Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-03 / 125. szám

Építésügyi delegációnk Moszkvában G. Karavajevnek, a Szov­jetunió építésügyi miniszte­rének meghívására hétfőn Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével hattagú magyar építésügyi küldöttség uta­zott a Szovjetunióba. A ma­gyar szakemberek megtekin­tik több szovjet város nagy építkezéseit. A vezető szov­jet építésügyi szervezetekkel tárgyalásokat folytatnak, amelynek alapján sor kerül az 1969-7-70. évi együttmű­ködési munkaterv aláírására. Uj tojásgyár Hétfőn Környén megkezd- létrejövő új nagyüzem éven­ték az ország legnagyobb to- te 60 millió tojást ad majd jásgyárának építését. A 15 piacra. Az első két nevelő­Komárom megyei termelő- házat már augusztusban szövetkezet összefogásával üzembe akarják helyezni. Országos eső, viharsebességű széllökések Zenei naptár Filharmóniai évzáró Egészségügyi miniszterek konferenciája Dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter vezetésé­vel öttagú magyar küldött­ség érkezett Varsóba, hogy részt vegyen a szocialista országok egészségügy-minisz­tereinek június 3. és 6-a kö­zött Sopotban sorra kerülő értekezletén. Az utóbbi napokban hoz­zánk érkezett hűvös óceáni légtömegek és a föléjük áramló Földközi-tengeri ere­detű meleg levegő összeta­lálkozása a Balkán és a Kár­pát medence felett mediter­rán ciklont alakított ki, amelynek hagyományos „ho­zománya" az eső — mondot­ta Rajkai Ödön, a Központi Meteorológiai Intézet tudo­mányos főmunkatársa. Valóban hétfőre virradó éjszaka már éjféltájt esett az eső hazánk nyugati-dél­nyugati megyéiben, majd tovább terjedt az egész or­szágra úgy, hogy hétfőn a délelőtti órákra már min­denhova megérkezett a jó, kiadós csapadék. Az időjárási tényezők ala­kulásából meteorológusaink arra következtetnek, hogy kedden nyugat felől lassan felszakadozik a felhőzet, kevesebb helyen lesz eső és csak néhol zivatar. Az északi szél időnként meg­élénkül. A legalacsonyabb hőmérséklet éjszaka 19—15, a legmagasabb nappali hő­mérséklet kedden 18—23 fok között lesz. Ami pedig a távolabbi prognózist illeti, péntekig a legalacsonyabb hajnali hő­mérséklet 10—15 fok között, később 10 fok körül, a leg­magasabb nappali hőmér­séklet 18—JJ3 fok között lesz. öt milliméternél több csa­padék az ország területének 70 százalékán várható. (MTI) Gorálok faluja Magister Maria Hemmert — pillanatra nem nyugvó arc, széltámasztó kezek — Krakkóban diplomázott, az­tán férjhez ment Hemmert János szegedi festőművész­tanárhoz, aztán oroszt és lengyelt tanított a szegedi József Attila Tudományegye­tem bölcsészkarán. Aztán magister Maria Hemmert — pillanatra nem nyugvó arc, széltámasztó ke­zek — odafent, Borsodban talált egy lengyel falut... A falu. persze, túlzás. In­kább egy majorra bukkant rá. Igen, éppen egy major­ra: Emődistvánmajorra, ahol 70 család él az egyetlen is­kola és az egyetlen kocsma körül. Miként tudta meg, hogy a Miskolc környéki kis telepü­lést honfitársainak le­származottai lakják? Király Péter, az ismert szlaviszti­kus-nyelvész tette szóvá ne­ki, hogy tudomása szerint valami szláv-leszármazotta­kat vetett oda a történelem. Gondolatai szerint éppen lengyeleket Jó lenne ennek a feltevésnek utánajárni... Magister Maria Hemmert utánajárt. Férjének bátorító társaságában éppen egy Mi­kulás-estén toppantott be Emődistvánmajor egyetlen kocsmájába, s az ott fröcs­csözőktől, pálinkázóktól kezdte kérdezni, hogy tény­leg. miféle nyelven is beszél­nek. Első látogatásakor még­csak néhány bizonytalan vá­laszt kapott, amikor azonban másodszorra — fényképező­géppel és magnetofonnal — vágott neki a rokonkutatás­nak. már kipattant a szá­jak addig oly feszes zárja. Magister Maria Hemmert a szikár arcok gazdáitői sok mindent megtudott. Megtudta többek között, hogy az Eszterházy-hercegek 1720-ban várat akartak épí­teni az észak-magyarországi Derengen. Hogy szépre és erősre sikeredjen a szépnek és erősnek szánt erődít­mény, embereikkel a fa­munkában, építkezésben já­ratos lengyel hegyilakókat — gorálokat — toboroztattak. A felfogadott férfiak természe­tesen asszonyaikkal, gyerme­keikkel együtt szálltak le az addig otthont adott hegyek­ből, s amikor Dereng várá­ra rákerült az utolsó geren­da, maguk az építők is le­telepedtek az égnek törő kő­falak tövében. *•' Itt. Derengen váltották egymást a gorál-nemzedékek egészen 1941—42-ig. Ekkor azonban Horthy Miklós úgy érezte, hogy a békés favá­gók és szénégetők zavarják az ő vadászatait — időköz­ben ugyanis „kormányzói va­dászlak" lett Dereng —, s ezért utasítást adott a kis népcsoport széttelepítésére. Sajószentpétert, Szendrót, Emődöt, Martonyit és a már említett Emődistvánmajort jelölték ki az időközben el­magyarosodott gorálok új lakhelyeként. A hurcolkodás megtörtént, s ezzel együtt a favágók, szénégetők kényte­len-kelletlen földművelő pa­rasztokká lettek. Így, ásva­kapálva érte őket a felsza­badulás, és így, szántó-vető emberekként léptek be az­tán a közösbe is..; Látszólag tehát magyar tsz-parasztokká lettek a vár­építők unokái. De csak látszólag! Magister Maria Hemmert ugyanis — mint egyre jobban megszeretett honfitárs — megtudta, hogy a rendkívül szoros családi közösségekben még ma — annyi év után is — a len­gyel szó járja. Egy különös, hegyvidéki tájszólás magyar szavakkal kevert kifejezése­it használják a majorlakók egymás között, és sok más von a tkozásban is töretlenül őrzik eredetük meghatározó jegyeit Ami összetartozásukat leg­inkább mutatja: csak falun belül házasodnak. Emődist­vánmajorban — amely a maga 70 családjával a leg­nagyobb magyarországi len­gyel közösség — jóformán csak három név fordul elő: a Rémiás, a Bubenkó és a Kovács, amelyet még nemré­giben is lengyel mintára Ko­váinak ejtettek. A keresztnevek hasonló­képp az „északi" eredetet mutatják: a lányok szinte kivétel nélkül a Mária ne­vet kapják. S a keresztség­ben, mert — ugyancsak len­gyel jellemzőként — a go­ráiutódok igen-igen valláso­sak. Jelenlegi falujukban például első dolgukként templommá alakítottak egy régi gabonaraktárt, amelybe Tadeusz (!) nevű szentjük szobrát helyezték el. Lengyel módra formálják az átvett magyar szavakat is! A szakácsnőt szakácské­nak mondják, a babonát ba­bonságnak. a rossz emlékű — Horthy-féle — helyvál­toztatásukról pedig így szól­nak: „áttelepitovaty". A vajat — gorál módra — a megnyesett fenyőcsemeték sokvillás ágaival köpülik, s — ellentétben magyar föld­művelőtársaikkal — igen sok teát isznak. Még egy „holtbiztos* bi­zonyíték : Magvarországon szinte kizárólag ők termesz­tik a vastag szárú, leveles növényt. a rebarbarát, amelyből kompótot főznek a kevés beszédű, hosszú arcú asszonyok. Magister Maria Hemmert végül is olyan szoros barát­ságot kötött hazája-fiaival, hogy a már említett Buben­kó-család egyik lányát rá tudta venni a Szegedi Ta­nárképző Főiskolán való to­vábbtanulásra. Bubenkó Va­léria most a szlovák és az orosz szak hallgatója, és ha végez, ő lesz az első diplo­más Emődistvánmajorban... Hogy kik, milyen „illeté­kesek" tudnak erről a las­san három éve folyó kuta­tómunkáról? Tud természe­tesen az ötletadó Király Pé­ter. aki a felfedezést kandi­dátusi témának javasolta, s tud a krakkói Jagelló Egye­tem nyelvészprofesszora, dr. Karas is. ö, mint nyelvjárás­kutató biztatta további adat­gyűjtésre. a felgyűlt anyag gondos elemzésére magister Maria Hemmertet. Egy ilyen falu-unikum nem minden héten bukkan elő.;." Akácz László Forró sikerű koncert bú­csúztatta vasárnap délelőtt a Szegedi Nemzeti Színházban az 1968/69-es filharmóniai évadot. Maga a műsor sem volt hétköznapi, méltó egy ünnepélyes évzáróhoz, hiszen Debussy Három nocturne-ja meg Kadosa Pál brácsára és zenekarra komponált Concer­íino-ja mellett Orff Carmina burana című szcenikus kan­tátája hangzott el — termé­szetesen oratórikus előaadás­ban. A programot tehát bát­ran nevezhetjük modernek, századunk jellegzetes alkotó­it, stílusait bemutató váloga­tásnak, ahol a műsor összeál­lítói iskolapéldát mutattak: Debussy ugyanis kiválóan al­kalmas arra, hogy a közön­ség várakozását ráhangolja, felkészítse a Kadosa-műre, ugyanakkor a Carmina bura­na tonális anyanyelvével kö­zönség-kompozíció. A Nocturnes a zenei imp­resszionizmus jegyeit viseli, ám a festői ihletettség és a zene Debussy koráig még is­meretlen színgazdagságú kap­csolatának ténye alapjában romantikus tendencia. Orff kantátája viszont kizárja a romantikus hatásokat és a középkori vagánsköltészet verses-kódexbe gyűjtött re­mekét sajátos eszközökkel komponálja meg. Az orffi muzsika jellegzetességeit (motívumok vagy akár egyet­len hang minduntalan mono­ton ismétlése, a kihegyezett akkordok, népi és gregorián­dallamok alkalmazása stb.) volt már alkalmunk megfi­gyelni a Magyrországon ép­pen Szegeden bemutatott operánál: A holdnál. A Car­mina burana persze stilizált színpadot is igényel, a szerző táncos és pantomim elemek­kel teszi teljessé kompozíció­ját —, s ha már a mű orató­rikusan elhangzott, nem len­ne hasztalan egy teljes be­mutató sem, amire a szegedi színház apparátusa kiválóan alkalmas. Végül a mai hazai zene műhelyébe nyújt bepil­lantást Kadosa brácsaverse­nye, mely barokk kompozí­ciós technikára visszafigyelő muzsika. A koncertet Vaszy Viktor dirigálta, méltán azokhoz a hagyományokhoz, melyeket a modern zene szegedi népsze­rűsítéséért eleddig tett: nagyvonalúan, üzembiztosan. Hiszen nem volt könnyű dol­ga, a Szegeden bemutatkozó Budapesti MÁV Szimfóniku­sokkal. a közreműködő Zene­barátok Kórusával, a főisko­la l-es számú gyakorló isko­lájának gyermekkórusával és nem utolsósorban a kitűnő szólistákkal, a rendkívül Igé­nyes szólamokat éneklő Gyi­mesi Kálmánnal, Karikó Te­rézzel, Réti Csabával vajmi kevés összpróbára tellett. De­hát a gondos, lelkiismeretes részpróbák eredményeit szemléletesen igazolta a kon­cert sikere. A Budapesti MÁV Szimfonikusok kitűnő együttes, a Zenebarátok egy­re szebb reményekre jogosí­tanak, s a gyermekkórus mu­zikalitása meg a szegedi szó­listák elvitathatatlan adott­ságai úrrá lettek a zeneileg legkényesebb feladatokon is. A Kadosa-versenymű szóló­ját játszó fiatal Erdélyi Csa­ba ígéretes tehetség — bizo­nyára hallunk még róla. Egészében tehát sikeres évadzárót hallottunk teg­nap, amiről ez esetben ko­rántsem érdemes általánosí­tani : 'minden jó, ha a vége jó. Mert a neheze még hátra van, végre filharmonikus ze­nekar kellene már Szeged­nek ... Nikolényi István Beatmatiné A salgótarjáni „ezüst" óta először hallottuk vasárnap délelőtt a szegedi Fortuna beategyüttest a Szabadság Filmszínházban. Jól összeállí­tott műsorprogramjukban sa­ját számaikon kívül főleg az ..ausztrál beatlesek", a Bee Gees-együttes, az Animals és a Rhythm and Blues kategória világelsői: a Spencer Davis Group, meg nem utolsó sor­ban a Beatlesek számaiból játszottak. Az öt fiatalember — László István szóló, László György ritmus, Veress György basszus, Kenderessy Sándor orgona, Gyuris Ferenc dob — igényes beatzenét játszik. Számaikban a játékosság, a népzenei hagyományok egy­aránt megtalálhatók, az új­donság, a meglepetés rendre ott vibrál húrjaikon. A Ba­logh Ádám, Szürke az ég. Jó lenne tudni, Hamis-szemű lány. Papírdarabka című szerzeményeik méltán arat­tak sikert. Improvizatív be­téteket komponálnak száma­ikhoz, a soul-stílus elsajátítá-í sa pedig eredményes próbál­kozásnak bizonyult. Külön hatástkeltő produkciókat a színpadon nem csinálnak, az maga a zenéjük; az energiát számaikra koncentrálják,' amit más beat-együtteseink is megpróbálhatnának. A Fortuna műsorában fel­lépett Hornyák Irma, Apró Katalin, valamint az általuk patronált Radnóti gimnázium beat-zenekara. Bagaméry László Képernyő Egy óráig a fákon Épült: 1957—1969 Bécsi körút 2. (95.) Részben téglaburkolatú, az Április 4. útja felöl pedig lodzzsa-sor teszi mutatóssá ezt a négyemeletes épü­letet, melynek egyetlen hibája, hogy nem nyolcemeletes. Akárcsak a Nagykörút és a Hunyadi János sugárút sarka, es a hely is magas házat kivánt volna. Az épületet Tür­kössy Attila tervezte. Tulajdonképpen a regé­nyek színpadra átdolgozásá­tól, színpadról filmre írásá­tól kellene elinduni, mint kezdő táncosok a kályhától, hogy közelébe jussunk a francia írónő, Marguerita Duras képernyőn látott mun­kájához, a Naphosszat a fá­kon-hoz. A hazai olvasó is­merhette a néhány éve le­fordított regényt, s láthatta a belőle készült, vasárnap este vetített tévéjátékot, ne­hezen jutott el viszont a ki­tűnő rendező-színész-panto­mimművész Jean-Louis Bar­rault párizsi színházába, ahol drámaként is ment. A regényből Hegedűs Zoltán kivonatolt hatvanperces té­véjátékot, amire annál bát­rabban vállalkozhatott, hi­szen morális kérdéseket, er­kölcsi konfliktusokat fesze­gető (szét soha sem feszít­hető) daraboknál a képi áb­rázolás sok mindent fel­szippanthat a regény lap­jairól. A Várkonyi Zoltán rendezte tévéjátékban sem történik sok: az anya hosz­szú évek során meglátogatja fiát. hogy (a fia szerint) enyhítsen lelkiismeretén a rossz nevelés miatt, s (az anya szerint), hogy öreg napjaira szép-megnyugtató emléket vigyen legkedvesebb gyermekéről. Az anya gaz­dag (legalábbis fiához ké­pest). minél öregebb lesz, annál gazdagabb, a gazdag­ság összes a korral járó sze­nilis tüneteivel, ami a fiúra idegesítő, később nyomasztó hatást tesz. Félszemmel a krimire is kacsingat ez a franciás humorral anya—fiú —szerető háromszögbe zárt családi „békealbum", hogy elsősorban a dialógusok rit­musát. az események mene­tét injekciózza. A cím jel­kép — Williams, Miller, Dürrenmatt népszerű drá­máira utal. s valahol a szi­tuáció is rokon az Üvegfi­gurák, a Macska a forró bádogtetőn, az 'Édes fiaim és más drámák problemati­kájával. ugyanakkor annak a sajátos valóságlátásnak szellemében készült, amit ma divatosan elidegenedésnek neveznek. A szereplők (ki­váltképp Sulyok Mária és Kálmán György) értik ezt, hiszen repertoárjukban akadhatott már hasonló fel­adat. N. I. Drága autózás Bérelt autóval követett el gondatlan veszélyeztetést és társadalmi tulajdont károsító rongálást Miklós Balogh An­tal 48 éves, Szeged. Petőfi Sándor sugárút 56/a szám alatti lakos. Mint kiderült, a bérelt személygépkocsi egy kerekének függőcsapszege kikopott állapotban volt, amiről nem tudott A személygépkocsit mű­szakilag kifogástalan álla­potban adták át neki a 10. sz. AKÖV-nél. Egy előzés után gyakorlatlansága miatt elvesztette uralmát a gép­jármű fölött s egy mélye­désbe gurult majd a kocsi oldalra dőlt. A gépkocsiban utazók közül ugyan senki sem sérült meg, a gondatlan veszélyeztetés azonban fenn­állt. A gépkocsiban mintegy 10 ezer forint kár keletke­zett. A szegedi járásbíróság Miklós Balogh Antalt jog­erősen 8 hónapi javító-neve­lő munkára ítélte. 10 száza­lékos bércsökkentéssel. KEDD. 1969. JÚNIUS 3. DÉLMAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents