Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

Szöveg nélkül Kozmikus \Sik,ós János: tank Moszkvában a találmányi hivatalban van egy okmány, | amely szerint Mihail Bot­vinnik, a híres szovjet sak­kozó munkatársaival együtt még 1942-ben egy olyan tankot konstruált, amely saját magasságának három­szorosára képes felugrani és távolba is óriási ugrásokat tud megtenni. A háború idején ezt a harckocsit túlságosan fan­tasztikusnak tartották és nem is volt Idő tökéletesí­tésére, így aztán előállítását is későbbre halasztották. Botvinntk most tovább dol­gozik találmányán, hogy alkalmassá tegye azt más bolygókon járműként való felhasználásra. Botvinnik harckocsija olyan fémszerkezet lenne, amely a Holdon, a Vénu­szon, vagy a Marson 10 mé­ter magasra vagy igen messzire tudna ugrani. Jerevánban, a filmgyár házi vetítőjében nekünk is bemutatták azt a dokumen­tumfilmet, amelyet a város két és fél ezer éves jubileu­ma alkalmából készítettek. A film érdekességét az adja, hogy az örmény nép hősies és kultúrált múltját kitűnően összeköti a mai élettel. A film rendkívül erős nemzeti karaktert mutat, ami a jelen­re hatóan is pozitív. Külö­nös hangszerelésű, mély ér­ezreden keresztül Etsmiazin volt az örmény kultúra köz­pontja; a nép nemzeti ön­tudatát, nemzeti létének megmentéséért folytatott küzdelmét az egyházon ke­resztül fejezte ki. A nemzeti fennmaradásban az egyház pozitív szerepet játszott. Míg egyik oldalon az ókor kultúrájának hordozója, a másik oldalon a legrettene­tesebb küzdelmek szereplője és gyakran áldozata is ez a zéseket fölkavaró zenei alá- kis nemzet. A perzsa kultúra festéssel leköti és figyelésre készteti az embert. Nemzeti karakter Szolnoktól Szombathelyig „Országjárásunkat" ezen a héten a Szolnok megyei Néplap, a Dunántúli Napló, a győri Kisalföld, és a Vas Népe című megyei lapok alapján állítottuk össze. Papírtörülköző Június végén megkezdi üzemelését a szolnoki pa­pírgyár új feldolgozó üze­me, ahova most érkezik meg 13 új, korszerű gép. Már eddig is ismert volt a gyár új terméke, a jól használható papírtörülköző, de az új gépek segítségével kikísérletezik a többször is mosható, fodrászati törülkö­zők készítését. Szobrok a hegyoldalon .Szabadtéri szobormúzeum készül Siklóson — írja a Dunántúli Napló. A szob­rászművészek a hegyoldal szikláit faragják a helyszí­nen, maguk a természet al­kotta szoborhoz. A művé­szek háromhetes turnusban váltják egymást a siklósi művésztelepen, s az elké­szült alkotásért a fizetségük a „köszönöm" és a müvész­telepi ellátás. Készen van már egy óriási szfinksz és Gáti Gábor művész most fejezett be egy női portrét. Bányai József Derkovics­díjas művész pedig egy életnagyságú nőalakot for­máz. A tervek szerint a jövő évi várfesztiválra már megnyitják a hegy oldalá­ban teraszos sétánnyá ki­képzett szobormúzeumot s a látogatók az elkészült szob­rokon kívül alkotás közben is láthatják a helyszínen még majd dolgozó művésze­ket Ilyen a karrier..: Hofi Géza, a népszerű pa­rodista Debrecenben ven­dégszerepelt. Tett ház várta a Csokonai Színházban és zúgó taps köszöntötte. Ez annál is érdekesebb, hiszen három évig debreceni szí­nész volt, s ez alatt össze­sen 13-szor „ugrott be", de igazi szerepet sosem kapott. A kritikák azt sem jegyez­ték meg, hogy „játszott még XY és Hofl Géza". Most viszont vastapsot kapott Az 1967. szilveszteri tv­műsorban feltűnt és bátran mondhatjuk, hogy az utób­bi évek egyik legkülönö­sebb müvészegyenisége azt vallja, most érezte először, hogy „karriert csinált". Et­től a debreceni vastapstól erezte. Lehet, annak köszönheti, Tallózás a megyei lapokban ikben szerepel, hogy új gombaházat létesítenek, amelyben télen is teremne ez a jó ízű és gazdag táp­anyagot tartalmazó gomba­fajta. Híre ment az újítá­suknak, sok ország szakér­tői meglátogatták már a rá­batamási „gomba üzemet". hogy Debrecenben annak idején nem újították meg Wn/tíaítJir színházi szerződését? V UUICIIUÍ Világhíres laskagomba Tavaly félmillió forint nyeresége volt a Győr me­gyei Rábatamá&i község szövetkezetének laskagomba­tenyésztésből. A szövetkezet újítása, hogy a nemrég tnég farönkön termesztett gom­bát kukoricacsutkán ter­mesztik. Az őrölt kukorica­csutkát zöldséges láda nagysagú testekre tömik és ezeken terem a gomba. A 200 négyzetméteres helyi­ségben 50 nap alatt 70 ezer forint a bevétel! A rábata­mási szövetkezet három gombatenyésztési folyamat­tal foglalkozik: az oltó­anyag előállításával, át­szövetéssel és termeléssel. Az átszövetés után körül­belül 4—10 napig kell vár­ni, majd jó egy hónapig tart a gombaszüret. Terve­Népszámlálás voft a Vas megyei erdőkben, mezőkön. A vadásztársaságok, az er­dőgazdaságok és az állami gazdaságok területén 1536 szarvast, több mint 3600 őzet, 600 vaddisznót, mint­egy 16 ezer 700 nyulat, 25 ezer fácánt és 18 ezer fog­lyot tartanak nyilván. Ezek értéke meghaladja a 22 millió forintot. önként adódik a kérdés, hogyan tudják még megkö­zelítő pontossággal is meg­állapítani, hogy hány vad él egy-egy körzetben? Vé­gül is az ember száz nyulat sem tudna megszámolni, nemhogy 16 ezret...! Az igazság az, hogy inkább becslés ez, mint számlálás, de a szakemberek azt állít­ják, hogy a vadőrök és a vadásztársaságok tagjai szinte darabszámra pontosan ismerik a vadállományt — ezért tudnak többek között például a külföldi vendé­gekkel biztosan lövetni szarvasbikát. A film kockái megállnak a három évezredes múlt fönnmaradt jelesebb emlé­kein. Visszabócorog a ref­lektor időszámításunk mögé, fölvillan egy bizánci emlék, római korabeli építőmester­ség és megáll a perzsa kul­túra és a hellén kor egy-egy remekén. Írott emlék több maradt, kevesebb a szobrá­szatból és az építőművészet­ből. Időszámításunk előtt 53-ból görög nyelvű előadások, s az V. századból zeneirodalom és kotta, a VI. századból egy evangéliumot tartalmazó könyv, amelyből összesen csak három van; egy Párizs­ban, egy Firenzében talál­ható. A matematika-geo­és az iráni lándzsa egyszerre érte; a bizánci kereskedelmi rafinériával együtt jött gyak­ran a hegyes végű pika; a római birodalom építészeti technikája és a római hódí­tás. De évezredes ellenségük a török volt. A létért való küz­delem utolsó évezrede a tö­rök hódítás elleni védekezés története. A X. évszázadban egy rövid nyugalmi állapot alakult ki; akkor a Fekete­tengertől a Földközi-tengerig is hasonlatosak vagyunk". A végén volt a győzelem száz­egyedik évfordulója. Nem szervezték külön az iskolá­sokat. de Jereván ifjusaga tanárostól, tanítóstól oda­ment; föl az örök lánghoz, virágokkal, kis csokrokkal! Nem szervezte senki —, de nem is lehetett visszatartani az emlékezést. Miért fogott meg bennün­ket — arra kószáló magya­rokat — ez az élmény? Mert ez a kis nép, nagy és hősles nemzeti múltját úgy tiszteli, s ápolja — apraja, nagyja, kommunista és nem kom­munista —. hogy ebből is kiolvasható évezredes fenn­maradásra alkalmas élet­ereje. Szép és gazdag Panaszkodnak, hogy el­szóródtak a világban, másfél milliónyian élnek szerte széjjel... mondják: „ebben ért az örmény határ és a kereskedelem nagy nemze­teként virágzott. S akkor új­ra jött a török. 1828-ban az ország keleti része az oroszokhoz csatla­kozott Ez egy haladó lépés volt a török veszéllyel szem­ben, 1868-ban az orosz sere­gek felszabadították örmé­nyiát a török megszállás alól. Nemzeti létüket az oro­szok adták vissza egy év­századdal ezelőtt. Miticse já­rásban, egészen közel az Aararáthoz, a hegy alatt £leterő metria legősibb írott emlékét természetes országhatárt is a jereváni múzeum őrzi. a jelentő folyó — az Araksz — VII. századból. Egy másik ejgtt épül egy monumentá­korabeli könyv a Föld fel- iis emlékmű: annak a más­i építésével foglalkozik. A fél millió örménynek az em­1 Földet a tojáshoz hasonlítja; lékére, akik ott a harcme­! a sárgája a Föld. a fehérje a zgn vesztették életüket, de I Föld körüli levegő. S egy meghátrálásra kényszerítet­atlasz a XV. századból, ^k a törököt Mindenütt a amelyen a világ központja: háború, harc. tragédiák tör­Jeruzsálem. ténelml nyomait mutatják Az emberiség történetében föl az emlékek, nem nagy idő háromezer esztendő, de egy nemzeté­ben igen. Talán szerencsés földrajzi elhelyezkedés, kelet és nyugat stratégiai útvona­lán, erős nemzeti karakter, a klasszikus kultúrák — gyakran pusztítva hódító — hatása, (de mégis csak ha­tása), a világkereskedelem áramkörén belüli életük és egészen biztosan még más tényezők közrejátszása is segített, hogy az örmény nemzet fennmaradjon. Ebben szerepe van a val­lásnak is. Időszámításunk után a III. században vették fel a kereszténységet. Ets­miazin volt a régi vallási Jerevánban egy magasla­ton. ék-alakú, körtalpazatról induló hatalmas emlékmű. kint élők soha sehol nem lesznek mások, csak örmé­nyek maradnak. Népvándor­lásszerű a hazajárás — az egyház segít ebben —, Ame­rikából—Abesszíniából, s aa érkezők csodálata, alázata és a tisztelete a szocialista ha­za földje Iránt, döbbenetes jelenetekben jut kifejezésre. A hazától távol élő örmé­nyek többen is hazajönné­nek véglegesen, de ez nem olyan egyszerű, mert aki jön. az lakást és állást kap. S csak annyi jöhet — ha la­kásigényes — amennyi la­kás erre a célra épül. Ez nem kevés, de nem elegendő a hazatérési igényekhez mérten. Az orosz népet nagyon szeretik. 1868-ban pecsételő­dött meg ez a barátság, s 1917-től olyan erejűvé fej­lődött, amit csak ott, a hely­színen lehet megérteni é3 megérezni. Ez a kis szegény nemzet nem a saját gazda­sági erejéből nőtt oly szép­pé. vagyonossá: a szovjet hatalom közös kasszája segí­tette! Az igazi tehetség és szorgalom, s a nagy kulturá­lis múlt adta társadalmi, ern­nemes fémből, s lent a kör beri értékek most virágza­közepén betonpadlón az nak ki, szocialista viszonyait örök láng, az 1868-as győ- között. zelem emlékére. Meghatá- Vendégszerető, kedves env­rozott időközönként felbúg berek, egy-egy pohár ko­az emlékezés, fájdalmas és nyak. és olyan szép-szomorú szomorú melódiával a zene dalokat énekelnek, mint ml nyelvén, de az utolsó ak- idehaza bor mellett Egy kordok erősek, diadalmat fiú a kedvesének énekelt egy kifejezőek, a fölszabadult dalt. Talán a szerelemről nép örömét tolmácsolják. szólt, mert nem tudom elő­Harc, küzdelem, nemzeti ször, hogy mit jelent a tragédiák és újrakezdések — „Vaccs, vaccs, vao" a szö­központ. ahol az egyház feje ez a három évezred. De vegben, de ahogyan elnéz­a katolikusz székel. Ez a pápa, mert az örmény egy­ház független maradt a Va­tikántól, s pápája — ma !s — a katolikusz. Másfél év­annyira az, hogy az iskolás tem a tó parti ladik mellett gyerek ötödikes korában a fiút meg a lányt; meggyő­pontosan tudja — és érzi! — ződtem, hogy ők pontosan „én örmény vagyok, egy tudják, mit fejez ki a vaccs, híres nemzet fia!'' Április vaccs, vao sűrű ismétlődése. 7S&ge&s janicsárok olyan reakciós. Akkor ugyanis már dudálgatni Szegeden a világért sem mentem volna el kezdtek a kormányprogram előszelei. Picit ol- Jolihoz. Elmentem feléjük. Az utcájukba. A vadni kezdett. Azóta tanítok. Heti 15 óra nem házukat láttam. Azon semmi változás. Épp­üt agyon. Ür vagyok. Azóta is kéreget kölcsön, olyan poros volt, mint tavaly, mint a háború Két-három ezreket. Azt vissza is adja. A hét- óta. Az ablakokon a jól ismert füst- és kék szí­ezret nem adta meg, nem is emlegeti, úgy ve- nű csipkefüggönyök. A lányszobájának spa­szem, ez a kaució az állásomhoz. Közben rom- lettái is csukva nappal. Este is elnéztem arra. lik a koszt, de hát nehéz a beszerzés. Nagy ér- Akkor is csukva. A fene majd megevett, annyi­ul.)—Soha nem tudok veled egy nyelven be- dem, nagy dicsőség így is kitartani hétszáz- ra szerettem volna bemenni. De hát kirúgtak 6zélni, nem tudom hova tegyelek. egynéhány gyereket krumplin és kenyéren. Csó- engem innét. Pohár sör mellett üldögéltem a — Skatulya. Szeretnél valami skatulyába koljatok kezet neki, hogy csak ennyit lop el. Hágiban. Csomagjaim az állomáson. A késel dugni. Reakciós, dögöljön meg! — Piszok disznó. vonattal szándékoztam tovább menni. Ernőké — Ne feszegessük. Én akkor is hiszek abban, _ Eredj, mondd meg neki. is ott volt a Hágiban. Az aranykeretes szem­hogy csak a tisztaság meg a becsület kereke- — Lehetetlen. üvegű polgár. Akinek mindig volt cigije, akit dik felül. — Na látod. Ilyen embereitek vannak. Me- mindig érdekelt az egészségi állapotom. Be­— Mintha csak a papok mondanák. Persze, hetez az istenhez panaszra. Nem tudod bebizo- szélgettünk, és az ördög majd elvitt, hogy meg­szép dolog a hit. Sokáig hittem én is. Ma már nyítani. Feddhetetlen ember. A rendszer osz- kérdezzem, mit tud a lányról, ö meg: semmiben. Tengődünk. Fel kellene akasztani lopa. Ne háborogj rajta. Nem ő az egyetlen, ta- — Hát Joli férjhez ment. magam. De utálom magam, mint akasztott em- ián nem is a legrosszabb. De ezt nem kérdezte, hanem kijelentette, azt bert És csak az utálat, nem a hit tart vissza. — Szép vigasztalás. sejtve, hogy én is tudok róla. Hanem folytatom. Egyszer, úgy a szabadulásom A tanács a gimnázium tanári karából egyet- — Férjhez — játszottam, hogy nem vágott évének végén, jött hozzám az egyik tanár úrnő, len embert igényelt a begyűjtési munkához. Az földhöz a hír. apámékhoz is járatos volt Jött hozzám kétség- is én voltam. Pedig, amint becsuktuk az iskola — jó ember lesz abból a gyerekből, beeséssel és kárörömmel, nagyon bizalmasan kapuját, rohantam volna vissza a gyűlölt Szé­kért adjak ötezret az igazgató úrnak kölcsön, gedre. Jolihoz. Nem válaszolt a levelemre. Ma­Reggel ellenőrzést kap a napközis konyha, és radnom kellett. Két hétre kiutalt a begyűjtés­hiányzik ötezer. Adtam ötezret Soha nem kap- hez az igazgató. Dühös voltam. Egész évben tam vissza. Ötvenegy tavaszán mér hétezerrel nem jártam otthon. Nem nagy kedvvel men­tem, de hasznomra vált. A parasztok beszédjé­nek ízére, a mi vidékünktől némileg elütő, de érdekes gondolkodásmódjára figyeltem fel. És elhatároztam, hogy ezentúl rendszeresen közé­jük járok. Engem a nyelvész professzorom meg­tanított gyönyörködni a nyelv szépségeiben. Szentül megfogadtam, hogy az itt kallódó érté­keket úgy összegyűjtöm, mint annak a rendje. tartozott az igazgató úr. — Hová teszi ? — A mucusára költi Pesten. — Hiszen szép felesége van. — De a mucus még szebb. A pénzt is jobban szereü. A havi 1800-ból nem futja. Két gyerek, háztartás. Különben ő vezeti a napközit Hét­— Rendes. — Elmaradtatok. Most éppen nászúton van­nak. Nem furcsa? — Ilyep az élet. pajtás. — Ilyen. Csak az tudja, mi csavarta meg a szívem, akinek négyéves szerelme nászúton van vala­kivel, mással. Szüleimnek nem sok öröme tellett otthonlé­temben. Örökké úton voltam, mint a* bőrsze­dő zsidó. Nem leltem helyem. Lóidomítást is vállaltam. Vagy húsz szilajt hám alá törtem. De esténként törögettem a Panka derekát is. Benne nem csalatkoztam. Egy év koplalásáért kerestem nála vigasztalást. Rettentően kicsa­toráztam magam körülötte. Nem volt nagy száz kölyöknek főznek. Onnét elcsíphet. Rom lik a leoszt? Nehéz a beszerzés. Elbír ez a rend- Mert hiába kerestem a város történetét, de a szer mindent. Széchényi Könyvtárban sem találtam egy 1896­— A piszkos anyját az. Ilyen farizeusoknak... ban kiadott vármegyei monográfián kívül mást. — Csak semmi háborság. Ez a valóság, ötven- Szűz terület. Elhatároztam, hogy őszre nekibuz- ^ kettőben, a nyár végén azt mondja nekem, len- dúlok a nvelvjárásgyűjtesnek. Hogy beszélnek dicsőség. Arca. beszede, gondolata, teste a re­ne-e kedvem tanítani az iskolában? Matemati- ezek a parasztok! „Legalább annyi fődet sze- ff. Es soha nem követelt semmit. De azért az kát fizikát Mondom, börtönviselt reakciós va- retnék, amennyit egy bárányfelhő árnyéka el- utolsó esteink egyiken azt mondja: gyok. Tudta ó is. Elintézte, ö azt mondta, vagy takar." Ezt leírva soha nem láttam, nem ifi hal- — Azért feleségül vehetné cppen. mondhatta a pártnak, hogy nem is vagyok én lottam. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents