Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-12 / 133. szám

Kevés embernek adatik meg, hogy virágok között éljen. Neki, Tóth Jánosné Gajdos Annának megada­tott: immár harminc éve van közöttük, úgy, hogy belőlük, tehát a virágok el­adásából él. Mindig is nehéz kenyér volt ez, különösen a fel­szabadulás előtt, amikor még a virágpiac a Széche­nyi téren volt a Vár utca és a Károlyi utca között. Akkor még rosszul ment a sora: a tehetősek a boltban vásárolták, rendelték a csokrokat és a kispénzű fia­talok, meg virágkedvelők csak ritkán engedhették meg maguknak a vásárlás örömét. Most más a helyzet: a szép virágot mindig el le­het adni. De hogyan? Ügy, hogy reggel három órakor már felkel, fél négykor kinn van a piacon. Egy­más után érkeznek a főleg Újszegeden lakó virágter- • melők, nagyrészt háztájin, „másodfoglalkozásban" ter­melt virágaikkal, hogy munkába menet előtt még átadhassák. Azután a vevők jönnek, Zelmann Ferenc felvétele A vevők egyike és az eladó, Tóth JAnosné, „csokorszcmle" közben legtöbbjük állandó vásárló. S Tóth Jánosné keze cso­dálatra méltó ügyességgel köti csokorba a rózsákat, a szegfűket — mikor minek van szezonja. Ez megy dél­után hároipig, fél négyig. Azután hazaindul, majd — átöltözés után — német nyelvtanfolyamra. S amikor onnan is visszatér, „bekap­csolódik" az otthoni munká­ba. Egy kis játék az egy­szem, másfél éves unoká­val, Lacikával, meg tele­víziónézés — és vége a napnak. Másnap újból kez­dődik az egész elölről. Is­A magvar városhálózat 23 középvárosában — amelyek­ben a lélekszám 30 ezertől 70 ezerig terjed — a lakosok szó­ma egyharmadóval növeke­dett az utóbbi 20 évben — közölték a szombathelyi tele­pülésdemográfiai tanácskozás második napján. Ezek a vá­rosok — amelyek közé tar­tozik egybek között Székes­fehérvár, Szolnok, Szombat­hely, Tatabánya, Nyíregyhá­za, Békéscsaba, Veszprém és Zalaegerszeg — jelentős mér­tékben Iparosodtak, meggyor­sult a lakásépítés, Zalaeger­szeg népessége például csak­nem megkétszereződött. Ta­tabányán 67, Veszprémben több mint 50 százalékos volt a népszaporulat. A 23 közép­város több mint 300 község lakosainak nyújt munkaal­kalmat. Az ingavándorlók száma is nő. Az utóbbi idő­ben különösen Zalaegerszeg, Salgótarján, Czd, Sopron, Kaposvár, Szombathely és Székesfehérvár gyakorol erő­teljes vonzást a környezeté­re. (MTI) mét hozzák a virágokat, jönnek a vevők és miköz­ben csqjprba köti a rózsá­kat, észre sem veszi, hogy a „virágok királynőjének" tövisei is vannak. Már nem vérzik a szúrás helye nem is látszik. Csak a nyomai maradtak meg harcinc év óta: olyanok az ujja hegyei, mintha valaki nagy gondos­sággal millió és millió pon­tot rajzolt volna oda — az Elet. Mostmár boldog, mostoha gyermekkora ellenére ls. Ügy látszik, a virágok elé­gedetté teszik azokat, akik feltalálják magukat köztük. De miért is ne örülne? Hi­szen szárnyukra bocsátotta fiait: a középiskolai tanárt és a gépkocsivezetőt. S ha van is gondja-baja — a vi­rággal a kezében derűssé válik a tekintete. Perényi István Beruházási együttműködés Szerdán Kaposvárott meg­kezdődött a tanácsi beruhá­zási vállalatok kétnapos or­szágos tanácskozása, ame­lyen a beruházási vállalatok együttműködésével kapcsola­tos tennivalókat vitatták meg. A tanácskozáson részt vevő 18 megye képviselői megál­lapították: az új gazdaság­irányítási rendszer előkészí­tésének időszakában szembe­tűnő módon megmutatkozott, hogy a beruházóknak, épít­tetőknek, nincs az egész or­szág területére kiterjedő köz­ponti szervük, amely kép­viselné érdekeiket. A tanács­kozás résztvevői egyetértet­tek abban, hogy közös érde­keik védelméhez, tapasztala­taik kicseréléséhez szervezett együttműködésre van szük­ség. Kakuk Marci halálára Tudjuk, hogy tegnap haj­nalban, 81 éves korában el­hunyt Tersánszky Józsi Jenő művei tele vannak önéletraj­zi elemekkel. De azt is tud­juk, hogy egyetlen alakja sem azonosítható magával az íróval. Nem azonosítható Tersánszkyval a felejthetet­len figura, Kakuk Marci sem. Mégis az olvasók kép­zelete összehozta ezt a két alakot, az írót és a figuráét: Tersánszkyt és Kakuk Mar­cit. De nemcsak az olvasók mosták egybe a két alakot, hanem a rajzolók, Tersánszky műveinek illusztrátorai is. Nézzük csaik meg, hogyan rajzolták ők Kakuk Marcit! Bizony a rajzolók teremtette Kakuk Marci hetyke, gu­nyoros ábrázata az írót for­Hegedűsök diplomakoncertje Nagy volt a tét, nagy volt az izgalom a Zenemű­vészeti Főiskola végzős he­gedűseinek most tartott diplomakoncertjén — nem csoda, hiszen ezzel az utol­só és legjelentősebb aktus­sal mutatták fel összegezve az eredményeket, amelyek­ből majd profitálnak az ifjú tanárok. Várnagy Lajos művészta­nár négy növendéke lépett pódiumra. Karátsony Kata­lin csak műsorának máso­dik részére tudta leküzdeni elfogódottságát, ahol ls Mo­zart: G-dúr hegedűverse­Kevés az élesztő Több mint egy hete csak véletlenül jut hozzá a vásárló élesztőhöz a boltok­ban. Kellemetlen dolog, hogy még ilyen fontos, a háztartásokban nélkülöz­hetetlen cikk is a hiánylis­Áz új piaci rendelet hatálybalépése Az hogy újságban közölték, városi tanács új rendeletet hozott a piacok­ra és a helypénzekre vo­natkozóan — írja Szögi Jó­zsef, Lékai utca 9. szám alatt lakó olvasónk. A pia­cokon jelenleg is a régi ta­rifa szerint szedik a hely­pénzt, mikor lép hatályba az új rendelet — kérdi, A városi tanács kereske­delmi osztályának tájékozta­tása szerint a szóban levő rendeletet jóváhagyásra fel­terjesztették az Elnöki Ta­nácshoz. Ha ott nem tesz­nek ellene észrevételt, ak­kor a tanács közhírré te­szi s utána hatályba lép a rendelet. Erre hamarosan sor kerül. tán szerepel mostanában — írja B. Lászlóné, Bécsi körút 8—16. szám alatt lakó ol­vasónk, s kérdi, hogy mi ennek az oka, lesz-e elegen­dő élesztő hamarosan. A nagykereskedelmi vál­lalat, amely a boltokat élesztővel látja el, napi nyolc mázsát igényelt a bu­dapesti gyártól. Az utóbbi időben ennek a mennyiség­nek csak egy részét kapta meg s ezt elsősorban a ke­nyérsütő üzemeknek utalta ki. Ezért jutott kevesebb a boltokba. Ügy látszik, a szállítás körüli zavarok megszűnőben vannak, mert pár nap óta már a megszo­kott mennyiségű élesztőt kapja a nagykereskedelmi vállalat. Most már kielé­gítve a sütőüzemek szük­ségletét, az üzletek igényeit is ki tudja elégíteni. „Rejtélyes" folték Csendháborítés-e ? Azt mór nem is furcsállom, hogy miért tartott olyan so­káig a Széchenyi téren a Zsótér-ház, a szegedi járási tanács székházának — majd­nem az alapoktól a tetőig tartó — felújítása. Hozzá­szoktunk, hogy nálunk — legalábbis az építőiparban — a jó munkához idő kell. No de ne polemizáljunk. Inkább dicsérjük a Zsótér­liázon a nagyon is szemlé­letes munkát, mert kétségte­lenül az. Lévén Szeged az idegenforgalom városa is, még kuriózumnak is beillik ez a műemlék, vagy jellegé­ben olyasféle ház. már ami újdonsült homlokzatát illeti. A minap kérdezte is tő­lem egy amerikánus ma­gyar. régen külföldre sza­kadt hazánkfia, hogy miféle térképek, fehér foltok dí­szelegnek a Zsótér-háznak szinte a teljes képén. Tű­nődtem. mit válaszoljak. Mondjam azt. hogy a város születésétől napjainkig tartó történelmét „örökítették" meg a falakon titkos vona­lakkal, fehér foltokkal? Ne­tán a hozzáértés állóképes­ségének új technológiája vert át a falakon? Hogyisne. Majd elárulom a szisztémát, hogy magával vigye és meg­gazdagodjon belőle a mi kül­földre szakadt hazánkfia? Még mit nem? Mondtam neki, amit mond­tam. Azt például, hogy a látszat csal és hogy ő nem jól lát, menjen sürgősen szemorvoshoz, mert az ná­lunk olcsóbb, mint Ameriká­ban; meg hogy csak bizo­nyos látási szögből érezni a falakon a fehér foltok, vo­nalak ottlétét. Hát akkor minek ebből ekkora hűhót csinálni? Elégedjünk meg azzal, hogy azok a salétro­mos. ragyósos kiverődések a falakon vannak. Hogy ki­nek és milyen technológia jóvoltából? Minek azt keres­gélni? Majd az idő patinát rak a falakra koromból, por­ból. esővízből, s aztán eltű­nik az a „kuriózum", amivel most egyáltalán nem dicse­kedhetünk. L. F. A munkanapokon dolgo­zó család vasárnap sem tud pihenni, mert a szomszéd ilyenkor vési, kalapálja, ja­vítja a közfalat, — írja Cs. Ágnes, Kereszt utca 9. szám alatt lakó olvasónk, aki egyébként három éve beteg. Kérdi, hogy már a saját házában sem lehet nyugodt az állandóan fúró­faragó szomszéd szeszélye miatt. A csendháborításról szóló szabályrendelet elvei sze­rint nemcsak az éjszakai pihenésre szánt idő zavará­sa jelent csendhóborítást, hanem az olyan eset is, amelyről olvasónk ír. Azt tanácsoljuk, hogy hívja fel erre a szomszéd figyelmét, s egyezzenek meg, hogy mi­kor végezze el a szükséges munkát. Ha ez nem lehet­séges, a lakóbizottság út­ján figyelmeztesse, illetve feljelentést tehet ellene a kerületi tanács szabálysér­tési előadójánál. Megváltozott az autábuszvonal Június 1. óta más útvo­nalon közlekedik az l-es autóbusz. Azelőtt a Marx térről betért a Lenin kör­útra s a Kossuth Lajos su­gárúton visszamenet haladt a Párizsi körúton, majd a Csongrádi sugárúton az autóbusz. Jelenleg nem érinti a Lenin körutat. Horváth György, Ipoly ut­ca 11. szám alatt lakó ol­vasónk kérdi, miért válto­zott meg az autóbusz vo­nala. A 10. számú AKÖV sze­mélyforgalmi osztályán úgy tájékoztattak, hogy a válto­zás a június 1-től érvénybe lépett új menetrenddel kap­csolatos, és csak ideiglenes jellegű. Az tette szükséges­sé, hogy jelenleg a Csong­rádi sugárúton útépítés fo­lyik, emiatt kellett teher­mentesíteni a forgalomtól. Amint az útépítés első sza­kasza befejeződik — ez már csak hetek kérdése — vissza­állítják az l-es autóbusz eredeti útvonalát. A menet­díj viszont a helyi járati autóbuszoknál egységesen két forint akkor is, ha egyik vonal rövidebb, mint a másik. nyének I. tételében és Bar­tók: Szonattnájában nyúj­tott kiegyensúlyozott telje­sítményt. Fodor Melindát érdekes módon szereplése félidején Mozart A-dúr koncertjének I. tételében kerítette hatalmába a vizs­galáz, noha technikailag jó alapokon állt produkciója. A Bartók—Székely: Román táncokban viszont már ma­gára talált, szép pillanatokat szerezve lendületes játéká­val. Kovács Eszter az erőit meghaladó zenei anyagban csak Hándel: D-dúr szoná­tája III. tételénél csillantott fel muzikális adottságaiból. Zeneileg és technikailag kiemelkedő vizsga-műsort mutatott be Papp János; Műsora Bach: Adagio és fuga a g-moll szólószoná­tából, Brahms: A-dúr hege­dű-zongora szonáta I. téte­le, Hacsatúrján: Hegedűver­senyének I. tétele, és Bar­tók: I. rapszódiája volt. Ma­gasfokú virtuózkészsége inspiratív töltésű, művészi kifejező eszközök birtokosa, amelyeket a zenei stílusok­nak megfelelően sokolda­lúan tud alkalmazni. Zongorán Bódás Péter tanár kísért, a tőle meg­szokott magas színvonalon. Laczkó Sándor mázza. A tudós irodalmárok talán felszisszentek az ilyen azonosításra. Maga az író azonban biztosan mindig megbocsátotta. Első írása 1910-ben az akkori idők legtekintélye­sebb irodalmi folyóiratában, a Nyugatban jelent meg, s megtörtént vele, ami a leg­több íróval csak tekintélyes mennyiségű megjelent írás után: attól kezdve novellái­ból, elbeszéléseiből, legényei­ből élt. Részt vett az első vi­lágháborúban. előbb az orosz, majd az olasz fronton, s él­ményeiből regényt írt, a Vi­szontlátásra, drágám-at, a magyar irodalom első hábo­rúellenes regényét. Tehetségének senkivel sem hasonlítható-rokonitható ere­detiségét már ezek az első írások is magukon hordoz­zák. Tersánszky semmiféle irodalmi iskolához, irányzat-: hoz nem tartozik. Egyedül-' álló jelensége a magyar pró-j zának. Leghíresebb műve a Ka-1 kuk Marci-sorozat. Ezekben a regénykötetekben az író szimbolikus figurát íormáltj a fészket rakni nem tudó, dologtól-munkától húzódozó, az élet elemi örömeihez, nők-i höz, ételhez-italhoz vonzódó, a világra hetykén fittyet há-: nyó ember figuráját. Ez 3 hetykeség magában az író­ban is élt. A Horthy-korszak­ban például hetykén nézett szembe az ellenforradalmi szelekkel. Soha eszébe nem jutott, amit több más író egyébként megtett, hogy meg-: tagadja a Tanácsköztársasá­got, a munkásnépet, a város­széli nincsteleneket. Nem volt politikus író a szó szűkebb értelmében, de humanista volt és elveihez — hetykén szembenézve az ellenséges világgal — következetesen ragaszkodott. Egész életében dolgozott; hatalmas életművet, a ma­gyar irodalom egyik legere-' detibb életművét hagyta hát^ ra. Nagy író volt; a magyal! irodalom egyik legnagyobb írója. A Kossuth-díj, amelyei 1949-ben kapott, ezt fejezte ki és ezt dokumentálta. ö. La j Épült: 1957—1989 iancsO'koSBégium (101.) A Liliom utca végén van az Orvostudományi Egyetem másik, 222 személyes kollégiuma. Nóvák István­ná tervei alapján IfiSfl—67-ben épült. A Vörösmarty utcai zsúfolt, öreg épületből költöztek ide a diákok. CSÜTÖRTÖK, 1969. JÜNIUS 12. DÉLMAGYARORSZÁG i 4

Next

/
Thumbnails
Contents