Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-07 / 129. szám

Közúton utaznak a házak? ****** Rosszul értelmezett Bemutató a Népstadionban Az ÉSZV vendégszereplése Szegeden és a konyiiapénzi önállóság (Kiküldött munkatársunk­tól.) Tegnap délelőtt Buda­pesten a Népstadionban ér­dekes bemutatót rendezett az Építőipari Szállítási Vállalat. Különböző szállító, rakodó járművek, nyerges vontatók szerepeltek a szakemberek és a sajtó képviselői előtt. Amint Szilágyi Gyula vezér­igazgató tájékoztatójában el­mondotta. azzal a céllal, hogy fölhívják a figyelmet a lakásépítési, üzemtelepítés! munkában nagy segítséget nyújtó gépekre. Mint a be­mutatóból és a tájékoztató­ból kiderült: az Építőipari * Szállítási Vállalat tavaly mintegy 20 millió tonna épí­tési anyagot továbbított, az ország cementtermeléssnek mintegy 36—38 százalékát a vállalat juttatta rendeltetési helyére Az építőipar roha­mos fejlődése, a hagyomá­nyos munkamódszert felvál­tó új programozott technoló­giák szinte megkövetelik az üzembiztos szállításokat, a házgyárak termékeinek, az előregyártott elemeknek a gyors továbbítását. Az Építő­ipari Szállítási Vállalat eh­hez kíván segítséget nyújta­ni az eddigieknél fokozottabb mértékben. A Délmagyarország mun­Ezernél több fiatal külföldre tart Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szegedi kirendeltségét már megis­merték a szegedi fiatalok és rendszeresen érdeklődnek az útitervek iránt. Mint Varga Istvántól, az iroda vezetőjétől megtudtuk, több mint húsz országgal tart kapcsoiatot a 30 éven aluliak utazási iro­dája, s az idén is nyolcvan útvonalon utazhatnak ifjúsá­gi csoportok külföldre. A legnagyobb az érdeklő­dés a szovjetunióbeli utak iránt, s az idén is nagy a választék: 6 napos moszkvai repülőúttól 20 napos Moszk­va—Jereván—Szocsi—Ki­jev útig. Júliusig „minden jegy elkelt", csak augusztus végi, szeptemberi szovjet utakra lehet már jelentkez­ni. Az idén is indul Szeged­ről különvonat a testvérvá­rosba, Odesszába: július 14­én 150 szegedi fiatal utazik. Az NDK-ba 18-féle útiprog­ramra lehet jelentkezni, s ezek között — akárcsak a lengyelországi, romániai és bulgáriai utak között — a legszebbek a tengerpartiak. Újdonság az idén, hogy a drágább utakra — csak szocialista orszá­gokba — az OTP 6—13 havi részletre kölcsönt ad. még­pedig nemcsak a dolgozó fia­taloknak, hanem önálló ke­resettel nem rendelkező diá­kok, egyetemisták szülei is vehetnek fel e célra kölcsönt. Az ügyintézést maga az uta­zási iroda végzi. Az idén először Japánba is visz két 40 fős csoportot az ..Expressz", erre Szegedről is jelentkeztek ketten. Tunéziá­ba, Egyiptomba (Kairó— Alexandria útvonalon) és Li­banonba is indulnak cso­portok. viszont a nagy ér­deklődéssel várt törökországi út elmarad, mert nem sike­rült kedvező áron megfelelő szolgáltatásokban megegyez­ni. A nyugat-európai utak közül a legvonzóbb egy új­donság, egy 15 napos fran­ciaországi repülőút. 6 és fél ezer forintért, erre és három­féle olaszországi utazásra még lehet jelentkezni. Ugyancsak szép program vár az Ausztriába látogatókra. A külföldi utakra Szeged­ről eddig 1100 fiatal jelent­kezett, csoportosan is utaz­nak vállalatoktól, a textilmű­vektől például két csoport NDK-ba, a DÁV-tól egy cso­port fiatal a Tátrába, má­sik pedig az NDK-ba utazik. Sok a jelentkező a hazai turistautakra is. Mintegy 160 túra között váloga ihatnak a fiatalok. P. Sz. M. katársának kérdésére Szilá­gyi Gyula elmondta, hogy a speciális járművek jól vizs­gáztak az algyői olajipari építkezéseken, s azon lesz­nek. hogy a tarjántelepi ház­gyári építkezést is jól segít­sék Kísérleteznek azzal, hogy a vasúti szállítás hely­lyett esetleg hozzák Szeged­re a házgyári elemeket. Amennyiben szükséges, a vállalat bővíti a Szegeden és környékén dolgozó berende­zéseinek körét, növeli az itt foglalkoztatott gépjárművek számát. Megkérdeztük, hogy a házgyári lakások árában milyen részt képvisel jelen­leg a szállítási költség. A ve­zérigazgató elmondotta, hogy a most használt módszerek­kel a teljes ár 8—15 százalé­kát teszi ki a szállítási költ­ség, de keresik az olcsóbb megoldásokat. M. 1. Ülést tartott pénteken a Zöldség-gyümölcskereske­delmi Egyesülés igazgató tanácsa. Járomi Lajos igaz­gató beszámolt arról, hogy 1 az időjárási viszonyok 1 miatt a szokottnál később - jelentek meg a primőrök. | Néhány zöldségféle fejlődé­sét még a májusi esők sem tudták gyorsítani. Emiatt j például a becsült 39 mil­lió helyett — legjobb eset­ben körülbelül 29 millió fej salátát hozhatnak forgalomba, annyit, mint tavaly. Kevesebb a zöld­hagyma — mintegy egy­millió csomóval s a kara­lábétermés sem váltotta be a reményeket. Olcsóbb a borsó, az uborka, r. papri­ka, a cseresznye stb., mint tavaly ilyenkor, viszont az újburgonya és néhány fő­zelékféle, mint például a fe­jes káposzta, karfiol, fő­zőtök ára még magasabb a tavalyinál. Az árcsökkenés ezeknél lassú, de folyama­tos. Jó termést ígér a sza­móca, a sárga- és ősziba­rack. lubileum a tervezőknél Az építők napi rendezvé­nyek sorában tegnap újabb, ezúttal a tervezők tevékeny­ségét méltató-elismerő ün­nepség volt Szegeden. A Sze­gedi Tervező Vállalat kollek­tívája a DÉMÁSZ művelődé­si otthonában ünnepelte az építők napját, s egyidejűleg az állami tervezés húszesz­tendős jubileumát is. Kőhalmi Józsefné szb-tit­kár köszöntötte a megjelente­ket, köztük Papdi Józsefet, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának munkatársát és Jáhni Lászlót, a városi párt­bizottság munkatársát. Bor­vendég Béla. a vállalat Ybl­díjas főmérnöke mondott ez­után ünnepi beszédet, be­számolva arról az alkotó te­vékenységről, melyet két év­tized alatt a tervezők végez­tek. Kenderes János igazgató kitüntetéseket, pénzjutalma­kat nyújtott át a legérdeme­sebbeknek. Igen szép plaket­tet kapott az állami építés­tervezés 20 éve alatti kiemel­kedő munkájáért Ábrahám Ferenc szakfőmérnök, Ra­konczai István mélyépítő­szakfőmérnök, Révész Antal Új takarékszékház Domaszéken Június 7-én délelőtt 11 órakor adják ál rendeltetésének az új domaszeki ta­karékszövetkezeti székházat. Egv régi, el­avult, korszerűtlen melléképületben kez­dődött meg öt esztendővel ezelőtt a rint értékű székházat. Indokolt ez Do­maszéken nagyon. Hiszen a betétiállo­mány több mint 2 millió forint, a köl­csqnállomány 330 ezer forint. Ebben az esztendőben 40-en kértek kölcsönt, rnint­munka, tíz taggal, 20 ezer forint betét­tel és heti háromszori nyitvalarlással. Most a napról napra csinosodó falu fő­terén, új helyre költözik a takarékszö­vetkezet. A bordányi Munkásőr Tsz épílöbrigád­ja munkáját dicséri az új létesítmény. Három hónap alatt készítette el a brigád, kifogástalan minőségben a 230 ezer fo­egy 150 ezer forintot, a közeli tanyák, s a falu lakói 400 ezer forintot raktak be a takarékba, a tagság 24 új taggal gya­rapodott. Üj szolgáltatások is megvalósulnak most már; így mindennapi nyitvatartás, 5—10 ezer forintos gépkocsi nyeremény­betétkönyv-váltás. új gépkocsid igénylé­se, hitellevelek folyósítása. építéstervező és Snopper Ti­bor főépítész-helyettes. A ..Húszéves az állami terve­zés" kintüntető oklevelet vet­te át Gergely András. Oláh Pál. Sánta József, és Szántó Ernő. A Kiváló dolgozó jel­vényt tízen, a törzsgárda­jelvény fokozatait 58-an kap­ták meg. Biltsik Jánost, Hop­ka Jánost és Nagy Lászlót, mint a kiváló ifjú mérnök, ifjú technikus mozgalom si­keres résztvevőit, Kósa Mi­hályt és Takács Jánost, mint kiváló újítókat tüntették ki. Építő­munkások jutalmazása A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsának új székházában ugyancsak épí­tőket köszöntöttek tegnap; az SZMT elnöksége ez alkalom­mal jutalmazta meg azokat, akik a szakszervezeti szék­ház építésében kiemelkedő munkát végeztek. Az SZMT elnöksége nevében Oláh Mi­hály köszöntötte a megjelen­teket: a Csongrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalat gaz­dasági, s politikai vezetőit, dolgozóit. Jelen volt dr. Ágos­ton József, az MSZMP Csong­rád megyei végrehajtó bizottságának tagja, a pártbi­zottság osztályvezetője is. Juhász József, az SZMT ve­zető titkára mondott köszö­netet a szakszervezeti szék­ház építésében jeleskedőknek, aki — szám szerint 24-en — pénzjutalmat kaptak ebből az alkalomból. Szívesen mondogatjuk, hogy ma már önállóan gaz­dálkodnak a termelőszövetkezetek. Az új gazdasági me­; chanizmus első esztendeje nagyobb lehetőségeket adott számukra, önálló, vállalatszerű gazdálkodást teremtett, ugyanakkor azonban nagyobb felelősséget is. Sok helyen nem tudnak élni a lehetőségekkel. Rosszul értelmezik az , önállóságot. Igaz. a szegedi járási gazdasagok többségénél nem ez tapasztalható. Mégis szóvá tesszük, hiszen a rosz­; szul értelmezett önállóság előbb-utóbb nagyobb bajokhoz ; vezet. Tipikus példa, hogy néhány szövetkezeti nagyüzemben fel-felbukkannak eljátszott becsületű emberek. ..Rászáll­í nak" a közös gazdaságra. Fészket raknak, s nem is akár­milyen fészket. Aztán amikor bajba jut a közös, tovább repülnek, de az adósságot, a gondokat nem viszik ma­gukkal. S máshol kezdik elölről a manőverezést, boldogít­j ják a kiszemelt közös gazdaságot. Az algyői Napsugár Tsz­j bői például Rúzsára, a Szivárvány Tsz-be repültek a „vándormadarak". Korábban Kistelekről keltek útra. Ami­i kor figyelmeztetik egynémely szövetkezet vezetőségét, ak­kor könnyen elhangzik: önállóan gazdálkodunk. vagy nem? Mi tartozunk felelősséggel, mi tartjuk a hátunkat. Mi más ez, mint rosszul értelmezett önállóság. Valahogy így van ez azzal a csárdával is, amit Sze­gedtől nem olyan messzire, pontosan egy lőtér kellős kö­' zepébe építettek. Mondván, majd versenyeket, csikós ver­j senyeket rendeznek ott. Jónéhány százezer forintba bele­került ez az építkezés. Fel is avatták a csárdát annak rendje-módja szerint, most meg ver a szó: le kell bontan;. Divat manapság a közös gazdaságokban a másodállású 1 „jogtanácsosdi". Csakhogy nem mindenütt tisztes játék ez. Sok a probléma a szövetkezeti másodállású jogtanácsosok­kal. A legtöbb helyen nem váltak be. Még a jogszabályokat is alig ismerik. Egy hónapban egyszer kilátogatnak a ter­melőszövetkezetbe. olyankor aztán kezdődhet az ünnep­nap. Van rá több eset. hogy azt a kis időt is a presszóban töltik el. Ugyanakkor a járási tanács illetékesei egyre-más­ra és okkal belekötnek a szövetkezeti jogvitelbe, mert bi­zony leginkább „a másodállású jogtanácsocskák" elvesz­nek a jogi szabályok útvesztőiben. Az új gazdasági mechanizmus bebizonyította. nem minden üzemben tudnak önállóan gondolkodni, nem min­den üzenj vezetői tudnak élni a lehetőségekkel. Nincs megfelelő gazdasági koncepciójuk, hozzászoktak a régi, felülről megadott mutatókhoz, vezetgetéshez. Most pedig már gondolkodni, újat alkotni kell. lehetőleg hosszabb távra szólóan. A rosszul értelmezett önállóság, különösen a mellék-, segéd- és kiegészítő tevékenységek kapcsán mutatkozik meg. Egyre-másra történnek a gazdasági visszaélések, leg­inkább olyan bért fizet ki a szövetkezet „sároskezű embe­reknek" — sokszor hónapok alatt százezreket tesznek zsebre —, amiből később, főleg hosszabb távon a szövetke­zetben csak ráfizetés lehet. Ez is a szövetkezeti önállóság­hoz tartozik. Sőt, voltak olyan szövetkezeti vezetők, akik prémiu­mot vettek fel azért, olyan termékért, amit meg sem termelt a közös gazdaság. Aztán hosszú ideig járták a kanosszát, a bíróságot. Ez persze már nem önállóság. Vagy másik jellemző eset: Algyön dolgozott, a fent em­; lített közös gazdaságban, egy belső ellenőr. Bizony-bizony nem a legjobb módszerekkel, eredménnyel. S md történt? Hagyta magát elcsábíttatni az újszentivániaktol. De mi­nek? Senki sem irigyli, ha tisztességes munkáért tisztes­séges bért kapnak a termelőszövetkezetekben. De felelős­ségteljesen, önállóan, élve a lehetőségekkel, rentábilisab­ban is gazdálkodjanak. Ne pazarolják a tagság és az ál­j lam pénzét. Mi tagadás: az új gazdaságirányítás másfél ! esztendeje alatt felszínre hozta tehetséges, becsületes ve­i zetők egész sorát. De felszínre hozott keveset érő. koncep­j ciótlan, vezetésre alkalmatlan embereket is. Óvakodjunk, | hogy az önálló gazdálkodásra való hivatkozással ne élhes­senek vissza. Másképpen is kifejezhetnénk ezt. Mégpedig: ügyel­jünk a gazdasági vezetők védelmére. Mert most gyermek­betegségként egyre-másra felszínre jönnek egyes bal­lépések, bizony ezért a felelősséget vállalni kell. Megfe­lelő gazdasági számításokkal előzzük meg a bü-ósági el­járásokat, s ne csak akkor szóljunk már. amikor elmér­gesednek a dolgok, hanem korábban is. Vitathatatlan: ki­nőtt egy tapasztalt vezetőgárda, növekvő szakismerettel, s legalább annyira fontos ennek védelme, mint a szövet­kezet pénzügyi vagy más problémája. Ám ehhez az érdekelteknek is alkalmazkodniuk kell, nem pedig állandóan, az önállóságra való hivatkozással, az új mechanizmus takarója alá bújni. SZ. LUKACS IMRE Vasasbérek és kereseti arányok A Vasas Szakszervezet elnöksége pénteken ülést tartott, s a többi között az anyagi ösztönzés helyzetéről, a kereseti arányok alakulá­sáról tárgyalt. Az elnökség megállapítot­ta, hogy a vasiparban az átlagkeresetek az előirány­zott bérfejlesztésnél vala­mivel nagyobb mértékben növekedtek. A munkások átlagkeresete egy év alatt 2.4 százalékkal, az alkalma­zottak alapkeresete 3,7 szá­zalékkal nőtt, mivel azon­ban az alkalmazottak pré­miuma majdnem 25 száza­lékkal csökkent, egy főre jutó összkeresetük a mun­kásokénál kisebb mérték­ben, 1,8 százalékkal emel­kedett. A kereseti arányok ja­vításában. differenciálásá­ban nem történt jelentő­sebb előrehaladás. Anyagi eszközeikből indokolatlanul sokat használtak fel a vál­lalatok új munkaerők fog­lalkoztatására, ezenkívül a bérek emelésének mértékét nagy mértékben befolyásol­ta a létszámhelyzet, a mun­kaerőhiány. A betanított munkások átlagkeresete lé­nyegesen nagyobb mérték­ben nőtt, mint a szakmun­kásoké. Azoknál a vállala­toknál, ahol a létszám gyorsabban nőtt, ott az óra­bérek kisebb mertékben ja­vultak. Több vállalatnál azonban már történtek je­lentős erőfeszítések a ke­reseti arányok javítására, főleg a nehéz fizikai és a melegüzemi munkák anyagi elismerésében tapasztalható fejlődés. A kovácsok, ön­tők béremelése több helyütt a 14—18 százalékot is el­érte. SZOMBAT. 1969. JÚNIUS 7. 12 DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents