Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-27 / 172. szám

is az a Mabro ? Az elmúlt esztendőben 30 mezőgazdasági nagyüzem, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, keltető vállalatok és földművesszövetkezetek, valamint a gödöllői kisállattenyésztési kutató intézet alapította meg ezt a vállalkozást, Mabro néven (Gödöllői Broilert Értékesítő Közös Vállalkozás). Ennek a fajtának igen jó tulajdonságai vannak, jó a fejlődési erélye, kedvező a hús, csont aránya, kis takarmány felhasználással él, ezért a termelő üzemek igen szívesen vásárolják ezt a baromfit. A Mabro tavaly 12 millió hibrid naposcsibét adott el a gazdaságoknak. Ebben az esztendőben terv szerint 20 milliót forgalmaz, ami már igen jelentős mennyiség. A megalakulás után még több termelőszövetkezet, tsz-közi vállalkozás, állami gazdaság csatlakozott ehhez a fiatal vállalkozáshoz. A szakemberek mindenkor segítséget nyújtanak a vevőiknek a helyes takarmányozáshoz és szaktanáccsal segítik az üzemeket jobb eredmények elérésében. Hazai partnereiken kívül külföldi kapcsolatokkal is rendelkezik a Mabro, Jugoszláviába, Csehszlovákiába, Ausztriába szállít naposcsibét. A szegedi tájból a Szegedi Állami Gazdaság 130 ezer, az Űj Élet Termelőszövetkezet (Mihálytelek) pedig 151 ezer hibrid naposcsibét vásárol ebben az esztendőben. Ezek a számok is bizonyítanak, hiszen az elmúlt esztendőben e két mezőgazdasági nagyüzem összesen 200 ezer csirkét vásárolt fel. A megyei gazdaságok közül a csongrádi Vörös Csillag, a hódmezővásárhelyi Bem, a szentesi Alkotmány és Május 1 Tsz vásárolt nagyobb menynyiségben a Mabrótól Rao/dtÖ,M A XXIV. Szegedi Ipari Vásáron és Kiállításon részt vesz a BMG debreceni gyára is, amely elsősorban növényvédelmi gépeket állít ki. A bemutatott gépek közül nagy sikere van a Rapidtox Super nagynyomású axiálventillátoros vontatott növényvédő gépnek. Ez a gépcsalád reprezentáns tagja sok mindenre alkalmas: gyümölcsösökben, szőlőkben és a szántóföldi növényvédelemben egyaránt. 1200 literes tartálya van és nagy teljesítményű szivatytyúja. A nagy nyomás és a légporlasztás együttes alkalmazása növeli a hatótávolságot, valamint lehetővé teszi a legfinomabb permetlécseppek kialakítását és így nagy koncentrációjú vegyszerek alkalmazását. Mivel a gép légfékes, lejtős területen is üzembiztosan alkalmazható. DDT Lindáé? DL—7. Felhasználható nagyüzemekben: takarmányféléknél a növényzet 5 cmes magasságáig, gabonaféléknél kalászolás előtt, magtermesztésben csak a virágzás kezdetéig, cukorrépánál egyhónapos korig, káposztaféléknél levélborulás kezdetéig, almásokban rügypattanáskor, bogyósoknál virágzás Az „emberkereskedelem" végnapjai Megyei építőipari vállalatunk egyik üzemvezetője lejcsóválva említette: „ki vagyok szolgáltatva az ügyeskedőknek, tudom, hogy becsapnak, mégis el kell fogadnom az ajánlatot, alkalmaznom kell a kölcsönmunkásokat" Mint kiderült, a manapság oly divatos tsz melléküzemág egyik esetéről beszélt, arról, hogy kényszerhelyzetben milyen feltételekkel alkalmazta az egyik szegedi járási tsz építési melléküzemét A történet azzal kezdődött, hogy a vállalatnál jelentkezett a tsz • szervezője, avagy üzemegység vezetője és felajánlotta a brigádot Az adminisztratív ügyeket rendezték, kitöltötték a munkakönyveket stb., sőt már egy hete jöttek az emberek reggelenként — amikor újból kopogtatott a szervező. Közölte, ha nem emelik fel az órabéreket, csapot-papot otthagynak, azonnal egy másik megyei vállalathoz viszi a társaságot. Nemcsak fenyegetett — el is vitte; ahonnan — éppen a nagy szükség miatt — a kubikosokat mégiscsak visszahívták, megadták a mag - abb órabért E történethez több hasonlót lehetne felsorolni. Olyanokat, amelyek a bíróságon vagy más államigazgatási szervnél fejeződtek be. Az ajánlkozások nem ritkák, érdemes megnézni, hogy ki és valójában mivel jár jól az ilyen ügyletekben. Az alapséma és a gyakorlat szerint a tsz "építőipari részlege, s a vállalat szerződést köt, amelynek alapján a vállalat közvetlenül munkabért, szociális költségeket és egyéb • költségeket köteles fizetni. Mindemellett mindenért a vállalat felelős a balesetekért, a szakmai irányításért. A termelőszövetkezet a végzett munka fejében — az építési költségnorma alapján kapott bért fizeti tagjainak. Itt nem juthat különösebb nyereséghez, de az egyéb költségekből sem származik jövedelem. Marad tehát a szociális fedezet — s ez az „aranybánya". Miért? Azért, mert ebből a pénzből néhány százalékot ugyan a mellék• üzemági tsz-tagok órabéréhez csapnak, a legnagyobb részt azonban a tsz tartja meg. S majd elfelejtettem, ebből a szociális keretből — amelyet munkaruhára, szociális felszerelésekre, védőeszközökre, étkeztetésre kellene költeni — juttatnak a „szervezőnek", az „üzemágvezetőnek", vagy nevezzük bárkirtek az illetőt. Általában 10 százalék a kvóta. Természetesen a munkahelyen aztán a tsz emberei úgy elütnek a többi építőipari munkástól, mint fehér holló a feketétől. Nincs megfelelő felszerelésük, öltözetük. A visszás körülményeket nem is érdemes tovább ecsetelni. Nemrég a Minisztertanács határozott arról, hogy az ilyen mezőgazdasági melléküzemágakat miként kell fejleszteni, feltételeit, körülményeit jobbá tenni. A határozat többek között kimondja, hogy a mezőgazdasági termeléshez szorosan nem kapcsolódó ipari tevékenységet elsősorban ott indokolt fejleszteni, ahol a szabad munkaerő rendszeres foglalkoztatása helyben, a mezőgazdasági üzemen belül egyéb módon nem biztosítható. A mezőgazdasági üzemek telephelyükön kívül végzett ipari tevékenységet az építőipari tevékenység kivételével általában 1970. január l-ig meg kell szüntetni. S ami még fontosabb: az állami vállalatok és intézmények termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telephelyükön sem munkaerő átengedéssel, sem bérmunkával folyamatosan nem foglalkoztathatnak. Az ilyen szerződéseket 1969. szeptember l-ig meg kell szüntetni Ami viszont — tisztelet a kivételnek — az ügyes szervezőket Illeti, a határozat szerint „külön figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági üzemben a bérezésre, a munkaidőre, a kooperációra, a bérmunkára, a munkavédelemre és a büntetlen előéletre vonatkozó érvényes jogszabályok betartásának ellenőrzésére. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezeti alapszabályokban és érvényes bérügyi rendelkezésekben meghatározott béreken, juttatásokon felül semmiféle címen bért, illetve juttatást ne fizessenek." Az idézett minisztertanácsi határozat tehát rendezi a melléküzemági tevékenység formáit. De túl a rendeleten, úgy tűnik, az élet, a gyakorlat is döntött a kérdésben. Ugyancsak a megyei építőipari vállalat egyik üzemvezetőjétől hallottam, hogy egyre kevesebb melléküzemági építőbrigád alkuszik meg a rossz körülményekkel. S azzal, hogy rajtuk, adás-vételükkel keressenek. Nemrég két tsz-brigád teljes egészében átlépett a vállalathoz. Igaz, talán nem kapnak olyan magas órabért, de sokkal bizítonságosabb, emberibb körülmények között dolgozhatnak. A termelőszövetkezeteknek kizárólag csak jövedelemmel, méghozzá tetemes jövedelemmel jár az ilyen melléküzemág? Aligha. Hiszen a közelmúltban még mezőgazdaságilag kiváló teljesítményt nyújtó neves gazdaságokat is „megingatott" egynéhány ügyeskedő melléküzemág-vezető, enyhén szólva felelőtlen „szakember". Sőt a túlzásba vitt mellékmunka egyenesen a mezőgazdasági jelleg rovására ment, rontotta a hitelt Nincs szüksége erre egyetlen kollektív gazdaságnak sem. Ezért érdemes alaposan megfontolni — mégha a minisztertanácsi határozat szigorúbb korlátai lehetővé is teszik e melléküzemági tevékenységet, hogyan érdemes vele megpróbálkozni? Matkő István Hasznosítják a termálvíz energiát a szegedi Móra Ferenc Termelőszövetkezetben. Az l-es számú telepen kísérletként egy lucernaszárítót építettek. Ez az első az országban, ugyanis termálvízfűtéssel meleg-levegős szárítással kombinálva rövidebb idő alatt szárítja meg a lucernát Előnye még, hogy nedvesebb állapotban is rárakhatják a frissen vágott zöldtakarmányt A berendezés sínen mozgatható, s egyben azt is jelenti, hogy tavasztól késő őszig üzemben tartható. A lucerna mellett fűszerpaprika szárítással próbálkoznak majd a szövetkezeti gazdák. Tegnap, szombaton befejeződött az első szárítás, 120 mázsa lucernát „könyvelhetnek" az állattenyésztés kezdetén, csonthéjasoknál virágzás előtt Házikertekben: gyümölcsfák védelménél, ahol köztes termelés nincs, bogyósoknál a virágzás kezdetéig, szőlőkben szőlőmolyok és szőlőilonca. kormospille hernyója ellen, burgonyabogár ellen, káposztaféléknél csak levélborulás kezdetéig, takarmányféléknél a növényzet 5 cm-es magasságáig. A felsorolt kultúrákban a fentiek figyelembevételével a következők szerint alkalmazható: vöröshere virág cickánybogarai ellen zöldbimbós állapotban, lucernakártevők — lucernaböde, lucernabogár, Jucernapoloska, csipkézőbogarak, lucernabimbó-gubacsszúnyog stb. —, valamint kukoricabarkó, gabonafutrinka és lárvája ellen 15—18 kg/kh adagolásban. Káposztalégy, káposztapoloska, réti gyapjaspille ellen, repcekártevők ellen — virágzás előtt, amikor még sem virágzó repce, sem virágzó gyom nincs a táblán — repcedarázs fiatal lárvái ellen. valamint burgonya bogár és lárvái ellen 8—10 kg/kh mennyiségben. Földibolhák. máktokbarkó (amikor a mák bimbója még nem nyílt ki), eperormányos ellen zöldbimbós állapot kezdetén 5 kg/kh. rápabarkó ellen 10—14 kg/kh mennyiségben. Melegágyi ablakonként talajfertőtlenítésre 3—4 dkg mennyiségben. Raktárfertőtlenftésre gabonazsizsik és lárvája ellen üres magtárakban 100 négyzetméterenként 2 kg szer felhasználásával. Jellemző tulajdonságok: 7 százalék DDT és 0,7 százalék lindán hatóanyagtartalmú rovarirtó porozószer. Méreg. Méhekre és halakra veszélyes. Várakozási idő gyümölcs- és főzelékféléknél 30 nap, szántóföldi és takarmánynövényéknél 60 nap. Megengedett hatóanyagmaradvány 1,0 mg/kg takarmánynövényeknél 0,1 mg/kg. Forráskúti nyár Példamutató a forráskúti nagyüzem. Beszédes bizonyíték arra, hogy a futóhomokon is lehet nagyüzemet teremteni. Igazolja ezt ez a nyár is. Lassan, lassan elfelejtik az aratást, s nem kell szégyenkezniük az elért eredménynyel sem, hiszen 15 mázsás búza termett holdanként a homokon. A hatalmas burgonyatábláknak meg csodájára járnak. Üj fajtákkal kísérleteztek, Keszthelyről hozták a vetőgumókat, s nem bánták meg a Haladás Termelőszövetkezet tagjai, hiszen 10 millió forintos bruttó bevételi várnak csak burgonyából Gyors ütemben épti' a hűtőtárolő is. Amikor majd leszüretelik a szőlőt, les uová rakni, mert mint ahogy ígérték, időben át is adják az építőbrigád tagjai. (Első képünk.) A 120 vagonos hűtőház Jó szolgálatot tesz majd a közösnek. A céltudatosság, a szervezettség jellemző erre a nagyüzemre. Nemcsak a beruházásaira — az idén 15 millió forintos beruházással számolnak — hanem a növénytermesztési. növényápolási munkákra ls. Alsó képünkön a korszerű, nagyüzemi telepítésű szőlőben dolgozik a traktor. Bő termést ígér a szőlő is. Gazdag a forráskúti nyár. TTadE V* £ fxííi » javára. A kísérlet még tovább tart. az eddigiek szerint jó eredményekkel biztat. Holnapra, hétfőre készülnek a szegedi Felszabadulás. Termelőszövetkezet tagjai. Szombaton, vasárnap mintegy 50-en szedték, válogatták, szállításra készítették elő az első nagyobb paradicsom szállítmányt. Ebben az évben mintegy 60 holdon termesztik ezt a fontos, keresett gyümölcsfélét, s eddig csak kisebb tételekben szállították a MÉK-nek és az üzletekbe. Holnap reggel indítják a szombaton és vasárnap leszedett árut a konzervgyárba. Ettől kezdve na•ponta 50—100 mázsát küldenek, adnak el A minőségileg kifogástalan árut csemege paradicsomként veszi át a konzervgyár. Valami t&riént Manapság legtöbbször a széles határban találkozhatunk a forráskúti Haladás Termelőszövetkezet vezetőivel Természetes- ez, hiszen az idén „nagyot nőtt'' a terület, elvállalták az üllósi Kossuth Termelőszövetkezel irányítását ls. Már mutatkoznak a kezdeti eredmények. A sokat ajnározott. bírált és „elveszejtett" szövetkezetben az elsők között fejezték be az aratást, s rövidesen elfelejtkeznek a cséplésről is. Igaz, nem nagy kalászos területtel rendelkeznek. a terméseredmények sem döngetik a rekordot. A 40 holdas búzaterületről 10 mázsás termést takarítottak be holdanképt. Nem a legintenzívebb, legjobban termő fajtát termesztették, Bánkútit vetettek. Sándor Tibort, a két gazdaság elnökét éppen induláskor fogom el. Üllésre igyekszik. Akad tennivalója bőven. Ezt mondja: — Előkészülünk 100 holdon lucernatelepítésre. Műtrágyát, szerves trágyát juttatunk a területre. Azt akarjuk, sikerüljön ez a munka, hiszen az állatállomány nem maradhat takarmány nélkül. Az üllésieknek megfogyatkozott a hite a szövetkezetben. Pedig ők se rosszabb gazdák, mint másfelé. s többségük becsületes munkát ad a közösnek, ha elvárják -tőle. Nem olyan régen történt, az új vezetők megállapodtak az állattenyésztő telepen. Beszélgettek az emberekkel. Akkor többen előálltak azzal a kéréssel. adja nekik írásban a vezetőség, hogy még jövő tavasszal is itt lesznek a gondjukra bízott állatok, s lesz takarmány, mert csak akkor látják értelmét a mindennapi munkájuknak. Hát igen. Sokszor az az érzése az embernek, hogy az üllésieknek most legfontosabb visszanyerni hitüket, önbizalmukat a közösben, a mezőgazdasági nagyüzemben. Csak így lábalhatnak kia a bajokból, a gondokból. — A felettes szervek segítsége nélkül nem tudtuk volna a kezdeti lépéseket sem megtenni. Amit eddig elértünk, már az is valami. Hiszen fizetőképes lett a szövetkezet. garantálja az emberek munkabérét. Vettünk három traktort is. Van vagy három éve. hogv megkezdték egy 100 férőhelyes istálló építését. Abbamaradt. Most Forráskútról egy 11 fős épípítőbrigádot irányítottunk ide. hogv befejezzék az építkezést. Ez lesz az első modern istálló, ha annak ideién rossz, helyre jelölték is. Megszüntetjük a nomád állapotokat. Jellemző példa, hogy itt, ebben a szövetkezetben nem olyan régen még hordókban hordták a vizet az állatok számára, nem is keveset, hiszen 130 szarvasmarháról gondoskodtak az állattenyésztők. Kutat fúrattunk, ez az idő is elmúlt — sorolja a közös gaasdaság yezetője. Történt valami Üllésen. Egy kis változás. Akarnak dolgozni az emberek. Íme, az alábbi példa. Rendezni se lehetett volna jobban. Beszélgetünk a szövetkezeti irodán a vezetőkkel. Csőti Mártonná lép be. Mondja panaszát: — Pár év óta nem voltam tag a Kossuthban. Most vissza szeretnék lépni. Egész másképpen néz ki minden. Jóra jövünk. Jó vezetőségünk lett. — Kérvényt kell beadnl. s a tagsági viszony, ha a közgyűlés maid jóváhagyja, jövő esztendőben kezdődhet. Mi olyan tagokat szeretünk, ak'k vállalják a munkát, a közös sorsot és azon vannak, hogv előre mozdítsák » gazdaságot. Zökkenőmentesen haladnak a munkák az üllési határban. Lassan, lassan kedvet kannak az emberek, megtalálják önbizalmukat. Most ez itt a legfontosabb. Sz. L. I. VASÁRNAP, 1969. JÚLIUS 27. mmmmmn