Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

Felmérés a könyvtárakban Fontos határozatot hozott a üzemszociológiai informáci­közelmúltban ülésezett Me- ók eljuttatását a szakembe­gyei Könyvtárközi Bizottság, rekhez. amely Csongrád megye tu- Mindennek azonban előfel­dományos, közművelődési és tétele, hogy egzakt informá­szakkönyvtárai között bizto- ció-szociológiai módszerekkel sítja az együttműködést. megismerjük a Csongrád A gazdasági mechanizmus megyében, Szegeden működő követelményei rendkívül je- szakemberek szakirodalmi ientős feladatok elé állít- tájékozódási szokásait, igé­ják a könyvtárakat. Nemcsak nyeit és elvárásait. Éppen az üzemek, kutatóintézetek ezért a Könyvtárközi Bi­felső- és középszintű vezető- zottság többlépcsős tájákozó­it kell ellátniok a legújabb dás-szociológiai felmérés le­magyar és külföldi szakíró- bonyolítását tűzte ki célul, dalom, a legfrissebb szak- amelyet egyrészt az F.gyeteml könyvek és -folyóiratok alap- Könyvtár irányításával, rnás­ján feltárt információkkal, részt az MTESZ közreműkö­rianem a megyében működő désével valósítanak meg a szakemberekhez Is el kell közeljövőben, juttatni azokat. A speciális A vizsgálat eredményeinek információkon kívül azon- általánosítása és a javasla­ban a könyvtárak számos tok kidolgozása lehetővé te­olyan dokumentumféleséggel szí, hogy tovább csökkenjen (szakkönyvekkel, szakfolyó- a főváros és a vidék szak­iratokkal) rendelkeznek, irodalmi ellátottsága közötti amelyek a gyártmányfejlesz- különbség, és Csongrád me­tés számára nélkülözhetetlen gye információt igénylő szak­alapkutatásokban igen jól embereit bekapcsolhassuk az felhasználhatók, ugyanakkor országos információs háló­egyre jobban szervezik a köz- zatba. gazdasági, üzemvezetési, Dr. Szentirmai László W Állandó közegészségügyi őrségben A szegedi XII. kerületben. Alsóvároson és Móravároson is állandóan javul a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nye. Ez tükröződik a kerület közegészségügyi-járványügyi helyzetében is. A nyári hó- a raktárak zsúfoltak, kicsik. Tervezik, hogy a régi korszerűtlen öltözőt felújít­ják. A kábelgyárban, a pap­rikafeldolgozó üzemben, a szegedi jutaárugyárban, a azok kéziszerszámgyárban terve • 50 Történelmi emlékeztető 1919. június 1.: Lenin cikk­ben üdvözli a magyar mun­kásokat. — Összeül az Orszá­gos Földmunkás Kongresz­szus. 1919. junius 2.: Gyűlés a szegedi Klauzál téren, Zadra­vecz István beszél, esküt tesz a sztrájk. — A tanácskong­reszus elfogadja a Tanács­köztársaság alkotmányát. — Az orosz Vörös Hadsereg ga­líciai előrenyomulásával se­gíti a harcoló Tanácsköztár­saságot. 1919. júniús 24.: Ludovikás a „kormány". — Gróf Teleki ellenforradalmi puccskísérlet Pál Bécsből Szegedre jön. Budapesten. _ összeül a 1919. június 4.: Ellenforra- M ká ^ Katonatanács dlami cselekmények miatt Munkas- Katonatanács, hadműveleti területté nyíl- napirendjén: az eUenforra­vánítják egész Dunántúlt. dalom elleni akciók. 1919. június 6.: A Vörös 1919. június 25.: A prole­Örség munkásosztagai leve- tariátus felülkerekedik az el­rik a dunántúli ellenforradal- , . , ,„. marokat. - A szegedi mun- ^forradalmi lazadason. kásság részleges politikai 1919- június 26.: Hamburg­sztrájkba kezd az ellen for- ban a felfegyverzett munkás­radalmi kormánnyal szem- osztály magához ragadja a ben, a Tanácsköztársaság tá­mogatására. hatalmat. — Kun Béla visz­szautasítja az olasz misszió 1919. junius 10.: Megszilár- belügyeinkbe való beavatko_ dul az északi arcvonal, a Vörös Hadsereg kettévágja a cseh burzsoá hadsereg csa­patait. — A párizsi béke­konferencia követeli a had­sereg visszavonását, Cle­menceau jegyzékére Kun Bé­la válaszok 1919. június 12.: Szegeden megjelenik az első ellenfor­radalmi lap, az Üj Magyar­ország. — összeül a párt­kongresszus. 1919. június 14.: Megala­kul a Prónay-különítmény. 1919. június 17.: Kikiált­ják a Szlovák Tanácsköztár­saságot. — Altalános sztrájk­ra lép a szegedi munkás­ság, összetűzés a csendőr­járőrrel. — A szegedi kül­városi direktórium távirat­ban értesíti Kun Béláékat a sztrájkról. 1919. június 18.: Üjabb jegyzékvállás az antant­hatalmak és a Tanácsköztár­i saság között. 1919. június 19.: Ellenfor­radalmi felkelés Kalocsán. 1919. június 21.: A Szlo­vák Tanácsköztársaság ha­tározata: élelmiszert és hasznalati cikkeket küld Bu­dapest proletariátusának. 1919. június 23.: A szegedi munkásság vezetőit letartóz­tatják a franciák, megszűnik zását. 1919. június 29.: Eltemetik az ellenforradalmi lázadás áldozatait. — Megjelenik az ellenforradalmi Szegedi Űj Nemzedék című lap. 1919. június 30.: A Kor­mányzótanács visszavonulást rendel el az északi fronton. — Szemle Kecskeméten a Vörös Hadsereg összevont csapatai felett. napok azonban mindig és bővítésére általában nincs le- zés, illetve kivitelezés alatt újólag eredményeznek gon- hetőség. A cukrászdák hűtő- állnak a szociális létesitmé„ dókat, s adnak leküzdésre kapacitasa ugyan többnyire , váró feladatokat a közegész- kielégítő, esetenként a hűtő- nyek' A zaJ°s uzemek kozül ségügyi-járványügyi szervek- gépek meghibásodása miatt sok problémát ad a kéziszer­nek. Település-higiéniai vo- fennforoghat ciz ételmérge- számgyár présgépeinek üze­natkozásban az ivóvíz állán- zés veszélye Ilyen eset a III. meltetése az éjjeli' műszak­do ellenorzese az egyik leg- kerületben levő cukrászdák , . _ ., , . ... . fontosabb feladat. A kerületi működésével kapcsolatban az ban- E téren a szakigazgatási tanács közegészségügyi cso- idén még nem fordult elő, szervek próbáltak közvetíteni portja időről időre rendsze- négy diák azonban már az üzem vezetősége és a resen vesz vízmintát a köz- fagylaltmérgezést kapott. Egy nyugalmukat féltő lakosok kifolyókbol és küldi meg másik kerületben levő cuk- . .. ° , ... vizsgálatra a KÖJAL-nak. rászdában vásároltak rom- kozott- de eddig nem sok A vizsgálatok általában jó lott fagylaltot. eredménnyel. Nem kerületi, eredményeket tükröznek, s A húsárudák általában hanem országos probléma a ritkán kerül sor, hogy erő- megfelelnek a közegészség- textilipari gépek okozta zaj­ÜÍx e1 kellie" poroznia víz- ügyi követelményeknek Ezen ártalom következtében fellé­hálózatot. Jelenleg túlklóro- üzletek ellenőrzésére különö- _ kovetkezteben fellé­zásra nincs is szükség, az Sen nagy figyelmet fordita- po egészségügyi károsodás, ivóvízben a klór mennyisége nak a III. "kerületben. A Tökéletes zajvédő eszköz hi­az úgynevezett íz-határ alatt Marx téri piac területe az ánya miatt jelenleg a szege­Van' autóbusz-pályaudvar kiala- di textilművekben dolgozók kításával jelentősen csök- kétharmad részénél már hal­kent. Egyre többen kérnek uiskárosodás lépett fel. pavilon felállítására enge- A statisztikát is figyelem­délyt Ez mindenképpen mel kísérve: a ni. kerületben kedvező, noha a pavilonok M idén 3árványügyl szem­a esztétikai szempontból mé? pontból kielégítő a kép. Dif_ nyíltszelvényű csatorna, s ta- igen tarka képet mutatnak. térla gyermekbénulás sza­rWetekeTta 'ameívek^^ó^" Atarkasá«0t lassan kiszorítja márköhögés már év;k óta egészségügyi ^mpontból már 3 ™-ntatív P-üon- nem fordult el6. Trachoma visszatérő problémát jelente- sor> ameIyet az lden meS l0' új betegségként sem jelent­nek. A nyíltszelvényű árko- vább fejlesztenek, kat általában évente felújít­ják, kitakarítják. Sajnos « , . azonban még napjainkban is n ZQlOS UZGITI6K előfordul, hogy a szennyvizet kiöntik az utcákra vagy azt •• a házakból az árkokba ve- "g/" zetik. A kerületben a szenny­víz korszerű elvezetése a fő- A III. kerületben települt gyűjtő csatorna megépítésé- Szeged iparának túlnyomó vel a csatornahálózatok tel- része s ez munkaegészségi jes kiepitésével oldodik majd ,, ,, . meg véglegesen. szempontból is nagy feladatot Az állami közegészségügyi ad a közegészségügyi fel­felügyelet rendszeres ellen- ügyeletnek. A Csongrád me­f^unLásYzáUáson^t^A Népi Ellenőrzési Bi­rendszeres ellenőrzésnek is zottsag az ld™ nagyarányú köszönhető, hogy a kerület- vizsgálatot végzett az Ipari ben valamennyi munkásszál- munkásság helyzetével, il­ló közegészségügyileg kifő- jetve az Hét munkásszállás A III. kerületben sok kezett. A folyamatos védő­oltásokkal általában 100 szá­zalékos eredményt értek el. L. F. Kinek haj? Megszoktuk már a kukás kocsikat, azt azonban egy­általán nem, hogy a kiürített edények után ott marad a szemét az úttesten. Az meg egyenesen felháborító, aho­gyan a kukás kocsik alkal­mazottai a szeméttartó edé­nyekkel bánnak. Dobják, ha­jigálják, az edények behor­padnak. S ez még nem min­den. Kószó József, az in­gatlankezelő vállalat igazga­tója elmondotta, hogy csak a közelmúltban 500 darab új kuka-edényt vásároltatott a házakba. Az új edények máris deformálódtak, a tete­jüket nem lehet lecsukni, „egyszerűen" azért, mert ki­ürítésüket új „módszerrel" végzik. Az edények kezelőinek úgy látszik jobb. ha a fe­dőt előre lenyitják, s tar­tályt úgy emelik fel és ürí­tik ki. Az automatikát egy­szerűen kikapcsolják a gyor­sabb kiürítés kedvéért. vi­szont az edények fedele de­formálódik. Emiatt az edé­nyek nem zárhatók. Node ki­nek baj ez? Mindenesetre a lakóknak, s nem utolsósor­ban az IKV-nak, a kukás edények tulajdonosának. Ha ez ugyanilyen kellemetlenül érintené a városgazdálkodási vállalatot, akkor nem is kel­lene írnunk erről a jelenség­ről. De mert a kukás kocsi a városgazdálkodási vállalaté, a kukás edények pedig az IKV-é, az egyik gazda nem vigyáz a másik holmijára! L. F. góstalan; környezetük kultu­rált, pihenést, művelődést, szórakozást nyújt az ott lakó dolgozóknak. Ugyanígy el­lenőrzik rendszeresen a köz­étkeztetést és az élelmiszer­forgalom lebonyolítását vég­ző árudák munkáját is. Élel­miszerekből, készételekből üzemegészségügyi szolgálattal kapcsolatban. Nemcsak a III. kerületben, hanem megyei szinten is szaporodott az egészségre ár­talmas munkakörben dolgo­zók száma. Ez a tudományos, technikai forradalommal ugyancsak vesznek mintát és hozható összefüggésbe. Űgy­küldik meg bakteriológiai szintén megállapították a vizsgálatra a KÖJAL-nak. vizsgálat során> hogy nagy_ arányú rekonstrukcióval korszerűsített üzemek szo­ciális létesítményei már nem elegendőek az Igé­nyeknek, a régi üze­A cukrászdákról szólva: a mekről nem is szólva. A vas­III. kerületben valamennyi öntöde új öltözői a munkás­ilyen üzlet alapterülete kicsi, létszámhoz viszonyítva már Cukrászdák, árudák Értekezleten Us? — A kedves felesége telefonált, s azt kérded Centrum áruházból, hogy hányas alsónadrágot viseL j fl^janicsárok (13.) Húzásban gyakorlott ökrök pászitjákúgy neki nyakukat a járomnak, ahogy mi gürcöl­tünk az év végi vizsgákkal. Beletemetkeztünk, belemenekültünk a tanulásba. Sátorossy prog­ramolt. Buzgott a tettvágytól. Értekezleteket hajszolt. „A vizsgák nem akaszthatják meg a mozgalmi munkát! Mindent úgy kell végez­nünk az osztályharc frontján, mintha néni is lenne szorgalmi idő! A haladó egyetemi hall­gató szorgalmi ideje az egész évre szól. Nem érdemli meg az ösztöndíját, a bizalmat az a hallgató, aki év végi hajrában akarja behozni az egész évi lógásl." Ez mind igaz, de a gya­korlatban soha nem így van. Tanultunk, mert az volt a dolgunk, meg el­felejtette velünk a világot. És az utolsó év is zsúfoltan indult. Hospitál­ni jártunk, az órákon katalógusokat tartottak. Az első félévben évfolyam-dolgozatot követel­tek rajtunk, de ott fenyegetett a hátunk mö­gött a szakdolgozat is. És ha időnként föl is ordított bennünk a vágy futni, nem futottunk. Csak úgy az asztal körül, néha. Én még leg­hamarább megtaláltam a módját a dolognak. A karácsonyi szünetben jóizűeket lovagoltam "Hájat. És ezert befogja a pofáját ott is, ahol otthon a határban. Kemény szelek fújtak, kö- sarkig kellene nvissw a száiát Közöljük, hogy az Újsze­ged. Odessza krt. 50. sz. alatti 3 szobás, alápincé­zet magánházat ÁRVERÉS UTJÁN lebontással értékesítjük Nyilvános árverés Időpont­ja': 1969. Június 6-án 9 óra­kor a helyszínen. Szegedi Tüzép Vállalat helyet. Én ezen nem háborodtam fel. Nékem jó volt. Az én Jolim volt. De bajok lettek ve­le, mert én negyedéves koromban nem ficán­kolhattam körülötte, ő meg szabad életet élt, úton-útfélen fiatal értelmiségiéket ismerhetett meg. Űriembereket. biztos egzisztenciával, ki­alakult ízléssel, kitűnő fellépéssel, remek meg­jelenéssel és öltözékkel. Én meg ismeretségünk három éve alatt megkoptam a szemében. A pusztai illatok elszálltak rólam, savanyú, ba­gószagú volt a szám, orrom alatt a levertség ráncai ütöttek Tanyát. Ingerlekeny voltam, mor­gó, gyanakvó, polgárt szidó és vele sem min­dig kíméletes, udvarias. Én soha nem tudtam Gabi tegezett, jó pofa volt, ugrasztott, nagy Lj^lA mA^t ívMitnlu! mini- omife Vcznliilx/TvnalíWlírvHrtH- ni 0ciyotLíjY7ta 1 k-ínnlt nttt"uvnrv««t gének tartotta, hogy szóljon róla. Becsületes lány volt ő. — Hülyéskedünk a Gabival. Meg aztán te sem jössz... Mennyi bolondságot tettek már nők una­lomból. Többet vétkeztek, mint a férfiak szán­dékosan. Mindegy. Csak bántott. De egy ne­gyedéves tanárjelöltnek annyi gondja, baja van, hogy azt csak az tudja, aki janicsármódra ki is próbálta. Azért eljárogattam hozzá. A szülei tovább­ra is kedvesek voltak. Ezután is Palikának hívtak, az időnként ott talált Gabika mellett. kifelé mást mutatni, mint amire belülről in­dítást éreztem. Egye meg a fene! Legyen be­lőle bármilyen hátrányom, nem hazudok. Én akkor ezt tartottam a legtisztességesebb élet­filozófiának. Akkor még nem tudtam, hogy tisztességesnek valóban tisztességes, csak meg­vonalúskodott, cigarettával kínált, otthonosan mozgott, italokat szedett elő a vitrinből, tész­tát hozott a konyhából, zongorázott. Én meg ültem, mint az árokszéli tuskó, és csodálkoz­tam, hogy ón ezt csak úgy tűröm? Jelenlétem­ben megfogta a lány kezét, és beletúrt a ha­élni nem lehet belőle. Ha visszapillantottam jába. Amikor eljöttem tőlük. köpködtem első közös emlékeinkre, meglepve láttam, hogy lassan de biztosan hidegülünk el egymástól. Különösen akkor kezdtem tapasztalni, amikor egyre sűrűbben beszélt nekem valami Gabi­ről. Nem bántam. Mért ne ismerne meg má­sokat is. Lássa meg másban is a jót meg a szépet. Amúgy is utálom a féltékeny embere­ket. A féltékeny ember önző disznó. A félté­keny ember nem a feleségét félti, hanem ma­gát. A tulajdonát, akihez csak neki van kul­csa. Félti a poharát, a cipőjét, az egziszten­dök lógtak. Egy-egy pillanatra kóbor betyár­nak érezhettem magam. A fogam nem szorí­tottam össze. Beszélgettem, tanácskoztam a lo­vammal. Ügy értett engem majdnem, mint a szeretőm. Az utolsó évben bajok voltak Joli­val ö egy évvel korábban végzett. Már az ősszel kikerült tanítani. Nem vidékre. Jó kapcsolatokkal rendelkeztek a szülei. És no­ha a városi tantestületekbe csak cipőkanállal lehet, tanárt beszorítani, neki azé-t találtak sarkig kellene nyissa a száját. Tudtam, hogy bajok vannak Jolival, mert amikor heteken át egy félórát sem tudtam elszakadni a szakdolgozattól, egyszerre csak azt láttam, hogy karonfogva sétálgat azzal a bizonyos Gabival. Nem vontam felelősségre. Csak szomorú voltam. Nem így indultam az életnek. Mindenből kiszorulok. A magam módján szerettem a lányt. Nem nyálasan, nem térdre borulva. Mit tudom ón, hogy? Végig el­képzeltem macám mellett Ám ő kötelesoéaó. az utcán, és rettentően utáltam magam. Az utolsó államvizsgán becsuktam az in­dexem, elmentem hozzájuk. Jól fogadott! Ga­bi nem volt ott. Űgy látszik, unatkozott. Mel­lém ült, és ez jólesett. Kedvembe járt. Több­ször megzúgatta a zongorát a Török induló­val meg a Kardtánc-cal. Én a Kardtáncra úgy meg tudtam bolondulni, mint lócsorda. ha va­lami jó füves legelőre ér. Olyankor nem fal­nak, hanem elszaladnak, meghempergőznek a fűben. Én a Kardtáncra a földhöz tudtam ver­ni magam. Mintha csiklandoznának, mintha tollpihét forgatnának a fülemben meg a hó­nom alatt. Amikor először hallottam, akkor tudtam meg, hogy nemcsak nők és parázna ké­pek tudnak kiváltani furcsa érzéseket az em­berből. hanem a muzsika is. Verte a zongo­rát, hogy csak úgy bömböltek a húrok rajta. Aztán az ölembe ült. A szülei nem voltak ott­hon. De jöttek hamarosan. Tudtam, ha nem jönnek is, jók maradunk. Én annál süketebb, korlátoltabb paraszt vaevoV 'Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents