Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-16 / 162. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 59. évfolyam, 162. szám 1969. JÜLIUS 16., SZERDA Megjelente hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Szabadság­harcosok tüzcsapásai Egy „régi ismerős" szólalt meg ismét kedden: Ky tá­bornok, a saigoni báb rezsim alelnöke, aki április elején elhagyta Párizst, ahol a sai­goni rendszer delegációjának különleges tanácsadója volt, mert a harcias férfiút szemmdlláthatóan maguk az amerikai szövetségeseik is jobbnak látták kissé a hát­térbe szorítani. Ky most is­mét beszédet mondott, me­gint kardcsörtetőt, amelyben még néhány amerikai poli­tikust is megvádolt: „hatal­mon maradásuk érdekében", úgymond, „olcsón ki akarják árusítani a Dél-Vietnamot a kommunistáknak". Csakhogy mindenki tudja, hogy körül­belül fordított a helyzet: Ky, Thieu és elvbarátaik azok, akik hatalmon maradásuk érdekében szabotálják a pá­rizsi tárgyalásokat és foly­tatni kívánják a szennyes háborút. Íme a példa: változatla­nul tart a légiterror Dél­Vietnamban. Az amerikai B—52-es nehézbombázók az ntóbbi 12 órában ismét megkülönböztetés nélkül bombázták a „partizángya­núsnak" nyilvánított körze­teket az ország egész terü­letén. A DNFF harcoló alakula­tainak tüzérsége viszont az elmúlt 24 órában érzékeny veszteségeket okozott az el­lenségnek. Keddre virradó éjszaka három rakéta csa­pódott be a dalati nukleáris kutatóközpont területére. My Tho yárosában a haza­fiak ugyancsak rakétákkal elpusztították a Marionett­kormányzat helyi közigaz­gatási hivatalát Ebben a tartományban egyébként — mint a Felszabadítás Hír­ügynökség jelenti — a kö­zelmúltban a DNFF harcosai kilenc körzetben mértek tűzcsapást az amerikai be­tolakodókra és kiszolgálóik­ra. Rajtaütéseik következté­ben 240 ellenséges katona pusztult el. Jelenleg a kambodzsai ha­tár mentén folynak jelentő­sebb gyalogsági ütközetek — az amerikai főparancs­nokság szerint az USA-ala­kulatok három csatát vívtak a „vietconggal". r • Tamogatni kell szolgáltatóipart Javult a szegedi járás ellátottsága A társadalom fejlődésével párhuzamosan egyre nő az igény a magánember kényel­mét biztosító szolgáltatások iránt. Jól látható ez Csong­rád megyében is, amely ilyen szempontból egészen az utolsó évekig az ország egyik legelmaradottabb területe volt. 1960-ban országos át­lagban az egy lakosra jutó javító és szolgáltatási tevé­kenység értéke 53 százalék­kal volt magasabb, mint megyénkben. Az eltérés fo­kozatosan csökkent, a múlt évre a megye ellátottsága megközelítette az országos szintet. Az sem lehet mellé­kes, hogy ebből a feilődés­ből a szegedi járás is kivet­te a részét. Az elmúlt év­ben 76 millió forintnyi szol­gáltatásnak harmadrésze a szegedi járásra jut, itt dol­gozik a legtöbb szakember is. Ez a fejlődés az új gazda­sági mechanizmusban mint­ha kicsit szárnyát szegte vol­na. Okát nem az új mecha­nizmusban, hanem többek között abban lehet látni, hogy amíg az igények nőttek, a bérek alacsonyak marad­tak: nincs megfelelő utánpót­lás, mert a szakmunkások nem találják meg számításu­kat. A szolgáltatást végző ta­nácsi, vagy szövetkezeti dol­gozók átlagbérszínvonala az évi 20 ezer forint körül mo­zog, nem csoda, hogy egyre fogynak a cipészek. A me­gye hét községében jelenleg nincs is cipőjavítás. A sze­gedi járás több községének lakossága — ÜUés, Bordány, Mórahalom, Zákányszék — a szegedi Április 4. Cipész Ktsz-nél javíttatja lábbeli­jét. Nemcsak a dolgozók kerül­tek azonban hátrányos hely­zetbe, hanem maguk a válla­latok, a szövetkezetek is. A régi dotációs formák eltűn­tek, az újakat, az új gazda­sági szabályokhoz alkalmaz­kodókat még nem sikerült megtalálni. Erről tárgyalt a kormány által felkért megyei tanácsokhoz hasonlóan teg­nap a Csongrád megyei ta­nács végrehajtó bizottsága is. Ahogy a legtöbb hozzászóló megállapította, sürgősen szükség van arra, hogy a ta­nácsok kezébe kerüljenek is­mét olyan erőforrások, ame­lyek elősegítik a javító-szol­gáltató tevékenység fejleszté­sét. Eddigi tevékenységükért a végrehajtó bizottság okle­velet adományoz egy válla­latnak és két kisipari ter­melőszövetkezetnek. Az Első Szegedi Járási Vegyes Ktsz azért érdemelte ki ezt a megtiszteltetést, mert egy év alatt 19-ről 55-re fejlesztette a falusi lakosság ellátását szolgáló részlegeit. Hasonló­an nagy szerepe van a me­gye javító-szolgáltató tevé­kenységében a szegedi XI. számú Autójavító Vállalat­nak is. A harmadik kitünte­tett a hódmezővásárhelyi Elektrofém Ktsz. Vásári előzetes termékek árusítása Kapunyitás három nap múlva Három nappal a Szegedi Ipari Kiállítás és Vásár megnyitása előtt már csak az utolsó simításokat végzik a kiállító üzemek, vállala­tok pavilonjaikon. A leg­több vitrinben ott találni az idei újdonságokat, az új te­levíziókat, közszükségleti cikkeket és a nagyméretű mezőgazdasági gépeket egy­aránt A vásár és kiállítás rendezői is végleg összegez­ték a Szegedi Ünnepi Hetek egyik kiemelkedő eseményé­nek programját: megható-' rozták a sajtótájékoztatók, a filmbemutatók, a divatrevűk időpontját. Gács György, a Szegedi Idegenforgalmi Hi­vatal vezetője, a kiállítás igazgatója a Délmagyaror-í szág munkatársának tegnap elmondotta, hogy soha ilyen gazdag eseménysorozat, mint az idén — nem volt a meg­előző árubemutatókon. Szá­mos divatbemutatót tartanak a ruhagyárak, textilipari üzemek. Szinte naponta sor kerül majd érdekes szak­mai, reklámfilmvetítésekre. És ugyancsak figyelemre­méltó újdonsága a szegedi ipari vásárnak — hogy ne­véhez hűen — több nagy­Nemzetközi turista­találkozó Szegeden Lengyel, német, angol, szerb-horvát és orosz szavak kavarogtak tegnap, kedden este az újszegedi Vigadó tar­ka terítós asztalai fölött. A hangulatos kerthelyiségben a II. Szegedi Nemzetközi Tu­rista Találkozó vendégei vet­tek részt tíznapos együttlé­tük megnyitó ünnepségén. Közel ezer külföldi turis­ta érkezett a tavalyi találko­zó 1969-'es újrázására. Köz­tük a legnépesebbnek a len­gyelek csoportja számít, amely nem kevesebb, mint 400 tagot számlál. Hozzájuk hasonlóan nagy csoport ér­kezett a Német Demokrati­kus Köztársaságból is, A több mint 10 országból összesereglett turistákat gaz­dag program várja a feszti­válvárosban. A tegnap esti megnyitó után — amelyen a Kertész Lajos vezényelte Ladvánszky-kórus adott nagy tapssal köszöntött műsort — előadások kezdődnek Csong­rád megye és Szeged törté­nelméről. művészetéről, gaz­dasági életéről. E referátu­mok egyébként minden ven­dég számára érthetők lesz­nek. hiszen 12 nyelven hang­zanak majd el. A tíz nap elteltével még nem ér véget minden turista számára a vendégeskedés: a Szegedi Idegenforgalmi Hi­vatal — Hódmezővásárhely székhellyel — utókongresz­szust is rendez, amelynek több száz résztvevője meg­ismerkedik majd az alföldi művészváros életével, sőt, a vállalkozó kedvűek még a Majolike.gyár műhelyét is használhatják, ahol apró ajándéktárgyakat készíthet­nek a számukra szabaddá tett korongokon. A II. Nemzetközi Turista Találkozó résztvevői között több jeles vendéget üdvözöl­hetünk Szegeden. Eljött vá­rosunkba M. Krauszova len­gyel professzornő mellett B. Bojnov bolgár és L. Stein egyesült államokbeli jeles eszperantista is. vállalat a helyszínen árusít­ja majd termékeit A jugoszláv élelmiszeripa­ri termékeket a főbejárat melletti MÉK pavilonban lehet megvásárolni. A Sze­gedi Ruhagyár a HÖDIKÖT, az Országos Gumiipari Vál­lalat külön elárusító pavilo­nokat tart nyitva majd, ahol legdivatosabb cikkeiket kí­nálják a kiállítás idején. Az Állami Pénzverde szegedi jellegzetességeket emlékér­meket készített, s ezeket az információs pavilonokban vásárolhatja meg a közön­ség. A hagyományokhoz híven az utolsó napokban új kiál­lítók jelentkeztek. A Fővá­rosi Felvonó Javító Vállalat és Elektronikus Mérőkészü­lékek Esztergomi Gyáregy­sége, a budapesti Egyesült Vegyi Művek, a Pest vidéki gépgyár, a Győri Műanyag­feldolgozó Vállalat nevezése szerencsével járt termékei­nek még helyet szorított a rendezőség. Ma nyílik a KGST vb 42. iaSésszaka Ma, Moszkvában megnyí­lik a KGST végrehajtó bi­zottságának 42. ülésszaka. Az ülésszakon a KGST 23. rendkívüli ülésszakán hozott határozatok végrehajtásával összefüggő kérdéseket vitat­ják meg. Az ülésszakra Moszkvába érkeztek a KGST tagorszá­goknak a végrehajtó bizott­ság delegált állandó képvise­lői, a KGST tagországok kormányainak elnökhelyette­sei, köztük Apró Antal, a Magyar Népköztársaság kép­viseletében. A küldötteket a seremetye­vói repülőtéren Mihail Le­szecsko a szovjet kormány elnökhelyettese. Nyikola.1 Faggyejev, a KGST titkára és mások fogadták. Borsó és barack a szalagon A Szegedi Konzervgyárban szinte nem találni álló gé­pet, teljes a szezon. A gyárkapun elsősorban az Ő6zi- és sár­gabarackkal megrakott tehergépkocsik gördülnek be, ame­lyek a környező tsz-ekből hozzák a friss gyümölcsöt. Érde­kes, hogy a különféle automatákon, előkészítő, feldolgozó gépsorokon egy időben többfajta terméket tartósítanak. Foglalatoskodnak a már „lefutott" zöldborsóval és termé­szetesen a mostani sztárral, az őszi- és sárgabarackkal. Képeink a konzerválás néhány jellemző mozzanatát örökí­tették meg. A gondosan tisztított, mosott, darabolt gyümölcs tiszta üvegekbe kerül, amelyekre automata helyezi a fémzárat Ilyen hatalmas „kuktafazékban", azaz lefőző üstben készül a szirup Somogyi Károlyné felvétele Van még borsó is. A képen látható gépek az utolsó üveg zöldborsó konzerveket továbbítják a szállítóládákhoz. Né­hány nap múlva végleg elbúcsúzik a zöldborsó...

Next

/
Thumbnails
Contents