Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

Kádár lános beszéde a moszkvai tanácskozáson (Folytatás az 1. oldalról.) res harcát nemzeti szabadságáért, önrendelkezési jogaiért, élvezi a világ haladó erőinek és minden tisztességes emberének rokonszenvét, támogatását. Helyeseljük, hogy értekezletünk külön dokumentumban nyilvánítja ki szolidaritásunkat Vietnam népével, s határozottan szól arról, hogy a jövőben is megadunk minden segítséget igazságos harcához a végső győzelemig. Joggal háborítja fel a haladó i embereket, és aggasztja a béke híveit a válságos és minden nap újabb robbanással fenyegető közel-keleti helyzet. Izrael uralkodó körei kiszolgálják az imperialista nagyhatalmi célokat és makacsul ragaszkodnak saját hódító törekvéseikhez is. Az amerikai imperialisták támogatásával mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák e térség igazságos és tartós békéjének megteremtését. Mi a közel-keleti konfliktusnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határozatának megfelelő politikai rendezése mellett szállunk síkra. Ügy véljük, hogy minden segítséget meg kell adni a megtámadott és fenyegetett arab országoknak. Ezek megoldása pártjaink feladata. A szocialista világrendszer fejlődése függ azoknak a feladatoknak a megoldásától, amelyek az egyes szocialista országokban felmerülnek, de nem kevésbé attól, hogyan tudjuk kihasználni azokat a hatalmas erőket, amelyek a szocialista országok hatékony és sokoldalú együttműködésében rejlenek. A Magyar Népköztársaság nagyra értékeli a Varsói Szerződés szervezetében és a, KGST szervezetében kialakult szocialista együttműködést és aktívan törekszik a kapcsolatok és az együttműködés fejlesztésére, minden szocialista országgal. Világnézetünk és osztálycéljaink alapj'án Az európai béke és biztonság megteremtéséért A kommunista világmozgalom pártjai a haladás, a béke erői nagy figyelmet kell, hogy szenteljenek Európa kérdéseinek is. Európában a békét leginkább és közvetlenül fenyegető erő, az USA-imperializmus első számú európai szövetségese és gyámoltja, a nyugatnémet revansizmus és militarizmus. A békés egymás mellett élés elvének megfelelően a magyar népköztársaság a társadalmi rendszer különbözősége ellenére a Német Szövetségi Köztársaság is a viszonyok rendezésére, kölcsönösen előnyös, sokoldalú kapcsolatok kiépítésére törekszik. De komoly akadályát képezi a kapcsolatok rendezésének és fejlesztésének, hogy az NSZK mindezideig nem hajlandó elismerni a fasiszta Németország veresége után kialakult európai határokat. Nem akarja elismerni a két német állam létét, a Német Demokratikus Köztársaságot, a béke és a szocializmus fontos európai pillérét. Viszont utat enged a revansista és újfasiszta törekvéseknek. Mindez éberségre kötelezi a népeket, arra, hogy ne feledjék: o német monopoltőke egy emberöltő alatt kétszer rántotta háborúba a világot. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületének legutóbbi, budapesti ülése konstruktív kezdeményezést tett az európai béke. az európai népek kollektív biztonságának megteremtése érdekében. Első lépésk?t>t egy összeurópai tanácskozás létrehozását Javasoltuk. A felhívás kedvező visszhangja a lépés helyességét és Időszerűségét bizonyítja. A munkát folytatjuk. Az európai béke és biztonság megteremtése megfelelő hozzájárulást kíván a kontinens minden országának kormánya részéről, de megkívánja a tömegek, a népek aktfv fellépését és támogatását ls. A béke és a biztonság érdekében szükséges társadalmi mozgalom kibontakoztatásában meghatározó, komoly szerepe van és lesz Európa kommunista és munkáspártjainak. Egy új. minden eddiginél pusztítóbb világháború kirobbantásának megakadályozása, a béke védelme és tartóssá tétele változatlanul korunk alapkérdése. A társadalmi forradalom korszakában élünk és annak útját Lenin, az orosz bolsevikok, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitották meg. Ugyanakkor egy gyorsan fejlődő, tudományos és technikai forradalom időszakában is élünk. A kommunista és munkáspártokra, világmozgalmunkra rótta a történelem a magasztos feladatot: vezessék a harcot; az emberi tudás vívmányai ne az ember elpusztítására, hanem felszabadítására és boldogulására szolgáljanak. Mi kommunisták küzdünk az általános és teljes leszerelésért, hogy az emberiség láthatára derült és minden fenyegetéstől mentes legyen. De addig is. amíg ez egykor maid valóra válik, támogatunk minden ésszerű lépést, amelv ebbe az irányba vezet. Támogatjuk a nukleáris fegyverek elterjedését gátló atomsorompó-egyezményt éppeh úgy, mint a fegyverkezési verseny csökkentésének lehetőségeit tárgyaló genfi tárgyalásokat. Lankadatlanul küzdünk a Szovjetunió. a szocialista országok, a Varsói Szerződés számos békekezdeményezésének megvalósulásáért. Minden dolgozó ember, kommunisták és nem kommunisták. világszerte várakozással tekintenek tanácskozásunkra. Azt várják tőlünk, hogy szilárdabbá váljék az agresszorokkal, a békebontókkal szemben a béke frontja. A magyar küldöttség támogatja tanácskozásunk békefelhívás tervezetét, annak Ismételt kinyilvánítását, hogy a ^ kommunista és munkáspártok készek minden számbavehető erővel és tisztességes emberrel Összefogni az emberiséget fenyegető új háború veszélyének elhárítása érdekében, a béke védelmében. A szocial'sta orszáaok sokoldalú együttműködésének jelentősége Tisztelt elvtársak! A kommunista világmozgalom méreteiben is kiterjedt. Testvérpártjaink létrejöttek és dolgoznak a Föld csaknem valamennyi országában. erejük nőttön nő. A marxizmus—leninizmus eszméi alapján önállóan alakítják politikájukat és harcolnak munkásosztályuk, népük érdekeiért és az internacionalizmus jegyében egyesitik erejüket az imperializmus nemzetközi erőivel szemben. A viszonyok, amelvek között pártjaink dolgoznak, rendkívül eltérők. A kommunista és munkáspártok azokban az országokban, ahol már győzött, épül a szocializmus, a kormányzás felelősségét viselve dolgoznak. Egyes kapitalista országokban hatalmas legális pártokként. másutt fél-lesális. illegális viszonyok között, kegyetlen üldözésnek kitéve harcolnak. Amikor arról van szó, hogy nemzetközi sikon öszszehanpoljuk erőfeszítéseinket. erősítsük egységünket a közös, imperialista ellenséggel szemben, kötelességünk, hogy figyelmesen meghallgassuk egymást és kölcsönösen egymás helyzetének minél jobb megértésére törekedjünk, Világmozgalmunk minden harci osztagának küzdelme, eredménye egyformán fontos számunkra. A három kontinens tizennégy országát magában foglaló szocialista világrendszer a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb történelmi vívmánva — az imperializmus elleni világméretű harc fő ereje. Az új világrendszer történelmileg fiatal, s fejlődése természetesen sok új, bonyolult problémát vet fel. 12 DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, X969. JÜNIUS II. Világmozgalmunk minden pártjának munkájában. azonos feladatként jelentkezik — bármilyen feltételek között is él és dolgozik — az, hogy világnézetünk és osztálycéljaink alapján jól öszszehangoljuk harcunkat, egyesítsük erőinket. Egységünk és összefogásunk szilárd elvi alapja a marxizmus —leninizmus, az internacionalizmus, az. hogy a különböző országok munkásainak, dolgozóinak alapvető érdekei egybeesnék. A kapitalizmus korszaka magával hozta, hogy a haladás és a reakció erői nem csupán elszigetelten, egyes országokban, állnak szemben egymással, hanem nemzetközileg, világméretekben is. Már akkor, amikor a nemzetközi tőke vérbefojtotta a párizsi kommünt, Marx rámutatott arra, hogy a munkásosztályt a kozmopolita tökével szembeni védekezés vitte el a nemzetközi összefogáshoz. A nemzetközi töke erejével szemben ma még nagyobb összefogásra van szükség. mint száz esztendővel ezelőtt. Az első szocialista forradalom győzelme, a Szovjetunió létrejötte óta a nemzetközi események középpontjában a szocializmus és a kapitalizmus erőinek küzdelme áll, és ez még inkább így van. amióta a szocializmus világrendszerré vált. Az imperialista tőke a jelenlegi helyzetben sem mond le arról, hogy a szocialista rendszert megdöntse, vagy legalábbis hogy megkísérelje egyik vagy másik szocialista országot kiragadni a közösségből. Ebből kifejeződik a nemzetközi imperializmus általános érdeke, a kapitalisták osztályérdeke. A magyar munkásosztály, néDünk történelmének örök időkre szóló figyelmeztetése az első munkáshatalomnak. az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságnak a nemzetközi imperializmus által külső fegyveres erővel, az antantcsapatokkal történt leverése. Az általuk nyeregbe illtetett ellenforradalmi rendszer 1945-ben összeomlott, amikor a hazánkat felszabadító szovjet hadsereg a hitleri fasiszta megszálló erőket kiverte Magyarország területéről. Az élet úgy hozta magával, hogy a szocialista társadalom építésének útjára lépett magyar népet még egy súlyos megpróbáltatás érte 1956-ban. Az ismert, és ténylegesen fennállott hibákba kapaszkodva, a szocializmus híveinek megzavarodottságát, a revizionisták bomlasztó munkáját kihasználva a nemzetközi imperializmus által bátorított és támogatott hazai rekació erői véres ellenforradalmi felkelést robbantottak ki. A munkáshatalom ellenségeinek ez a kísérlete kudarccal járt, mert a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom szolidaritását és támogatását élvező forradalmi erők felülkerekedtek hazánkban. Az előkészítő bizottság munkájának budapesti szakaszában a testvérpártok képviselői szerélyesen is meggyőződhettek arról, hogy a magyar nép, miután megvédte és megszilárdította hatalmát, következetesen és eredményesen folytatja a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló munkásságát. Magyarország példája jól mutatja, hogy az imperialisták hogyan kisérlik meg minden Időben a légkülönbözőbb úton és módon az új fejlődő szocialista országok államát, hatalmi rendszerét aláásni, fellazítani, s ha lehet, megdönteni. Pártunk, munkásosztályunk, a magyar nép megtanulta, hogyan és mivel kezdődik az ellenforradalom, milyen, amikor már felülkerekedik, s álarcát levetve nyíltan lép fel. Az 1956-os ellenforradalmi felkelés nemrégen volt; tanulságai még elevenen élnek. Az események tanították meg pártunkat arra, hogy a népi demokratikus hatalom válságos helyzetét előidéző okok között milyen szerepet játszottak a mi oldalunkon elkövetett hibák, azokat hogyan használták fel céljaikra rendszerünk belső és külső ellenségei, milyen erők támadtak ránk és kik voltak a mi oldalunlcon. A Magyar Népköztársaságot 1956 nehéz időszakában segítette a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom szolidaritása és támogatása. A mi hazánkat segítő nemzetközi erők azt tartották szem előtt, hogy a munkáshatalom, a szocialista vívmányok megvédése egy adott országban a szocialista országok mindegyikének, a nemzetközi munkásosztálynak közös ügye, közös érdeke. A történelem azt tanítja, hogy a szocialista országok népének, az egyes országok munkásosztályának döntő és kiapadhatatlan erőforrása a proletár internacionalizmus, az egység és összefogás, az egymás harcának kölcsönös támogatása. Az a széles körű politikai vita, amely az 1956-os magyárországi események körül volt, s amelyik a csehszlovákiai események megítélésében még ma is folyik, ugyancsak meggyőzően bizonyítja, hogy egy szocialista ország fejlődédése, vagy esetleges megtorpanása, válsága, milyen fontos kérdése a nemzetközi osztályharcnak és azt is, hogy ezek megítélésében az osztályszempont a döntő. A csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatosan egyes testvérpártok képviselői felvetették, hogy a szocialista országok vezetői ne keverjék össze a proletár internacionalizmus kérdését az államérdekekkel. Látnunk kell, a tapasztalatok azt bizonyítják: amikor egy szocialista ország sorsáról van szó, akkor mindenki érdekelt. A nemzetközi imperializmus általában és minden imperialista hatalom külön-külön érdekelt abban, hogy a szocialista országok gyengüljenek, sőt, számukra az a kívánatos, hogy a szocialista világrendszer szűnjön meg létezni. Másrészről, a nemzetközi munkásosztály egésze, minden egyes szocializmust építő nép, minden egyes kommunista és munkáspárt külön-külön is érdekelt abban, hogy ha egy szocialista ország kritikus helyzetbe kerül, súlyos nehézségekkel találja szemben magát, küzdje le azokat, fejlődjön, erősödjön tovább. A proletár internacionalizmus és az államérdek összefüggéseit pedig — szocialista országokról lévén szó — Helyesen kell értelmezni. A szocalista országokat kormányzó pártok kommunista pártok. A pártok és a népek célja ezekben az országokban a szocialista társadalom felépítése, a kommunizmus megteremtése. A szocialista országok belső társadalmi rendszere és egymás közötti kapcsolatai azonos elvekre épülnek, azonosak céljaik, ennélfogva alapvető érdekeik is közösek. Nem frázis, hanem valóság, hogy bármelyik szocialista ország sikere a többi erejét is növeli és bármelyik nehézsége mindegyiket terhe li. Az öröm is közös, a gond is az. Egyetlen kommunista párt és egyetlen szocialista ország sem erősödhet a többi kárára, vagy gyengülése árán. Ezért szocialista országok vezetői nem választhatják szét egymástól a proletár internacionalizmus kérdését és a szocialista országok államérdekeit. Ha egy szocialista ország vezetői egymástól függetlenítik az internacionalizmust és országuk államérdekeit, akkor csak árthatnak a közös ügynek és országuk érdekeinek is. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság sohasem tagadta, hogy érdekelt a csehszlovákiai eseményekben. Ez nem is lehet másképpen szövetséges szocialista országok esetében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság szomszédos országok, szocialista társadalmat épitő népeiket történelmi sorsközösség kapcsolja össze. Pártunk Központi Bizottságát, országunk kormányát a csehszlovákiai események minden fázisában, minden cselekedetében az internacionalizmus elve, a szolidaritás érzése vezette és semmi más. Mi abban vagyunk érdekeltek, azt kívánjuk és csak azt, hogy a csehszlovák társadálom kérdései szocialista megoldást nyerjenek. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság belső kérdéseit a Csehszlovák Kommunista Pártnak, Csehszlovákia munkásosztályának és népeinek kell megoldanjok. Mi bízunk abban, hogy ezt meg is fogják tenni. Annál is inkább, mert csehszlovák testvérpártunk központi l^izottsága az utóbbi időben határozottan kézbe vette az ügyeket. Mi őszintén sikert ktyánunk a csehszlovák komntunistáknak, a testvéri cseh es szlovák népnek, a szocializmus vívmányainak megvédéséért és továbbfejlesztéséért vívott harchoz A szocialista építés közös törvényszerűségei Kedves elvtársak! nagyobb változatosságát fogja felmutatni a jövőA tanácskozás elé terjesz- ben Sem a jelenben, sem tett dokumentumtervezet, ér- a jövőben nem mentesültékelve a szocialista orszá- nek pártjaink azonban atgok szerepét az imperializ- tóí a iegjőbb marxista—lemus elleni harcban, méltatja ninista követelménytől, a fejlődést, amely országa- hogy érvényesítsék a szociainkban végbement, s utal a uZmus építésének általános. problémákra és a feladatok- közös törvényszerűségeit és ra is. Ügy véljük, hogy ez így egyidejűleg vegyék figyehelyes. Pártunk munkáját a lembe országaik adottságait, fejlődés új követelményei- történelmi és nemzeti sajár.ek megfelelően törekszünk tosságalt. Akár a szocializfejleszteni, a szocialista épí- mus általános törvényszetőmunka eredményeit pedig rűségeinek, akár a nemzeti tovább gyarapítani. Ugyan- sajátosságoknak és adottsá akkor azt is nagyon jól tud- goknak figyelmen kívül hajuk, ha nem dolgozunk mód- gyása megtöri a fejlődést, szeresen a fellelhető hibák válságokba, zsákutcába vekiküszöböléséért, azzal csak zet. a szocializmus ügyének ár- pártjaink önánóak, * tunk. Emellett azt is hang- szociallsta országok szusulyoznom kell, hogy ahibak verén ég függeUen orszá. elleni harc címén nem en- k Qrszágaink szuverenigedjuk es nem engedhetjük * népeink nemzeti füg meg a szocialista renaszer tlensége szociaiÍBta tárbecsmerlését, azi hogy ma- sadalmi vlszonyokkal párogat a rendszert támadjak. gul> azokra alapul A jelen_ A szocialista országoknak legi történelmi szakaszban sokféle bírálója van. Ellen- országaink szuverenitását, ségeink pedig'szüntelenül és nemzeti függetlenségükei a legkülönbözőbb címeken egyrészről a többi szociatámadjók rendszerünket, lista országgal fennálló Mostanában divatos a szocia- szövetségünk, másrészről lista állam/ fogalmat a bü- társadalmunk szocialista rokráciával azonosítani. Bü- alapjainak szilárdsága és rokratikus kinövések és ten- továbbfejlesztése biztosítja denciák persze még vannak mindenekelőtt, nálunk. Ezek ellen az ügyvitel Nem feledhetjük egy javításával, a szocialista ál- pillanatra sem, hogy a lamelmélet, a szocialista de- kommunista és munkáspármokrácia fejlesztésével, a tok önálló tevékenységét, dolgozó tömegex újabb és sdt létét, a szocialista orújabb rétegenek a közéletbe, szagok szuverenitását, nemíj kérdések eldöntésébe való zet; függetlenségét és fejfokozott bevonásával harco- lődésének lehetőségeit a kalunk. A társadalom életének pitalista országok reakciós egyetlen területén sem idea- körei, a nemzetközi impelizáljuk az elért fejlettségi rializmus szüntelenül tászínvonalat, hanem annak madja és veszélyezteti. Imszüntelen emelésére törek- perialista ellenségeink viszünk. lágosan felismerték: csak Ez a dolognak egyik ol- akkor számíthatnak sikerre dala. A másik az, hogy a tZZtln szocialista állam a dolgozó ffZlZVl nép hatalma, a történelem- dalmi terveikben ha sikerül ben eddig 'ismert legde- ZZ 'LZÍtZi n tS" mokratikusabb állam, ^nZZánnk^Jtt amelyben megszűnt az em- ta országok hozott. bérnek ember általi ki- A szocialista eszme híveirt+ToSatíban Sft »* azonban semmilyen vitapasztalatok szerint a szo- ta hevében sem szabad lecialista állam elhalásának térniök az osztálya lapról. ideje még vcvri étkezett el, Mif magyaT komfn.uuisták, 0 annak védelmi funkcióira a ieghcltározottabban eiutasítjelenlegi megosztott világ- juk azofoa( a nézeteket, ban szükség van. gazdasagi- amelyek a s,octolista or. kulturális szervező szerepe sz&gokat >>nagyok" és „fci. is nélkülözhetetlen a szo- csik„ rfméB akarják elkü. cialista társadalom építélöníteni és elválasztani egysében. Ennek megfelelően mAatót Elutasítjuk azokat a pártunk az állam intézmé- nézeteket is> ameiyek a nyelnek szilárdításán, mun- >)tömegpolitika" elleni harc kájának fejlesztésén dolgo- cimén egy nevezáre akarják hozni a nemzetközi imNálunk Magyarországon perializmus agresszív célú politikai, erkölcsi és téte- katonai szervezetét és a les törvény, hogy a dolgo- szocialista országok védelzók államára kezet senki nü tömörülését, sem emelhet, és semmiféle „ ,,, „. . * újítási" célzattal sem fog- Kel16 szilárdsággal és '.' , . ' ..... . , politikai bátorsággal kell juk, és nem engedjük fel- . , , ,. harcolnunk mindenfele imlazítani, vagy szétverni azt. . , perialista kiserlettel szemKedves Elvtársak! ben, amelyekkel soraink A szocializmus útjára lé- fellazítását és szétbomlaszpett országok mindegyike tását szeretnék elérni. Foszámos sajátos vonással kőzni kell harcunkat azokgazdagította a gyakorlatot, kai a sorainkba behatoló Bizonyos, hogy a szociális- burzsoá eszmékkel, s a ta társadalom építése az marxizmus—leninizmus alutak és a formák még veit eltorzító revizionista é?