Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-31 / 175. szám

Egyetemisták, főiskolások nyári gyakorlata Hetvenheten külföldön végzik munkájukat Az egyetemisták, főiskola- vítsék. A történelem és masok nyári szünetük több mint gyar szakosok pedig kötelekét hónapjából rendszerint 2Ően lfiirt tanulmányi ki_ bizonyos idot elmeleti kep- , zésükhöz kapcsolódó gya- rándulás kereteben látogatkorlati munkával töltenek tak el hazánk történelmi neA József Attila Tudomány- vezetességű városaiba, Siklós egyetem 285 tanárszakai és Kőszeg várába. Ír nií hallgatója a harmadik év befejeztével kéthetes kötelező nyári gyakorlaton vesz részt. Néhányan a Balaton melletti SZOT- és MÁVüdülőkben segítenek a gyerekek programjának szervezésében. felügyeletében — ami leendő hivatásuk gyakorlásához is hasznos, ugyanakkor kellemes szóraozás számukra. Többen négy hetet vállaltak, sőt 24 negyedéves hallgató — akiknek különben nem kötelező a nyári gyakorlat — is csatlakozik hozzájuk. Természetesen nemcsak balatoni üdültetésben tevékenykednek a fiatalok. Az ország területén mindenfelé, úttörőés KISZ-táborokban. napközi otthonokban találkozhatunk velük. Az orvostanhallgatók — másod- és ötödévesek kivételével — valamennyien egy hónapig dolgoznak az ország különböző kórházaiban, klinikáin. 77-en külföldön: az NDK-ban, Lengyelországban, Bulgáriában és Szeged testvérvárosában, Odesszában végzik munkájukat. A nyelvszakosok kivételével c főiskolások is munkával töltik vakációjuk egy részét. A földrajzosok még májusban terepgyakorlaton íártak Szeged, Pécs környékén, illetve Csehszlovákiában és a Szovjetunióban. A kémikusok júliusban vettek részt szakmai üzemi munkában. hogy évközben elsajátított elméleti tudásukat gyakorlati ismeretekkel bőN. K. látogatása I ftM ÓS 3 Kádár Jánosnál Khaled Bagdas, a Szíriai Kommunista Párt főtitkára, aki szabadságát tölti hazánkban látogatást tett Kádár Jánosnál, az MSZMP Központi Bizottsága első titkáránál. A látogatás során eszmecserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a két párt kapcsolatait érintő kérdésekről. Ha k&tsiazS, miért nincs 7 lencedik, akkor a pályaudvaron tolonghat külön a helyjegyért. vagy kénytelen eleve ott vásárolni a vonatjebelátása szerint Igazán kényelmes megoldás, hogy a vasúti jegyet a város közepén, az IBUSZirodában megvásárolhatja előre az ember, nem kell az gyet; ki-ki állomáson sorbaállni érte, s dönthet. netán azért izgulni, lema- De meiyik hivatalnak volt : rad-e vagy nem a vonatrol. ilyen ésszerűtlen ötlete az I Igenám. de ha helyjegyet is iBUSZ-nak vagy a MAV! ker az utas — mar pedig a nak? Mint a iBUSZ-irodában Szeged Expresszre, ha kéri, ha nem, enélkül fel se szállhat — nos, akkor már baj van. Az IBUSZ pénztáránál ugyanis csak „keveseknek adatik meg" a helyjegy. Pontosan: 48 utasnak. Ha nem tévedünk, fél szemegtudtuk, ez a helyzet máris rózsásnak mondható, mert a közelmúltban még mindössze 36 helyjegyet adhatott ki az iroda a vonatjegyükről előre gondoskodó utasoknak. Most tehát mégiscsak kevesebb utas áll elő a mélykocsiba fér el ennyi javaslattal, hogy ugyan tele utas. Még a nem túl hosszú szerelvénynek számító Szeged Expressz helyeinek is talán tíz százaléka. Ha nem siet a kedves vásárló, ott van a segítséggel, a kényelmes jegyváltással, ahol a part szakad. Mert jegyet ugyan kaphat a Klauzál téren, de ha már negyvenkiA Tíszcavt ffo!cs»2C33«3ot& fonáljanak ki a pályaudvarra, melyik kocsiban biztosíthat még az iroda ülőhelyet az utasnak a hat forintjáért? Ha hiszik, ha nem: hiába is telefonálnának. A MÁV enynyit engedélyezett, és szó szerint: nem enged a negyvennyolcból. Bizonyára meg tudják indokolni. de megmagyarázni nem lehet. Mert ha az IBUSZ-iroda — jutalék ellenében — árusítja a jegyeket korlátlan mennyiségben, miért nem adhat ki iöbb helyjegyet is? Bizonyára általunk nem ismert üzleti háttere van a dolognak, de engedtessék meg nekünk, hogy ezt ne is firtassuk. Ez ugyanis nem érdekli azt az utast, aki ennek az intézkedésnek a szenvedő alanya, s úgy véljük, joggal fogja fel A Tiszán fokozódott az a Duna magyar szakaszán apadás, s így szombattól egyelőre csak Rajka közeiészerdáig négyről tizenkettőre ben keletkezett gázló, Medve emelkedett a gázlók száma, és Vaspuszta térségében viEzek a Sajó torkolata és szont az apadás következté- úgy a kérdést, hogy a közleTiszafüred között akadályoz- ben a7 előírt 150 helyett csak i kedes biztosítása szolgáltatás .„„ , , .. ,, I és nem valószínű, hogy = 120, illetve szaz meter szeles 1 útvonal áll a hajók rendelkezésére. zák a hajózást. Tiszabábolnánál keletkezett legsekélyebb gázló, amelynél mindössze egy méter mély a víz. MÁV-nak az legyen az érdeke, hogy minél kevesebb utasa legyen. Hiszen ha a helyjegy — akárcsak néhány szerelvényen is — kötelező, akkor annak biztosítása is kötelező — nem? A Szegedről Pestre utazóknak másik nagy gondja részben megoldódik, történetesen a pesti villamos- és buszjegy megvásárlása. Mióta megvalósult Pesten a kalauz nélküli közlekedés, ugyancsak bajban vannak azok a vidékiek, akik a késő esti vonattal érkeznek a Nyugati pályaudvarra, ahol pesti buszjegyet, villamosjegyet nem kaphatnak, de már a trafikok is bezártak akkorra. Megkötötték az árusítási szerződést az IBUSZ-irodákkal. s a napokban Szegedre is megérkeznek a pesti jegyek. s akkor a Klauzál téri IBUSZ-ii-odában vásárolhatunk belőle. P. Sz. M. E

l zető — időjárás, meg család, meg egészség. Rögtön: „Ráfizetünk mi erre a mechanizmusra." Aztán mintha észbe kapott volna, enyhe kis gúnnyal: „Hát persze, a zsufnalisztáknak tetszik, azoknak minden szuperjó..." így vagyunk. Tudunk már csudálatosan precíz műszereket csinálni, amelyek kimutatják a föld mélyén nyugvó olajat, lakásunkban teszik láthatóvá a világeseményeket, eligazítják útjukon a rakétákat. Olyan műszerrel azonban még nem rendelkezünk, amely csalhatatlanul felmérné az úgynevezett közvéleményt. A politika építhet ugyan a különféle statisztikákra, kimutatásokra, információgyűjtésekre. ezek azonban mégiscsak altalános képet festenek arról, mi megy végbe az emberek gondolat- és érzésvilágában. Bizony, olykor a legnagyobb jószándéknak. a legérthetőbb igazságnak is vannak ellenzői, aszerint, hogy kinek milyen az anyagi helyzete, világnézete, vérmérséklete. Emberek vagyunk. a legbonyolultabb mechanizmusnál is kiismerhetetlenebb „titkok" hordozói. Jó másfél-két évvel ezelőtt az én emberem is bizakodva helyeselt. Amikor legkülönfélébb vitafórumokon gyűjtögette össze a párt. hogy ki miképpen áll hozzá a gazdaságirányítás új rendszeréhez, neki is tetszett a dolog. A kommunisták kendőzés nélkül beszéltek az országos gondokról, a továbblépés terveiről, feltártak minden buktatót, komplikációt. amit akkor, az indulás előestéjén látni lehetett. Óvtak mindenkit attól a tévhittől, hogy 1968. január 1-től minden bajunk elillan, mint a kámfor, sőt. hangsúlyozták, hogy legalább 10—15 esztendőre lesz szükség az új mechanizmus kiteljesedéséhez Megmondták mindenkinek. hogy nem lesz lakodalmas menet a következő másfél évtized sem, de valamennyi intézkedést eszköznek tekintünk a fő cél. a munkából élők gyorsabb boldogulásáért. Most mégis azt hallom, hogy ráfizetünk mi erre a mechanizmusra. Pedig a párt nyugodtan hivatkozhatott, építhetett a milliónyi szálon beérkező jóváhagyásra, amely minden túlzás nélkül széles közvéleménynek számított. Jóllehet nem mindenki gondolt akkor sem szocialista társadalmunk sorsára, talán sokakat csupán egyéni egzisztenciájuk foglalkoztatott elsősorban. annyi azonban biztosra vehető: az emberek munkájuk természetes gyümölcseként képzelték el a színvonalasabb megélhetést. Olyan általános erkölcsi felfogásra alapoztuk tehát a reformot, hogy csak a haszontalanok morogtak, ágálni azonban ők sem nagyon mertek ellene. De a türelmetlenség itt-ott máris jelentkezik. Ez lehet egészséges, jó irányba ható jelenség is, ha nem a bizalmatlanságot táplálja. A közérdeklődés ugyanis nem lanyhult, inkább felélénkült a reform iránt. Ennek értékét az sem devalválja. hogy — amint várható is volt — a vendéglői árak gyakori emelkedése, a piacon olykor tapasztalható drágulás. vagy a silány választék bizony vaskos odamondogatásra készteti a váközvélemény sárolni szándékozót. Kívánhatjuk-e. hogy a vékonypénzű nyugdíjas tapsoljon, amikor ma többet kérnek tőle ugyanazért a főznivalóért, mint tegnap? Ugyan miért lelkesedjék az a szülő, aki kamasz fiára nem kap megfelelő öltönyt az egész városban? Nyilván nem válogatja meg szavait a kishivatalnok sem. aki hosszas kuporgatás révén vesz magának egy pár cipőt, de az néhány nap múlva lemegy a lábáról. Mindez magától értetődő és nem is egészen haszontalan. Az egyre jobban kifejlődő kritikai érzék — ha nem is azonnal — előbb-utóbb a hibák fogyatkozásában érezteti jótékony hatasát. Ne fogjuk be pörös szánkat, ha a magunk portáján kell rendet teremteni, mert a hallgatást esetleg beleegyezésnek, vagy netán tehetetlenségnek fogják majd fel a minden áron nyereségre hajtó gazdasági vezetők. Jó az, ha fejben tartjuk állandóan, hogy a mi boldogulásunk a végső cél. ezért kell történnie mindennek Magyarországon. De a kételkedéssel vegyes türelmetlenséget, s főleg a gúnyolódást indokolatlannak érzem. Mert a bajok, a nehézségek mégiscsak belőlünk erednek, mégis• csak az emberek hibáiból szökdösnek szárba. Legutóbb a Csongrád megyei pártbizottság tájékoztatóját hallgattam: a várható idei nyereség több üzemben spekulációból jön össze; hatékony intézkedések szükségesek a termelékenység javítása végett; sok helyen igen laza a munkafegyelem; a fluktuáció károsan hat az egész reformra; nem mindenütt használták fel a lehetséges bérfejlesztési öszszeget; a megyei építőipar 50 millió forintos munkával lemaradt; nem mindenütt alapozták meg jól az átállási a 44 órás munkahétre. Igaz. mindezeknek okai nem egyformán leledznek társadalmunk tagjaiban. A lelkiismeretes munkás, a rátermett vezető nyilván nem felelős azért a kárért, amelyet hanyag, vagy kétbalkezes társai okoznak. Ilyenkor mégsem árt szétnézni magunk körül. hogy együttes erővel dugaszoljuk e' a hibák forrásait. Mert a reformot is nu csináljuk, tőlünk függ. hogv fikcióvá silányul-e, vagy valóban előre lendíti-e szocializmusunkat. A kétségtelen visszásságok miatti káromkodás és gúnyolódás önmagában alig-alig nyom a latban, ha az egyes ember a saját munkáját kritikátlanul ítéli meg. i endben van. haragudjunk a bajokra. de mindig gondoljunk arratermelés nélkül az isten se segít rajtunk. Csak azt oszthatjuk el, amit megtermelünk, csak akkor szorulnak lejjebb az árak, ha olcsóbban, sokat és az igények szerint termelünk. Ez nem banalitás, hanem terveink és céljaink kétszerkettője. A reform jó. bízhatunk benne — vallják nagyon sokan az országban. És ha továbbra is értjük, miről van szó és türelmetlenségünk felelősséggel párosul, hasznunkra is válik. Cs'náljunk ebből is közvéleményt. F. NAGY ISTVÁN R Az eltűnt kamilla nyomában Fantasztikusnak minősí- tár Vállalat gyógyszergazdáitette levelében azt az ese- kodási osztályának vezetőjétet K. J.-né olvasónk, ami- hez jutottunk. A vállalat az kor a gyógyszertárban re- első negyedévben a megrenceptet kértek tőle a kamil- delt 1500 kiló kamilla helához. Azon ütközött meg, lyett 300-at kapott. A máhogy ismerősei szerint sodik negyedévben sokszor ugyanebben az időben a semmit sem: áprilisban pél- tehát, hogy a gyógyszertágyógynövény-szaküzletben dául az 500 kilóból egyetlen rak a kapott egy vagy fél minden mennyiségben le- egy sem érkezett meg, má- kiló kamillát elsősorban a hetett kamillát kapni, jusban a 600-ból mindössze recepttel érkezőknek juttatJoggal kérdheti tehát, 240, júniusban 800-ból ismét ták. Így még az az 560 kihogy hova tűnt el ez a egy gramm sem, júliusban logramm is kevésnek mutattöbbek között kisbaba- pedig a megrendelt meny- kőzik, amelynek elküldését a neveléshez nélkülözhetet- nyiségnek mindössze egyti- Herbária nem regiben jezede: 80 kiló. Nem csoda lezte. len teanövény szertárakból? a gyogyAz eltűnt kamilla nyomában Dósa Ignáchoz, a Csongrád megyei GyógyszerFürdőé emlék Gyár „árverése" Liebmanit Béla felvéieie SZEGEDI HALASZOK A salgótarjáni gépgyárat 1967-ben kezdték építeni, s eddig összesen 30 millió forintot költöttek rá. Az utóbbi időben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az olaj és a földgáz gyors térhódítása, illetve a szénbányászat, bizonyos mérvű visszafejlődése miatt nincs szükség ilyen nagykapacitású banyagépgyártó üzemre. Ezért ez év áprilisában — a szocialista népgazdaság történetében először — a Magyar Beruházási Bank pályázatot hirdetett a beruházás átvételére. A pályázat nyertese — a Vegyiműveket Szerelő Vállalat — vegyipari gép- és acélszerkezeti gyárat alakít ki az üzemből. Az ország első „árverésen" nyert beruházásának teljes befejezésével 1200 dolgozó évente mintegy 320 millió forint értékű külföldön is keresett terméket készít majd. Van aki Szeged címerével díszített poharat visz magával emlékül a nyári hetekből, van aki kendőt, van aki címkét. Lengyel Imre kecskeméti olvasónk egy csontrepedést kapott emlékül. Azért ír nekünk, mert veszélyesnek találja a partfürdői medencék környékét, ahol őt ez a kellemetlen baleset érte. Ügy látszik, Lengyel Imrének balszerencséje volt — legalábbis Bárdos Miklósnak, a szegedi fürdők igazgatójának magyarázata szerint. Olvasónk jól tette volna, ha a követ. a balesetét bejelenti azonnal a partfürdőn, így utólag valóban nehéz eldönteni, hogy kinek a hibájából történt. Különösen a szabadtéri alatt nagyon zsúfolt a szegedi strand, de ilyen komoly balesetről nem tud a vállalat jegyzőkönyve. Az valóban megtörténhet, hogy a kőburkolat, amelyet minden szezonra érdessé kalacáltatnak. itt-ott lecsiszolódik, de ugyanilyen veszélyt jelent az is, hogy a strandolok nagy része napolajat használ, ami szintén síkossá teheti itt-ott CSÜTÖRTÖK, 1969. JÜLIUS 31. DÉLMAGYARORSZAG 3