Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-08 / 130. szám

Tisztességes eszközökkel Megszoktuk már, hogy tisztességes eszközökkel élünk, járunk, kelünk a tár­sadalomban. Néha azonban akadnak bosszantó kivételek. Mint az alábbi megtörtént esetek is bizonyítják. Feketeföldön gazdálkodó szövetkezetről van szó. Nem igen boldogult a korábbi esz­tendőkben. Az elnök jószán­dékú emberként ügyködött a közös gazdaság élén, de ké­pességeit meghaladta a nagy­birtok irányítása. Aztán le­váltották. Üj, fáradhatatlan s persze tisztességes ember vállalta az elnökséget. Las­san-lassan kilábalt a bajok­ból a gazdaközösség. Négy eztendő elteltével már pro­dukát az üzem, javultak a termesztéstechnikai módsze­rek, nőtt a közös vagyon, nem utolsó sorban a tagság jövedelme is. Akkor nem a legtisztességesebb módon, nem a legtisztességesebb esz­közökkel az „ex-elnök" pisz­kálni kezdte a vezetést. Sze­rencsére nem sokan hallgat­tak rá. Nem nagy talajra ta­lált, de így is bosszantó. Tő­lünk és a szövetkezeti tagság zömétől is idegen már ez a módszer. Idejétmúlta. Ugyanitt történt meg a „levél-eset". Ha nem lenne kezemben a bizonyíték, csak nevetnék rajta. Ugyanis Jeve­let kapott az elnök. Rendesen megcímezve, postán feladva, egy forintos bélyeggel ellát­va. Névre szólóan címzeve, a Qrtho-Phaltan és társai Oj növényvédő szerek Á szőlőben a peronoszpó­ra ellen virágzás előtt 0,15 százalékos, virágzás után pedig 0,2 százalékos tömény­ségben igen jól felhasználha­tó az Ortho-Phalton. A szürkerothadás ellen 0,25—0,3 százalékos permetlében. a szőlóorbáne ellen az első liánom-négy levél kifejlődése után 0,2 százalékos tömény­ségben nyújt védelmet Igen jól felhasználható a szamó­ca védelmében, szürkepe­nész és fehér foltosság ellen 0,2 százalékos permetlében, még a virágzás ideje ajatt is. A zöldségtermesztésben le­vélfoltoeodáaok, babragyáso­dás. uborka Esztharmat, pa­radicsom barna rothadás, hagyma peronoszpóra, ká­poszta gyöfrérrothadas, sa­láta peronoszpóra és szár­rothadás ellen 0.2—0,25 szá­zalékos töménységben nyújt védelmet Ugyanakkor a rózsa, fekete levélfoltosaága, rózsa Esztharmat krizanté­mum levélfoltossága, tulipán részes sziromfoltossága el­len 0,15—0,2 százalékos per­metlével ajánlatos védekezni. A naéhekre veszélytelen. Finom, fehér poralakú, mé­regjelzés nélküli szer. A várakozási idő gyümölcs- és zöldségféléknél 10 nap. sző­lőknél pedig 30 nap. Igen fontos tudnivaló, hogy a szőlőben a szüret előtt 4—5 héttel előbb abba kell hagyni a kezelést mert ez a szer a must erjedését meg­akadályozza. Folpan 50 WP. Szintén a szőlőkben használható, a pe­ronoszpóra ellen, virágzás előtt 0,15 százalékos, vi­rágzás után pedig 0,2 száza­lékos permetlében, a szürke­rothadás ellen 0,25—0,3 szá­zalékos permetléban, erő­sebb lísztharmatfertőzés ese­tén 20 deka gramm/t 00 Hter kolloidkénnel kombinálva. Védelmet nyújt a szőlóor­báne ellen is. A csemegesző­lőben megakadályozza a szár- és bogyórothadást a szamócatermesztésben is, s a zöldségtermesztésben igen jól bevált szer. Szintén méregjelzés nél­küli készítmény. A betakarí­tás előtti utolsó kezelés vá­rakozási ideje gyümölcsnél 10, szőlőnél pedig 30 nap. Pol-Thiuram 85. Felhasz­nálható gyümölcsösökben, elsősorban réaérzékeny faj­táknál, varasodás ellen pi­ros bimbós állapotban 0,15 százalékos^ virágzás után pedig 0,2 százalékos permet­lében. Használják talajfer­tőtlenítésre is. meg palánta­dőlés eílen. A méhekre ve­szélytelen. A hatóanyaga a szervezet­ben az alkohol elégését za­varja. ezért munkaidő előtt és alatt, sót munkaidő után is. szeszes italt fogyasztani tilos. Fekete-fehér épületek tsz enök úrnak, az alábbi szö­veggel: „Reszkess, Te bitang, talál­kozás délután 6 órakor a Fáklya cukrászdában. Üdvöz­lettel : Kinyíró János." Bosszantó. Nem azért, mintha valaki is komolyan venné az ilyen leveleket, ha­nem mert tisztességtelen esz­közhöz nyúlt. Ma már elju­tottunk oda a szövetkezetek­ben is, hogy elmondhatja mindenki bátran a maga iga­zát, sérelmét. Meghallgatás­ra, megértésre talál. Egyre inkább kibontakozik a szö­vetkezeti demokrácia, hal­lattatja szavát a tagság. Sőt. élhet a titkos választás lehe­tőségével. Kis dolgokban is megmu­tatkoznak a tisztességtelen eszközök. Nem kell hozzá más, csupán valaki visszaél­jen hatalmával, legyen az va­lamiféle falusi vezető. Mert ilyenek is megesnek. Felelős­ségre vonnak valakit azért, mert nyilatkozik az újságíró­nak, vagy rádióriporternek. Nem minősíthető tisztessé­ge eljárásnak az sem, aho­gyan az egyik közös gazdaság elnöke viselkedett a közel­múltban. A községi tanács vb ülésezett, amelyre őt is meghívták. Sőt, vitás ügye­ket tárgyaltak, ami érintette a termelőszövetkezet vezető­ségét, elnökét Erre fel egy­szerűen kivonult a teremből olyan hivatkozással, hogy a megyére megy. Lekezelő, le­kicsinylő magatartást tanúsí­tott Ügy is mondhatnánk, semmibe vette a tanácskozó testületet • Fölösleges hangsúlyozni; ebben a társadalomban csak tisztességes eszközökkel, a vi­selkedési normák megtartá­sával lehet hosszútávon bol­dogulni. Ha ideg-óráig te­rem babér a kisstílű játé­koknak, apró szélhámoskodá­soknak, hosszú távon semmi­képpen sem érvényesülhet­nek. A tisztesség hozzánk tartozik. Megszoktuk már, mint mindennapi kenyerün­ket, ruházatunkat. Aki visz­szaél vele, előbb-utóbb kikö­zösíttetté válik. Sz. Lukács Imre Utazik a gyümölcs Híres exporttermő vidék a szegedi táj. Tavasztól késő őszig kamionok, vagonok in­dulnak el, s a külföldi or­szágokba viszik a homok kincsét; a retket, szamócát, cseresznyét, zöldségféléket és az őszibarackot. Jó tavasz járt a gyümöl­csösökre. Megkezdődött már a nagyüzemi felvásárlás, a MÉK szatymazi tranzittele­pén külföldi szállításra ké­szítik elő a gyümölcsféléket. Szedés után néhány órával, nappal, már idegen országok­ban is dicsérhetik a magyar gyümölcsöt. Képünkön: Szaty­mazon szállításra kész a sza­móca. Somogyi Károlyné felvétele Három lépcső lefelé Még nagyon tavasz van ahhoz, hogy a pirosbélű dinnyére gondoljunk. A földkunyhó az, amiért meg­kerestem Horváth János dinnyekertészt a dóci ha­tárban. Beszédéről az első szó után érezni, hogy nem ide­való. Heves megyei. De az is kiderül rögtön, hogy nem először van itt. Tudja, hogy a helyi szóhasználat szerint nem Dócra kell menni, hanem Dócba. Á kunyhó A dinnyések kalendáriu­mában másképp számítód- • nak a napok. Március ele­jén hatszáz csányi család szóródik szét az országba. Termelőszövetkezetekkel szerződnek, legtöbbször fe­lesben. Teherautóval jöt­tek, az hozta a bútort, fel­szerelést, mindent. Utána egy hét, vagy még annál is több a kunyhóépítésre megy. Most könnyebb volt a do­log, mert ez a kunyhó ta­valy is állt már. Csak hely­re kellett hozni. Célszerű, tágas építmény a földkunyhó. Három lépcső vezet a belsejébe, de lefelé. A kunyhó fele földben van, másik felének a gerince alig embermagasságnyira emelkedik ki a homokból Fele pince, fele padlás. Kö­zépen függöny-válaszfal van, onnan kezdve kamra. Ablaka is van a két végén, így aztán jut a szobának is, kamrának is. — Eddig csak kunyhót építettünk, házat még nem. Harmincat már biztosan építettem, a gyakorlat meg­van hozzá bőven. Otthon van házunk, nem nagy, csak egy kicsike. Akkora, amekkora egy dinnyésnek télre kelL Merre — meddig? Valamikor, nem is olyan régen, nem gondoltuk, ami­kor a közös gazdaságok meg­alakulását sürgettük, hogy már mostanára elkövetkezik az az idő, a legtöbb közös gazdaságban az állattenyész­tők kikötésekkel vállalják a munkát. Nem is az állandó i elfoglaltság miatt tiltakoznak, haflem sok helyen azt hozzák fel példálózásukban, hogy a korszerűtlen, elavult állatte­nyésztési épületeknél, majo­roknál nincs megoldva a szo­ciális, kommunális ellátás, nem tudnak rendszeresen tisztálkodni, így ugyanabba a ruhába kell végigmenniük a falun, amiben egész nap, sőt heteken át dolgoztak. Jó néhány közgyűlésen kö­vetelte a szövetkezeti tagság — így például a kiskundo­rozsmai József Attüa Tsz zár; számadásán is —, hogy a kö­zeljövőben egyre többet költ­senek ilyen célokra. Fürdőt, zuhanyozót, megfelelő tisztál­kodási épületeket hozzanak létre, hogy a szövetkezeti gazdák egyre jobban érezzék magukat. A modern, komp­lett szakosított telepeket már így is tervezik. A szegedi Felszabadulás Tsz-ben is iga­zán szemet gyönyörködtetőek a legújabb állattenyésztési épületek. Rövidesen áttér­nek a „fekete-fehér" épüle­tekre, ami azt jelenti, hogy a szövetkezeti gazdák ünnep­lőbe járhatnak az állatte­nyésztési telepekre, mert megfelelő létesítmények áll­nak rendelkezésükre majd, ahol átöltözhetnek, zuha­nyozhatnak, egyszóval az ipari üzemekhez hasonlóan, tisztálkodhatnak. Aki nézi az új irányjelző táblákat az utak szélén, azt mondja, sokkal szebbek a ré­ginél. Színes nyíl mutatja a végükön kedvesen, udvaria­san, merre kell menni. Mégis, amikor megkérde­zem a Szili-tanya lakóját, mi­ről írjunk, azt mondja, a táblákról. — Valami tanulóval csinál­tathatták, mert nem jó. Le­maradt róla a távolság. Éj­jel is fölzavartak már, mond­jam meg, merre kell Csong­rádra menni. Eddig ki volt (rva az is, de a mostaniról lemaradt. Nézegetem a táblát én is Menteni akarom a jó ízlésű embereket, mert ilyen szép táblák még nem voltak az útszéleken soha se. Tiszta, vi­lágos, áttekinthető mind. Egy táblán egy név. Messziről el lehet olvasni. És nincs elcsa­varodva még egy sem. De mit tegyen, aki nem tudja, milyen messze van ide Sövényháza? Lehet, hogy a világ végétől két lépés visz­szafelé. Aki kíváncsi rá, lép­je ki! Ha eltéveszti, számol­ja meg a kilométerköveket, vagy vegyen egy olyan autót, amelyik jól méri a megtett utat. Csak igaz az, hogy szá­guldó technika századában megszűnnek a távolságok. x a Negyven éve márciustól októberig kunyhó ad Hor­váthéknak szállást, pihe­nésre hűvös fedelet. A padló földje akkor is ned­ves, ha kint süt a homok. A berendezés is olyan, ami­lyet a vándorélet megkíván. Négy ágy — kettő igazi, a másik kettő házilag készült —, két hatalmas láda, meg egy asztal, tűzhely, és kész. A ládák is a célszerűség kö­vetelményei szerint készül­tek. Lábuk van, hogy ne érintkezzenek a nedves ta­lajjal, a tetejük pedig asz­talként is szolgál. A kunyhó összehajló ge­rendái között ügyesen rög­zített két polc. Mellettük nyújtózkodik egy gőrbenye­lű régi jószág, a sütőlapát — Kenyeret is sütnek? — Most nem, de elhoz­tuk, hátha sütünk. — Hol sütnének, ha süt­nének? — Akad kemence a kör­nyéken. — Ahol kemence van, ott sütőlapát is van. — Csak a magamét sze­retem használni. Nem szok­tam máséra rátenni a ke­nyeret Mikor jó? Horváth néni, akivel ez a felelgetős beszéd folyt az ebédidőt ágyon fekve tölti. Fáj a feje, de rette­netesen. — Poroztam az útra ül­tetett krumplit. Belement nagyon a szaga az orromba, attól vagyok beteg. Mire a többiek — a fér­je, meg a fia — megebé­delnek, levesz egy orvossá­got a sütőlapátról, vízzel lenyeli, és indul dolgozni. Meri; a dinnye mindig kí­vánja a munkát. — Nem nehéz, nem zsákolás ez — mondja János bácsi — csak erős kitartást igényel. Annyit dolgozunk csak, amennyit elbírunk. Ha esik az eső, az ünnepeket is megtartjuk. ö marad még, a hetven évével több pihenőt en­gedhet meg magának. — Ha dolgozom, kismil­lió tücsök muzsikál a fe­jemben. Orvoshoz kellene menni, az tudná megmon­dani, miféle baj ez, de ha elmegyek, megijeszt még jobban. Szemléletes magyarázatot ad, hogyan készül március-; ban a melegágy a palán­táknak, hogyan gyepelik, hogyan magolják — merí gyeptéglába kell ültetni áp­rilis tizedikén a csírás ma­got —, mikor földelik, és mondja tovább, egészen a piaci válogatásig. Sok rossz dinnyét vettem már, itt az alkalom, hogy tanuljak. — Mikor jó a dinnye? — Látta már maga a cigányprímást hegedűt han­golni? Az álla alá fogja, csavargat a nyelén, egy­szer csak azt mondja, most a jó. Ö ismeri azt a han­got, amit keres. Én hiába csavarnék rajta éppen any-4 nyit, mégsem tudnám, mi­kor szól jól. Beszél a diny­nye is, megmondja, mikor érett, de érteni kell a hangját. Ráütünk. Ha véko­nyan szól, még éretlen. Hai vastagon, akkor kezd jdí lenni. Legjobb, ha figy szól, mintha hólyagra fit* nék. Tetszik a hasonlat, nem tudom, milyen a hó­lyag hangja. Nem lettem szakértő. Haza kell n menni a — Miért mennek haza Csányba minden évben? — Igen könnyű arra a magyarázat. Én ott szület­tem. ősszel honvágyat ka­pok, haza kell menni. A feleségem mondta már, ve* gyünk itt valahol egy ta­nyát, az otthoni házat meg adjuk el. Én nem tudnám megszeretni a tanyát. Más­fajta ember kell oda. Pedig a tanya palota a földkunyhóhoz képest. — Mi ezt szoktuk meg. Horváth Dezső Szegedről Domaszékre A hajdani időkben Szeged­hez tartozott Domaszék. Az 1532. évi tizedlajstromban szerepel a Doma-család, ké­sőbb meg Alsóközponthoz tartozott, s 1945-ig közigazga­tásilag Szegedhez. Nem nagy­község. Jelenleg egy terme­lőszövetkezet és három szak­szövetkezet működik a ta­nyák között. A belterületen az építkezés 1952-ben kezdődött, amikor is mindössze három ház állott a mai falu helyén. Gomba­módra szaporodnak most a házak. Ma már negyvenet számolnak belőlük, és jelen­leg is negyven portán tart az építkezés. De az érdeklődés nem csökken, sőt jelenleg 250 igényt tartanak nyilván. bár az idén csak 50 portát tudnak kisajátítani. Érde­kes az is, hogy az építkez­ni akarók 70 százaléka vi­déki, leginkább szegedi la­kos. Nem véletlen ez az ér­deklődés. Igen kedvező he­lyen fekszik Domaszék, jó a közlekedés, buszjárat és kis­vasút köti össze a várossal. A falunak saját törpe víz­műve van, korszerű orvosi rendelője, vegyesboltja, ta­karékpénztára. Villamosítot­tak már hat tanyai iskolát és mintegy 300 tanyát. Befeje­zés előtt áll az étterem és a cukrászda építése is. Rövide­sen önálló fogorvosi rendelő is megkezdi működését a köz­ségben. VASÁRNAP, 1969. JÚNIUS 8. 12 DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents