Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-29 / 173. szám

1 Kitekintés a magyar iparfejlődésre n magyar gyógyszeripar fellegvára Szobrok a tihanyi kertben tovább kell élni, az eltá- hogy igenis, van híd a devozott nélkül. Nem bibliai mokratikus humanizmus és történet ez mór, földönjáró a modern művészet irracioA magyar gyógyszeripar faguanidin jelzik a korsze születésenek kezdetére esik rűsítés útját, a Chinoin Gyógyszergyár megalakítása. A gyár 1910ben. Angyalföldön létesült UyOgySZCfszűkös keretek között, akkor a neve „Alka" volt, 1912- úidonSÓPOk ben alakult át részvénytár- U/UU"1 UgUiV sasággá, ekkor települt át sult. Ezen idő alatt lényegileg a gyógyszeripar vállalatainak többsége be is fejezte rekonstrukcióját, mivel korábban is kezdhette el azt. A Chinoin 1968-tól kezdve a rekonstrukció második feléhez szükséges anyagi eszközöket már saját erejéből Újpestre és vette fel fantá- atA Chinolp teremtette meg kell hogy fedezze, ez neheiin. „ Magyarországon elsőnek az zíti és lassítja is a fejlesztézianévkén! a „Chinoin" ne- _ •• BV vet is. Az eltelt több mint í S'kTÍ^á ái' „ sl munkát, tekintettel arra, későbbi ónálló debreceni hogy az új gazdasági mechaBTOGAL-gyár részére eljá- nizmus szabályozói, feltételei között kell a vállalati fél évszázad tanúja volt a hétköznapi történet. Mindenkinek köze van hozzá. Megtanultunk a nonfiguratív művészet nyelvén? Vagy az igazi jó alkotások befogadhatók? Ki ne értené a Komarov emlékére mintózott bronzot? Az elemek szorításából — két bronz féltekéből nális realizmusa között." Aláírás: Sőtér István akadémikus. A tömör ellenvélemény (ugyanazzal a tollal, s az energikus nyíl-vonás minden kétséget. kizáró utalásával): „Marhaság!". Aláírás: Karinthy Ferenc. Egy rádiólnterjúban vallotta A. Tot: figyelte — kinyúló, talán könyörgő, nagybátyját, a csizmás, ősz talán diadalmas emberi kezet? S ha ebben érezzük a művész megrázkódtatását, fehérvárcsurgói parasztembert a kiállításon. „Nézelődött, mint a sivatagban el; hogyne éreznénk századunk tévedt ember." összes fájdalmát — Auschwitzot és Hirosimát — vállalat óriást fejlődésének kJ"" amelynek mozgatórugói lel Között Keu -a 1 részben az ország iparíejlő- szakembereket adott at, de arányokat biztosítani . ; , " emellett ma is hatalmas an.d!?eV!LlaÍdal g tibiotikumtermelést folytat f)t\/f*n<;7prpt; a magyar közegészségügy, a virciutti magyar állatgyógyászat, va- .. , ., számára, novekedes kezdete és Ezt 8 fe'lesztést a penicillinnel kezdte, később a strep- A vállalat erőteljes fejtomycin, oxitetracyclin, neo- lődésének első időszaka is munkTvar^igen jelentősnek P^f'";..fumagilUn- nystatin arra a korszakra esik, amikövették. kor néhány új, korszerű terEbben a gyárban kezdték mékével nemcsak a belfölmeg 1950-ben a tbc -elleni dj> hanem az exportplacőval, részben a gyógyszeripar átlagon felüli dinami ^növekedésével jellemez- = az export A fejlődós folytatása elválaszthatatlanul összeforrott a kutató és főleg: figyelmeztető szoborkolosszusokban. Miért a sok kérdés, miért a hitetlenkedés? Mert Azt hittem, hogy hűvös attól tartok, hogy megbáidőben — s ebben elég része múl ják (nem minden A csurgóiaké az áhitatos-" ,, , . szép klasszikus-asszony, a ™ Csurgói madonna. A műöfelsége, a Kilowatt (1962) bizonyult a juhok gyógyító sára szolgáló mételykór elleni szer, a fillcin tartalmú professzor kutatásai nyomán nemcsak a hazai állattenyésztés alkalmazta nagy betegség" sikeres leküzdésének egyik eszköze, s emellett ma is nagy devizaterr h r uZÍ melő exportcikk is. De folysikerrel, de kiinduló cikke ... . r . a „Distol" felfedezése és beve- íontos gyógyszer a paraami- kon is megjelent, kiépítette zetése. Ezt a nagyszerű ké- noKallcilsav (PAS) terme- külföldl kapcsolatait és alszítményt Marék állatorvos- 'és,ét' a™ely a rég ",11a1gyar kalmazkodott a piacszükségy .Ur.r». 1.W1.HÁ.Á- jeteihez, A vállalat tevékenységében mindig is keveredtek a gazdasági, piaci és a műszaki fejlesztési tatni lehetne a daganatelle- meggondolások. Így a manes program eredeti ma- gyar gyógyszergyárak kört „rw- «yar készítményének beve- ZÜ1 elsőnek indult olyan main a 20-as években olyan "j**"*^tSS^Írái p™faj?mal? bagy "e.m"ak méretűvé feilóritek hoffv 10 chinoln szabadalmára gyár- növényi extraktumokat, haéwéezt követően és telén- tott vérnyomáscsökkentő nem szintétikus eljárásokleTis M öt vlágrésS szinte ereknek, a Hypothiazid- kal készített gyógyászati tervalamennvi orezáJába eljutó nak' Chlorotiazidnak stb. mékeket kell termelni és ezvalamenny országéba eljut termelégével> vagy a leg. { választékot> a lehe. Chinoin gyar Keszn újabb szakaszt véve figye_ t6ségeket szélesre lehet terlembe, a mezőgazdaság szá- jesztenl. Ezt a programot mára nagy jelentőségű Gly- nemcsak megtartotta a ChiVilnahírn klltntnk pondlnnal az amőbás dizan- • nőin, de a mai napig hatalri/ugil/iu AUlutuix térla gyógyszerének. az mas arányúra fejlesztette ki. Emetinnek első szintétikus A Chinoin ma összehaA kutatómunka mindig kidolgozásával és több tu- sonlíthatatlanul nagyobb termegkapU a vállalat anyagi cat kid0ig0Z0tt és beveze- melést folytat, mint a felerejéhez mért legnagyobb tésre váró korszerű új ter- szabadulás előtt, számítások támogatást és mai színvona- mékkel, melyek között nem szerint az 1938-as termela nemcsak a magyar gyógy- egy péidául a fájdalomcsil- lésnek és értékesítésnek ötszeriparban all az első he- ,apitók forradalmát ígérő venszeresét produkálta 1968Lye"' ,df ,kíí" alla/; ÖS"Z*' szabadalomértékű nagy üz- ban létszáma annak ha5SS" . f ,. .eJ eU " 'éti és tudományos jelentő- romszorosa, eszközeinek érföldi vállalatokkal is. ségű felfedezés. téke is többszöröse az utolA kutatók között olyan A fejIesztés a 60.as éve. só békeévinek. sikeres mérnökök taia na- kjg lényegüeg a minden- Ma a Chinoin a magyar Va "í o I iiii/™- ?« kori szükségletekhez igázod- gyógyszeriparban első he. Kómg Kezso, akik ma is va történt ami túlzsúfolt- lyen áll a tőkés országoklett a Chinoin exportkapcsolatalnak, melyek ezt követően, szinte a Distol nyonak a ményei. volt nyár elején az üdülőknek — többen járnak itt, de a kánikulai látogatáskor is tömegben találtam magam. A mellőzött Balaton sértődötten nyújtózkodik a sznobhajlam híján) az emberek, mennek, mert most divatos, eseménynek is exkluzív ez a kiállítás. Kellemes a csalódás: az emberek legtöbbje érzi és érti ezt a parton —, de kékes színe különleges látásmódot. Beátdereng a tihanyi múzeum aprócska ablakain is. Sajátosan invitálják embert a rendezők: a világhírű magyar származású szobrásznak, Amerigo Tótnak, alkotásainak a kifogadósa nem kényelmes művelet. Mégis: a vendégkönyv ámulatot, megértést. az és szeretetet sugároz. (Van persze értetlenség* is.) Érdemes belelapozni a vendégkönyvbe. Egy lapon van például Déry Tibor, Illés állítása már a múzeum előtt Endre és Borsos Miklós bekezdődik. „őfelsége, a Kilowatt' monumentális fémtömege, századunknak ez a jegyzése. „Köszönjük, hogy hazajöttél" — írta három szegedi vendég, Győri Ilona, Karinthv Friaves szegletes bronz mesealakja Győri Jánosné és D. Tóth a, oiiverron* emlékére H9B<n invitálta a íáWatoW * n Elemér ijNekünk Tóth lm- * Olivecronu emlekerc (1969) re marad ön." — szól a másik sor. Egy érdekes polémia. irodalomtörténeti személyiségek tollából. tók, dr a Chinoin „nagy öregei", s ... . . , sághoz, korszerűtlenséghez ba irányuló export nagysá társaik igen soKan ezenK - vezetett Ennek az 196l-t61 gát tekintve, a tókés deviza- i hat esztétikai Z21 "gJZSÜT megkezdett rekonstrukció hozamot, a kémiai alap- Golgota. tett kapcsolatok leteznek külső kutatókkai, szakemberekkel, akiknek te kiváló vetett v'éget, amely a gyár anyaggyártó kapacitást és teljes átrendezését, moder- kutatást tekintve, második nizálását a távlati fejlesz- helyen áll a szocialista exIsék?ánma^koedike8ean vállátot tési ^kepzelésekkel össze- portban és a belföldi gyógyKözöttük találhatók Issekutz Béla, Gróh Gyula, Bu garszky István, Gerecs Ar jM janicsárok (58.) Pesten hamarább kikérezkedtek a kocsiból, mint ahogy célba értünk volna. Kiszálltak a Körúton, és ahogy visszanéztem elhúzó kocsink ablakából, láttam, kövülten állva bámulnak az összelőtt házakra, és sírnak. A Szalay utcában ember ember hátán. A folyosókon is csoportokban, fürtökben állnak a művelődésügy, a közoktatásügy egykori és mai emberei. Mint jégverés után a pusztán. Mihez taem a bosszúságot. Kicsinyes, bogarászó, időt függésben biztosítja. Az el- szerforgalomban, első helyen telt 8 év alatt a rekonst- a mezőgazdaság felé irányurukci^ első fő része, az el- ló szállításokat, az állat,.,,„. . ,, _.„„„„ képzeléseknek mintegy fele gyógyászati termékeket teffi egyetemek! Pfőtkolák alla™ etekből megváló- kintve. tanszékei, szakemberei. Ennek az együttműködésnek, s a kutatómunkának általában oroszlánrésze van abban, hogy a Chinoin-gyár mindig tudott új, kiváló és korszerű termékekkel jelentkezni és a versenyben az elsők között maradni. Ezt a termékeknek olyan sorával lehetne bizonyítani, melyek közül csak a legjelentősebbeket említjük meg. A hazai szintétikus acetylszalicilsav-gyártás megteremtese 1918—19-ben, a higanyos diuretikum, a Novurit 1927-ben, Sevenalgyártásának bevezetése 1928ban, ugyanezen évben az Insulin-gyártás meghonosítása, a Papaverin-gyártás szintétikus eljárásának felfedezése és a nagyüzemi gyártás bevezetese 1930—31-ben, a hormonkészítmények egész sorának bevezetése a 30-as evek második felében mint: a Hogival, Akrolutin, AkrofolUn stb. Nagy jelentőségé gyártmányoknak bizonyultak a Bt-vitamin, D2-vitamin, s az ezek gyártására feltalált szabadalomértékű technológiák. A Chinoin volt az első magyar gyógyszergyár, amely a szulíonamidok gyógyászati forradalmát Magyarországon megértette és berendezkedett gyártásukra. 1937—38-tól a para-aminobenzolszulíamid, később az ultraseptyl, meg később a Balvoseptyl, superseptyl, sulinvitálja a látogatókat, s a termek után a kertben folytathatja a szobornézést a látogató. És a látogatók mennek. A Műcsarnokban évek óta nem volt kiállításnak ekkora sikere, most Tihanyban is egymás sarkában járunk. Mi ez a búcsújárás? Van, aki végigjárta a kiállítást, aztán az első te-> rémnél újból kezdi. A klasszikus szobrok után megint csak az absztraktoknál tölti a több időt. Nem hiszem, hogy szabad a művésznek esv „titkát" lehámozni a többi közül, de ha az alkotásokat néző embereket, reagálásukat figyeljük. érezhetjük, hogy a művész képes volt átadni az élménvt az embereknek: gondolkodásra késztet. A gondolkodás öröme is okozélményt. Negyvenszer-ötven centiméteres bronz domborítás. Jézusnak csak a szöggel átvert lába látszik. A három asszonyalak — a leboruló anyával — mint a falusi siratóasszonyok. Az ittmaradottak, akiknek nehezebb. Az ő tragédiájuk teljes. Nekik .Amerigo Tot szemléletesen vész köszönete a felidézett gyerekkorért, a baráti hátbavágósokért, amit a viszművészete szatérés öröme váltott ki? példázza. P. Szőke Mária Kamara muzsika nak, hogy ő is disszidáljon, mint annyian? Azt éreztem, hogy az első napokban beválnak Jöjjön mihozzánk, professzor úr! — Mit elképzeléseim. Éreztem, hogy lesik szavam, mondhattam volna mást. Nekem nem áll készen semmiféle polgári vigasztalás. Segíteni akartam rajta, de azt nem hittem volna, hogy még ilyen alkalom is megfelelő neki a meneküléshez. — Hol van az a mihozzánk? Mondtam neki. — Mikor indul vissza? — Estére. — Hol találkozunk? — Ahol akarja, professzor úr. Megegyeztünk. A minisztériumban tartott értekezleten nyelkezdjenek? Van értelme? Akármerre néz az húzó, fölösleges ügyekkel foglalkozó eligazíember, pusztulás és kár. A pusztán a jég uz tást kaptunk. Éreztem, hogy aki beszél. — maénekes madarat is kiverte fészkéből. A kicsi- ga sem tudja, mit mondjon, hogy mi lesz. nyeket. És az anya ugyan nem tudja felvinni Hogy mi lesz holnap. Hátha csak holnap, hátőket a fészek helyére, hát ott csivitel fáradha- ha a MUK, hátha a külföld... De erre az tatlanul a fa tövében gyerekei körül, míg maga emberre is nagyon haragudtam. Jegyzeteket is éhen nem pusztul. nem is készítettem, pedig diktálta, hogy a Egy ablakmélyedésbe húzódva, összefont kar- tankönyvek szövegét miképpen kell kijavítaral magába roskadva pillantottam meg egykori ni a változásoknak megfelelően. Miért lényeprofesszoromat, aki a kollégiumban velünk la- ges ez? Ez most a legfontosabb? Hiszen minkott, s aki tüzel gyújtott polgárgyűlöletünk alá. den valamirevaló ianár és tanító tudja, mi Előbb ingadoztam, hogy kiverjem-e gondolatai- azokban a tankönyvekben a badarság. Mért ból azt az embert, aki nagyszerű módszerekkel nem alapvető dolgokkal foglalkozunk. Ideges és tudással vezetett bennünket a tudomány az ember, főleg a pestiek. Hát a professzor is zegzugos ösvényein. Rám nézett. És örült. Látó eljön hozzánk. De mert nem jön el az osztam, hogy őszintén. Ember voltam neki. Vidék- tályvezető is legalább egy hétre. Nálunk is ről jött, kialudt, nyugodt arcú. — Pál! — Valószínű, a vezetéknevemre már nem emlékezett. Kérdésemre legyintett, s ha nem polgár a lelke mélyéig, amitől egy életen át szabadulni akart, akkor most keserű káromkodásban tör ki. De csak legyintett. Indulattal és teljes meggyőződéssel. És panaszolt. Mintha épp az a miniszteri ember lenhideg van még, süvít a szél. dc a hó alatt — tegnap néztem meg — szépen hegyez az őszi búza. Ha valami nem éri. kenyér lesz belőle. A professzor este velem jött. És az értekezlet után hamarosan megkezdődött a tanítás. A nagy hazafiúi sztrájkokban edzett tanárok ejtett fejjel jöttek, es szó nélkül sodortatták magukat bele a kevés utasítással induló munnék, akinek cl akarja mondani baját, bána- kába. Nem tettem szemrehányást decemberi tát. Hogy 6 meg nem rendült. 24-én megmond- magatartásukért, de nem is nevettem rájuk, ta, a Szabad Nép vezércikkeivel szemben is Majd megtanítom én őket! És ezt magamban megmondta, hogy ez ellenforradalom. De itt nem értik meg. Piszkálják. Inzultálják. ToIs csak titokban hajtogattam. Nagyon meg akartam tanítani őket, hogy milyen nehéz emvább nem bírja ezt a légkört. Vagy mit akar- bernek lenni. És hogy mások nem is lehetünk. hol tehetnek kedvemre, mert azt sehogy sem tudták helyére rakni, hogy milyen kapcsolatom lehet nekem a hatalmasokkal? Amúgy őriztem a régi magam, továbbra is jó napot köszöntem a tanáriban, és most fogadták. Kedélyes voltam. A tanárok nagyon komolyak velem. „Igazgató úr" voltam. És felesleges dolgokkal nem jöttek hozzám. Különben megtartottam magamnak 14 órát én is. A másik felet átvette a professzor úr. És okom volt. hogy jókedvem legyen. A lánytól is rendre kaptam a leveleket. Szomorú hangulaluakat ugyan, de biztos voltam benne, hogy hamarosan megházasodom. Öt veszem el. És tavaszodott. Bizakodó voltam. Most majd mi igazítjuk a világ útjait! Hát mi majd megmutatjuk. A második félév közepén megjött a régi igazgató. Az első pillanatban önbecsülésem szempontjából szükségem volt. hogy vigyázzak a bennem fortyogó haragra. A megyei tanács ajánló levelét adta át. melyben rám parancsolnak, hogy köteles vagyok a tüskésbajszúnak munkát adni. Valamikor én magamtól is gondoltam ilyesmire. Hogyha előkerül az egykori atyaisten, én nem rúgo^ bele. És most dühös vagyok rá. Hogy is mert volna idejönni a tanács ajánlása nélkül? Ez rá vall. Magából indult ki. Mert ha ó ülne itt. és én jönnék hatalmi szó támogatása nélkül magas színe elé. kidobna. Tehát nem változott, Ügy gondolkodik, mint régen. És azt hiszi, hogy mindenki úgy gondolkodik, mint ő. A professzor volt a helyettesem. A régi igazgatót hozzá küldtem eligazításra. De ő maradt volna még asztalom előtt állva. Engem nem érdekel sem várható esdeklése, gyónása, megbánása. Minden úgy volt. ahogv volt. Majd az Illetékesek számon kérik cselekedeteit. De még azon a napon megkeresett a felesége. Szemtől szembe akkor találkoztam vele először. Még szép volt. Ápolt, de arcán nemrég jött bajok gyors szekereinek nyoma látszott. Leültettem. (FolytatjukJ