Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

SZEGEDI 81 ÜNNEPI HETEK Varga Mátyás monumentális díszletei és Mikó András hatalmas tömegeket mozgató rendezése határozza meg elsősorban a szabadtéri Carmen-előadás látványos színpadképét. A Bizet-opera bemutatója — a világhírű karmester, Robertu Benzi vezényletével — augusztus elsején, pénteken este lesz a Dóm előtti színpadon. Képünkön: egy pillanat az opera tegnap esti első főpróbájáról íWiítl Somogyi Károlyné felvétele Don Jose: Jean Bonhomme Amikor a Tisza szálló portáján érdeklődtem utána, megnyugodtattak, nagydarab ember, biztosan felismerem A találkozás valóban könynyen ment, pontban délután ötkor beállított az előcsarnokba, mackó termetével lehorgonyzott és körülnézett. Bonhomme — nyújtotta kezét, s abban a pillanatban inkább óceánjáró tengerésznek, vagy edzőtáborba készülő súlylökőnek tetszett. Lezser öltözete, fesztelen modora mit sem emlékeztetett rivaldafényben sütkérező sztárok allűrjeire, még nevének mormolása is biztatást ígért. Bonhomme — magyarul valami ilyesmit tesz: jóember. Kanadai származású, s hét esztendeje még eszébe sem jutott énekelni, paragrafusokat böngészett, jogot tanult az ottawai egyetemen. 1962-ben került kapcsolatba a nemzetközileg is számontartott kanadai énekessel, Raoul Tobin-nel, akit egyébként Roberto Benzi is jól ismer, s aki már visszavonult az aktív szerepléstől, jelenleg a auibeck-1 konzervatórium ieazgatóia. Tőle kapta az első leckéket, s hihetetlenül gyorsan haladt előre: néhány hónap múltán a torontói Roval konzervatórium hallgatója, s 1964 őszén már a londoni Sadlers Wells Ooera kínált szerződést. Egy esztendőre rá került a Covent Gardenbe, s a világhírű londoni társulatnak azóta vezető tenoristája. A 32 éves fiatalember bemutatkozott már az Egyesült Államok, Hollandia, Franciaország. Svájc színpadain, s áprilisban Budapestre is eljutott: Don Jósét és a Bohémélet Rodolphe-ját énekelte a magyar fővárosban. — Bár rövid időt töltöttem Budapesten, mindössze két próbán vettem részt, ahol a szereplők magyarul énekeltek — mégis jó benyomást keltett a társulat. A Bohéméletet vezénylő Fe, rencsik János egyenesen fantasztikus, a Carmen címszereplője, Komlóssy Erzsébet pedig, ha szólamát franciául tudná, világviszonylatban is kiemelkedő produkcióval rendelkezne. Jean Bonhomme legismertebb szerepei: Faust, Don Jose, Rodolphe. Közülük a korszerű operajátszásnak leginkább megfelelő kedvenc a Don Jose, ami viszont az énekszólamokat illeti, legszívesebben két Verdi-opera, az Álarcosbál és a Szicíliai vec sernye tenorszerepeit szólaltatja meg. Beszélgetésünk során mindig óvatosan elkülönítette azokat, ahol a zene színpadi dramaturgiai funkcióval erősödik fel. — A hagyományos operajátszás meggyőződésem szerint zsákutcába vezet, ha a rendezés nem teremt gyökeresen új feltételeket, lehetőségeket a színpadon. A mai fiatal generáció életszerű alakokat kíván, elfordul a mereven álló hősöktől, a megporosodott operaszínházi szisztémáktól. Az énekesnek színészi feladatokat is teljesíteni kell. A modern operákat már jobbára így komponálják, közülük is emlekezetes marad számomra két főszerep, Brecht—Weill: Mahagonnyjának kanadai bemutatója, valamint D. Milhaud A szegény tengerész című operája. Presszóasztalnál társalogtunk, Bonhomme udvariasan érdeklődött, mennyi ideje van még az esti próbáig. Annyit mindenesetre elmondott, kollegája, Peter Glossoph sok szépet mesélt a városról, a térről, az előadások hangulatáról, s kicsit szorongva várja a bemutatkozást, hiszen teljes operát még nem énekelt szabadtéren. Néhány érdekesség még: Roberto Benzi vei most dolgozik először, olyan világhírességek után, mint Zubin Mehta, Solti György, Colin Davis és Mario Bernardi. Hogy melyik operatársulatot tartja a legjobbnak, Bonhomme kicsit hazabeszél: a londoni Covent Gardent... Nikolényi István Fecskefészket* Hetven fokot mérték vasárnap a Tiszán — mondja a fáma. a hitetlenkedő kérdésére pedig hozzáteszi: 35-öt az egyik, 35-öt a másik parton. Ilyen meleg Időben könnyen felszalad az ember vérnyomása: nagyon meg kellett válogatni leveleinket, hogy ne csupa apró-cseprő bosszúsággal teljen meg ez a rovat. Hiszen lehet, hogy úgy járnánk ezzel is, mint M. I. olvasónk nemrég beérkezett soraival, amelyek a Kárász utcai Sirály neonfelirat feltevésekor elkövetett hibákat panaszolták fel. Egy bizonyos pillanatban sokszor igazuk van levélíróinknak. akik nyomban tollat ragadnak, és sokszor az illetékesek megkerülésével azonnal nekünk címezik reklamációjukat. Akkor lesz baj. ha mi sem alszunk a levélre néhányat, mert gyakran — az említett esetben is — kiderül, hogy mire az beérkezett, a hibát kijavították. A türelem tehát ezen a vérnyomást emelő július végen is hasznos tulajdonság. Ajánljuk mindenkinek. Madárbaráti szenvedéllyel írt levelet lapunknak Berta János (Sándorfalva) aki azt nehezményezi, hogy a Kárász utca átalakításakor nem hagyták meg a fecskefészkeket. Arra hivatkozik, hogy a Klauzál téren hasonló renováláskor kíméletesebben bántak a fecskefarkú madarak otthonaival, csupán befestették azokat. Attól félti a Eelvárost, hogy ezzel elveszíti majd egyik jellegzetességét. Mit tegyünk hozzá soraihoz? Olvassa el a „Mégis mozog a föld" című regény utolsó fejezeteit, ahol a főhős megjövendöli, miként fogja a temetőt is eltapodni a fejlődő város. Társbérlet a múzeumban Már négy éve megszüntettek minden társbérletet a Kárász utca 16. számú házban. Kivéve egyet: az első emelet 2. számú lakásban. Akkor a házbeliek tanácskozásán — ahogy dr. Grassely Károlyné kissé türelmetlenül írja — az Illetékesek azt mondták, hogy nem lehet szó a leválasztásról, mert a lakásból Móra-múzeum lesz. A társbérlők azonban hiába várakoztak a mostani Móraévfordulóig, s elkeseredve kérdezik: csak tíz év múlva, a századik évfordulón lesz-e valami az Ígéretből? Mármár arra gondolnak, hogy csak a társbérlet fennállásának százados jubileumában reménykedhetnek. Rontépálolc Erős embereknek sportnyelven a súlyemelőket hívják. Szegeden azokat nevezik így, akik izomzatukat fanyűvésre, szobordöntögetésre használják. Simon János, a DÉGÁZ lámpagyújtója pedig eredeti módon röntópáloknak mondja azokat a jobb sorsra érdemes emberpalántákat, akik veszélyes Bömbölde Divatba jöttek a rossz szomszédok. Most az Árvíz utcából kaptunk egy levelet, amelyet két család írt alá. Idős, nyugdíjas emberek, betegesek is, mégsem tudnak pihenni, mert az elviselhetőnél ls hangosabban ordít a rádió szomszédjuk házában. Fűzzük hozzá mi Is: valóban emberek életét tudja megrontani a rossz-szomszédi zajongás. De talán levél helyett megpróbálkozhatnának azzal is, hogy lelkére beszélnek a rádiótulajdomosoknak. Mert az is használhat! rnza Expressz-utak Bejárhatják Európát, megcsodálhatják Egyiptomot, s még Japánt is elérhetik, öszszesen 21 országba 80 féle útvonalon juthatnak el a magyar fiatalok az Expressz Ifjúsági és Diákutazési Iroda szervezésében. Erről tájékoztatta az újságírókat kedden Éles Gyula, az Expressz nemzetközi osztályának vezetője. A Hotel Ifjúságban kezdődött, majd egy Balaton-parti kirándulásra indult különbuszon folytatódott, és Balatonföldvárott, a nemzetközi üdülőtelepen ért véget a sajtótájékoztató. Jelenleg 354 külföldi utazási irodával és szervezettel áll kapcsolatban az Expressz. Elsősorban a kispénzű tanulóknak és a más népek földjére, életére kíváncsi munkásfiataloknak tesz szolgálatot, s persze a turisták mindent elintéző házigazdájaként dolgozik. 1968-ban 21 ezer magyar fiatalt bocsátottak külföldi utakra, 33 országból fogadtak vendégeket az Expressznél. Az idén még nagyobb forgalomra számítanak — az első félévben négyszer több ügyfele volt az Expressznek, mint tavaly az év közepéig, összesen 20Ü ezer vendégnapot töltenek külföldön a magyar diákok, fiatal munkások és 300 ezret nálunk a külföldiek. A Magyarországra jövők — az országos turistaforgalom átlag 3—4 vendégnapjával szemben — az Expressz vendégeként legalább egy hétig tartó programot töltenek el. Kitűnő szálláshelyek várják a vendégeket. (MTI) játékot űznek az építkezések körül. Vannak, akik a veszélyre figyelmeztető lámpákat szétzúzzák, kidöntik a fakorlátokat és a kifeszített láncokat. A kár, amit okoznak, nemcsak forintban ezres számrendű, de ezernyi gondot ls okoz a karbantartóknak. Sepsi-e a Sepsi? Már régen elültek a sz«í gedi utcanevekről szóló cikkek körül a viták, de most ismét kaptunk egy levelet, amely a Sepsi név írásával foglalkozik. Olvasónk szerint mikor az egyetem 1921ben Szegedre jött, akkor nevezték el ezt az utcát az onnan bevándorolt székelyek. Jól írták tehát a Sepsi utca nevét, hiszen ezt számos erdélyi városnév igazolja. Háromszék egyik széke Sepsiszék. székhelye Sepsiszentgyörgy, van Sepsibesenyő. Sepsi bodok. Sepsibükszád, Sepsiköröspatak, Sepsimagyaros, Sepsiszentkirály, Szeged szobrai Török sírkövek a vár udvarán Az alföldi vidékeken érthetően kevés kővárat építettek, hiszen a korabeli szállítóeszközök nem voltak alkalmasak kőszállításra a felvidéktől távolabbi helyekre. Ezért általában az Alföldön síkföldi téglavárak oltalmazták az országot. Szeged azon kevés városok egyike, ahol erős téglavár állt. Sajnos kevesen veszik észre a Tisza-parti sétány fái közt meghúzódott több mint hétszáz éves vár maradvánayit. Ezt a romos erdődítményt közel tíz éve restaurálták. A í '.újítással egyidőben építették a kőtárat, ahol a korábban, 1882-ben a vár bontása során egy Kovács István nevű, régészettel is foglalkozó „maszek" építőmester által feltárt és megvásárolt faragott köveket helyeztek el, amelyeket addig a múzeum alagsorában tároltak. A korábbi, egészen a mai Széchenyi térig húzódó hatalmas várból csupán a Mária Terézia kapu maradt meg, a többi részt a szegedi nagyvíz után lebontották. Ma Deák Bárdos Menyhért őrködik az értékes kőleletek felett. Évtizedek óta foglalkozik várépítés történetével, és faggatja a köveket — ahogy mondja: a kövek szerelmese. Legutóbb a török hódoltság idejéből származó török temetők kőoszlopait válogatta össze. A török temetők rendezetlenségére jellemzően „ültette" el a váron kívül a mohamedán vallás szimbólumával, a turbánnal ékesített sírköveket, amelyek néhány nap óta a lapidárium kertjének újabb díszeiként várják a látogatókat. A. S. Eötvös József (1813—1871) (10.) Íróként, költőként, reformpolitikusként, államférfiként tiszteljük Eötvös Józsefet, akinek szegedi szobra — Izsó Miklós romantikus ihletésű fehér márvány munkája — a panteonban áll. A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben című regények alkotója különösen az általános és kötelező népoktatás megteremtésével tett sokat a magyar néptömegek kiműveléséért. SZERDA, 1969. JÜLIUS 30.