Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-25 / 144. szám

yiLÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK 1 59. évfolyam, 144. szám 1969. JÜNIUS 25., SZERDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Ülést tartott a Járási tanács Aratási felkészülés — A sok eső nehezíti a nagy nyári munkát — Megválasztották a járási népi ellenőrzési bizottságot Tegnap a járási tanács székházában ülésezett a szegedi járási tanács. Gruber János, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője beszámolt a termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek 1968. évi gazdasági és pénzügyi helyzetéről, a gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezetek munkájáról, az új árkiegészítéses rendszer tapasztalatairóL Jó vizsga Igen alapos, írásbeli és szóbeli tájékoztatást kaptak a járási tanács tagjai, örvendetes, hogy az új gazdaságirányítási rendszer első esztendejében a szegedi járás mezőgazdasági üzemei sikerrel vizsgáztak. Köztudott hogy itt a természetbeni adottságok a megyei átlagnál kedvezőtlenebbek, a járás termőterületének kétharmada homok, ugyanakkor található szikes rész is. Az összes terület holdankénti aranykorona értéke 9,03. Ugyanakkor 15 ezer tanya található ezen a tájon, ami a korszerű nagyüzemi gazdálkodást igen-igen megnehezíti. A kedvezőtlen adottságok ellenére a mezőgazdasági termelés szempontjából a járás jelentős helyet foglal el, mert a megye területének 36,9 százaléka a szegedi járáshoz tartozik, ugyanakkor a szőlő és gyümölcsterületnek (a megyei átlagnak) 69 százaléka itt van. Természetesen a jobb gazdálkodás nagyobb anyagi javakhoz juttatta a termelőszövetkezetek tagságát is. Jellemző, hogy a járás közös gazdaságaiban élőmunkadíjra 1967-ben 216 ezer 195 forintot fordítottak, az elmúlt évben viszont 257 ezer 112 forintot, ami 118,9 százaléknak felel meg. Jelentősen növekedett a tagok részesedése is. Hiszen két esztendővel ezelőtt az egy dolgozóra jutó részesedés 11 ezer 535 forint, tavaly viszont már 13 ezer 369 forint volt. A beszámoló elemezte, hogy a jövő évtől kezdve a tsz tagság jelentős része nyugdíjba megy. Így aztán 7—8 ezer szövetkezeti gazdára lehet számítani, akik részt vesznek a mindennapi munkában. Különös figyelemmel elemezte a gyenge termőhelyi adottságú közös gazdságok helyzetét, sorsát. ingott volna a termelési kedv. Busa Vilmos (Kistelek) a homokon elterjedő belterjes kertészeti profil kialakulásáról, az értékesítés immár idült bajairól1 beszélt. Lassan-lassan nálunk nagyobb probléma az értékesítés, mint maga a termelés. Paronai János (Algyő) a szövetkezeti összefogásokról, beruházások, gépesítések nehézségeiről fejtette ki véleményét Csápenszki István, a járási pártbizottság első titkára kiemelte, a szövetkezetekbe ma már fiatalok is egyre többen lépnek be és ahhoz képest, hogy 1962-ben az egy tagra eső jövedelem 5804 forint volt, s ma már meghaladja a 13 ezer forintot, sokat léptek előre ezek a homoki nagyüzemek. Vázolta a további utat. a szövetkezeti összefogás, társulás lehetőségeit. Foglalkozott a gyenge termelőszövetkezetek helyzetével, a triticálé termesztéssel és a fűszerpaprika termesztés problémáival. Farkas István, a járási tanács vb elnöke méltatta az elért eredményeket. A gazdasági állandó bizottság munkájáról készített beszámolót Molnár Imre (Tiszasziget) terjesztette elő. A tanácsülés megválasztotta a járási népi ellenőrzési bizottságot is, amelynek elnöke Juhász Gyula, az MSZMP szegedi járási bizottság munkatársa lett. A járási népi ellenőrzési bizottság letette az esküt. Ezen a tanácsülésen számolt be dr. Falu György, a szegedi járásbíróság elnöke a járási népi ülnökök munkájáról, feladatáról. Felhívás a gazdaságokhoz A járási tanácsülés úgy döntött, hogy felhívással fordul a mezőgazdasági nagyüzemekhez, tegyenek meg mindent az idei bő termés időbeni, gyors és szemveszteség nélküli betakarításáért. Igen nehéz aratásra számíthatunk, s amennyiben az idő továbbra is csapadékos marad, sok helyen gépek üzemeltetésére nem kerülhet sor. Ezért fontos a munka megszervezése. A megtermelt termékből lehetőleg minél kevesebb menjen veszendőbe! Befejeződött a béke-világtalálkozó Kedden plenáris üléssel véget ért a négynapos berlini béke-világtalálkozó. A plenáris ülés egyhangúlag elfogadta a berlini béke-világtalálkozó felhívását, valamint Vietnamra vonatkozó határozatát. A béke-világtalálkozó felhívása hangsúlyozza, hogy „a béke ügye mellett elkötelezett 55 nemzetközi és 320 nemzeti szervezet képviselői, valamint személyiségek, öt bizottságban — Vietnam, európai biztonság, Közel-Kelet, kolonializmus, neokolonializmus, nemzeti függetlenség, leszerelés — a világbéke megszilárdításának akaratától áthatottan tárgyaltuk meg a nemzetközi helyzet jelenleg legfontosabb problémáit." A felhívás megállapítja, hogy a résztvevők álláspontja a felsorolt kérdésekben messzemenően megegyeznek egymással. Leszögezi: tudatában vagyunk annak, hogy befolyásos erők léteznek, amelyek veszélyeztetik a békét. „Meggyőződésünk — hangzik a felhívás befejező része —, hogy a népek szerepe megnövekedett a háború és a béke kérdésének megoldásában. A béke védelmezőinek tömegakciói jelentős sikerekhez vezettek az imperializmus elleni küzdelemben. Ebből kiindulva, az a kívánságunk, hogy minden földrészen, területi és nemzeti síkon, sokszorozzuk meg a békéért, valamint a népek politikai és gazdasági függetlenségéért küzdő valamennyi erő egységesítésére irányuló kezdeményezéseket. Sürgető felhívással fordu(Folytatás a 3. oldalon.)^ Bemutatják és árulják A szegedi vásárra készülődik a Fővárosi Kézműipari Vállalat A vita A vitában Bujdosó Albert (Pusztaszer) a burgonyatermesztésről, az értékesítési problémákról, a korszerűbb gyepgazdálkodásról szólt. Katona Sándor országgyűlési képviselő, a megyei népfront titkára a melléküzemági tevékenységről, a mezőgazdaságban jelentkező tarthatatlan szemléletekről, mint például a szarvasmarhatenyésztés felszámolása, szólt. Hangsúlyozta, hogy ma még csak a korszerű mezőgazdasági termelés kezdetén vagyunk, s kicsit mintha megAz idén harmadszor szerepel a Szegedi Ipari Kiállításon és Vásáron a Fővárosi Kézműipari Vállalat. — Mit visznek Szegedre? — erről kértünk tájékoztatót Bossányi György igazgatótól. — A vásáron rendelkezésünkre bocsátandó területtől függően több-kevesebb bemutatnivalónk van. Mindenesetre ott lesznek a Budapesti Nemzetközi Vásáron díjat nyert készruházati termékeink; fehérneműk, és az angol, francia modellek szerint készült gyermek- és női ruháink. Finom-kötöttáruink közül különösen büszkék vagyunk a Kiváló Áruk Fórumán elismert Kriszti fésűsgyapjú gyermekkardigánokra. Ott lesz Szegeden a budapesti Moszkva-étteremben és az Ifjúsági Parkban már sikerrel bemutatott teenagerkollekciónk is. Női kalapokat és sapkákat — hagyományos és űj anyagokból — szintén láthat majd a vásár közönsége. Olasz és spanyol fazonú szandálokat, pantonetteket, papucsokat is bemutatunk. — Csak a nőkre, gyerekekre gondoltak? — Nem. Szeged idegenforgalmi idényét felhasználva ajándéktárgyakat, apró bőrdíszmű-árukat, kabalafigurákat, kendőket, dísztárgyakat is kínálunk. E tárgyak valamiképpen mind kapcsolatban vannak Szegeddel, mert a város nevezetességeit idézik. Nyilván sikere lesz a hagyományos és új technológiával készült szőnyegeinknek is, a Kiváló Aru címet viselő Titán-bőröndcsaládnak, női táskáknak. A lakberendezési tárgyak közül a fa-, fém- és üvegkombinációjú csillároknak. Viszünk egy sereg játékot textilből, műanyagból, többek között újfajta homokozót, pedagógiai számsorjátékot. — A közönségei bizonyára érdekli, hol vásárolhatja meg az említett termékeket? — Űj vonása az idei szegedi szereplésünknek, hogy nemcsak a vásárban, hanem egyidejűleg az üzletekben is találkozhat a vásárló vállalatunk áruival. A Csongrád megyei Ruházati Bolt Vállalat, a Cipőkereskedelmi Vállalat üzleteiben, a szegedi Tisza Áruházban a vásár idején árusítják majd a Fővárosi Kézműipari Vállalat gyártmányait. — Mit "bárnak a szegedi vásártól? — Csongrád megyével, Szegeddel vállalatunknak évenként 50—60 millió forintos a forgalma. Úgy gondoljuk, kereskedelmi kapcsolataink tovább bővíthetők, s a szegedi vásár jó alkalom arra, hogy a közönség jobban megismerje, megkedvelje és keresse áruinkat. — Még egy meglepetést tartogatunk Szegednek. A moszkvai Dom divatházzal. közösen divatbemutatót tartunk. Szovjet és magyar manekenek mutatják be az 50—60 válogatott modellből álló kollekciót. Ezt megelőzően a Fővárosi Kézműipari Vállalat a Szovjetunióban vesz részt divatbemutatón. A mi szereplésünk viszonzása a Dom divatház magyarországi látogatása és szegedi fellépése. Kádár Márta Automatizált „mosónők Az országban a legkevesebbet Szegeden mosattunk idáig a Patyolattal. S aki a régi, elavult, zsúfolt üzemet látta, nem is csodálkozhat ezen. Inkább elnéz a városhatárra, ahol Dorozsma közelében már próbaüzemelésre készül és remélhetőleg szeptemberre már mos is az új tisztasággyár. Terebélyes „mosónői", az automatizált NDK gépek már ott sorakoznak az új Patyolat emeletén, szárító-, rázó-, vasalógépek társaságában. Reménykednek, hogy végre munkához láthatnak. Csak nevében emlékeztet az új üzem „tüdeje" a régi kazánházakra: a teljesen automatizált, maximális biztonságú üzemrész rendje és tisztasága egy konyháéval is vetekszik. A két 5, illetve 3 tonnás gáztüzelésű óriással, melynek most fejeződött be próbaüzemelése, Kádár Lajos és Vári János ismerkedik. Liebmann Béla felvételei Az óriások közül egy: a szintén programtárcsás vezérlésű, még szerelésre szoruló, NDK-ból származó tisztító. Ez a modern gép háromnegyed óra alatt 25 kilogramm ruha vegytisztítását képes elvégezni. A kibernetika az árvíz ellen Az elektronikus számítógépek segítségére voltak az embernek, hogy elhárítsa az árvizet a Szir-Darja folyó völgyében. A gépekkel a kazah vízépítészek a folyó 100 kilométeres szakaszán jó előre meghatározták azokat a helyeket, ahol a folyó tavaszi áradás idején minden bizonnyal kilépett volna a medréből. A folyónak ezekre a szakaszaira, aho! különben városok települtek, vasutak, műutak és nagyfeszültségű távvezetékek húzódnak, nagyteljesítményű földegyengető gépeket vezényeltek és még a tavaszi áradás előtt védőgátakat emeltek. A magas vízállás, amely nemrég szűnt meg, minden kétséget kizáróan mutatta a prognózis helyességét; a folyó szintje pontosan azokon a helyeken érte el a legnagyobb értékeket, amelyeket a számítógépek segítségével állapítottak meg. Az árvízveszélyt az a körülmény váltotta ki, hogy a Szir-Darja-medencében 100 év óta az idén esett a legtöbb hó. A helyzetet súlyosbította, hogy a folyó medre magasabban fekszik a környező földeknél. Ez abból adódik, hogy a folyó óriási mennyiségű iszapot szállít, amely lerakódva mindjobban feltölti a folyómedret. Az árvízvédelmi intézkedéseknek köszönhető, hogy a tavaszi áradás az Aral-tótól délkeletre fekvő területeken nem okozott pusztítást. t