Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-08 / 130. szám

Tisztességes eszközökkel Megszoktuk már, hogy tisztességes eszközökkel élünk, járunk, kelünk a társadalomban. Néha azonban akadnak bosszantó kivételek. Mint az alábbi megtörtént esetek is bizonyítják. Feketeföldön gazdálkodó szövetkezetről van szó. Nem igen boldogult a korábbi esztendőkben. Az elnök jószándékú emberként ügyködött a közös gazdaság élén, de képességeit meghaladta a nagybirtok irányítása. Aztán leváltották. Üj, fáradhatatlan s persze tisztességes ember vállalta az elnökséget. Lassan-lassan kilábalt a bajokból a gazdaközösség. Négy eztendő elteltével már produkát az üzem, javultak a termesztéstechnikai módszerek, nőtt a közös vagyon, nem utolsó sorban a tagság jövedelme is. Akkor nem a legtisztességesebb módon, nem a legtisztességesebb eszközökkel az „ex-elnök" piszkálni kezdte a vezetést. Szerencsére nem sokan hallgattak rá. Nem nagy talajra talált, de így is bosszantó. Tőlünk és a szövetkezeti tagság zömétől is idegen már ez a módszer. Idejétmúlta. Ugyanitt történt meg a „levél-eset". Ha nem lenne kezemben a bizonyíték, csak nevetnék rajta. Ugyanis Jevelet kapott az elnök. Rendesen megcímezve, postán feladva, egy forintos bélyeggel ellátva. Névre szólóan címzeve, a Qrtho-Phaltan és társai Oj növényvédő szerek Á szőlőben a peronoszpóra ellen virágzás előtt 0,15 százalékos, virágzás után pedig 0,2 százalékos töménységben igen jól felhasználható az Ortho-Phalton. A szürkerothadás ellen 0,25—0,3 százalékos permetlében. a szőlóorbáne ellen az első liánom-négy levél kifejlődése után 0,2 százalékos töménységben nyújt védelmet Igen jól felhasználható a szamóca védelmében, szürkepenész és fehér foltosság ellen 0,2 százalékos permetlében, még a virágzás ideje ajatt is. A zöldségtermesztésben levélfoltoeodáaok, babragyásodás. uborka Esztharmat, paradicsom barna rothadás, hagyma peronoszpóra, káposzta gyöfrérrothadas, saláta peronoszpóra és szárrothadás ellen 0.2—0,25 százalékos töménységben nyújt védelmet Ugyanakkor a rózsa, fekete levélfoltosaága, rózsa Esztharmat krizantémum levélfoltossága, tulipán részes sziromfoltossága ellen 0,15—0,2 százalékos permetlével ajánlatos védekezni. A naéhekre veszélytelen. Finom, fehér poralakú, méregjelzés nélküli szer. A várakozási idő gyümölcs- és zöldségféléknél 10 nap. szőlőknél pedig 30 nap. Igen fontos tudnivaló, hogy a szőlőben a szüret előtt 4—5 héttel előbb abba kell hagyni a kezelést mert ez a szer a must erjedését megakadályozza. Folpan 50 WP. Szintén a szőlőkben használható, a peronoszpóra ellen, virágzás előtt 0,15 százalékos, virágzás után pedig 0,2 százalékos permetlében, a szürkerothadás ellen 0,25—0,3 százalékos permetléban, erősebb lísztharmatfertőzés esetén 20 deka gramm/t 00 Hter kolloidkénnel kombinálva. Védelmet nyújt a szőlóorbáne ellen is. A csemegeszőlőben megakadályozza a szár- és bogyórothadást a szamócatermesztésben is, s a zöldségtermesztésben igen jól bevált szer. Szintén méregjelzés nélküli készítmény. A betakarítás előtti utolsó kezelés várakozási ideje gyümölcsnél 10, szőlőnél pedig 30 nap. Pol-Thiuram 85. Felhasználható gyümölcsösökben, elsősorban réaérzékeny fajtáknál, varasodás ellen piros bimbós állapotban 0,15 százalékos^ virágzás után pedig 0,2 százalékos permetlében. Használják talajfertőtlenítésre is. meg palántadőlés eílen. A méhekre veszélytelen. A hatóanyaga a szervezetben az alkohol elégését zavarja. ezért munkaidő előtt és alatt, sót munkaidő után is. szeszes italt fogyasztani tilos. Fekete-fehér épületek tsz enök úrnak, az alábbi szöveggel: „Reszkess, Te bitang, találkozás délután 6 órakor a Fáklya cukrászdában. Üdvözlettel : Kinyíró János." Bosszantó. Nem azért, mintha valaki is komolyan venné az ilyen leveleket, hanem mert tisztességtelen eszközhöz nyúlt. Ma már eljutottunk oda a szövetkezetekben is, hogy elmondhatja mindenki bátran a maga igazát, sérelmét. Meghallgatásra, megértésre talál. Egyre inkább kibontakozik a szövetkezeti demokrácia, hallattatja szavát a tagság. Sőt. élhet a titkos választás lehetőségével. Kis dolgokban is megmutatkoznak a tisztességtelen eszközök. Nem kell hozzá más, csupán valaki visszaéljen hatalmával, legyen az valamiféle falusi vezető. Mert ilyenek is megesnek. Felelősségre vonnak valakit azért, mert nyilatkozik az újságírónak, vagy rádióriporternek. Nem minősíthető tisztessége eljárásnak az sem, ahogyan az egyik közös gazdaság elnöke viselkedett a közelmúltban. A községi tanács vb ülésezett, amelyre őt is meghívták. Sőt, vitás ügyeket tárgyaltak, ami érintette a termelőszövetkezet vezetőségét, elnökét Erre fel egyszerűen kivonult a teremből olyan hivatkozással, hogy a megyére megy. Lekezelő, lekicsinylő magatartást tanúsított Ügy is mondhatnánk, semmibe vette a tanácskozó testületet • Fölösleges hangsúlyozni; ebben a társadalomban csak tisztességes eszközökkel, a viselkedési normák megtartásával lehet hosszútávon boldogulni. Ha ideg-óráig terem babér a kisstílű játékoknak, apró szélhámoskodásoknak, hosszú távon semmiképpen sem érvényesülhetnek. A tisztesség hozzánk tartozik. Megszoktuk már, mint mindennapi kenyerünket, ruházatunkat. Aki viszszaél vele, előbb-utóbb kiközösíttetté válik. Sz. Lukács Imre Utazik a gyümölcs Híres exporttermő vidék a szegedi táj. Tavasztól késő őszig kamionok, vagonok indulnak el, s a külföldi országokba viszik a homok kincsét; a retket, szamócát, cseresznyét, zöldségféléket és az őszibarackot. Jó tavasz járt a gyümölcsösökre. Megkezdődött már a nagyüzemi felvásárlás, a MÉK szatymazi tranzittelepén külföldi szállításra készítik elő a gyümölcsféléket. Szedés után néhány órával, nappal, már idegen országokban is dicsérhetik a magyar gyümölcsöt. Képünkön: Szatymazon szállításra kész a szamóca. Somogyi Károlyné felvétele Három lépcső lefelé Még nagyon tavasz van ahhoz, hogy a pirosbélű dinnyére gondoljunk. A földkunyhó az, amiért megkerestem Horváth János dinnyekertészt a dóci határban. Beszédéről az első szó után érezni, hogy nem idevaló. Heves megyei. De az is kiderül rögtön, hogy nem először van itt. Tudja, hogy a helyi szóhasználat szerint nem Dócra kell menni, hanem Dócba. Á kunyhó A dinnyések kalendáriumában másképp számítód- • nak a napok. Március elején hatszáz csányi család szóródik szét az országba. Termelőszövetkezetekkel szerződnek, legtöbbször felesben. Teherautóval jöttek, az hozta a bútort, felszerelést, mindent. Utána egy hét, vagy még annál is több a kunyhóépítésre megy. Most könnyebb volt a dolog, mert ez a kunyhó tavaly is állt már. Csak helyre kellett hozni. Célszerű, tágas építmény a földkunyhó. Három lépcső vezet a belsejébe, de lefelé. A kunyhó fele földben van, másik felének a gerince alig embermagasságnyira emelkedik ki a homokból Fele pince, fele padlás. Középen függöny-válaszfal van, onnan kezdve kamra. Ablaka is van a két végén, így aztán jut a szobának is, kamrának is. — Eddig csak kunyhót építettünk, házat még nem. Harmincat már biztosan építettem, a gyakorlat megvan hozzá bőven. Otthon van házunk, nem nagy, csak egy kicsike. Akkora, amekkora egy dinnyésnek télre kelL Merre — meddig? Valamikor, nem is olyan régen, nem gondoltuk, amikor a közös gazdaságok megalakulását sürgettük, hogy már mostanára elkövetkezik az az idő, a legtöbb közös gazdaságban az állattenyésztők kikötésekkel vállalják a munkát. Nem is az állandó i elfoglaltság miatt tiltakoznak, haflem sok helyen azt hozzák fel példálózásukban, hogy a korszerűtlen, elavult állattenyésztési épületeknél, majoroknál nincs megoldva a szociális, kommunális ellátás, nem tudnak rendszeresen tisztálkodni, így ugyanabba a ruhába kell végigmenniük a falun, amiben egész nap, sőt heteken át dolgoztak. Jó néhány közgyűlésen követelte a szövetkezeti tagság — így például a kiskundorozsmai József Attüa Tsz zár; számadásán is —, hogy a közeljövőben egyre többet költsenek ilyen célokra. Fürdőt, zuhanyozót, megfelelő tisztálkodási épületeket hozzanak létre, hogy a szövetkezeti gazdák egyre jobban érezzék magukat. A modern, komplett szakosított telepeket már így is tervezik. A szegedi Felszabadulás Tsz-ben is igazán szemet gyönyörködtetőek a legújabb állattenyésztési épületek. Rövidesen áttérnek a „fekete-fehér" épületekre, ami azt jelenti, hogy a szövetkezeti gazdák ünneplőbe járhatnak az állattenyésztési telepekre, mert megfelelő létesítmények állnak rendelkezésükre majd, ahol átöltözhetnek, zuhanyozhatnak, egyszóval az ipari üzemekhez hasonlóan, tisztálkodhatnak. Aki nézi az új irányjelző táblákat az utak szélén, azt mondja, sokkal szebbek a réginél. Színes nyíl mutatja a végükön kedvesen, udvariasan, merre kell menni. Mégis, amikor megkérdezem a Szili-tanya lakóját, miről írjunk, azt mondja, a táblákról. — Valami tanulóval csináltathatták, mert nem jó. Lemaradt róla a távolság. Éjjel is fölzavartak már, mondjam meg, merre kell Csongrádra menni. Eddig ki volt (rva az is, de a mostaniról lemaradt. Nézegetem a táblát én is Menteni akarom a jó ízlésű embereket, mert ilyen szép táblák még nem voltak az útszéleken soha se. Tiszta, világos, áttekinthető mind. Egy táblán egy név. Messziről el lehet olvasni. És nincs elcsavarodva még egy sem. De mit tegyen, aki nem tudja, milyen messze van ide Sövényháza? Lehet, hogy a világ végétől két lépés viszszafelé. Aki kíváncsi rá, lépje ki! Ha eltéveszti, számolja meg a kilométerköveket, vagy vegyen egy olyan autót, amelyik jól méri a megtett utat. Csak igaz az, hogy száguldó technika századában megszűnnek a távolságok. x a Negyven éve márciustól októberig kunyhó ad Horváthéknak szállást, pihenésre hűvös fedelet. A padló földje akkor is nedves, ha kint süt a homok. A berendezés is olyan, amilyet a vándorélet megkíván. Négy ágy — kettő igazi, a másik kettő házilag készült —, két hatalmas láda, meg egy asztal, tűzhely, és kész. A ládák is a célszerűség követelményei szerint készültek. Lábuk van, hogy ne érintkezzenek a nedves talajjal, a tetejük pedig asztalként is szolgál. A kunyhó összehajló gerendái között ügyesen rögzített két polc. Mellettük nyújtózkodik egy gőrbenyelű régi jószág, a sütőlapát — Kenyeret is sütnek? — Most nem, de elhoztuk, hátha sütünk. — Hol sütnének, ha sütnének? — Akad kemence a környéken. — Ahol kemence van, ott sütőlapát is van. — Csak a magamét szeretem használni. Nem szoktam máséra rátenni a kenyeret Mikor jó? Horváth néni, akivel ez a felelgetős beszéd folyt az ebédidőt ágyon fekve tölti. Fáj a feje, de rettenetesen. — Poroztam az útra ültetett krumplit. Belement nagyon a szaga az orromba, attól vagyok beteg. Mire a többiek — a férje, meg a fia — megebédelnek, levesz egy orvosságot a sütőlapátról, vízzel lenyeli, és indul dolgozni. Meri; a dinnye mindig kívánja a munkát. — Nem nehéz, nem zsákolás ez — mondja János bácsi — csak erős kitartást igényel. Annyit dolgozunk csak, amennyit elbírunk. Ha esik az eső, az ünnepeket is megtartjuk. ö marad még, a hetven évével több pihenőt engedhet meg magának. — Ha dolgozom, kismillió tücsök muzsikál a fejemben. Orvoshoz kellene menni, az tudná megmondani, miféle baj ez, de ha elmegyek, megijeszt még jobban. Szemléletes magyarázatot ad, hogyan készül március-; ban a melegágy a palántáknak, hogyan gyepelik, hogyan magolják — merí gyeptéglába kell ültetni április tizedikén a csírás magot —, mikor földelik, és mondja tovább, egészen a piaci válogatásig. Sok rossz dinnyét vettem már, itt az alkalom, hogy tanuljak. — Mikor jó a dinnye? — Látta már maga a cigányprímást hegedűt hangolni? Az álla alá fogja, csavargat a nyelén, egyszer csak azt mondja, most a jó. Ö ismeri azt a hangot, amit keres. Én hiába csavarnék rajta éppen any-4 nyit, mégsem tudnám, mikor szól jól. Beszél a dinynye is, megmondja, mikor érett, de érteni kell a hangját. Ráütünk. Ha vékonyan szól, még éretlen. Hai vastagon, akkor kezd jdí lenni. Legjobb, ha figy szól, mintha hólyagra fit* nék. Tetszik a hasonlat, nem tudom, milyen a hólyag hangja. Nem lettem szakértő. Haza kell n menni a — Miért mennek haza Csányba minden évben? — Igen könnyű arra a magyarázat. Én ott születtem. ősszel honvágyat kapok, haza kell menni. A feleségem mondta már, ve* gyünk itt valahol egy tanyát, az otthoni házat meg adjuk el. Én nem tudnám megszeretni a tanyát. Másfajta ember kell oda. Pedig a tanya palota a földkunyhóhoz képest. — Mi ezt szoktuk meg. Horváth Dezső Szegedről Domaszékre A hajdani időkben Szegedhez tartozott Domaszék. Az 1532. évi tizedlajstromban szerepel a Doma-család, később meg Alsóközponthoz tartozott, s 1945-ig közigazgatásilag Szegedhez. Nem nagyközség. Jelenleg egy termelőszövetkezet és három szakszövetkezet működik a tanyák között. A belterületen az építkezés 1952-ben kezdődött, amikor is mindössze három ház állott a mai falu helyén. Gombamódra szaporodnak most a házak. Ma már negyvenet számolnak belőlük, és jelenleg is negyven portán tart az építkezés. De az érdeklődés nem csökken, sőt jelenleg 250 igényt tartanak nyilván. bár az idén csak 50 portát tudnak kisajátítani. Érdekes az is, hogy az építkezni akarók 70 százaléka vidéki, leginkább szegedi lakos. Nem véletlen ez az érdeklődés. Igen kedvező helyen fekszik Domaszék, jó a közlekedés, buszjárat és kisvasút köti össze a várossal. A falunak saját törpe vízműve van, korszerű orvosi rendelője, vegyesboltja, takarékpénztára. Villamosítottak már hat tanyai iskolát és mintegy 300 tanyát. Befejezés előtt áll az étterem és a cukrászda építése is. Rövidesen önálló fogorvosi rendelő is megkezdi működését a községben. VASÁRNAP, 1969. JÚNIUS 8. 12 DÉLMAGYARORSZÁG