Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

Kései telefon — Halló, mama, mit tegyek, Laci el akar hagyni? Fogynak a túzokok Hazánk legnagyobb szárazföldi madarát, a túzokot is gondosan számbaveszik ós számlálják a vadásztársaságok, a természet kutatók. A jelentések azonban évről évre e nemes madárfaj pusztulásáról adnak hírt. Huszonöt, harminc évvel ezelőtt 7—8 ezer túzok tanyázott az Alföld füvesein é» vetésein. A jelenlegi állományt az 1957. évi túzok• számlálás alapján mindössze 2 ezerre becsülik. A populáció gyérülését elsősorban a természeti tájak átalakulásái nak. a civilizáció szüntelen térhódításának számlájára ; írhatjuk. A túzok Európa-szerte ! pusztul, sót a földrész nagy részéről már el is tűnt. Svájcban 500 év óta hiányzik, de az elmúlt évtizedekben kiveszett Franciaországból. Nyugat-Németországból is. Jelenleg Spanyolországban. Portugáliában, Ausztriában és Csehszlovákia csallóközi területein tartanak még számon néhány száz túzokot A közelmúltban 70 tagú KlSZ-kűldüttség járt az NDK-ban. Tagjai Csongrád megyei K.ISZvezetok, aktivisták voltak. A programban ezért természetesen nemcsak Drezda, Szász-Svájc, Meissen, Lipcse és Halle idegen forgalmi nevezetességeinek megtekintése szerepelt, hanem hivatalos tárgyalás is a testvérmegye, Halle FDJ-vezetőivel, s minden lehetőséget megkerestünk arra. hogy találkozzunk az NDK-ban dolgozó magyar fiatalokkal, elsősorban szegediekkel, megyeiekkel. Az ö életükről számol be most ez a cikksorozat. Teljességre nem törekszik, nem is törekedhet, de talán több eddig kevésbé Ismert részletet tár fel hétköznapjaikról, munkájukról, örömeikről és gondjaikról. M/f mond a „közvélemény" 7 Lipcse megyében ötszáz gok csak nagy késéssel jut- hogy elégedetlenkedők is magyar fiatal dolgozik. A fiatalok párt- és KlSZ-vezetése májusban közvélemény- leh_,«" „ t.ntntíct ronHoTotl hr,r,„ f„l_ "^IClOSen 1' nak el hozzájuk. Az odakint! KISZ-ről megakadnak közöttük. Ott izgalmas, az itthoniakkutatást rendezett, hogy fel- '^T'L™ . véleménnyel nak talán kissé furcsa kérdés mérje, hogyan élnek, miként vannak. Többnyire nem érzik volt a negyedik: ml a véleilleszkednek be környezetükbe, milyen a poiltikai tájékozottságuk? jelenlétét, bírálják a szerve- ményed az NDK-ról, a némeVáltozások zetlenséget, a génységet. .Egyszer voltam KISZ-gyű programsze- tekről? A megkérdezettek Vélemények: közül 22 azt válaszolta, hogy rendesek, segítőkészek, barútKissé tréfásan mondogatják, hogy rreg a helybeli leAlgyő neve az elmúlt évek- nesebb útja egy falusi tsz ben vált „márkává". Az olaj építőipari segédüzemének, és a földgáz tette azzá. A A változás valóban szem- gények elől is „elkapkodják" tanácsházi beszélgetés ugyan mel látható: új utak, házak az algyői lányokat. — Ezeregy kis csorbát szenvedett, és a megnövekedett közúti számra jött a férfinépség az mivel Oláh Sándor tanács- forgalom. Nyüzsögnek a gép- olajmezőre, elnököt — mivel távol volt kocsik a község múútjain. Hiába, nincsen rózsa tövis — nem sikerült asztal mel- Dömperek, nehéz teherautók, nélkül, tartja az ismert monlé ültetni, de a község ve- tartálykocsik... dás. s érvényes ez az algyői zetói közül eszmecserét foly- — Sajnos tönkre is teszik változásokra is. De több a tattunk Farkas Vilmossal, a az utakat — mondják szinte rózsa, mint a tövis Az olaközség párttitkárával és egyszerre a falu vezetői. — josok sok mindenben segileSzegfú Lászlóval, az Üj Élet Lyukas a töltés melletti nek a falunak. Ezt is elmondták Aí/yő vezetői. Algyő nlri'3 ugyan úgy összeépülve Szegeddel, mint Tápé, Kislc j'ic'orozsma vagy Tsz elnökével. utunk is. Bitumennel öntöt A termelőszövetkezet elnö- ték le az utat, a motorosokat ke mondja, hogy a Napsugár- összecsapkodja a fekete szuTsz szanálása árnyékot ve- rok. m tett az ő szövetkezetükre is. Igazolásképpen Szegfű Szőreg, de az olaimedence — összetévesztenek ve- László mutatja a nadrágján lassan összeforrasztja a két lük. s akár a banknál, vagy látható fekete pöttyöket. Fer- települést. Ha nem is házmás partnernál azzal fogad- sze az is kiderül, hogy az sorok, de tankállomásbk, ipinák, hogy maguk hitelkópte- olajosok útépítése a falunak ri épületek sora és acéltorlenek, felszámolás alatt all- is igen kedvező, még akkor nyok szegélyezik az Algyő nak. Időbe telik, amíg meg- is, ha netán gyengébb annak felé vezető utat. magyarázzuk, hogy ez az Új a minősége. A falu lakói is azt vallják. Élet, nem pedig a Napsu- Növekszik a falu lakott te- amit a vezetők. Minden a gár. rülete, hiszen az olajosok Persze az Üj Élet sem barakkvárosa is Algyő rérégóta tartozik a hitelképes sze. Árnyoldal, hogy a mun- zas. Tervezik, hogy ha lejár gazdaságok sorába. Farkas kaképes emberek jó része az a víztáis-Aás anyagi köteleVilmos 1962-ban került a tsz olajosok felé kacsintgat, élére, amikor 2 millió fo- — Volt a tsz-nek egy 14 rint deficittel zárták az esz- fős príma alkalmazott britendőt. A következő években gádja. Most szétszóródtak, ban vagy — mint mondja sem javult a helyzet, legfel- Ott vannak a beruházásnál — — „Szeged külterületén", jebb csak fogyott az adós- mondja Szegfű László. — Az ság. asszonyok is inkább oda— A mostani zárszámadás mennek. Fix 1000—1200 fovolt az első hosszú évek rintot kap a. takarító is. Ho- mellett látják a jelent, a táv óta, hogy eltűnt minden rá- syan kezdhetnénk mi ker- latot, fizetés, sőt nyereséggel szá- tészkadni? moltunk, 640 ezer forint tiszta haszonnal. A szövetkezetnek mintegy 1700 hold közös szántóterülete van, s inkább állattenyésztéssel foglalkoznak. Évente 1400—1500 darab hízott sertést adnak el, s ez igazán elismerésre méltó. Próbálkoztak kertészkedéssel is, de anyagi bázisuk nincs üvegházakra és kevés a munkáskéz is a faluban. A (alaj mély fekvésű, néha öt. méterrel a Tisza vízszintje aiatt művelik földjeiket. Ezért gyakori a talaj- ós a belvízkár. Akik régen jártak odahaza, szülőfalujukban, azok ma alig ismernek rá. A hatezres lélekszámú Tisza-parti községet sem hagyta érintetlenül a fejlődés szele. A párttitkár mondja: — Mi, akik itt lakunk a faluban, nekünk is meglepetés a mindennapok gyors fejlődése. Üj és új dologra ébredünk reggelente. Ebben a mindennapos fejlődésben segítséget ad az Üj Élet Tsz építőrészlege is. Persze nem olyan hazardírozó módon, mint a „népszerűvé" vált Napsugár Ttez építőié. ök elsősorban a helyi igények kielégítését tartják legfontosabb feladatuknak. Most építik a tsz 25 vagonos góréját és a 90 férőhelyes istállót. Elvállalták a falu új egészségházának a felépítését is, amelynek az érteke meghaladja a 3 millió forintot. Ugyanakkor segítségét nyújtanak a helybeliek lakóház-építéséhez és a régi házak javításához. Valószínű ez a legjárhatóbb és legegyeároshoz kfti őket. Munka, cevásárlás, t "kólák, szórakozottságé, akkor létrehozzák a gáztársulást. Vezetékes gázt szeretnénei; kiépíteni a faluMa még sok gondot is ",clent Algyo ;ek a hirtelen szer zett hírnév, de az árnyak Gazdagh István Az ötszáz fiatal közül 75-üt lésen, hasznát nem vettem ', ságosak. Négyen azt írták, kerestek meg kérdéseikkel. „Felül sokat dolgoznak, alul hogy nem jó a viszonyuk a Válaszolni név nélkül is le- semmit", „Senki nem csinál német munkatársakhoz, s hetett, csupán az üzemet kér- semmit, egymástól várják", ebben kölcsönösen hibásak, ték feltüntetni. A hitelessé- Arra a kérdésrészre, hogy Egyesek megjegyezték, hogy á get bizonyítja, hogy — iaé- mit tesznek a KISZ-ért, alig németek „túl tartózkodóak", zem a vizsgálatról írt jelen- jött be válasz. Mégis jellemző „kitolnak velünk", „tartanak tés bevezetőjét — „Igyekez- az egyik: „Nem teszek érte tőlünk". Akik itthoni munkatünk a lehető legnagyobb semmit, én egyszerű KISZ- helyénél gyengébb műszaki szórást elérni, minden üzem- tag vagyok." Szinte felesel ez színvonalú üzembe kerültek, bői kértünk véleményt, s el- az előbb idézettel: „Felül so- azok szerint az NDK „el van sősorban azokét, akik kevés- hat dolgoznak, alul semmit", maradva". A bé vannak előtérben, vagy Mintha bizony a KlSZ-vezemert csendes, visszahúzódó tök munkája helyettesíteni ennél a kérdésnél, emberek, vagy mert minden tudná a KISZ-tagság aktivi• helyesen, leszögezi, hogy" az közéleti tevékenységtől tar- tását! Az minden esetre első- NDK helyzetének megítélétózkodó hippi-gyerekek." sorban a vezetőkön múlik, sében a KISZ-nek már ittA kérdések a következők hogy megPróbálják felélesz- hon sürgős és fontos segítsévoftak L Milyen ^poliS gjL"™SW* " ^ eseményeket tartasz a legfon- ptlS éT a s^haLőt Az^<lig elmondottakat tosabbnak a világpolitiká- prÓeramok irán 1 PeH.aüt '^feljebb csak motiválják az ban? 2. Mi a véleménveri nz p!?pa™ lrant- PedlS hat ötödik kérdésre adott válaszok. Negyvenhat felelet szeközvéleménykutatásról készült jelentés nagyon ban? 2. Mi a véleményed az váW^iT; "T* t?Qlg .nf itteni KISZ-ről, mit vársz tő- yaIaszaik_Merint azt várjak mciu aioz-iui, mu, vársz to- „ „TCZ I t i le és mit teszel érte? 3. Meg • vagy-e elégedve körülméfiatalokat, összefogja „apátlan-anyátlanokat", rint meg akarnak tanulni j®2 németül, megismerkedni a nyeiddel, mit értél el, meg- ránduláókat ^\ f1' német nép életével; huszonfelel-e várakozásodnak az „ a°kat' sportot' kultu- hatan szeretnének hatan szeretnének szakmát ? ~ tanulni vagy abban továbbről? 5. Mik a teríteid ml ér- Őket a német fiatalokkal. fejlődni; huszonkilencen az ,,„ „ , . ,, , , . országot megismerni; hatan Arra a kérdésre, hogy ki , , , . , ,, , ' ~ motorkerékpárra vágynak, mint elégedett helyzetével, UoHo„ . . , , By",*7 tMu^-a „ _ ketten — tiszteletre méltó szabad dekel, mit csinálsz idődben? Kiderült, hogy a világpolitika fő kérdéseiben az NDK-s magyar fiatalok éppen olyan adó információ érkezett be. tájékozottak, mint az itthoni- Húszan kijelentették, hogy ak. A szennyes vietnami há- általában jó az NDK-ban, 8őfkíénvT-Ve1, 46 'ff5;-3 őszinteséggel vallják be 56 kulonbozo panaszokat előborút, a közel-keleti válságot, a csehszlovák eseményean, hogy anyagilag jó, 7-en, hogy azért jó, mert utazhatket, a kínai helyzetet, illetve nak. s megtanulhatják a a szovjet—kínai viszony nyelvet. A panaszok közül problémáit csaknem mind- legtöbb — szám szerint 14 — annyian első helyre tették. De az akkor legfrissebb aktua katonaságot szeretnék elkerülni. Nyelvet végül is mind-' össze öt tanul, 6 motorozik, sportol, 4 udvarol, „változó szerencsével" — teszi hozzá az egyik. Hót körülbelül ennyit a közvéleménykutatósról. Azt állítani róla, hogy tökéletesen megbízható, jóról, rosszról munkaügyi és szakmai problémókkal állt elő, 7—7 a kealitásokról, mint a francia vés pénz, a nem megfelelő egyaránt hű képet ad ~ elnökválasztás, a koreai inci- lakáskörülmények, a kevés persze nem lehet Dc ielze' szabadidő, a három műszak seit azert érdemes komolyan miatt emelt szót, 8 szerint venni- A dens, az olaszországi tüntetések, a görög helyzet alakulása, a Német Kommunista »em ért el semmit, illetve: Párt újjászerveződése stb, ,nagy álmokkal jöttem, de már csak alig néhányan, pon- semmi sem sikerült". Az eltosabban 31-en vettek tudo- 'képzelések és a valóság összemást. ök talán figyelmeseb- ütközését mutatják ezek a ben olvasnak újságot, ami az válaszok. Bár a nagy többség bara iarva me8 is beszélték NDK-ban már csak azért is beilleszkedett az új körűimé- a fiatalokkal, érdem, mert a magyar újsá- nyekbe, természetesnek tűnik. Fehér Kálmán Lipcse megyei KISZ-bizottság alaposan meg is tárgyalta, sazöt kérdésről írt kis tanulmányokat, illetve vitaindítókat kitették a faliújságokra, s szobáról szoTMZíUr (38.) Ahogy akarod. Igazad van. — Most megbántottalak? — Nem te vagy az oka. Én vagyok a ludas. Mert nagy magányosságomban, évek óta, mióta nem találkoztunk, és magamban élek, belehajszolüftn magam a gondolatba. Es így nehéz, nagyon nehéz tudomásul venni, hogy nem. Hát jól van. — És csak úgy lehetnék jó hozzád? — Hagyjuk. Már nem kell. Nem várom meg Gabit. — Szomorú vagyok. De hidd el, a nyugalmam, az önbecsülésem elveszíteném. Magam sem tudom, hogy mit akarok. Talán, ha Gabi nincs itthon. amikor hazaérünk. Én polgár vagyok. De a magam módján kemény fejű. Ha megtenném, még Gabinak is elmondanám. Kivetném a gondot a nyakamból. — Nem lesz, amit megmondj Gabinak. Erről biztosítlak. — Most megsértődtél? Gabi, hogy mondjam, Gabit én nem akarom bántani. Én nem tudom megtenni. Értsd meg. Pedig nagyon jó akarok lenni hozzád, csak ne érts félre. — Majd beszélgetünk még. Most el kell mennem, mert megfulladok. — Ne menj. Gabi is mondta, hogy várd meg. — Értsd meg, szaladnom kell. — Meg sem csókolsz? — Ne kezdjük. Szevasz. — Várj. Ne szaladj. — Mennem kell. — Mikor jössz? A lépcsőfordulóból válaszoltam, föl sem néztem. — Soha. A szegedi múzeum Tápén ásatott. Ott szaladgáltam két héten keresztül, mert haza se volt kedvem menni, a lányékhoz sem. Nem leltem helyem, és átkozódtam magamban, mert tulajdonképpen semmi sem érdekelt engem, csak ő. És úgy viselkedtem, mint egy taknyos, húszéves gyerek. Teli sértődöttséggel, világfájdalommal. Esténként a házuk felé jártam, és lestem az ablakukat, akár a legsüketebb romantikus regénybeli lovag. Szidtam magam, de ahogy leszállt az este, nem tudtam magamnak parancsolni. Ha égett a villanyuk, szinte parancsoltam, hogy jöjjön az ablakhoz. Az ásatás második hetében hazamentem anyámékhoz. Anyám sietett közölni, hogy a múlt hétfőn dr. Balogh Gábor barátom keresett. És anyám teli volt büszkeséggel, és háromszor is kimondta a nevet, doktor Balogh Gábor. Barátod. Mert az ő fiának olyan barátja van, aki doktor. És fölkeresi a tanyán. — Üzenetet hagyott? — Nem, csak azt mondta, erre járt, meg akart látogatni. Sántának tartottam az ügyet. Mért járt erre? Mi dolga? Valamit akart. A Petőfi-körbe szeretne engem is bevonni. — Nem mondták anyámék, hol vagyok? — Hát, mi azt nem tudjuk, fiam. Én mondságot, ezért csak halkan mondtam neki, hogy ma nem tudok menni. Nagyon fontos itt a munkám. Sötét estig kaparászunk, készen akarunk lenni. Jönnek Pestről az ásatást megnézni. Addig ki akarjuk takarni a látnivalókat. Pedig a kutya sem igényelte a munkámat. Én lehettem hálás, hogy egyáltalán ide engednek. Mert amúgy, ha nincs annyi bajom, érdekelt engem a régészet is. Ha rendben a szénám. De addig csordul az ember erkölcsi kristály vázája, míg végül ide hazudja magát. Fontos, sürgős! Különben kedvemre szolgált, hogy üzent a lány. De azért ne higgye Gabi, hogy valami volna közöttünk, hogy én majd mindjárt elhajítom a citlinget. és szaladok. Bár legszívesebben azt tettem volna. Ám megígértem, ha vége a munkának, bemegyek hozzájuk. Gabit érdekelte az ásatás. Nagyképű voltam. Ügy magyarázkodtam neki az ősökről, mintha a temetésükkor is közöttük éltem volna. Közben reszelt az ördög, hogy fussak a lányhoz. Ha ő küldte az urát, akkor nagyon mennem kell. Este kicsit várakoztattam őket, aztán megjelentem. Gabi nem volt otthon. Megjött Németországból a professzor, és neki melegében illett meghallgatni az úti beszámolót. A felesége útján elnézésemet kérte. Gondoltam. Gabi annyira szereti a feleségét, hogy a kedvéért azt is megteszi. maradjunk kettesben. Mindenféle feszítő zabiákat parancsoltam magamra. Mert azért nem vagyok paprikajancsi sem. De nyavalygós az tam volna, ha tudom. Annyit 'mondtam, hogy a '§en- Szépen beszélgettünk, mintha nem repedő múzeumnál vagy. Ez a múlt héten történt. — Nem keresett. Valószínű, csak erre jártában juthattam eszébe. Mert, ha mondták, hogy hol vagyok, miért nem? A múzeumban tudják pontosan, hogy merre turkáljuk a földet. De a harmadik hétfőn reggel, még bela se ütöttem kaparómat a bronzkori tűzhely pörnyéjébe, odaköszönt Gabi. Nem sokat kertelt. Annyit moridot.t. hogy harmadik hete keresgél. Az asszony küldte, azzal az üzenettel, hogy ma feltétlen szaladjak el hozzájuk. Megtanultam már a szemforgató fontoskodást, de féltem, hogy mások is meghallják a hazugzett volna meg közös hitünk tükre. Nem kérdezte, éhes vagyok-e vagy szomjas. Elővette bőrtokos kulcstartóját, és bezárta az előszobaajtót. A lámpát eloltotta, nagy-nagy nekiszánakozással el kezdett vetkőzni. Megdermedtem. — Ott az egyik székre rakd le a ruhádat. Mozdulni sem tudtam. Hogyhogy, ilyen hidegvizes borogatás álatt? Minden bevezetés nélkül Hogy érti ezt? De most kezdjek el megint okoskodni? Még az utcai világosságot is kizárta a szobából az esslingeni faredöny. (Folytatjuk.)