Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-06 / 154. szám

Hagyomány és karakter Azokhoz aetek elleni hatékonyabb harcot. Társadalmunkban, így városunkban is végbementek azok a változások, amelyek az osztályantagonizmus megszűnését eredmé^^H nyezték Szeged iparosodása szeretnék kap- írott emlékekben" című kötődik. Ami viszont már következtében a város lacsolódni. akik reprezentatív kötet. Az Er- egyáltalán nem szükségsze- kosságán és a munkásosztáhasznosnak, sőt időszerűnek dei Ferenc akadémikus ve- rű, az az, hogy a „szürke iyon belül js kedvező átrétartják Erdei Ferenc akadé- zetésével készülő Szeged és hétköznapokon" e feladatok tegződés ment végbe. Felmikus által Szeged szellemi környéke című monográfia részben, vagy teljesen le- nőttek azok a szakemberek, életéről elindított vitát. Ha- az év végén, illetve a jövő kerüljenek a napirendről. A akiknek megvan a kellő isbár meg kell jegyezni, hogy év elején megjelenő megyei Tanácsköztársaság ürmepsé- meretük és tapasztalatuk e az utóbbi években több íz- tanácsköztársasági, illetve geinek előkészületei mutat- bonyolult feladatok megolben is hangot kapott — pél- felszabadulási kötetek, hogy ták meg leginkább, hogy dásához Az említett feladadául a legutóbbi megyei csak a fontosabbakat említ- ebben a látszólag ismert té- tok megoldása céljából ezen pártértekezleten — a város sük. Meggyőződésem, hogy a mában is milyen lehetősé- erőknek az összefogására és a megye meglévő szelle- jelzett kötetek jól szolgál- gek rejlettek és rejlenek van ma különösen nagy mi erőinek jobb kihaszná- ják a szocialista nevelés, de még mindig. Ezek az ünnep- szükség lására vonatkozó igény. Ab- általában a szocialista kultú- ségek feltétlen jól szolgálDan az általam is fontos- ra ügyét, hozzájárulnak a ták forradalmi hagyomának tartott kérdésben sem város szocialista karakteré- nyaink ébrentartásának, fiaképviselek egyedi álláspon- nek kialakításához. taljaink szocialista szellemmég egy kérdésről szólnék: Nem azáltal lesz katot, miszerint a jelen polé- Remélhető, hogy a fentiek- ben való nevelésének ügyét, raktere egy városnak, ha miának nem az a legfonto- bői is kitűnik e sorok író- Egyben ezek az ünnepségek lépten nyomon összehasonsabb célja, hogy tudományo- jának álláspontja: Szeged- megmutatták azt is. hogy lítjuk más várossal, vagy san meghatározza Szeged nek olyan haladó és fórra- egy cél érdekében hogyan városokkal. Az összehasonlíszellemi karakterét, hanem dalmi hagyományai vannak, lehet és kell a meglevő tás természetesen nem rossz az, hogy előmozdítsa váró- amelyekre lehet és kell tá- szellemi erőket összefogni dolog, különösen akkor nem, sunk kulturális, ideológiai, maszkodni, s amelyek az és mozgósítani. ha azt azért tesszük hogy politikai és szellemi életé- eddigieknél feltétlen nagyobb Eddig tulajdonképpen a^ mit tehetnénk még á város. nek szocialista iránti fej- Akimet érdemelnek Eb- a Z^v taSyX & ezen keresztöl az ország lödését. Az érdekelteknek _ ben az összefüggésben elég föl ^ ^ elzri ^Sato^ lendületesebb fejlődéséért 1944—1945-ös — szóltam. ESy var°s vagy terület terhogy mészetesen élesebb, szembeszoros'" összefüggésben tűnőbb, sajátosságokkal, kalódését. Az érdekelteknek nyilván nemcsak a szűkebb ha csak az —, . értelemben vett városveze- évekre gondolunk Igaz, tésnek - ebben az össze- hogy Szeged volt az első Ismert _ugyanakk_or;. ez függésben kell a vitát ta- nagyobb város, melyet a " ."wfint kteSkmáíTvoTó rakterrel rendelkezik, mondnulmányozni és a haszno- Szovjetunió Vörös Hadsere- ^álJf ha^ö^nvar el ** a forradalmi átalakulás sítható javaslatokat realte ^ = hare^l ^dhatatlan kezdetén, a forradalom idezálni. ban nem kisebbítheti annak hacvománvok" továbbélé jén- m!nt a szocializmus A tartalma, hozzászólások jelentőségét, hogy itt " út formá- építésének időszakában. így szinte kivétel nélkül érln- szerveződött újjá az MKP "L torma- voU ^ 1944_45.ben de tették a hagyományok sze- legális vezetése, itt alakult ugyanez már nem lehetsérepét. Én elsősorban ehhez meg a széles nemzeti össze- p "Xtá.^k S^k reá" ges 1969-ben. Nem lehet tea kérdéshez szeretnék hoz- fogás testülete, a Magyar "f® 1hát egyetérteni azokkal, zészólni. Nemzeti Függetlenségi Front. 'is számbavétele már csak JZállítják, hogy Szélit jött létre az omzág első ffiJL^fKS&ta tavf fednek az a karakter?, hogy A uitüinrlítn elöadá» * ?zemi Szeged „ 18 .n^fj nincs karaktere. A mi vá?oH VliainaiIO foglalkozott dolgozd akkor mutattak ^/^^^tetelő sunknak is volt és ma is Szeged földrajzi fekvéséből Példát városuk szeretetéről, Ontanak Nfnofszándékom «»" más városoktól elütő eredő sajátosságokkal. Em- amikor annak legnagyobb " ip3a™K'specialitása, sajátossága, lítést nyert az is. hogy Sze- szüksége volt az áldozatvál- ban. és arra kell törekednünk, ged lakosságának összetéte- a'áfra, Gondolunk Itt az a hogy a pozitív, előre vivő le a felszabadulás előtt he- 1944 ^égén meghirdetett és te* ^'•ezl^ek.azt azon- szocialista tertalm5 sajátosterogén, döntően kisipari W vgződött bú- ^cióf sz^i Tör^Z' Ságokat erősítsük. E törekvőszetten V<nem szabad fi- -ŐS or^oTvS « fenséges nézetek el- síinknek lehet egyik segítője gyeimen kívül hag^i a vá- hozásban is; a szegediek len tervszerűbben és ezen a forradalmi hagyományok ^ rAnvnff me - kezdeményezték és hozták tTkZdeJ'vZ Z ^Tr felszínre hozása és közkincsMZd7„JAr0* ^a^hogv^életammeí ií csé tétele. Ezeket a célokat Zí?ótéhé? rZTT fora sogítae az iparf SSK * országosan is kiváló elem- mozdíthatja elő a jelen poradalmi és reakciós hagyó- éhező lakosságát Mindezek :£df^ lémia »sasr-s ----=Szegedre, ahol a kétféle töl- pépi demokratokus forradatésű és'tartalmú hagvománv l°m elindulásának fővárosa, keveredése a mondottak ml- s ezekre a forradalmi haatt az átlagosnál nagyobb gyományokra nagy hiba lenvolt. Ehhez torul még ' a nen} támaszkodni. Ezekváros legutóbbi fél évszá- bdl a hagyományokból — zadának sajátos, történelmi a"ogyan Antalffy profeszmúltia Feltétlen igaza van ZL ,s írta — lehet 65 Antalffy professzornak ab- merttenl. ban. hogv Szeged népének semmi kőze sem volt az ün. szegedi gondolathoz. Több cikk szerzője kifejezte. hogy Tény azonban, hogy 1919- a helyes gondolatok felvetében a megszálló francia sében előrevivő kezdeményecsapatok jóvoltából Szege- késekben eddig sem volt dcn alakult meg az ellenfor- hiány. Bizonyos lemaradás radalmi kormánv, 5 ezzel vo,t tapasztalható azonban dicsekedtek a város reak- ^dlg ezek realizálásában, dós vezetői és ez nem ma- Ez hlzony tagadhatatlan, küradt teljesen hatástalan. Er- lőnösen az általunk tárgyalt re mutatott rá többek kö- hagyományok kérdésében. Az zött Révai József 1944 no- szinte törvényszerű. hogy vemberében és ha nem is haladó hagyományaink refteliesen ezért, de hátrányát lektorfénvbe kerülése egy 1956-ig érezte a város. Amikor számba vesszük a város pozitív és negatív hagyományait. nyilvánvalóan ezt azért tesszük, hogy a pozitíveket erősítsük, a negatívokat pedig hatástalanítsuk. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában, különösen az előbb említett feladat a fontos. Nem kétséges, hogy a progresszív hagyományok között is szükséges különbséget tenni. Ennek fontosságára mutatott rá övári Miklós, az MSZMP Politikai Akadémiáján tartott előadásában. Nekünk elsősorban a szociatista hazafiságot és a proletár Internacionalizmust Erősítő, forradalmi hagyománvokat kell ápolnunk, felnövő ifjúságunkkal megismertetnünk. Ebből a nem kis feladatot jelentő munkából részt kell, hoev vállaljanak mindazok, akiknek szívügyük Szeged múltja. Jelene, de méginkább további feilődése. Az. hogy van mit feltárni, van mire támaszkodni, azt éppen a nagy évfordulók előkészületei és ünnepségei mutatták meg. Azokkal lehet és kell egyetérteni, akik a pozitív jelenségek láttán- Szeged szellemi életének fellendülésében a biztató periódus kezdetét vallják. A forradalmi hagyományok feltárásánál maradva, többek között érre utal a közelmúltban megjelent „Szeged múltja egy nagyobb évfordulóhoz Az erdők sztárja A vöröstölgy, amely a múlt A pompás növénnyel erszázad második felében je- dősített terület évi átlaga lent meg a magyar parkok- 60—70 hektár között van. ban, úgy látszik a következő Várhatóan azonban még töbévtizedekben éli majd igazi bet telepítenek majd belőfénykorát, sőt az is lehet, le évenként, hiszen a maghogy az erdők sztárja lesz. termés is egyre kedvezőbAz erdészek ugyanis a lehe- ben alakul. Hazánkban jető legjobb véleménnyel van- lenleg öt vöröstölgy-telepinak erről a fafajtáról. A ha- tési góc van: Vas, Zala, Sozánkban alig 70 éves múltra mogy, Baranya megyék és a visszatekintő meghonosodott Nyírség. A helyzet egyre fafaj ma már több mint ezer kedvezőbben alakul, mert a hektáron növekszik és egyre baranyai és a vasi részeken nagyobb tért hódít az or- már szaporítóanyag-felesleg szágban. is mutatkozik. Szálláscsinálók A Magyar Hírlap összeál- Arról viszont mit sem telítása a Hajdú-Bihari Nap- hetnek, hogv jó néhány hozlót idézi; a debreceni új- zájuk fordulónak nemet kelságnak azt a jelentését, lett mondaniuk. Elsősorban amely szerint albérleti iroda azoknak, akik egyedül szekezdte meg működését az ős- rettek volna valami alkalPéterfia városában. Albérleti mas „bérleményhez" jutiroda, szegedi példára... ni, másodsorban pedig azoknak, akik már élettársukkal De nemcsak a Magyar együtt kerestek szállást. Hírlap útján értesülhetett a Igen> a hallgatóknak ez a különös nevű intézményről két kategóriája okozta a legaz ország közvéleménye, írt több fejtörést. S okozza is, róla már többek között a mert _ sajnos _ a magánj Nők Lapja is, amelynek ha- kedvelők, illetve a házaspásábjain éles rajzú fenykepek rok számára a legkevesebb mutatták be a szegedi egye- az aiánlat... temisták önsegítő találmányát így lesz ez minden bizonyát. nyal Július 15. után is, amiAz Apáthy Kollégium kor a — sajnos be nem haalagsorában működő albér- rangozott — nyár eleji születi iroda „sajtója" tehát jó! net után ismét kaput nyit az -... és a működése? iTeLt — Arra sem panaszkodunk éveseknek szól majd, akik— mondja dr. Jovón János, nek apja, ahyja bizonyára az iroda vezetője, aki min- nagy örömmel veszi tudódén ellenszolgáltatás nélkül, másul a lakásszerző közösség heti 10—12 órát tölt el az működését orvosegyetemi KISZ-klub . . T . aDrócska szobáiéban — Az Mlnt dr Jován János SSta kapunyitása ' január mondja- hetenként több nair^ Kapunyitasa januar á délután 3 és 6 óra 22. ota legalabb 200 diákot jr foeadiák az ücvfeleZtZíZ? nyug0dt éS HSZta ket^s próbálnak segítete rajotthonhoz! tok. Ellenszolgáltatás? ToEz az otthonhoz segítés vábbra sincs? Köszönő szaegyébként pontosan úgy tör- vak? Ezekben viszont felteténik, ahogy annak idején hetőleg később sem lesz hieltervezték. Az ugyancsak ány! Ügy, mint a korábbi önként dolgozó ügyeletesek hónapokban, amikor hálás — 20—25 inspekciózó váltó- telefonmonológok és aa gatja egymást a címeket tar- ugyancsak nagy hálával patalmazó füzet mellett — fel- PÍ""a vetett szavak dicsérjegyezték minden szállásadó fok az albérleti iroda pótolajánlatát és a szállást kere- hatatlan munkáját sők igényeit, a „helyszíne- .. . . , . lők" pedig ellenőrző látoga- Megeshet azonban, hogy tásokat tettek a felajánlott ^ ke1zdv,e már . lakásokon. E nagyon szüksé- csak a lakásszerzésért kap kapcsolatok, s talált otthon- ~ muntcaszerzesert is. Azt ra a kollégiumokból kiszo- ttrveflk ugyanis hogy az rult sok egyetemista és fő- !r°da alka1™1 mutn" iskolás. kahely-lajstromozó kozponttá is alakul, és ezzel az orHogy voltak-e illetlen szágban ismétcsak elsőként ajánlatok? Persze, hogy vol- szerez a nagydiákoknak nétak! A Gogoly utcában pél- hány órás pénzkereseti ledául egy piszkos, elhanya- hetőséget Korrepetálás, felgolt, alagsori „lakrészt" igye- vételi vizsgára való felkékezett az iroda lévén bené- szítés, fekvő betegek időszak pesíteni tulajdonosa, nem kos ápolása — ilyesmikre kevesebb, mlnt 900 forintért, gondolnak az iroda vezetői, s Hasonlóképp „merész" volt természetesen arra, hogy az a nyugdíjas házaspár is, majd _ előbb-utóbb - aa 3B„b ékétk°hVallgr- elfoglaltságok „biztónő alkalmi otthonául. (A tosítói" Is felfigyelnek műbácsi ráadásul súlyos aszt- ködésükre. Felfigyelnek, és mában is szenvedett!) mind gyakrabban rájukA jövendő házigazdák telefonálnak... többsége azonban mértékis- Az ^következő hetekben merőbb volt. Lakható szo- azonban még a szobakombákat ajánlottak, s az ígért mendálás marad a fő profilszolgáltatásokat" is megtar- juk. tották. Éppígy a bérbe vevő fiatalok! Egy-két kivételtől A szobakommendálás, Júelíeklntve, senkivel sem val- I!us 15"tö1' az Eötvös utca & lottak szégyent az iroda ön- szám alatt kéntes mukatársai. Akácz László lap janicsárok fogott a fullákolás. Pálinkát vettem. Módszere- Mackó sem jött elő csöngetésemre. Kilenc órásén nyeltem. És üldögéltem a városszéli gáton, kor már részeg voltam. Kihez fordulhatok felás beszélgettem magamban, mint az aggkori világositásért? Dódlhoz? Napok óta nem látszenilisek. Veszekedtem. Jól odamondogattam tam. A többiekre meg nem nyitok ajtót. Söténekik. Leköpködtem őket. Ittam egész éjjeL tig kóboroltam, amerre vitt a lábam. Olyan Tudtam, hogy gyáva menekülés ez. de hát hol utcákon is átgázoltam, amelyekről ötéves itt041.) — Ha maga nem érti, hogy ml van itt, mi van az országban, siessen vissza a csikókhoz. Ahhoz bizonyára jobban ért Bizonyára jobban kiismeri magát a lovak idegessége felől, mint a mostani társadalmi helyzetet. Utasítom, hogy szüntesse be a foglalkozást Megtiltom, érti? — A maga felelősségére. — Felelősség? Na. fejezze be. Megszégyenültem, ez előtt a néhány szelíd gyerek előtt, aki még hajlandó volt szavamra hallgatni. De nem hagytam abba. A szünetig folytattam. Aztán lent maradtam az udvaron. A gyerekeknek az a csoportja, amelyik láthatatlan szálakkal még kötődött az iskolához, röplabdázott, távolugrott, vagy éppen csak csoportokba verődve beszélgetett Nagy csöndrongyok lógtak a levegőben. És égetően sütött a nap. A platánok zörögve hullatták levelüket. Szomorú. nagyon szomorú ősz volt Ügy sírtam magamban, mint kölyökkoromban az első verés után. Az igazgató már egy hete odakóborolt Pesten. Néha a helyettese is eltűnt. Mi meg, akik azért bejárunk, lézengünk erre. arra, Pár nap alatt időérzékem is elvesztettem. Nem tudtam, hányadika van. S azt sem, hogy kedd-e vagy éppen péntek. Mindennap bemegyek. Ülök az udvaron. A tanári teremtől undorodom. S az iskolában lézengő gyerekcsapat is apadt erősen. Nem szól hozzám senki. Mintha nem is lennék. Engem nem tart számon se szerető, se társadalom, se baráti közösség Csak anyám meg apám, Korábbi életemben, ha nagy szomorúságok préseltek hosszabb Időkön át, kívántam a mámort. Az eltompított, megbetegített. Fájt tőle a gyomrom, és azt jobban tűrtem, mint a szívfájdalmat. Ha a szívem fájt, kell az én bátorságom? Másnap Sebi bácsi szólt, hogy kerestek a rendőrségtől. Azt üzenik, hívjam vissza őket. Visszahívtam. A tanáriból. Mindenkit nagyon érdekelt, mit beszélek. Mit beszélhettem volna? A hadnagy közölte, hogy elmaradnak a létem alatt sem tudtam. Reggel Sebi bácsi költött fel. — Tízkor fontos értekezlet. — Miről van szó? — Nem tudom. Tízkor ott voltam. Egy szikra szeszt nem lovaglások. Nem magyarázza miért, oka van vettem a számba. Az értekezleten tudtam meg rá. Majd szólnak, ha folytathatjuk. A kartársak én, a világtól elrugaszkodott kóbor, hogy okmindent hallottak. És éreztem, hogy most nagyon félnek tőlem, mert nekem csak annyi tóber huszonhetedike van. „Pesten szabadságharc", „az óvó megbukott", hősi harcok árán szavam volt a telefonba, hogy igen. tudomásul születik újjá az ország", és épp ezért „mielőtt vettem, rendben van. Én ezeket a szavakat komolyabb és részletesebb intézkedéseket venbármire mondhattam volna, tanártársaim hite nénk sorra, távolítsuk el magas erkölcsi testüszerint. De nem bántam, mit hisznek. Délután létünkből a besúgó, véres kezű ávóst". újra pálinkával vigasztaltam magam. Dódi nem szólt hozzám nyilvánosan. De este a háziaszszony szerint keresett. Délután kint ültem a — Ügy van! — dörrent egyszerre a terem. — Kovács távozzék! — Miről van szó? — akartam volna kérdezni. gáton. Szerettem ezt a tájat, nyárfákkal, akác- de hang nem jött ki a számon. Ma már nem sorokkal, gyümölcsösökbe átsikló kertecskékkel. bánom, hogy nem kezdtem el szánalmas féreg Kinn ültem, ittam. Zsibbasztottam magam, módjára nyögdicsélnl. Mert nekem az jut vigasztalásul, ami egy utol- szik, hogy gúnyból. hogv maguk sem higyűlöletből kovácsolták só jobbágynak jutott, ha már nem volt mivel rám ezt a nevet. Ez csak ok, akár Szegeden az elfojtani a gondot. És tűntek a napok. Hogy 1728-as boszorkánypörökben. Hiszen a vádlók hány nem tudom Minden reggel bementem, sem hihették saját vádjaikat, „Eladták a törökkokadoztam ugy del körül. Odabenn a tanariban felolvasások, felhördülések, röhejek kőnek a föld zsírját, kiszárították a Tisza virusa. Kucsera! Nem szeretem Kucserát! Hisz- Ez csak ok. De mifelénk azt mondják, tériás hahota az udvari ablakban. Föl sem amelyik kutyának egyszer veszett hírét keltik, néztem. Tudtam, ki a hang gazdája. Margit annak el kell veszni. Az „úgy van" után bántó Odaírni d&-£n CSfd' * ^ ^ ^ ^ 3 bennem vagy félliter pálinka. És nem tudtam számba kiabalyajmrget. a pesti eseményekről, nem tudtam, hányadika van. Ahhoz, hogy az ember a naptárt, az órát nézze, rendben kell lennie az életének. Mért rombítanak. néztem volna ér. az órát és a naptárt? És más- Pucoljon! nap semmi. Az iskola zárva volt. Még az öreg (Folytatjuk) — Nem érti? Távozzék. Vannak, akik türelmetlenebbek. Rám go-