Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

Több férőhely |A GYEREK HELYE az QVGdáklian A helyi tanácsok tervei szerint ez év végéig országosan, mintegy 4600-zal gyarapszik az óvodai helyek száma, az iskolai tantermeké pedig több mint 700-zal. Ötven új műhelyterem is épül, az általános iskolai napköziotthon hálózat pedig 560 hellyel bővü'. Ezenkívül az idén befejezik 485 általános iskolai és 586 középiskolai diákotthoni hely építését. Középiskolával gazdagodik a többi között Vésztő, Tiszaszederkény, Dunaújváros, Eger, Nyíregyháza, Tiszavasvór, Zirc, Jánoshalma, Kiskunmajsa. Az újonnan épülő közoktatási intézmények egy részét mér az 1969—70-es tanév kezdetére, a többit még az idén átadják rendeltetésének. (MTI) A gyereknek a családban, szülei otthonában a helye. De e cikkre buzdító, tizenkét oldalas apai levél más válaszra késztet. Akkor is, ha ezzel csalódást okozok a levélírónak, aki — mint írta — egyedül a Délmagyarországban bízik, az újság segítségét kéri. hogy jelenleg állami gondolásban levő 16 éves fia hazakerüljön. A levélből és a gyámügyi hatóságtól megismert körülmények alapján ugyanis ebben az esetben a gyereknek állami gondozásban van a helye — mind a saját, mind a szülei érdekében. S korántsem azért, mintha a családi otthonban rossz dolga lenne. Hanem, hogy miért, azt az előzmények magyarázzák meg. Beavatkozás Több mint egy éve, hogy az akkor 15 éves fiú rossz társaságba keveredett, csaHatvan év után A hatvanéves szegedi villamosközlekedés hatvanéves igazgatóját, a fehér hajú, mindig mosolygó Peták Józsefet köszöntötték tegnap nyugdíjba vonulása alkalmából. A Tisza Szállóban rendezett ünnepi ebéden Molnár János, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Biczó György, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a városi tanács vb elnöke, Prágai Tibor a városi pártbizottság megbízott osztályvezetője, Bús György, a Szegedi Közlekedési Vállalat pártszervezetének titkára és Takács János, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője köszöntötte a nyugdíjba vonuló Peták Józsefet több mint egy évtizedes igazgatói működése után. A minisztérium képviselője átadta Peták Józsefnek a miniszter által adományozott Közlekedés kiváló dolgozója kitüntetést Peták József 1927-ben lakatossegédként kezdte munkásságát. Fizikai dolgozó volt a felszabaduláskor is, amikor hamarosan megtalálta helyét a politikai, gazdasági munkában. 1958-ban nevezték ki az akkor sok nehézséggel küszködő közlekedési vállalat igazgatójának. Vezetése alatt az ország hasonló vállalatai között a legjobb eredményeket érték el, tíz év folyamán hatszor volt kiváló vállalat a szegedi. Felújították az elavult pályatesteket, új szerelvényeket vásároltak és alakítottak át a régiekből. Peták Józsefet a közlekedési vállalat dolgozói is mindig emberségéről, józanságáról és megfontoltságáról ismerték, ö volt mostanáig a helyi tanács vállalati igazgatóinak nesztora, aki — mint Kószó József, az IKV igazgatója köszöntőjében elmondotta — bölcs tanácsaival, higgadt gondolkozásával, politikai éleslátásával a társvállalatok feladataihoz is felhasználható tanácsokat adott. Mint varogni és zülleni kezdett. Munkahelyét elhanyagolta, egyre több szeszes italt fogyasztott, alkoholista tünetek jelentkeztek rajta. A szülők — helyesen — a gyámügyi hatósághoz fordultak, mondván, hogy nem bírnak a fiúval, félő, hogy szellemileg, fizikailag és erkölcsileg teljesen tönkremegy, a hatóság helyezze el intézetben. Tavaly nyáron 9 hétig volt kórházi kezelésben a fiú, gyámügyi intézkedésre. Ekkor a szülők elálltak az állami gondozásra vonatkozó kérelemtől, felelősséget vállaltak gyermekükért, és hazavitték. Egy ideig apa és fia együtt járt dolgozni ugyanahhoz a vállalathoz, és úgy látszott, helyre áll a rend. De ez év elején megint csábosabb volt a régi rossz társaság, mint a józan, becsületes élet: a fiú még többet Ivott, mint azelőtt és nem lehetett visszatartani a zülléstől. Űjra hatósági közbeavatkozást kértek a szülők. Erre március 18-án állami gondozásba került a fiú, aki jelenleg is ott van, termelőmunkán foglalkoztatják, keres és felügyelnek rá, hogy ne jusson szeszes italhoz, ne keveredjen rossz társaságba. Keresetét, az előírások szerint, félre rakja az intézet, s majd 18 éves korában, mikor eléri a nagykorúságot, megkapja. A szülőkre viszont kirótták a gondozási díj egy részének fizetését. hogy a szülői otthonba hazatérve rendes életet kezd. nem is iszik többé, s kerüli a rossz társaságot. Tavaly is ezt ígérte. A szükséges szigorú felügyelet csak használni fog mostani helyén jelleme, embersége fejlődésének. Ehhez több idő kell, mint egy-két hónap. Esetleg évekre is szükség lesz, hogy családja is, a társadalom is értékes taggal gazdagodjon. Jobb! i Indokolt Peták József városi tanácstag és a munkásőrségnek megalakulása óta áldozatkész tagja a közéleti tevékenységből mutatott példát a fiatalabbaknak. Peták József nyugdíjba vonulása miatt Tóth Józsefet, a városi tanács eddigi építési, közlekedési osztályának vezetőjét nevezték ki a Szegedi Közlekedési Vállalat igazgatójává július 1-i hatállyal. Ezt dr. Biczó György jelentette be. K. J. Az apa nagyon goromba levelet küldött a gyámügyi hatóságnak a fizetési kötelezettség miatt, s közbenjárást kérő levelet szerkesztőségünknek, hogy hazajöhes- | I sen a fia. Most mint írja. j itthon is vannak még gye- i rekek, az ő eltartásuk is i nagy gond, hogyan fizessenek a távollevőért. A gyámügyi hatóság első fokon elutasította az állami gondozás feloldását kérő levelet, a fellebbezésről még másodfokon nem döntöttek. Az elutasítás indoka helytálló: a 16 éves — az eddigi tapasztalatok szerint gyenge akaratú, rosszra könnyen hajló — fiú alig három hónap óta nem változhatott meg olyan gyökeresen, hogy ígéreteire komolyan építeni lehessen. Ugyanis azt ígéri leveleiben, Egyébként az apai levélből az is kiderül, hogy mindaddig, amíg a gondozási díj nem került szóba, a szülők is megnyugtatóbbnak ítélték fiuk mostani elhelyezését az itthoninál. A gondozási díj pedig olyan összeg, amelynél a családban többe kerülne — egy 16 éves fiú ellátása. Igaz, abban reménykednek, akkor keresete is hazakerülne. Bár az előzmények azt mutatják, hogy a fiú eddig csak kivett a közös családi kasszából, nemhogy gyarapította volna. Különben a szülők családi helyzetére való tekintettel az is lehet, hogy mérséklik, vagy elengedik a gondozási díjat. Ez ésszerű lenne. A gyereknek azonban — mint a fentiek bizonyítják — legalábbis még egy ideig, jobb helye van az állami gondozásban, mint bárhol másutt. S ez lesz a jobb a szülőknek is később. Kondorosi János A lakosság köréből egyre többen tesznek közérdekű észrevételt, bejelentést. Sokfélék ezek. és a várospolitika kérdései éppúgy megtalálhatók közöttük, mint a gazdálkodás javítására irányuló javaslatok, vagy éppen életünk negatívumainak bírálatai. A jószándékú, az illetékesek figyelmét egy-egy problémára felhívó jelzés általában megbecsült, nem süllyedhet íróasztalok mélyére Kormányrendelet írja elő ugyanis, hogy a közérdekű bejelentéseket, panaszokat az illetékeseknek 30 napon belül intézniük kell, illetve érdemben választ kell adniuk a bejelentőnek. Ezeket a határidőket többnyire megtartják, bár még mindig előfordul, hogy késnek a válaszok. Vajon gondolnak-e arra a választ halogatók, ez a magatartásuk ugyanúgy elítélendő és nem tűrhető, mint például az. hogy valaki önkényesen hiányzik a munkahelyéről?! A közérdekű bejelentések megtétele nemcsak polgárjog. hanem a közügyekért felelősséget érző ember belső indítékú parancsa. Igen lényeges és fontosságára utal, hogy az észrevétel a köz dolgaiban olyan jog, amely — jogvédelmet élvez. Arról van itt szó, hogy a jó, tisztességes ügyben a szavukat hallató, észrevételeiket papírra író embereket a törvény oltalmazza minden megtorló praktika ellen, amely némely, kisebb-nagyobb tisztséget viselő személy részéről esetenként megnyilvánul. Sajnos, előfordul még, hogy az Indokoltan észrevételt tevőt molesztálják. keserítik életét. Igaz az is, hogy egy-egy kérdésben az igazság olykor hoszszabb távon, tortúrák után győz. stb. Mégis az a jellemző — ezt bizonyítja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata is —, hogy a közérdekű bejelentésekkel törődnek, a bejelentők csak elenyésző részének kell jogvédelem, mert a többséggel tisztességesen járnak el. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság meglapította: évente különböző szemé- i lyektől összesen mintegy 6 ' ezer bejelentés érkezik, de ritkán fordul elő, hogy emiatt az illetőt vélt vagv jogos sérelem éri. A KNEB és a népi ellenőrziés területi bizottságai tavaly 17 esetben foglalkoztak a közérdekű bejelentők jogvédelmével. Az eljárások során megállapították, hogy jogvédelemre 14 személynek volt szüksége, s ezt valamennyiük számára biztosították is. A demokratizmus tágulásával együtt a jövőben bizonyára több lesz a közjóért hallatott szó. levél. Országunk, és természetesen Csongrád megye, Szeged vezetése ezekre állandóan odafigyel és munkájában kamatoztatja. M. S. Napközi otthont kap a József Áttila-telep Tetőtől talpig társadalmi szerelési, központifűtés-sze- lyának műszaki irányításával munkában ölt új ruhát a Jó- relési munkákra, a tanács néhány hónapon belül befezsef Attila-telep volt iskolá- építési és közlekedési osztó- jeződhet az építkezés, ja, hogy őszre már az óvoHol lesz a háromhordós"? 75 Szegeden, a Jókai utcai, Árpád téri átalakítások után elvesztette megszokott helyét a szabadtéri időszakára immár hagyományossá vált „háromhordós" borkóstoló. Az I. kerületi tanáccsal kötött megállapodás alapján ezen a nyáron az úgynevezett Kis-Dugonics téren látjuk majd viszont a közkedvelt borharapót. Az állami pincegazdaság és a Haladás Termelőszövetkezet kooperációjában ezúttal a három hordóhoz egy pecsenyesütő is társul. A tanács a KÖJÁL-székház felépítéséig, amikor is ez a terület felvonulási terep lesz, mintegy 50 ezer forintos költséggel rendbe hozatja a Kis-Dugonics teret. A munkálatok során a Haladás Termelőszövetkezet befüvesíti az elhanyagolt parkrészt, a fák alatt pedig útburkolatot készítenek az elárusító pavilonok alá. A borkóstoló és a pecsenyesütő előreláthatólag az ünnepi hetek kezdetére nyílik meg. dósokat fogadja. ,Az átalakítás terveit Tarnai László építész vezetésével társadalmi munkában készítették el a Szegedi Tervező Vállalat fiataljai: a „Molnár Farkas" építész, a „VII. Kongresszus" gépész, a „Móra Ferenc" költségvetési, a „Weiner Tibor" kertész, a „Vásárhelyi Pál" geodéta, a „Vedres István II." statikus, és a „Közmű" szocialista brigádok. A kerület által adott építési anyagokkal együtt 1 millió 32 ezer forintba került ez az építkezés, amelynek végeztével Szeged egyik legkorszerűbb óvodáját mondhatják magukénak a József Attilatelepiek. Az 50 férőhelyes, központi fűtéses óvodához új kazánházat és melegítő konyhát készítenek, a közös zsibongó mellett a két foglalkoztató teremnek külön-külön öltözői és mellékhelyiségei lesznek. Sokan jelentkeztek már társadalmi munkára. A bontási munkát a napokban kezdték meg a ruhagyár szakszervezetének dolgozói, szocialista megállapodást kötött már a tanács a délalföldi kísérleti intézet, a Haladás Tsz, és az IKV felajánlóival is. Amennyiben hasonló ütemben jelentkeznek a vállalkozók más építési, villany- ! Épült: 1957—1969 Korszerűen felújított élelmiszer-árudáink a mai naplói isméi bő áruválasztékkal várják kedves vásárlóikat 60-as Szt. István tér (nyitva: 6—18 óráig), 66-os Mikszáth K. u. és Marx tér sarok (nyitva: 6—20 óráig). 144-es Kossuth L. sugárút 27. (nyitva: 7—14 óráig). Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi V. (111,) Az óvoda mellett van a bölcsőde is, a még apróbbak második otthona. A szép épületet Károlyi István tervezte. SZOMBAT, 1969. JÜNIUS 28.