Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-27 / 146. szám

Nyári iskolások Különösebb pedagógiai tájékozottság nem kell ahhoz, hogy valakú tudja: rossz az, ha a gyerek nyáron is iskolába jár. Ugyanaz a szüköeske udvar, ugyanaz a sokszor látott tanterem, és ugyanazok — vagy majdnem ugyanazok — az iskolatársak ls. Változatlan környezet, változatlan társaság — kikapcsolódni, pihenni így nemigen lehet... Mégis százszámra vannak szülők, akik kénytelen-kelletlen évről évre vállalják gyerekük nyári „iskoláztatását", azaz küldik őket a napközi otthonos foglalkozásokra. Mint Krasznot László, a Szeged m. j. városi tanács vb művelődésügyi osztályúnak tanulmányi leiügyelője mondja, az idén is nem kevesebb, mint 600 általános iskolás kezdi meg újra a tanteremlakást július 1-én. Ez a tanterem-lakás azonban — minden érdekelt szülő és minden kisdiák ürömére — az iden jóval szórakoztatóbb iesz, mint az elmúlt nyarakon. A napközi otthonos táborok fogadására kijelölt négy iskola — a gedói, a petőjitelepi l-es, a Hámán Kató és a Móricz Zsigmond — majd mindegyike közel fekszik olyan füves-fás területhez, ahol a gyerekek játékra alkalmas helyet találnak. De nemcsak az iskolán kívüli foglalkozások válnak szórakoztatóbbá, ha az időjárás úgy parancsolja, jól érezheti magát mindenki odabent, a tantermekben ls. A tantermekben, amelyeket — mondjuk így — a lehetőségekhez képest klubszobákká alakítanak, felszerelnek minden olyan játékkal, ami elengedhetetlen a kellemesebb időtöltéshez. A napokban tartották meg a napközi otthonos táborok felügyelő tanárainak szokásos „eligazítását". Ezen a megbeszélésen különös hangsúllyal esett szó arról, hogy minden pedagógus a pihentető játék feltételeit teremtse meg, a gyerekek minél teljesebb kikapcsolódását segítse elő. Érthető ls ez a szóban kapott „útravnló", hiszen ha valakiknek, hát az „Itthon" nyaralók felügyelőinek kell igazán leleményesnek, ötletesnek lenni... A Körös-toroki tábort vezető tanároknak pedig ebereknek! A Tisza túlsó partján ugyanis nemcsak a KISZvezetők tábora talált helyet, de szorosan mellette ott nyúlik el egy 100 személyes úttörőtábor is. Akiket jó sorsuk — szerencsés „beosztásuk" — ide vezet, azok majdhogynem igazi táborkörnyezetben tölthetik el a napokat. Van már itt ebédlő, zuhanyozó, a vezetékekben ott kering a mindenféle gépek hajtásahoz szükséges áram. Am, ha minden jól megy, jövőre meg azután még kényelmesebbé válik az egyelőre még félig otthonos tábor. Máris készen áll az a terv, amely egy 600 személyes diák-üdülőtelep vázlatát adja, s amelynek rajzai sportpályák, központi étkező, kultúrterem helyét tünteti fel. Hogy mikorra kerül majd fel az utolsó cserép ezekre a sokak által megálmodott épületekre? Tüstént, ha egy kicsit bővebb csatornában folydogál kivitelezéséhez szükséges pénz ... Mindenesetre az I. kerületi tanács a meglevő területhez évről évre hozzácsatol egy-egy darabot. Hely tehát máris van, és még Inkább lesz! Kár viszont, hogy a fürdővállalat nem adja Ilyen dicséretes készséggel a — strandjegyeket. Az idei nyár eltöltéséről beszélgetve ugyanis ezt a „körülményt" említi még megoldatlan gondként Krnsznai László. Nevezetesen azt, hogy kérés Ide, megkövetés oda, a helyben vakációzó úttörők száméra sehogysem tudnak kedvezményes fürdöbelépöket szerezni. pedig ha valami hozzátartozik a melegebb hónapokhoz. akkor az elsősorban a strandolás. A fürdővállalat azonban — ki tudja miért — az ármérséklésre mindig •nem-et mond: így aztán igen sok szegedi kisdiák kénytelen zuhany formájában élvezni a vizet. Még jó. hogy van egy ;,szegedi" tábor Balatonkenesén is! Azok az igazán szerencsések, akik tagjai lesznek vnlametvlk. kéthetente váltó, 100 tagú „turnusnak", azok kilubickolhatják magukat az itthon maradottak helyett is.,: Ákárz László Idegen sssvvel Peter Smith 53 éves johannesburgl lakos, akin Christian Barnard professzor hét hónappal ezelőtt szívátültetést hajtott végre, minden igyekezete ellenére sem tud munkához jutni. „Én vagyok a világ legjobb teniszezője, akinek a mellkasában idegen szív dobog, — jelentette ki tréfásan Peter Smith a Dél-Afrikai Köztársaság teniszbajnoksága után. — De amint szóbahozom, hogy szeretnék munkához jutni, beszélgető partnereim sorra elpárolognak." Smith betegsége idején súlyos adósságba keveredett. A fokvárosi Groote Schuur kórház, ahol „fehér" ember létére egy „színesbőrű" szívét ültették át mellkasába, hatalmas számlát nyújtott be neki a műtétért. Peter Smith háztulajdonosa azzal fenyegetőzik, hogy az utcára teszi, ha nem törleszti lakbér hátralékát. „A csodálatos műtét viszszaadta az életemet, — mondta Peter Smith —, de úgy látszik, arra már nem adnak módot, hogy létrenntartásomról is gondoskodhassak". Bfutynk B»aar«ücflSfa A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szegedi csoportja július 27-én negyedszer rendez kutyakiállítást Szegeden. Ebben az évben a Tolbuhin sugárúti ipari tanuló iskola udvarán mutatkoznak be a hűséges házőrzők. A szervező bizottság közel 300 kutya érkezését várja. A résztvevők gazdái Tápai Antal szobrászművész által készített bronz-plakettet kapnak. Érdekesség, hogy a szokásos ünnepi hetek előtti karneválon a kiállításon résztvevő ebek is felvonulnak. egyetemisták, szakmunkások, tsz-tagok, illetve azok gyermekei nyergelik nap mint nap a lovakat. — Mire készülnek? — Lovascsapatunk egyre nagyobb sikerrel vesz részt a meghívásos területi és országos versenyeken. Szívesen megyünk lovasnapokra, sőt mi is rendezünk ilyeneket. A hét végén a hortobágyi lovasnapok résztvevői leszünk, a jövő hónapban pedig Szegeden rendezünk megyei lovasversenyt. A Csikóscsárda ennélfogva joggal viseli nevét, hiszen csikók is, csikósok is vannak hozzá. Leginkább mégis kirándulók keresik fel. Hazaiak is szívesen időznek itt, de szerződése van a tsz-nek a MALÉV-vel is. Azok a külföldiek jönnek ide csapatostól, akik a csárda mellett a lovakat is szeretik. Horváth Dezső Tudom, lassan-lassan nyugdíjba készül. Mégis valahogyan olyan kép formálódott meg bennem Katona Sándorról, a szegedi járás országgyűlési képviselőjéről, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkáráról, hogy örök fiatal. Jómaga kicsit tréfásan úgy summázta ezt: „mi, középkorú fiatalok". Nagyon szép, sikeres, küzdelmes pálya áll mögötte. Az egyhangú, szürke tanyai telekből, a kis parcellás gondoktól indult el, s immár két évtizede számot kér az ország intézésének ügyéből, bajából, s számot ad választóinak az elért eredményekről, munkákról. — Felejthetetlen volt számomra 1949. május 16. Ekkor a Magyar Függetlenségi Népfront lajstromán a Csongrád és Csanád megyei választókerületben lettem országgyűlési képviselő. Azóta megszakítás nélkül részt veszek ebben a megtisztelő, sokszor igen nehéz és felelősségteljes munkában. Először Makón, aztán a makói járásban, majd Hódmezővásárhelyen. aztán újra a makói járásban, most pedig a szegedi járás hármas számú választókerületében vagyok országgyűlési képviselő. Üj terület, homoki terület. Dorozsma, Bordány, Forráskút, Zsombó, Szatymaz, Sándorfalva és Dóc „tartozik" hozzám. Igyekszem megfelelni választóim bizalmának, érdekeiket képviselni az országgyűlésben. Katona Sándor a megyei képviselőcsoport vezetője. A csoport munkájáról summázva ezt mondja: — Szükség van rá. Az országgyűlésre való felkészülésben, közös tanácskozáson beszéljük meg azokat az általános gondokat, amelyeket felszólalásainkban felvetünk az országgyűlés plenáris ülésén. Egymást segítve, nemcsak egy-egy választókerület gondjait tárjuk a nyilvánosság elé, hanem a megye egy nagyobb területének gondjait, kéréseit. A képviselőcsoporton belül kedvező lehetősége van a képviselőnek nemcsak az országgyűlés anyagának áttanulmányozására. megvitatására, hanem egy-egy íéma megismerésére is. Igen fontosnak tartom, hogy rendszeresen tájékoztatást kérünk — a képviselőcsoport — egy-egy területről. Emellett az országgyűlési képviselőket meghívják a tanácsülésekre, a jelesebb rendezvényekre. Mint országgyűlési képviselő, mint a megyei képviselőcsoport vezetője, munkánk alapjának azt tartom, hogy a képviselő vegyen részt a törvényhozásban, az országgyűlés után tájékoztassa választólt, az általános jelzéseket, észrevételeket juttassa el a kormányhoz, hogy jó törvények szülessenek. Ennek érdekében munkálkodunk mi is, éves munkaprogramot készítünk, amiben a helyi igények, problémák szerepelnek. A végzett munkáról év végén tájékoztató hangzik el. Élete, munkássága példás. Emlékei között legnevezetesebbnek, legmegragadóbbnak az 1949 augusztusi országgyűlést tartja. Ekkor született meg a magyar nép alkotmánya. Aztán mindjárt az ellenforradalom után, 1957 májusában megtartott első országgyűlés. A vitában szót kért, s harminchetedikként arról beszélt, hogy milyen hatást váltott ki belőle az ellenforradalom. hogyan győződött meg róla, hogy a régi *endszer restaurálásáról van szó. Majd a gyors konszolidációról, a mezőgazdaságban pedig az árpolitika kialakításáról, a termelői biztonságról beszólt. Sokat tudnának mondani megyeszerte az emberek Ka* tona Sándor munkájáról. Hiszen 1950-ben az egyik makói vagyontalan, gyógyíthatatlan beteget segítette hozzá, hogy a gyulai tbc-szanatóriumban elhelyezkedjen. A tanyai iskolákat mindig szívügyének tekintette. A Sűrű-tanyai is* kólát 1964-ben villamosították. Segített abban, hogy »ÍI* lány gyúljon a petróleumlámpa helyett. Sándorfalván munkában elnyűtt ember kérte az országgyűlési képvi* aelő segítségét, hogy a nyugdíjidőt méltányossággal állapítsák meg. Elesett , em* ber volt nagyon, és beteg. Aa országgyűlési képviselő na segített volna? — Maradt még egy adós^ ságom. A bogárzói iskolában még nem ég a villany. Valamikor onnan indultam el én is. A bogárzói olvasókörnek voltam az elnöke. Egyszer; már majdnem sikerült. Meg* lehet, hogy mire nyugdíjba megyek, vagy azután, még ezt is megérem. Nagy út, nagy élettapasz^ tolat. Irigylésre méltó. S még mindig csak ott tartunk, a „középkorú fiatalságnál". Sz. Lukács Imre i Mérgezéses balesetek Láttam már embert erős méreggel permetezni, aki csak legyintett egyet, ha a veszedelemre figyelmeztettem: — Ne aggódjon, én bírom. A szomszédot könnyen leveri a lábáról, de nekem nem árt. Könnyelműség! Dr. Csák Károly balástyai orvos kérésemre három mérgezéses balesetet sorol elő. Azt mondja, az emberek óvatosabbak már, mint az előző években. Itt-ott él még az a tévhit is, hogy permetezéskor inni kell, mert akkor jobb lesz a szőlőtermés. Amíg csak rézgállccal permeteztek, ennek a szokásnak váratlan következménye nem volt, az új növényvédő szerek alkalmazásánál azonban megkerülhetetlen, szigorú törvény, hogy sem előtte, sem A sándorfalvi Üj Élet Termelőszövetkezet melléküzemága — Váci József elnök szerint — a lovasiskola. Az ő lovaikat látjuk naponként ügetni, vágtázni, ugrani Szegeden is, a vásártéren, és a sándorfalvi erdő egyik tisztásán is. Szegedre a kezdők járnak. A tv-beli Sebastian film óta, szinte rohamozzák a gyerekek a lovasiskolát. Külön érdekesség, hogy a jelentkezők többsége lány. Elképzelhető, mennyire tetszik a gyerekeknek, hogy az első foglalkozáson már lovat adnak alájuk. Szülők mondják, hogy kénytelenek ők is megtanulni a lóistálló összes lovának nevét, jellemző tulajdonságait, mert a gyerekek másról sem beszélnek. A haladók és a versenyzők a sándorfalvi „lovasparadicsomban" találkoznak naponként. Délután öt órakor már hangzanak a katonás vezényszavak, ugranak a lovak a csikóscsárda melletti pályán. Akármilyen furcsán hangzik is, kezdetben a ló tanítja lovasát. Ért a vezényszóra, hallgat is rá, akkor is, ha a rajta ülő még saját félelmével van elfoglalva. — Kik járnak ide? — kérdezem az elnököt. —. Nem előkelősködő emberek passziója a lovaglás. Ipari tanulók, középiskolások, Mázolások Még manapság ls lehet itt-ott látni régi cégtáblákon: festő és mázoló. A fiatalabb nemzedék már megmosolyogja az utóbbi szót, nem tudja, hogy nemcsak a festés a művészet, hanem a mázolás is. Művészet volt például úgy elrondítani a szegedi Hungária szálló homlokzatát, ahogy azt a derék festők — akik valószínűleg alaposan megsértődnének, ha festő és mázolóknak nevezné valaki őket — tehát a tatarozás idejéből következően rendkívül alapos munkát végző festők megcselekedték. Egyszerűen bemázolták tetőtől talpig. Ha ez így megy tovább, akkor nem irigylem a távoli kor régészeit, akik majd a több méter vastagságú festékréteg alól bányásszák ki az eredeti falat eltűnődve egy mesterség halódásának tanújelein. S ugyancsak elcsodálkoznak azon is, hogy — mérőeszközeik tanúsága szerint — ugyanebben a korban ugyanebben a városban egy feltehetően Kárász elnevezésű utcában be tudták ugyanannak a mesterségnek a képviselői rendesen is festeni a házakat. y. M. utána — és természetesen közben sem —, nem szabad alkoholt fogyasztani. Kis mennyiségben sem! A termelőszövetkezetek egyre szigorúbban ügyelnek az előírt rendszabályok betartására, a homokterületek gyümölcsöseinek nagyobbik részén azonban a termelő saját belátásán múlik, menynyire követi az előírásokat. Itt még az sem kötelező, hogy az orvost előre értesítsék, ha veszélyes vegyszerrel permeteznek. Ha a számot nézem, nem sok a három. Ha az embert, az egy is sok lenne. Az embert kell néznem. A három közül kettőt a háztáji gyümölcsösben ért baleset. Az egyiket permetlé készítésekor (hét napi klinikai kezelésre, és több hetes otthoni kényszerpihenőre volt szüksége, hogy egészségét visszanyerje), a másik pedig több héttel ezelőtti mérgezés következtében még most is kórházi ápolásra szorul. A permetezőgép csöve repedt el, és az erős idegmérget szemébe, arcába fecskend dezte. Példája sajnos újabb fH gyelmeztetésül szolgálhat. Csak másnap ment orvoshoz' pedig már aznap rosszul érezte magát. Nem hitte el; hogy neki árthat a permetté; A mérgezési tüneteket gyakran gyomorbóntalmaknak tekintik, és a „házipati* ka" pálinkájával igyekez* nek gyógyítani. Olaj a tűzre! A harmadik baleset a kö* zösbeo történt. A jegyzőkönyv tanúsága szerint védőruhával felszerelve dolgozott a gép kezelője, de a nagy melegben izzadságtól csorgó nyakán meglazította ruháza-; tát. Az orvos mérgezést állapított meg, ki is írta, eltiltotta egy időre a munkától. 0 volt a legóvatosabb, mert rögtön orvoshoz ment. Hamarabb gyógyult. Sajnos, róla az a hír ter* jedt el, hogy nem is beteg,' csak kiíratta magát. Higgyünk az embereknek; ha saját bajukról van szó; akkor ls! Meg az orvosnak ls. H. D. Szeptember hóban beindul a levelező szakközépiskolai képzés a növénytermesztő-állattenyésztő szakon A jelentkezéseket az alábbi címre kérjük mielőbb beküldeni: Mezőgazdasági Technikum, Vásárhelv, Lenin u. 15. xH 12 864 PÉNTEK, 1969. JÜNIUS 27. DÉLMAGYARORSZÁG. 5