba. És népdalokat énekel hozzá, hogy a gép za­ját is elnyomja. Csehó Istvánná nagyobb gépen dolgozik. A pedálja is akkora, hogy három láb is elférne rajta. Az ő gépe „harapja" ki a középlágy alu­míniumlemezekből a lapát­formákat. Máskor a hegesz­tőknél dolgozik. — Keresete? — 600—900—1000—1100, ha jól megy. — És ha nem megy jól? — Akkor rosszak a gépek, és kikapunk érte. — Jobb itt, mint a föl­dön? — Dolgozunk mi ott is, mert részesművelésre ugyan­úgy vállaltunk, mint eddig. Ez ráadás, azért jó. özvegy Vedredi Mihályné ölében tartja a lapátformá­kat, mint a borsót, fejtés­kor. Onnan adogatja egyen­ként a gépnek, hogy szép, íves nyelet hajlítson minden lapátnak. — Itt figyelni kell min­dig, nem lehet elbambulni, mert könnyen elcsapja a kezünket a gép — mondja. — Jobb itt, mint kint? — Idős vagyok már, jobb­nak láttam itt. Először fél­tem a géptől, nem is akar­tam jönni. Attól féltem, hogy megharap, mert ezek könnyen megfogják az em­bert Megszoktuk a gépeket szót értünk velük. Az asszonyok tehát öröm­mel dolgoznak. Amit keres­nek, kiegészítésnek veszik. A tsz-vezetők véleménye az, hogy kényszermegoldás ez az üzem csupán, de felelős­séggel tartoznak a tagoknak, hogy rendszeres munkaal­kalmat teremtsenek. Azt mondják, azért is jó, mert együtt tartja az asszonyo­kat, és ha valami kampány­feladatnál szükség van rá­juk, könnyen mozgósíthatók. Elsődleges feladatuknak ugyanis a növénytermesztést és az állattenyésztést tekin­tik, ez csak melléküzemág. Több mint hobbi, de csak ebből nem lehet megélni. Horváth Dezső Akkor szép a fala, ha házal szépek. 38 új házat szám­lálnak Domaszéken, régi viszont egy sincs. Tető alá került 17, építés alatt áll 46. Szigorú szabályok őrködnek a fala szépsége fölött. Legalább ilyen szép házat kell építenie annak, aki a község lakója akar lenni. Virágos, tiszta utcákat terveznek a község vezetőt Előírás: minden ház előtt kötelező öt méteres előkert. t zeljővőben megkezdődnek a» ikerház-építkezések. — Van-e gond az új falu­val? — kérdezem a tanács­elnököt. Farkas Józsefnét — Legalább annyi, mint a hasonló korú gyerekekkel. A mi községünk arról ls neve­zetes. hogy a falusi gyerekek tanyára járnak iskolába. Fel­sőbb hatóságok már elismer­ték egy új. belterületi iskola építésének szükségességét.' Tanyán van a művelődési házunk ls. Ezen a gondon talán hamarabb tudunk segí­teni. Jövőre kezdjük építeni az újat — És öröm? — A népszámlálás előtt ls nyilvánosságra hozhatjuk: a belterület lakóinak száma meghaladja a kettőszázat! Domaszék a szegedi járás legsűrűbben lakott tanya vi­lága volt. Lehet, hogy a legszebb községe lesz. W&zmm Épül az első emeletes ház a Dózsa György utcában. Szinte a szőlőből nő ki. Épít­teti: Bába József. Azt még nem lehet tudni, lesz-e köve­tője, de az biztos, hogy a kö­H. a Csak heti 8 órát Og ^öuényuédö szerek Igen közkedveltek a mi vi­dékünkön is a Metilpara­thion tartalmú szerek. Ezek közül is leginkább a Wofa­tox Spritzpulver 30. A gyü­mölcsösökben almamoly és pajzstetű ellen 0,5—0,6 szá­zalékos permetlében, a le­véltetvek ellen 0,1—0,2 szá­zalékos, míg a cseresznye­légy, barackmoly és gyü­mölcsdarazsak ellen 0,4 szá­zalékos töménységben hasz­nálható. A szőlőben 0,6 szá­zalékos permetlevet hasz­nálnak a szőlőmoly és sző­lőilonca ellen. Zöldségfélék­nél levéltetvek, hernyókár­tevők stb. ellen nyújt vé­delmet 0,3—0,4 százalékos töménységben. De igen hasz­nálatos és jól bevált a szán­tóföldi növényvédelemben is. A répalevéltetvek ellen, a lucernamag és lombkárte­vők ellen 0,4—0,5 százalékos koncentrációkban. Igen fontos megjegyezni, hogy világos drapp, jelleg­zetesen parathion szagú permetezőszer, igen eros méreg, veszélyes a halakra és a méhekre is. A várako­zási idő 14 nap. Tilos az egyéni termelőknek metilpa­rathionos szerekkel nyári almafajtákat, paprikát, pa­radicsomot, uborkát, levél­zöldségféléket permetezni. Ugyancsak tilos lakott terü­leten permetezni, sőt min­den olyan területen, ahol valamilyen köztes termelés van. Ugyanakkor tilos a hullott gyümölcs fogyasztá­sa, a permetezést követő két hétig annak felszedése. Az egyéni termelők a házikertekben, a kisüzemek­ben hetenként legfeljebb 8 órán át permetezhetnek AD­betétes védő álarc nélkül, s ez esetben legközelebb csak 7 nap múlva ismételhetik meg a permetezést. Ebből következik, hogy ezzel a szerrel történő permetezést a körzeti orvosnak be kell jelenteni. Bármilyen egészségügyi panasz, hányinger, hányás, hasmenés, gyengeség, szé­dülés, verejtékezés, vagy látási zavar jelentkezésekor a munkát haladéktalanul abba kell hagyni és orvos­hoz menni. A mérgezés ha­tékony ellenszere az idejé­ben kezdett és óvatosan, de erélyesen végzett Áhtropin­injekciós kezelés. A felhasználatlanul ma­radt Metilparathionos szere­ket minden esztendőben no­vember 30-ig a helyi föld­művesszövetkezeteknek visz­sza kell adni, és ezért az eredeti zárt csomagok árét az AGROKER megtéríti. Ezeket a szereket az egvór.i termelők, háztáji gazdasá­gok, kiskert tulajdonosok személyi igazolvány felmu­tatásával szerezhetik be. a földmüvesszövetkezeteknél. VASÁRNAP, 1969. JÚLIUS 6. DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents