Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-20 / 166. szám

Az élelmiszeripar „hátországa" Új vonások a gyárak és gazdaságok kapcsolatában Mi sem természetesebb, Hasonlóképp fontos kezde- ból mind többet vállaljon a minthogy a mezőgazdaság és ményezés bontakozott tavaly, mezőgazdaság. Tavaly óta ez az ipar, különösképp pedig az idén ki is teljesedik. A is fejlődést mutat, a szövet­az élelmiszeripar között sok paprikás ládaelemeket meg- kezetiek, főleg nőtagok ered­szál szövődött az évek során, kapja a tsz, ott aztán taka- ményesen, s szívesen dolgoz­S ezek egyre sokasodnak, rosan összeszögezik az embe- nak be a gyár nagy munká­erősödnek napjainkban. A rek, a kész ládában tárol- jába. Szeged vidékén termett gyü- ják a termést. Nem cse- A feldolgozott gyümölcs 50 mölcsökből, zöldségfélékből kély a szám: 60 ezer darab százalékát a környék szövet­egyre több kínálkozik arra ilyen láda került forgalom- kezeteiből küldik a konzerv­szítményt teremtsenek belő­lük. Ahhoz persze, hogy a föld javaiból mind több jus mint 57 tsz-szel tart kapcso- viszont teljes egészében a mi latot az üzem. vidékünk termi meg. Ezer­Magasabb együttműködési szám érkeznek a megrakott son az ipar csarnokaiba, fokot jelez a szegedi Üj Élet vagonok az üzem vágányai­hogy a mezőgazdasági műve- Tsz példája. Az idei szezon- ra. S mivel közvetlen a fel­lés után az emberi kéz to- ra Itt — melléküzemágként vásárlás, egyszerűbb és gyor­gazdagítsa — elkészül a szárítóberende- sabb ez a folyamat, jobban zés. A vállalat szellemi tő- kapcsolódnak a láncszemek. vább nemesítse, ezeket a javakat; jó kontak­tusra van szükség a mező- két, értő szakembert adott Ami a konzerviparban kü­gazdasági és az ipari mek között. tize- a szövetkezet vállalkozásé- lönösen fontos, mind gyor­hoz. Gyári TMK-sok segítsé- sabban jut el a gépsorokig a mezőgazdaság terméke. Érdekes kérdés: hogyan gével készítik el a paprika alakultak ezek a kapcsola- szeletelő gépet is. „Első fecs­tok az utóbbi időszakban a ke" ez a vállalkozás olyan szegedi üzemek és a vidék értelemben, hogy a gyárnak gazdaságai között? Két igazi szárítottan adja a paprikát a „nagyvásárlót" — a Szegedi szövetkezet. Paprikafeldolgozó Vállalatot Keressük a további lehe­és a Szegedi Konzervgyárat tőségeket — vallják erről a — kérdeztünk meg. S a vá- vállalatnál. Például a fuva­lasz alapján mindjárt elől- rozásban. Idén már nyolc tsz S. M. Segít a vízi út Sokat segít a Csong­rád megyei mezőgazda­sági üzemek műtrágya­ellátásában az öreg Ti­sza. Évekkel korábban megszervezték a műtrá­gya vízi úton való szállí­tását, olcsóbb, s lénye­gében „házhoz szállít­ják" a gazdaságok. Eb­ben az évben július ele­jéig csaknem 100 millió forint értékben forgal­mazott műtrágyát az AGROKER. A tavalyi év hasonló időszakáig ez az összeg nem érte el a 60 millió forintot A lehetőségekhez ké­pest nitrogénből az ösz­szes igényt kielégítették. Tavalyihoz képest az összes műtrágya értéke­sítés 20%-os növekedést mutat Nehéz aratás járóban ideírhatjuk: a gaz­dasági reform hatására érzé­kelhetően új vonások alakul­elvégzi a szállítást is, amit szeretnének tovább bővíteni. Mivel pedig a minőség ja­tak ki, s formálódnak mos- vitása, objektív megítélése tanában is. Indulnak megrakott teherautók, hagymaszállítmányok, a zöldség is vagonszámra ér­is közös érdek, új módszere­nanríkával ket dolgoznak Jövőre fk a már a minőségi jellemzőket autón, a j^jgjj figyeimbe veszik az átvételnél: a festékanyagtól szárazanyag-tartalomig kezik a földekről a paprika- ™,ndenTmóds^r«~n líván­SfA^SS Sa ^enenSrTrűjSstól P , mezögazda8ag aQJa joggal várható a minőség to­a vállalat termeleséhez az vábbi javulásai ami vtózont egybevág a világpiaci köve­Is na- telményekkel. 1 pap- Jónak, sőt ideálisnak te­a vállalatnak, klntik a mezőgazdasághoz szerződtetéssel; fűződő kapcsolatokat a kon értékes alapanyagot Nyolcezer holdnál gyobb területen termel pap­rikát ennek Közvetlen vagyis a termelőszövetkeze- zervgyáriak. S bízvást lehet tek — öt és fél ezer hold hinni is nekik, hiszen ők övék a „piros mezőkből' —*, már korábban kezdeményez­állami gazdaságok mind köz- ték, hosszú időn át gondo­vetlenül állnak kapcsolatban San szervezték, javították az a gyárral Ezen belül is igye- összekötetést. A kapcsolato­keznek — kölcsönösen, hi- kat következetesen építve, szen közös érdek — szoro­sabbra fűzni, gyarapítani a szálakat Hogy meddig termelői a tökéletesítve érték el a mai kedvező szintet. Az új jelenségeket a re­form kihatásait szemlélve tevékenység, s mitől kezdő- itt is rábukkanunk a gyári dően ipari, az korábban me- termelést segítő új mozza­reven elhatárolódott. Most az natokra. Idén három gazda­új mechanizmus! hatások ság vett saját erőből borsó­kezdik összemosni ezeket a határvonalakat. Mindinkább cséplő gépet Tehát nem hü­velyesen, hanem szem for­besegftenek a szövetkezetek: májában kaphatja meg tő­^zükséglet ls, elegendő erő lük a gyár a termést. Egy is mutatkozik erre. Például folyamat kifejletét is tükrö­az úgynevezett csipedés mű- zl, hogy kifejtett borsó érke­veletét számos helyen már zik az üzembe. Két eszten­maguk a termelők végzik. A deje még a feldolgozandó 360 gyárba így már az előkészí- vagon borsóból csak felét tett, osztályozott paprika jut kapták kicsépelve, idén már el. Kölcsönös a haszon: egy- egy százalék híján szemes felől munkadíjat hoz, más- borsó mind a 420 vagon. felől munkáskezeket szabadít föl egyéb tevékenységre. Érvényesül a törekvés hogy az előkészítő munká­eaBcapon Méhekre, halakra veszélyes A DM0 WP növényvédő szerről öt termelőszövetkezet. a engedmény. De legalabb tápéi Tiszatáj, a balástyai ilyen vonzó az. hogy a TO­Móra, a röszkei Petőfi, a VALL eredményes munkaja baksi' Bolgár—Magyar, az nyomán, nyereségéből arész­újszenliváni Csehszlovák— vényesek is — nevükhöz hf­Magyar Barátság Mezőgaz- ven — részesülnek. Például dasági Tsz 1963-ban alakítót- az alapító tagok az elmúlt ta önálló építési „üzemét", a esztendő után 100—100 ezer TÖVÁLL-t. Amint legutóbb forintot kaptak volna. (Fi­a szegedi járási tanács vég- gyeimet érdemel, hogy lát­rehajtó bizottsága értékelte, va a jó perspektívát, ezt az jól megfelel céljának. összeget nem vették igény­Matus István okleveles be a részvényesek, sőt 1969­építészmérnök a szegedi te- re még 200—200 ezer fo­lephelyű TÖVÁLL megbl- rinttal toldották meg bentle­zott igazgatója igen nagy vőségeiket) kedvvel beszél a tavaly ja- A másik nagy előny, hogy nuár 1-én bekövetkezett vál- a TÖVÁLL nemcsak fel­tozásról. Arról, hogy az új építi, hanem meg is tervezi mechanizmus nagyot lendí- az általa lebonyolított épít­tett e sajátos építőipari te- kezéseket Napjainkig a 280 vékenységet folytató üze- főt foglalkoztató építőüzem men, olyan szabadságot mellé megbízható tervező adott számára, amelynek se- „mini intézetet" kovácsolt gítségével 1968-as esztendőt össze. Segítségével tulajdon­1 millió 524 ezer forintos képpen kulcsátadásig elvál­tiszta nyereséggel zárhatták, lalhatja a megbízatásokat, Milyen előnyöket, ked- hiszen a megrendelőnek csak vezményeket nyújthat a közölni kell. hogy mennyi­TÖVÁLL miért lett népsze- ért és mit szeretne építtetni rű a vállalatok, illetve a — a TÖVÁLL a tervezéstől tsz-ek körében? a kivitelezésibe Az ok azonnal megérthe- a feladatot. Éri tő: a részvényesi tagoknak a teni, hogy ez az együttes TÖVALL 10 százalékos ter- munka különleges adottsá­vezési és 2 és fél százalékos gokkal rendelkezik: a házi építési, kivitelezési kedvez- tervező ugyanis valóban tö­ményt nyújt — ami több rekszák arra, hogy minél százezres, illetve több miili- célszerűbben, minél gazdasá­ós beruházásoknál nem kis gosabban „álmodja meg" a megrendelt épületet. Például csak olyan anyagok fel­használását tervezi, amelye­ket valóban beszerezhet a TÖVÁLL. Nem kell külön bizonyítani, hogy a tervező és építő között ebben a konstrukcióban nem kerül sor vitára, nincs kötbér, döntőbizottsági eljárás. S ez végső soron a megrendelő t önmaga végzi -demes emlí­Hungária DL—40 WP. Fel­használható nagyüzemekben: friss tarlón takarmányfélék­nél a növényzet 5 cm-es ma­gaságáig, gabonaféléknél ka­lászolás előtt, magtermesztés­ben minden esetben csak a virágzás kezdetéig (zöld­bimbós állapotban) és csak abban az esetben, ha a nö­vényi részek takarmányozás­ra nem kerülnek, cukorré­pánál egyhónapos korig, egy­hónaposnál idősebb cukorré­pa kezelése esetén annak ré­szei takarmányozásra nem használhatók fel, káposztafé­léknél csak levélborulás kez­detéig (karfiolnál és magfo­gás esetén a virágzat kiala­kulásának kezdetéig), almá­sokban rügypattanáskor, bo­gyósoknál virágzás kezdeté­ig, csonthéjasoknál (cseresz­nye és meggy kivételével) el­sősorban barackféléknél csak virágzás előtt, repcében vi­rágzás kezdetéig, illetve ta­karmányozás esetén 5 cm-es magassáig, továbbá dísznö­vények védelméhez (szántó­földön és növényházakban) csak abban az esetben, ha a kezelés után közvetlenül nem kerül sor zöldségfélék ter­mesztésére. Házikertben: gyümölcsfák védelménél, ahol köztes ter­melés nincs, bogyósoknál a virágzás kezdetéig, szőlőben a kormo6pille hernyója, sző­lőmolyok és szőlőilonca ellen, burgonyabogár ellen, káoosz­taféléknél levél-borulás kez­detéig, takarmányféléknél a növényzet 5 cm-es magassá­gáig. Gyümölcsösben: barack­moly, gyümölcsdarazsak, le­véldarazsak, almamoly, lombrágó hernyók (szövő­lepke stb.) sodrómoiyok, or­mányosbogarak, bogyósok ro­varkártevői ellen — rügypat­tanáskor 0,5 százalékos, rügy­pattanás után 0,3 százalékos töménységben. Szőlőben: kormospille her­nyója ellen, rügyfakadáskor 0,5 százalékos, továbbá szőlő­molyok és szőlőilonca ellen 0,4 százalékos permetlében. Zöldségtermesztésben a ká­posztafélék hernyóitártevői ellen 0,3 százalékos, egyéb rágókártevők ellen 0,3—0,4 százalékos permetlében, ka­tasztrális holdanként 300 li­ter permetlében kipermetez­ve. Szántóföldön burgonyabo­gár fiatal lárvái és a fiatal bogarak, lucernakártevők lár­vái ellen tarlókezelésre, ba­golypille-fajok fiatal lárvái, valamint a gabonafutrinka lárvája és földibolhák ellen 0,8—1,0 kg/kh, valamint réti gyapjaspille, kukoricabarkó és répabarkó ellen 1,0—1,2 kg/kh, továbbá gabonapolos­ka ellen 2,5—3,0 kg/kh mennyiségben 150—200 liter vízben fejlett lombozatú bur­gonyában 3—400 liter víz­ben kipermetezve. Dísznövény-termesztésben a dísznövények rágókártevői ellen 0,3—0,4 százalékos tö­ménységben. Méreg. Méhekre és halakra veszélyes. A várakozási idő gyümölcs- ás főzelékféléknél 30 nap, a szántóföldi és ta­karmánynövényeknél 60 nap. DDT-szagú, sárgás, vagy fe­hér színű poralakú permete­ző szer. Magasabb hatóanyag tartalma és kombinált volta miatt fokozottabb gonddal kell kezelni, mint a tiszta Lindan-tartalmű szereket. Előírás szerinti használat mellett az emberre és meleg­vérű állatokra veszélytelen. Horváth felvétele Dőlt gabonát arat a kombájn a szegedi Felszabadulás Ter­melőszövetkezetben Öt órai huzavona Egy ipari munkásnő ke­rékpáron közlekedve, bal­eset áldozata lett A men­tőkocsi gyorsan megje­lent és az ügyeletes egész­ségügyi intézetbe — neveze­tesen a szegedi Il-es számú sebészeti klinikára — szállí­totta a beteget. A sérültet egy munkatársa kísérte eL Gyors segítségre számítottak. Durva elutasí­tást kaptak. Az érkezéskor még nem volt egészen fél nyolc. A felvételi ügyeleten nyolc óráig voltak szolgálat­ban. A főnővér felhívta az ügyeletes orvost, közölte, hogy gyors segítségre szoru­ló beteg van. ö visszatele­fonált, mire a főnővér a be­teget és kísérőjét elküldte az SZTK-ba. A kísérő tiltako­zott és kérte, hogy legalább elsősegélyben részesítsék a beteget Ismét telefonálás, mire az orvos jó 10 perc múlva megjelent behívta a sérültet, majd elsősegély nél­kül a mentőkocsival elküldte az SZTK-ba, röntgenvizsgá­latra. Az SZTK-ban előttük igen sok beteg volt Megértve a helyzetet, előre engedték a balesetes sérültet A szolgá­latot teljesítő „nővér" a munkáltatói igazolványt kér­te, látta, szóvá is tette, hogy az a harmadik negyedévre nincs érvényesítve. A sérült és kísérője megmagyarázta — (ugyan miért volt erre szükség), hogy ez a baleset nem volt beütemezve a har­madik negyedévre. Kisebb vita után „kegyes volt" ezt az érvet elfogadni s a sé­rültet felküldte a második emeleti sebészetre vizsgálat­ra, és egy röntgenvizsgálat­ra utasító papírért. A lift az SZTK-ban nem működött; így gyalog mentek feL A „séta közben" a lépcsőn nyo­mott hagyott a bekötözetlen sebből csepegő vér. A főor­vos hozzáállásában érezték először a humanizmust A sérültnek azonban ez nem se­gített, mert ismét a föld­szintre kellett mennie, a röntgenre, ahol egyetlen or­vosnő (vagy technikus) fel­adata volt hogy a felvételt elkészítse. A beteg ekk— mozdulni is alig tudott. Kí­nosan elkészült a röntgen­kép. de nem kétsíkbanj mert erre a sérült állapotá­nál fogva képtelen volt Az­tán újra fel a második eme­leti rendelőbe. Állandóari ájulás környékezte a beteget' A főorvos tudta, hogy ekkor már a Il-es kórház az ügye­letes. Felajánlotta, hogy szaa badságon levő felesége, (or­vosnő) aki éppen a helyszH nen tartózkodott saját kocsi­ján átszállítja a beteget a kórházba. Miután a mentő­kocsi már nem volt ott, köJ szonettel fogadták a lehetőd séget. A doktornő a beteg átszál­lítása után, elvitte az SZTK­ban készült röntgenképet is, a kórházi sebészeti főorvosá­nak. Megkérte, hogy sürgős segítséget nyújtson. A főor­vos átadta a leletet az ad­junktusnak, aki kijelentette; hogy nem tekinti elbírélható­nak, ezért újat fog felvenni; Ez valamivel 9 óra előtt tőrtént. 11 óráig a beteg vé­rezve, fájdalmában jajgatva ült a fapadon. Nem humá­nus, hogy mintegv 5 óra hosszáig hagyták kínlódni a balesete® asszonyt. Juhász Gyula; a szegedi járás NEB elnőks érdekeit szolgálja! Az idén minden bizony­nyál termelési rekordot ér el a TÜVÁLL. Az első félesz­tendőt már több mint fél­milliós nyereséggel zárta, ha­táridőre teljesítette vállalá­sait. Jól haladnak a felgyői állami gazdaság kisgépjaví­tó üzemének, a szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz számára készülő 96 férő­helyes tehénistálló munkála­tai. Amint Matus István ösz­szegezte, valószínűleg 38—40 millió forint értékű munkát végeznek 1969 végéig. Mód nyílt a továbbfejlődésre, hi­szen 3 millió forintos közép­lejáratú hitelt kapott a TÖ­VÁLL, s az újonnan belé­pők is támogatják a korsze­rűsítés gondolatát. A tervek szerint kibővítik a géppark­jukat. 1 millió 024 ezer fo­rint értékben anyagokat, gépeket, felszerelési tárgya­kat vásárolnak. így jövőre minden eddiginél jobb kö­rülmények között dolgozhat­nak — hiszen a szövetkeze­tekgjn kívül tanácsi vállala­toknak. engedéllyel állami cégeknek, sőt magánosoknak is vállalhatnak munkát. Matké István Balesetek a mezőgazdaságban A mezőgazdaság gépesíté­sének rohamos fejlődése, a kemizálás gyors ütemű tér­hódítása megköveteli a me­zőgazdasági balesetelhárítás magasabb színvonalát. A balesetek száma évről évre emelkedik, emberek válnak nyomorékká, munka­képtelenné, családok marad­nak árván. Nem történt vol­na meg a balástyai 20 éves fiatalember mindkét karjá­nak. a rösrftei fiatal trakto­ros egyik karjának elveszté­se. a tápéi két traktorvezető halála, ha az általános bal­esetelhárító és szakmai óvó­rendszabályaikat betartották volna. A közelmúltban tartotta meg munkavédelmi tanács­kozását a szegedi járás közös gazdaságainak biztonságtech­nikai kollektívája. Megálla­pította. hogy a balesetekkel nőtt a kiesett munkanapok száma ls. 1968-ban a belese­tek miatt mintegy, 430 ezer forint kár érte a járásban a közös gazdaságokat, illetve a népgazdaságot Sajnos, halá­los balesetek is évről évre történnek. A védekezést, a kioktatást, a vőd felszerelések beszerzését és rendeltetéssze­rű használatát egyes vezetők nem tartják az egyik legfon­tosabb feladatnak. Ez a fel­fogás mélységesen elitélendő. Nagyon helyes, a bordányi Munkásőr Tsz kezdeménye­zése, ahol a balesetmentes munka első díjaként 5 ezer forint céljutalom Jár. Azok­nál a brigádoknál, ahol a balesetek száma magas, 2000 forintig terjedő pénzbírságot ró ki a vezetőség. VASÁRNAP, 1969. JÜLIUS 20. DÉLMAGYARORSZÁo

Next

/
Thumbnails
Contents