Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-04 / 152. szám

yiLÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! MAG Y A R SZ O C FA LISTA MUNKÁSPART LAPj 59. évfolyam, 152. szám 1969. JÜLIUS 4., PÉNTEK Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Az országgyűlés jóváhagyta a tavalyi költségvetés végrehajtását Magyar párt­ás kormányküldöttség utazik Bulgáriába A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kormányának meghívására július 8-án Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­Fehér La/os beszéde Kádár János és Veres Péter külföldi sajtótudósítóval bészélget az ülés szünetében a gazdasági reformról, az életszínvonal alakulásáról A Minisztertanács elnökhe­lyettese bevezetőjében hang­súlyozta: — A reform beve­zetése óta eltelt másfél év tényei gazdaságpolitikai tak­tikánk helyességét tanúsítják, gazdaságpolitikai céljaink valóraváltásában mind a múlt esztendőben, mind az idei év első felében számot­tevő eredményeket értünk el. Ezek tükrében bátran mondhatjuk — mert ez fe­lel meg az igazságnak —, a reform életképes. Fehér Lajos a továbbiak­ban utalt arra, hogy: — Mai és egyben hosszú távú feladataink közül az egyik legfőbb gazdasági struktúra kedvező kialakítása. ezen­belül a gyártmánystruktúra módosítása, kedvezőbbé té­tele. Majd hangoztatta, hogy minden elért sikerünk elle­nére: — A gazdasági haté­konyság növelésében még csak nagyon kezdeti eredmé­nyek mutatkoznak. Ennél sokkal többre van szükség. Javítani kell a termelé­kenységet. ugyanakkor biz­tosítani kell a reform kere­tei között továbbra is a tel­jes munkaerő-foglalkozta­tottságot. Ezzel kapcsolatban a Minisztertanács elnökhe­lyettese leszögezte: — Nem bizonyult valónak azok félelme, akik munka­nélküliségtől tartottak. Vi­szont határozottan meg kell mondanunk: nem lehetünk hívei a munkaerő-létszám­mal való túlbiztosításnak sem. Vállalataink jelentős részében számottevő munka­erő-feleslegek vannak. Meg kell találnunk a módját an­nak, hogy a munkaerő-feles­legek felszínre kerüljenek, s megkezdjék azok vállalaton belüli, vagy vállalatok kö­zötti tervszerű átcsoporto­sítását, elsősorban a szolgál­tató ágazatokba, oda, ahol égető munkaerőhiány van. Tervszerű munkaerő-átcso­portosításra eddig csak a szénbányászatban került sor. Ez a kormányhatározatnak megfelelően és az érintett bányászok számára is elfo­gadható módon ment végbe. Ez egyben egy példa arra, hogy a struktúraváltozással, az elavult termékek gyártá­sának fokozatos leállításával együttjáró vagy más feles­leges munkaerő átcsoporto­sítását a szocialista állam a dolgozók érdekét is minden­képpen szem előtt tartva — képes megoldani. Ezután az ágazati irányí­tás különböző időszerű prob­lémáiról szólt Fehér Lajos, majd a vállalati szervezet korszerűsítésének szükséges­ségét elemezte. Ezután pedig a keresetek, az árak. a fo­gyasztás alakulásáról be­szélt. Hangsúlyozta: politikai szempontból nagy fontossá­gú. hogy e téren milyen ten­dencia érvényesült most, po­zitív, vagy negatív. Ezzel kapcsolatban társadalmunk jelentős részében ellentétes véleményeket hallhatunk. Sokan pozotívan értékelik a helyzetet, de nem egyszer tamáskodó vélemények is elhangzanak. Munkás-alkalmazotti ré­tegekben az utóbbi hónapok­ban gyakran hallani olyan — elégedetlenséget is tük­röző — megállapításokat, hogy „az 'életszínvonal stag­nál", a munkások életszín­vonala elmarad a szocialista fejlődés ütemétől", nem ér­zékelhető az életszínvonal hivatalosan kimutatott emel­kedése", a bérek emelkedé­se nem tart lépést az árak­kal" stb. Az életszínvonalról ­Mi az igazság az életszín­vonal alakulásában? Mindenekelőtt tény. hogy a lakosság összfogyasztása, az egy főre jutó átlagos fo­gyasztás, a dolgozó rétegek zömének jövedelmi és fo­gyasztási színvonala — vál­tozatlan áron számolva is — emelkedik. Az is igaz, hogy a lakosság egy része, a nagyobb családúak. a kiske­resetűek és a nyugdíjasok rétegei érzékenyebben rea­gálnak az ármozgásokra, kü­lönösen ha azok — a fo­gyasztási cikkek egy részé­nél, méghozzá az olcsóbb cikkek egy részénél — fel­felé történnek. Ugyanakkor kétségetlen, hogy a lakosság egésze ma jobban él, mint ahogyan a harmadik ötéves terv elkészítésekor tervez­tük. A lakosság egy főre ju­tó reáljövedelme az öt évre tervezett 14—16 százalékkal szemben a tervidőszak eddig eltelt három esztendeiében mintegv 19—20 százalékkal nőtt. Ezenbelül az elmúlt esztendőben — annak elle­nére. hogy a termelékeny­ség nem alakult megfelelő­en, s emiatt a felhalmozás növekedése is stagnált — a (Folytatás a 2. oldalon-) Élénk vita, sok felszólalás — Napirenden a vízgaz­dálkodás helyzete — Az ülésszak folytatja munkáját Tegnap, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel az országgyűlés foly­tatta az 1968. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló törvényjavaslat vi­táját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás­Paraszt Kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titká­rai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után az ülés első felszólalója Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese volt. Ezután a napirenden szereplő té­mával kapcsolatban élénk vita ala­kult ki. Véleményt mondott Szerecz László, a Somogy megyei l-es számú választókerület képviselője, Szabó István Hajdú-Bihar megyei, Varga Illés Szolnok megyei, dr. Molnár Bé­la budapesti képviselő. Dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese felszólalásá­ban egyebek között rámutatott, nem igazolódtak azok az aggályok, azok a vélemények, amelyek a gazdaságirá­nyítás reformjától, az anyagi érde­keltség erősödésétől féltették a kultú­rát. Orbán László után Gácsi Miklós miskolci, Schwartz József Veszprém megyei országgyűlési képviselő be­szélt. A tavalyi költségvetés végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslat vitája ez­zel lezárult. Vályi Péter pénzügyminiszter ez­után összefoglalta az 1968. évi zár­számadás vitájában elhangzottakat. Egyebek között megállapította: a tör­vényjavaslathoz és annak indokolásá­hoz se hangzott el módosító indít­vány a képviselők részéről. Hozzá­tette, hogy a felszólalók egyetértettek az elmúlt évi gazdálkodás értékelésé­vel, a reformmal összefüggően tör­tént változásokkal. A továbbiakban szavazás követke­zett, amelynek eredményeként az or­szággyűlés a Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban és részleteiben, eredeti szövegében, egyhangúan elfogadta. Az ebédszünet után az országgyű­lés rátért a második napirendi pont­ra, az Országos Vízügyi Hivatal elnö­kének a vízgazdálkodás helyzetéről szóló beszámolójára. Dr. Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hi-. vatal elnöke a vízgazdálkodás helyze­tét ismertette. A napirendi pont vitájában első­ként Böhm József Somogy megyei képviselő szólalt fel. A továbbiakban véleményt mondott dr. Radnóti Ist­ván Veszprém megyei, Reszegi Fe­renc Hajdú megyei, dr. Mészöly Gyu­la Bács megyei képviselő. A szünet után az elnöklő Beresz­tóczy Miklós elsőként Rádóci Antal Vas megyei országgyűlési képviselő­nek adott szót. A vitában felszólalt ezután Nagy József Békés megyei, dr. Baskay-Tóth Bertalan Pest me­gyei, Szekeres László Szolnok megyei és Pályi Sándorné Veszprém megyei országgyűlési képviselő. Ezzei a csütörtöki ülés befejeződött. Az országgyűlés ma, pénteken dél­előtt 10 órától tovább folytatja mun­káját. (Dr. Dégen Imre felszólalását la­punk 2. oldalán ismertetjük^ káspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos baráti látogatásra utazik a Bolgár Népköztár­saságba a Magyar Népköztársaság párt- és kormány­küldöttsége. (MTI) Parlamenti képek Az ülés szünetében (balról jobbra): Péter János, Biszku Béla, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán Az Ülésteremben a Csongrád megyei képviselők. Az első sorban Győri Imre, mögötte a szegedi és megyei képviselők %

Next

/
Thumbnails
Contents