Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-15 / 161. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMABYAR0RSZA9 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAPJA 59. évfolyam, 161. szám 1969. JÜLIUS 15* KEDD Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Európai víziót Szegeden át Ülésezett a megyei képviselőcsoport Áz Alsó—tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Brigád nevű helyezni. Ilyen alap Sze­motoros vontatója tegnap, hétfőn délelőtt 10-kor hagyta el gednek és környékének to­B csongrádi kikötőt, s indult csaknem hatórás útjára Sze- RápPian^r\ebeÍ1óvés k {ela ged felé. A Ludvár tanyahajót vette vontatókötélre, mely- STr^lripaTteilesztési nek erre az alkalomra berendezett tanácskozó szobájá- programja, az öntözés mező­ban a Csongrád megyei országgyűlési képviselőcsoport gazdasági hasznossága és a üléss — stílszerűen — a megye vízgazdálkodásáról tár- m6gyf . nagyarányú városia­gyalt A csoport ülésén részt vett Dépen Imre államtitkár, -1 az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, Tőrök László, a elképzeléseket, s a Szegedi Csongrád megyei tanács vb-elnöke, dr. Komócsin Mihály, Akadémiai Bizottság tanul­az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Kovács mányterveket készül kidol­imre és dr. Paczuk István, a megyei tanács vb elnökhelyet­tesei, a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a vízügyi hi- rására. vatal és a vízügyi igazgatóság több vezető beosztású dol­gozója. Vízügyi Igazgatóság vezető­je áttekintő képét adta a megye vízgazdálkodásának, a gazdálkodjanak. Az első duna» kikötővé válik vízlépcső, a tiszalöki, az öt- ^meretes a Duna-Majna­venes években elkészült, ez ^^-csatornarendszer - keleti és a nyugati fő- epitése 15 az ellátásának negyedik ötéves tervre szóló elképzeléseiről beszélt. Az országgyűlési képvise­lők közül — Győri Imre mel­lett — dr. Erdei Ferenc, Nieszner Ferenc, Halmágyi Ivánné, Balogh László," dr. Petri Gábor, dr. Dömötör Já­nos szólalt fel. A vitában fel­merült kérdésekre Dégen Im­majd Katona Sándor, az országgyűlési képviselőcsoport elnöke mon­dott zárszót. Fehér Kálmán Az ülésen a vízgazdálkodás sok érdekes és fontos kér­dése kapott hangot Forgó Elsőként Dégen Imre ál- jugoszlávok Öbecsénél duz- az Alsó-tiszavidéki lamtitkár adott áttekintést a zasztómű építését tervezik, Tiszavidek, s benne Csöng- ami számunkra annyit je­rád megye vízgazdálkodása- lent, hogy a Tisza egészen F^zek elleni védekezés nak jelenlegi helyzetéréi és Szegedig 1200 tonnás hajók eredményeinek és tefveinek távlatairól. számára is hajózhatóvá vá- „ ^YFJc t J.-J. TT T->.™„ .*»:„ T-.. az ontozes, a vízellátás, a A Tisza csatornázásának a uflI Z csatornázás helyzetének, a terve öt vízlépcsőt irányoz na-^atorna bánáti szakasza hévizek hasznosítasának. Dr. elő, melyek feladata, hogy F, R ® a .ba;,°k Szeged: Paczuk István különösen az az áradások nagy mennyisé- , TTT , en"tese nelkul önt5zés problémáit elemezte, gű vizét visszatartsák, tá- "F^mak el a Dunába, Sze- Dr Komócsin Mihály többek rolják. s vele célszerűen „Ir^ SF" között 5avaslatokat tett a ti­" "" Mint szántúli löszhát öntözési le­hetőségeinek vizsgálatára, 1980 85-ös valamint az olajiparral kap­csatorna segítségével 150 ivekben várható, ilymódon csolatos vízügyi kérdések be­ezer hold föld öntözésére Szeged alig másfél évtize- ható megtárgyalására. Ko­alkalmas. A most készülő ZT ™cs l™* a megye ivóvíz­második vízlépcső, a kiskö- utak eyyik állomása lehet. ^ rei, a Nagykunsággal és a Természetesen a kérdés Jászsággal összesen 500 ezer nem ilyen egyszerű. az holdat kapcsol be az öntő- elmondottak csak egy új aésbe. A vízlépcsővel nyert lehetőség kereteit körvona­Pfe egy része, a nagytőkéi lazzák, de egy olyan lehető­öntőzőrendszer segítségével ségét. melyet kár lenne ki­eljtit Csongrád megye terű- használatlanul hagyni, leiére is, és mintegy 15 ezer . . _ , . _ Ixold öntözését teszi lehe- Ammt Gyori Imre­tövé. A szakemberek most MSZMP Központi Bizottsá­azt vizsgálják, hogy nem gának tagia, a Csongrád lehetne-e még több Csöng- megyei pártbizottság első rad megyei területet ontoz- , s e* az öntözési rend- titkara orszaggyűles! kep- re válagzol szert esetleg egészben Szék- VISel° felszólalasában tob- . kutasig kiterjeszteni. bek között hangsúlyozta, a A jelenlegi elgond<#sok vízgazdálkodás távlati ter­szerint az 1980-as évek tá- veinek megvalósulását teá­ján lesz aktuális a harma- jfs alapokra kell és lehet is dik vízlépcső, a csongrádi kiépítése, melyhez duzzasz- ————. tó, erőtelep hajózsilip és az alpári tárolótér tartozna, melyben 200 millió köbmé­ter víz gyűjthető össze. En­nek révén a Tisza vízhoza­ma másodpercenként 70 köbméterrel, körülbelül a természetes vízhozamnak megfelelő mennyiséggel nö­velhető. Ez a vízlépcső elő­ször 290 ezer. teljes kiépülé­sé után 500 ezer hold öntö­zését tenné lehetővé. Régi. legalább 200 éves elképzelés már a Duna—Ti­sza csatorna megépítése. Mint ismeretes, a felszaba­dulás után a soroksári Du­ítaágból kiinduló 22 kilo­méteres szakasz el is ké­szült. A mostani terv sze­rint a csatorna az alpári táro­lóba torkollik majd. hossza 130 kilométer, szélessége 50 méter, mélysége 5 méter; 1200 tonnás hajók számára is biztosítaná a hajózást. Feladata a Duna—Tisza közi hátság vízellátása, vízpót­lás a Dunából a Tiszába, és a víziút megteremtése a két folyó között. Az* Alsó-Tisza szabályo­zásának különös jelentőséget ad. hogy az idén elkészül Románia és Jugoszlávia kö­zös vízierőműve a Vaskapu­nál. s néhány év múlva be­fejezik Jugoszláviában a Duna—Tisza—Duna-csator­na kiépítését is. A Vaskapu­erőmű beépítése után a Duna vize a Tiszába 60— 70 kilométerre jut vissza. A Befejeződtek aszovjet-NDK tárgyalások Moszkvában hétfőn köz­leményt adtak ki az NDK pórt- és kormányküldöttsé­gének moszkvai tárgyalásai­ról. A jelentés szerint be­fejeződtek a tárgyalások, amelyen a Szovjetunió és az NDK közötti testvéri ba­rátság és sokoldalú együtt­működés további megszilár­dításának és fejlesztésének kérdéseivel foglalkoztak. Eredményes megbeszéléseket folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom és a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről, amelyek megoldására a Szovjetunió és az NDK kö­zös erőfeszítésekkel törek­szik. Az NDK párt- és kor­mányküldöttségének szovjet­unióbeli látogatásának ered­ményeiről közös nyilatkoza­tot hagytak jóvá. Hétfőn az NDK párt- és kormányküldöttsége eluta­zott a szovjet fővárosból. Irak elismerte a DVK-t Az iraki forradalmi kor­mányzótanács elismerte a dél-vietnami ideiglenes for­radalma kormányt, mint a vietnami nép valódi képvi­selőjét, amely tükrözi e nép törekvését az imperialista behatolás visszaverésére, a nemzeti függetlenség és a nemzeti egység kivívására, hangoztatja bejelentésében az iraki külügyminiszter. Úton a Luna—15 Holnap: rajtol az Apollo• A világűrkutatási prog­ram keretében 1969. július 13-án, magyar idő szerint 7,55 órakor a Szovjetunió­ban felbocsátották a Luna —15 önműködő űrállomást. Az űrállomás közbeeső Föld körüli pályáról rajtolt a Hold irányába. Az űrrepü­lés célja tovább tökéletesíte­ni az önműködő állomás fe­délzeti rendszereit, folytatni a Hold és a Hold körüli koz­mikus térség tudományos kutatását. Az űrállomással stabil rá­dióösszeköttetést tartanak fenn. A távmérési adatok szerint a fedélzeti rendszerek és az űrállomás tudományos •berendezései kifogástalanul működnek. A Luna—15 re­pülésének irányítását, a röp­pálya adatainak meghatáro­zását, a beérkező információ vételét földi irányító-mérő komplexum végzi. Áz infor­mációs anyag feldolgozásá­val koordinációs számító­központ foglalkozik. * A Holdra készülődő há­rom amerikai űrhajós a va­sárnapot pihenéssel, illetve kikapcsolódással töltötte. Az idő — a szakértők megállla­pítása szerint — maximáli­san kedvező, a csaknem ál­landó napsütést csupán va­sárnap hajnalban szakította meg kisebb átfutó zápor. Armstrong és Colling űrha­jósok rövid „szórakoztató­gyakorló" repülést hajtottak végre, Aldrin pedig édesap­jával találkozott. aki az amerikai légierő nyugdíjas ezredese és maga is a mo­dern repülés úttörői közé tartozik. A Hold-expedíció holnap, szerdán, magyar idő szerint 14.32 órakor indul és ha minden a program szerint si­kerül, Amstrong Aldrin jö­vő hétfőn, földi idő szerint a hajnali órákban kilép a holdkompból a Föld hűsé­ges útitársának a felszínére. Armstrong és Aldrin a manőverezés, és a leszállás sikeres végrehajtása után nem távolodnak el túlságo­san messzire a holdkomp­tói, és a rendelkezésükre álló 2,40 óra alatt, a prog­ram szerint, igen sok felada­tot kell majd teljesítenük. 60 kilónyl kőzetet szednek majd, össze elemzés céljaira, szeizmikus vizsgálatokat haj­tanak végre, majd méréseket végeznek a Hold és a Föld távolságának lehető legpon­tosabb megállapítására. Az akció első részét Armstrong egyedül hajtja végre, miköz­ben Aldrin a holdkomp­ból televíziós kamerával kö­veti társa mozgását. A Hold-expdíció résztve­vői hétfőn mégegyszer ta­lálkoztak az újságírókkal. A sajtóértekezletet, amely magyar idő szerint éjfélkor kezdődött, a televízió is köz­vetítette. Nyitás előtt a vásár Szegeden a vásári készülődés tetőpontjára hágott, a de­korációs anyagok után megjelentek az áruval telt gép­kocsik. Szeged jugoszláviai testvérvárosából, Szabadkáról is megérkeztek a kiállítók, akik már vitrinekben rendezik a szabadkai élelmiszeripar reprezentánsait, önként adódik az összehasonlítás: az idén mintha pezsgőbb lenne az élet, mint tavaly, jobban halad a készülődés. A napokban meg­jelent a vásári híradó első példánya, s megérkeztek az első meghívók is. Még néhány nap, s a közönség is találkozhat az idei vásárfiával. Utolsó simítások a kábelgyár pavilonján Somogyi Károlyné felvétele Másodszor fordul a kamion. A BÜTORÉRT bemutató termébe Budapestről hozott új bútorok kerülnek majd Együtt a Háry szereplő gárdája Vasárnap megérkeztek a Háry János szereplői. Mint ismeretes, Kodály dalműve nyitja idén az XI. Szegedi Szabadtéri Játékokat, s a július 19-i premierig már csak néhány nap van hát­ra. Így szombaton statisztá­kat válogattak a téren, s a kiszemelt 150 „civil"-szerep­lővel mári^ elkezdték a pró­bát. mely másnap a kórus csatlakozásával folytatódott. Tegnap, hétfőn délelőtt a Nemzeti Színház ötödik emeleti balettermében adott randevút a főszereplőknek Szinetár Miklós rendező és Félix László, aki a rendező munkáját segíti. Az első ta­lálkozó természetesen köl­csönös ismerkedéssel in­dult, bár erre nem volt kü­lönösebb szükség, hiszen valamennyien régóta isme­rősök, ha máshol nem, a szegedi dómszínpadon jó­néhányszor játszottak már együtt. így Melis György, a fővárosi Operaház kitűnő baritonistája, a címszerep­lő, Tompa Sándor (Ferenc császár), Dayka Margit (a császárné) vagy a Napóleont megszemélyesítő Harkányi Endre. Ebelasztin báró: ifj. Latabár Kálmán csakúgy, mint a volt és jelenlegi sze­gedi művészek: Moldován Stefánia (örzse), Szalma Ferenc (Marci kocsis), Ko­vács János (Burkus), Pago­nyi Nándor (Krucifix), Sza­bó Kálmán (A deák), Ka­tona András, Szabadíts Ju­dit, Marosi Károly. A délelőtti „száraz" pro-"" bát este színpadi követte a téren, ahol a darab jelene­teit állította be — szólisták­kal, kórussal, statisztériával —• a rendező. Ma este foly­tatódnak a Háry előkészü­letei, s holnap, szerdán már oz első főpróbát tartják. N. L 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents