Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-29 / 173. szám

1 Kitekintés a magyar iparfejlődésre n magyar gyógyszer­ipar fellegvára Szobrok a tihanyi kertben tovább kell élni, az eltá- hogy igenis, van híd a de­vozott nélkül. Nem bibliai mokratikus humanizmus és történet ez mór, földönjáró a modern művészet irracio­A magyar gyógyszeripar faguanidin jelzik a korsze születésenek kezdetére esik rűsítés útját, a Chinoin Gyógyszergyár megalakítása. A gyár 1910­ben. Angyalföldön létesült UyOgySZCf­szűkös keretek között, akkor a neve „Alka" volt, 1912- úidonSÓPOk ben alakult át részvénytár- U/UU"1 UgUiV sasággá, ekkor települt át sult. Ezen idő alatt lényegi­leg a gyógyszeripar vállala­tainak többsége be is fejez­te rekonstrukcióját, mivel korábban is kezdhette el azt. A Chinoin 1968-tól kezdve a rekonstrukció második fe­léhez szükséges anyagi esz­közöket már saját erejéből Újpestre és vette fel fantá- atA Chinolp teremtette meg kell hogy fedezze, ez nehe­iin. „ Magyarországon elsőnek az zíti és lassítja is a fejleszté­zianévkén! a „Chinoin" ne- _ •• BV vet is. Az eltelt több mint í S'kTÍ^á ái' „ sl munkát, tekintettel arra, későbbi ónálló debreceni hogy az új gazdasági mecha­BTOGAL-gyár részére eljá- nizmus szabályozói, feltéte­lei között kell a vállalati fél évszázad tanúja volt a hétköznapi történet. Min­denkinek köze van hozzá. Megtanultunk a nonfigu­ratív művészet nyelvén? Vagy az igazi jó alkotások befogadhatók? Ki ne értené a Komarov emlékére mintózott bron­zot? Az elemek szorításá­ból — két bronz féltekéből nális realizmusa között." Aláírás: Sőtér István aka­démikus. A tömör ellenvé­lemény (ugyanazzal a tollal, s az energikus nyíl-vonás minden kétséget. kizáró utalásával): „Marhaság!". Aláírás: Karinthy Ferenc. Egy rádiólnterjúban val­lotta A. Tot: figyelte — kinyúló, talán könyörgő, nagybátyját, a csizmás, ősz talán diadalmas emberi ke­zet? S ha ebben érezzük a művész megrázkódtatását, fehérvárcsurgói parasztem­bert a kiállításon. „Nézelő­dött, mint a sivatagban el; hogyne éreznénk századunk tévedt ember." összes fájdalmát — Ausch­witzot és Hirosimát — vállalat óriást fejlődésének kJ"" amelynek mozgatórugói lel Között Keu -a 1 részben az ország iparíejlő- szakembereket adott at, de arányokat biztosítani . ; , " emellett ma is hatalmas an­.d!?eV!LlaÍdal g tibiotikumtermelést folytat f)t\/f*n<;7prpt; a magyar közegészségügy, a virciutti magyar állatgyógyászat, va- .. , ., számára, novekedes kezdete és Ezt 8 fe'lesztést a penicillin­nel kezdte, később a strep- A vállalat erőteljes fej­tomycin, oxitetracyclin, neo- lődésének első időszaka is munkTvar^igen jelentősnek P^f'";..fumagilUn- nystatin arra a korszakra esik, ami­követték. kor néhány új, korszerű ter­Ebben a gyárban kezdték mékével nemcsak a belföl­meg 1950-ben a tbc -elleni dj> hanem az exportplacő­val, részben a gyógyszer­ipar átlagon felüli dinami ^növekedésével jellemez- = az export A fejlődós folytatása elválaszthatatla­nul összeforrott a kutató és főleg: figyelmeztető szo­borkolosszusokban. Miért a sok kérdés, mi­ért a hitetlenkedés? Mert Azt hittem, hogy hűvös attól tartok, hogy megbá­időben — s ebben elég része múl ják (nem minden A csurgóiaké az áhitatos-" ,, , . szép klasszikus-asszony, a ™ Csurgói madonna. A mű­öfelsége, a Kilowatt (1962) bizonyult a juhok gyógyító sára szolgáló mételykór el­leni szer, a fillcin tartalmú professzor kutatásai nyo­mán nemcsak a hazai állat­tenyésztés alkalmazta nagy betegség" sikeres leküzdésé­nek egyik eszköze, s emel­lett ma is nagy devizater­r h r uZÍ melő exportcikk is. De foly­sikerrel, de kiinduló cikke ... . r . a „Distol" felfedezése és beve- íontos gyógyszer a paraami- kon is megjelent, kiépítette zetése. Ezt a nagyszerű ké- noKallcilsav (PAS) terme- külföldl kapcsolatait és al­szítményt Marék állatorvos- 'és,ét' a™ely a rég ",11a1gyar kalmazkodott a piacszükség­y .Ur.r». 1.W1.HÁ.Á- jeteihez, A vállalat tevé­kenységében mindig is ke­veredtek a gazdasági, piaci és a műszaki fejlesztési tatni lehetne a daganatelle- meggondolások. Így a ma­nes program eredeti ma- gyar gyógyszergyárak kö­rt „rw- «yar készítményének beve- ZÜ1 elsőnek indult olyan main a 20-as években olyan "j**"*^tSS^Írái p™faj?mal? bagy "e.m"ak méretűvé feilóritek hoffv 10 chinoln szabadalmára gyár- növényi extraktumokat, ha­éwéezt követően és telén- tott vérnyomáscsökkentő nem szintétikus eljárások­leTis M öt vlágrésS szinte ereknek, a Hypothiazid- kal készített gyógyászati ter­valamennvi orezáJába eljutó nak' Chlorotiazidnak stb. mékeket kell termelni és ez­valamenny országéba eljut termelégével> vagy a leg. { választékot> a lehe. Chinoin gyar Keszn újabb szakaszt véve figye_ t6ségeket szélesre lehet ter­lembe, a mezőgazdaság szá- jesztenl. Ezt a programot mára nagy jelentőségű Gly- nemcsak megtartotta a Chi­Vilnahírn klltntnk pondlnnal az amőbás dizan- • nőin, de a mai napig hatal­ri/ugil/iu AUlutuix térla gyógyszerének. az mas arányúra fejlesztette ki. Emetinnek első szintétikus A Chinoin ma összeha­A kutatómunka mindig kidolgozásával és több tu- sonlíthatatlanul nagyobb ter­megkapU a vállalat anyagi cat kid0ig0Z0tt és beveze- melést folytat, mint a fel­erejéhez mért legnagyobb tésre váró korszerű új ter- szabadulás előtt, számítások támogatást és mai színvona- mékkel, melyek között nem szerint az 1938-as terme­la nemcsak a magyar gyógy- egy péidául a fájdalomcsil- lésnek és értékesítésnek öt­szeriparban all az első he- ,apitók forradalmát ígérő venszeresét produkálta 1968­Lye"' ,df ,kíí" alla/; ÖS"Z*' szabadalomértékű nagy üz- ban létszáma annak ha­5SS" . f ,. .eJ eU " 'éti és tudományos jelentő- romszorosa, eszközeinek ér­földi vállalatokkal is. ségű felfedezés. téke is többszöröse az utol­A kutatók között olyan A fejIesztés a 60.as éve. só békeévinek. sikeres mérnökök taia na- kjg lényegüeg a minden- Ma a Chinoin a magyar Va "í o I iiii/™- ?« kori szükségletekhez igázod- gyógyszeriparban első he­. Kómg Kezso, akik ma is va történt ami túlzsúfolt- lyen áll a tőkés országok­lett a Chinoin exportkap­csolatalnak, melyek ezt kö­vetően, szinte a Distol nyo­nak a ményei. volt nyár elején az üdülők­nek — többen járnak itt, de a kánikulai látogatáskor is tömegben találtam ma­gam. A mellőzött Balaton sértődötten nyújtózkodik a sznobhajlam híján) az em­berek, mennek, mert most divatos, eseménynek is exk­luzív ez a kiállítás. Kelle­mes a csalódás: az emberek legtöbbje érzi és érti ezt a parton —, de kékes színe különleges látásmódot. Be­átdereng a tihanyi múzeum aprócska ablakain is. Sajátosan invitálják embert a rendezők: a vi­lághírű magyar származá­sú szobrásznak, Amerigo Tótnak, alkotásainak a ki­fogadósa nem kényelmes művelet. Mégis: a vendég­könyv ámulatot, megértést. az és szeretetet sugároz. (Van persze értetlenség* is.) Ér­demes belelapozni a ven­dégkönyvbe. Egy lapon van például Déry Tibor, Illés állítása már a múzeum előtt Endre és Borsos Miklós be­kezdődik. „őfelsége, a Ki­lowatt' monumentális fém­tömege, századunknak ez a jegyzése. „Köszönjük, hogy hazajöttél" — írta három szegedi vendég, Győri Ilona, Karinthv Friaves szegletes bronz mesealakja Győri Jánosné és D. Tóth a, oiiverron* emlékére H9B<n invitálta a íáWatoW * n Elemér ijNekünk Tóth lm- * Olivecronu emlekerc (1969) re marad ön." — szól a másik sor. Egy érdekes po­lémia. irodalomtörténeti személyiségek tollából. tók, dr a Chinoin „nagy öregei", s ... . . , sághoz, korszerűtlenséghez ba irányuló export nagysá társaik igen soKan ezenK - vezetett Ennek az 196l-t61 gát tekintve, a tókés deviza- i hat esztétikai Z21 "gJZSÜT megkezdett rekonstrukció hozamot, a kémiai alap- Golgota. tett kapcsolatok leteznek külső kutatókkai, szakemberekkel, akiknek te kiváló vetett v'éget, amely a gyár anyaggyártó kapacitást és teljes átrendezését, moder- kutatást tekintve, második nizálását a távlati fejlesz- helyen áll a szocialista ex­Isék?ánma^koedike8ean vállátot tési ^kepzelésekkel össze- portban és a belföldi gyógy­Közöttük találhatók Isse­kutz Béla, Gróh Gyula, Bu garszky István, Gerecs Ar jM janicsárok (58.) Pesten hamarább kikérezkedtek a kocsiból, mint ahogy célba értünk volna. Kiszálltak a Körúton, és ahogy visszanéztem elhúzó kocsink ablakából, láttam, kövülten állva bámulnak az összelőtt házakra, és sírnak. A Szalay utcában ember ember hátán. A fo­lyosókon is csoportokban, fürtökben állnak a művelődésügy, a közoktatásügy egykori és mai emberei. Mint jégverés után a pusztán. Mihez taem a bosszúságot. Kicsinyes, bogarászó, időt függésben biztosítja. Az el- szerforgalomban, első helyen telt 8 év alatt a rekonst- a mezőgazdaság felé irányu­rukci^ első fő része, az el- ló szállításokat, az állat­,.,,„. . ,, _.„„„„ képzeléseknek mintegy fele gyógyászati termékeket te­ffi egyetemek! Pfőtkolák alla™ etekből megváló- kintve. tanszékei, szakemberei. En­nek az együttműködésnek, s a kutatómunkának általában oroszlánrésze van abban, hogy a Chinoin-gyár min­dig tudott új, kiváló és korszerű termékekkel je­lentkezni és a versenyben az elsők között maradni. Ezt a termékeknek olyan sorával lehetne bizonyítani, me­lyek közül csak a legjelen­tősebbeket említjük meg. A hazai szintétikus acetyl­szalicilsav-gyártás megte­remtese 1918—19-ben, a higanyos diuretikum, a No­vurit 1927-ben, Sevenal­gyártásának bevezetése 1928­ban, ugyanezen évben az In­sulin-gyártás meghonosítása, a Papaverin-gyártás szinté­tikus eljárásának felfedezé­se és a nagyüzemi gyártás bevezetese 1930—31-ben, a hormonkészítmények egész sorának bevezetése a 30-as evek második felében mint: a Hogival, Akrolutin, Akro­folUn stb. Nagy jelentőségé gyártmányoknak bizonyultak a Bt-vitamin, D2-vitamin, s az ezek gyártására feltalált szabadalomértékű technoló­giák. A Chinoin volt az első magyar gyógyszergyár, amely a szulíonamidok gyó­gyászati forradalmát Ma­gyarországon megértette és berendezkedett gyártásukra. 1937—38-tól a para-amino­benzolszulíamid, később az ultraseptyl, meg később a Balvoseptyl, superseptyl, sul­invitálja a látogatókat, s a termek után a kertben folytathatja a szobornézést a látogató. És a látogatók mennek. A Műcsarnokban évek óta nem volt kiállításnak ekko­ra sikere, most Tihanyban is egymás sarkában járunk. Mi ez a búcsújárás? Van, aki végigjárta a ki­állítást, aztán az első te-> rémnél újból kezdi. A klasszikus szobrok után megint csak az absztrak­toknál tölti a több időt. Nem hiszem, hogy szabad a művésznek esv „titkát" le­hámozni a többi közül, de ha az alkotásokat néző embereket, reagálásukat fi­gyeljük. érezhetjük, hogy a művész képes volt átadni az élménvt az embereknek: gondolkodásra késztet. A gondolkodás öröme is okoz­élményt. Negyvenszer-öt­ven centiméteres bronz domborítás. Jézusnak csak a szöggel átvert lába lát­szik. A három asszonyalak — a leboruló anyával — mint a falusi siratóasszo­nyok. Az ittmaradottak, akiknek nehezebb. Az ő tragédiájuk teljes. Nekik .Amerigo Tot szemléletesen vész köszönete a felidézett gyerekkorért, a baráti hát­bavágósokért, amit a visz­művészete szatérés öröme váltott ki? példázza. P. Szőke Mária Kamara muzsika nak, hogy ő is disszidáljon, mint annyian? Azt éreztem, hogy az első napokban beválnak Jöjjön mihozzánk, professzor úr! — Mit elképzeléseim. Éreztem, hogy lesik szavam, mondhattam volna mást. Nekem nem áll ké­szen semmiféle polgári vigasztalás. Segíteni akartam rajta, de azt nem hittem volna, hogy még ilyen alkalom is megfelelő neki a mene­küléshez. — Hol van az a mihozzánk? Mondtam neki. — Mikor indul vissza? — Estére. — Hol találkozunk? — Ahol akarja, professzor úr. Megegyeztünk. A minisztériumban tartott értekezleten nyel­kezdjenek? Van értelme? Akármerre néz az húzó, fölösleges ügyekkel foglalkozó eligazí­ember, pusztulás és kár. A pusztán a jég uz tást kaptunk. Éreztem, hogy aki beszél. — ma­énekes madarat is kiverte fészkéből. A kicsi- ga sem tudja, mit mondjon, hogy mi lesz. nyeket. És az anya ugyan nem tudja felvinni Hogy mi lesz holnap. Hátha csak holnap, hát­őket a fészek helyére, hát ott csivitel fáradha- ha a MUK, hátha a külföld... De erre az tatlanul a fa tövében gyerekei körül, míg maga emberre is nagyon haragudtam. Jegyzeteket is éhen nem pusztul. nem is készítettem, pedig diktálta, hogy a Egy ablakmélyedésbe húzódva, összefont kar- tankönyvek szövegét miképpen kell kijavíta­ral magába roskadva pillantottam meg egykori ni a változásoknak megfelelően. Miért lénye­professzoromat, aki a kollégiumban velünk la- ges ez? Ez most a legfontosabb? Hiszen min­kott, s aki tüzel gyújtott polgárgyűlöletünk alá. den valamirevaló ianár és tanító tudja, mi Előbb ingadoztam, hogy kiverjem-e gondolatai- azokban a tankönyvekben a badarság. Mért ból azt az embert, aki nagyszerű módszerekkel nem alapvető dolgokkal foglalkozunk. Ideges és tudással vezetett bennünket a tudomány az ember, főleg a pestiek. Hát a professzor is zegzugos ösvényein. Rám nézett. És örült. Látó eljön hozzánk. De mert nem jön el az osz­tam, hogy őszintén. Ember voltam neki. Vidék- tályvezető is legalább egy hétre. Nálunk is ről jött, kialudt, nyugodt arcú. — Pál! — Valószínű, a vezetéknevemre már nem emlékezett. Kérdésemre legyintett, s ha nem polgár a lelke mélyéig, amitől egy éle­ten át szabadulni akart, akkor most keserű káromkodásban tör ki. De csak legyintett. In­dulattal és teljes meggyőződéssel. És pana­szolt. Mintha épp az a miniszteri ember len­hideg van még, süvít a szél. dc a hó alatt — tegnap néztem meg — szépen hegyez az őszi búza. Ha valami nem éri. kenyér lesz belőle. A professzor este velem jött. És az értekez­let után hamarosan megkezdődött a tanítás. A nagy hazafiúi sztrájkokban edzett tanárok ej­tett fejjel jöttek, es szó nélkül sodortatták magukat bele a kevés utasítással induló mun­nék, akinek cl akarja mondani baját, bána- kába. Nem tettem szemrehányást decemberi tát. Hogy 6 meg nem rendült. 24-én megmond- magatartásukért, de nem is nevettem rájuk, ta, a Szabad Nép vezércikkeivel szemben is Majd megtanítom én őket! És ezt magamban megmondta, hogy ez ellenforradalom. De itt nem értik meg. Piszkálják. Inzultálják. To­Is csak titokban hajtogattam. Nagyon meg akartam tanítani őket, hogy milyen nehéz em­vább nem bírja ezt a légkört. Vagy mit akar- bernek lenni. És hogy mások nem is lehetünk. hol tehetnek kedvemre, mert azt sehogy sem tudták helyére rakni, hogy milyen kapcsola­tom lehet nekem a hatalmasokkal? Amúgy őriztem a régi magam, továbbra is jó napot köszöntem a tanáriban, és most fogadták. Ke­délyes voltam. A tanárok nagyon komolyak velem. „Igazgató úr" voltam. És felesleges dol­gokkal nem jöttek hozzám. Különben megtar­tottam magamnak 14 órát én is. A másik fe­let átvette a professzor úr. És okom volt. hogy jókedvem legyen. A lánytól is rendre kaptam a leveleket. Szomorú hangulaluakat ugyan, de biztos voltam benne, hogy hamarosan meg­házasodom. Öt veszem el. És tavaszodott. Bi­zakodó voltam. Most majd mi igazítjuk a vi­lág útjait! Hát mi majd megmutatjuk. A második félév közepén megjött a régi igazgató. Az első pillanatban önbecsülésem szempontjából szükségem volt. hogy vigyázzak a bennem fortyogó haragra. A megyei tanács ajánló levelét adta át. melyben rám paran­csolnak, hogy köteles vagyok a tüskésbaj­szúnak munkát adni. Valamikor én magamtól is gondoltam ilyesmire. Hogyha előkerül az egykori atyaisten, én nem rúgo^ bele. És most dühös vagyok rá. Hogy is mert volna idejön­ni a tanács ajánlása nélkül? Ez rá vall. Ma­gából indult ki. Mert ha ó ülne itt. és én jön­nék hatalmi szó támogatása nélkül magas szí­ne elé. kidobna. Tehát nem változott, Ügy gondolkodik, mint régen. És azt hiszi, hogy mindenki úgy gondolkodik, mint ő. A professzor volt a helyettesem. A régi igaz­gatót hozzá küldtem eligazításra. De ő maradt volna még asztalom előtt állva. Engem nem érdekel sem várható esdeklése, gyónása, meg­bánása. Minden úgy volt. ahogv volt. Majd az Illetékesek számon kérik cselekedeteit. De még azon a napon megkeresett a felesége. Szemtől szembe akkor találkoztam vele elő­ször. Még szép volt. Ápolt, de arcán nemrég jött bajok gyors szekereinek nyoma látszott. Leültettem. (FolytatjukJ

Next

/
Thumbnails
Contents