Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-22 / 142. szám

Önállóan Évek óta közös Irányítás­tál működött Röszke és Gyá­larét iskolai igazgatósága. Az elmúlt esztendőben azon­ban többször fölvetették ta­nácsüléseken. hogy a járá­si tanács vb vizsgálja meg, van-e lehetősége, hogy Röszke és Gyálarét község közös Iskolaigazgatóságát kü­lönválasszák. Ezt követően a vb felhívta a művelődésügyi osztály fi gyemét erre a kérés­re, s a vizsgálat eredményét Is figyelembe vette, így aztán a művelődésügyi osztály vezetője felterjesztés­sel élhetett a Csongrád me­gyei tanács vb művelődés­ügyi osztályához, mire ez a testület hozzájárult a gyála­rétl önálló általános Iskolai igazgatóság létesítéséhez, 1969. augusztus 1-i hatállyal, így aztán „önálló, saját" is­kolája lesz a falunak. A köz­ség lakói örülnek ennek. Kü­lönösen azért, mert az ille­tékes szervek a költségveté­si problémákat is rendezték, így aztán ezen a nyáron „új iskola nyílik" a faluban. viharkárok! falusi művelődési térítése A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok új vagyonbiztosítása keretében augusztus 15 és október 31 között megtéríti az Állami Biztosító a téli alma vihar­kárait Megkérdeztük az Állami Biztosító megyei Igazgató­ságának vezető kár-szakér­tőjét, hogy mi indokolja ezeket az időpontokat? Egyebek között megállapí­totta: A szélviharra akkor a legérzékenyebbek az al­máskertek, amikor már a gyümölcs tömegesen fejlődni kezd. A zákányszékiek alapszabálya házak nyáron A naptár szerint még csak a nyár második napja van, a népművelés szakemberei már néhány hete nyári sze­zonról beszélnek. A tavaszi munkák meg­kezdése után kezdtek csen lá'kozót szerveznek a Szik- —, hogy az őszi nagy mun­sós-fürdőnél. ka beindulásánál munkája Ha a festés befejeződik, még jobban tapadhasson a megnyitják a hetenként két- konkrét valósághoz szer üzemelő tánckertet is. Ez tervük szerint egyúttal az öntevékeny zenekarok és desedni a falusi művelődési énekesek pódiumává válhat Közel Szeged Többször megírtuk már la­punkban is, hogy a szegedi tájban 16 szakszövetkezet működik. Közülük azonban csupán néhánynak a munkál­kodását illeti elismerő szó, ahol már kibontakoznak a mezőgazdasági nagyüzem alapjai. Ezek közül is élen jár a két zákányszéki szak­szövetkezet, a Május L és a Homokkultúra. Természetesen, ennek fi­gyelembevételével készítette el a két szövetkezet az új alapszabályát. A Május l-ben ma már a közös nagyüzem 600 hold szántóból, 200 hold rét-legelőből, 96 hold szőlőből és 126 hold gyümöcsösből álL Közös tevékenységük kiter­jed a mezőgazdasági Jellegen túl a terménydarálásra, ta­karmánykeverésre, fafeldol­gozásra, mezőgazdasági gép­javításra, lakatos, esztergá­lyos, gépkocsijavító, kovács­ipari munkákra, fuvarozás­ra, szállításra, továbbá, tej­feldolgozó, közös beszerző és értékesítő tevékenységre is. Ez a gazdaság több társulás­ban is érdekelt A tagok saját gazdaságát a szövetkezet gépi munkával, közös anyagbeszerzéssel és értékesítéssel, valamint se­géd- és melléküzemági szol­gáltatásokkal támogatja. A tagok gazdaságában megter­melt és értékesített áruk után Járó nagyüzemi felár 60 szá­zaléka a közösséget, 40 szá­zaléka pedig a tagokat illeti meg. Közgyűlést évente két alkalommal tartanak, a veze­tőségük 13 tagú, havonta ülé­sezik, ugyanakkor vezetőségi bizottságot hoztak létre, há­rom taggaL Az ellenőrző bi­zottságuk öttagú, legalább negyedévenként köteles el­lenőrizni, évenként két alka­lommal közgyűlésen beszá­molni. Ebben a homoki üzemben állandó bizottság­ként csupán a szociális-kul­turális bizottság tevékenyke­dik. Itt is bevezették a fizetett szabadságot Természetesen megfelelő munkateljesítmé­nyekhez kötve. A közös, nagyüzemi gazdálkodásba volt terület után aranykoro­nánként 5 kilő búza állami felvásárlási árának megfele­lően fizetik a földjáradékot A vagyoni hozzájárulás mértéke a szántónál és a nem termő gyümölcsösnél, szőlőnél, holdanként 220 fo­rint a rét legelő, nádas ese­tén holdanként 120 forint az alma-, barack- és körtefák után darabonként 15 forint míg a termő szőlőnél a tény­leges termés értékének 12 százaléka. A másik homoki gazdaság­ban, a Homokkultúrában kö­zös tevékenységet 61 hold szőlőn, 130 hold gyümölcsö­sön és 394 hold szántófölcfi területen (növénytermesztés) folytatnak. Állattenyésztéssel is foglalkoznak. Ugyanakkor szállítással, fuvarozással, fa­feldolgozással, darálással és gépjavítással is szert tesznek némi haszonra. Közgyűlést évenként két alkalommal tartanak, élnek a részközgyűlés lehetőségé­vel, vezetőségük kilenctagú. Legalább kéthetenként ülé­seznek. Az ellenőrző bizottsá­guk három tagból áll, s éven­ként két alkalommal köteles a közgyűlésnek beszámolni. Itt állandó bizottságokként létrehozták a tagok gazdálko­dási bizottságát, emellett ter­mészetesen a szociális és kul­turális bizottság is működik. A vagyoni hozzájárulás évi mértékét az alábbiak szerint szabályozták. A szántónál és a nem termő szőlőnél, gyü­mölcsösnél holdanként 200 forintot, a rét, legelőnél hol­danként 130 forintot fizetnek, míg a termő szőlő bruttó ter­melési értékének 12 százalé­kát, s a termő gyümölcsfák­nál — a cseresznye, szilva és dió kivételével — darabon­ként 15 forintot Az üzemi vezetőket fegyel­mi jogokkal nem ruházták feL Elnökhelyettest is válasz­tottak. Földjáradékot ugyan­olyan mértékben fizetnek, mint a másik szakszövetke­zetben és a nagyüzemi felár is ugyanúgy elosztódik. Fize­tett szabadság illeti meg itt is a dolgozókat valamint a jogszabályokban megállapí­tott különböző segélyek. Sz. U I. Mezőgazdasági könyvek A trágyázás új útjai A nyugati talajerő-gazdál­kodási szakirodalom újabb kiváló alkotását adja az ol­vasó kezébe a Mezőgazdasági Könyvkiadó. Dr. A. Bucher­nak, a limburgerhofi Mező­gazdasági Kutatóállomás ve­zetőjének könyve a gyakor­lati gazdák számára ad hasz­nos tanácsokat Olyan kérdé­seket vet fel, amelyek megis­merése a magyar szakembe­reknek is fontos, ha előre akarnak lépni az intenzív gazdálkodásban. Jövedelmező háztáji zöldségtermesztés Sok könyv jelent már meg, amely a kertészkedéssel fog­lalkozott. A most megjelen­tetett szakkönyv dr. Kórodi László és dr. Túri István munkája annyiban különbö­zik a többitől, hogy főleg a háztáji kertészekedéssel fog­lalkozik, hasznos útbaigazítá­sokat adva a házikert-tulaj­donosoknak. A Mezőgazdasá­gi Kiadó a Kertünk, Házunk, Otthonunk sorozatban jelen­tette meg a sok ábrával és rajzzal illusztrált könyvet, amely arra tanítja meg a kertészkedőket, hogyan lehet korán, későn és különleges módszerrel zöldségféléket termelni. A szempontok kő­iül első helyen mindig a jö­vedelmezőség áll Község avatás No nem új község avatá­sáról lesz szó. Annál in­kább nem, mivel köztudott, hogy Mórahalom már évszá­zadokkal ezelőtt is szerepet játszott a szegedi tájban. A kapitányságok idején innen indultak ki a lovas bandé­riumcár. Ez volt Alsótanya központja. Mégis a község avatására kerül sor, mához egy hétre, június 29-én, va­sárnap. Már reggel hangulatos tér­zenére ébrednek a nagyfalu lakói. A határőrség központi fúvószenekara szórakoztatja őket délelőtt 10 óráig. Ek­kor a Móra-parkban (piacté­ren) kezdődik a nagygyűlés. Neves személyiségeket hív­tak meg erre az aktusra, hi­szen nem kisebb dologról van szó, mint Mórahalom ha­lárőrközséggé avatásáról. A környező községekből is több százan érkeznek. A nagygyűlés után másfél óráig tartó lovasbemutatót ren­deznek. A határőrség lovas­iskolájának versenyzői. 18­an akadályversenyen csillog­tatják meg tudásukat. Nem lesz eseménytelen a délután sem. Már 15 órakor megkez­dődik a látványosság; film­vetítések a határőrség életé­ből, a kultúrotthonban egész napi műsor, kiállítás, ugyan­akkor a sportrendezvények­ről sem feledkeztek el. Nagy napja lesz ez Mórahalomnak. Már kijelölték a lacikonyhák, sátrak helyét is, hiszen nem kevesebb, mint 1500—2000 ember ellátásáról gondoskod­nak. házak rendezvényei. Az em­berek nagyobbik része hét­köznap nem ér rá. A rész­művelés térhódításával ismét a nap járásához igazodik legtöbb mezőgazdaságban dolgozó ember munkaideje. De vasárnap is jobban esik az otthoni pihenő. Módszerváltozás Az igazi nyár mégis hoz változást. Ha csak okoskod­nánk, könnyen mondhat­nánk: a diákok szünideje, a felnőttek szabadsága — üdü­lés, utazás, turisztika — minden előfeltételt megte­remt arra. hogy őszig be­csukjuk a nagykaput. Ha csak okoskodnánk! A népművelők évek óta arról beszélnek, hogy a nyá­ri szezon elsősorban mód­szerváltozást követel. A ter­mészet friss levegője, élte­tő napsugara, szebbnél szebb tájai a szabadba csalogatják az embereket, nem a műve­lődési házakba. Előtérbe ke­rülnek a népművelés sza­badtéri formái. Sorban kérdeztem a kis­kundorozsmai, a tápéi és a sándorfalvi művelődési ház igazgatóját. Szinte össze­csengő szavakkal azt mond­ta, mind, hogy a művelő­dési közösségek — klubok, szakkörök és művészeti cso­portok — nyáron is munkál­kodnak. Csak azok persze, amelyek nem a színpadi produkciót tekintették egye­düli célnak, hanem alkal­mart, keretet jelentettek em­beri kapcsolatok kialakításá­ra is. Az összetartó erő ezekben a csoportokban azon munkálkodik, hogy pi­henésüket, szórakozásukat továbbra is közösen szervez­zék. Tánckert, klub A kiskundarozsmai F. Só­ti Ilona még mindig csak reménykedik, hogy talán befejeződik a művelődési ház felújítása. Elszakadni tehát könnyű a kötött fog­lalkozásoktól. hiszen azok egy éve szünetelnek. Az if­júság klub átvészelte a kényszerhelyzetet, Csongrád­ra és Badacsonytomajba ké­szülnek csoportosan világot látni, július közepén pedig — a tavalyi első lépés foly­tatásaként — Ismét klubta­a járásban. A termelőszövet­kezet huszadik születésnap­ját a művészeti együttesek találkozójával igyekeznek megünnepelni augusztus 20­án. Az öregek klubja egye­lőre még nyári álom. Nincs megfelelő berendezésük, sor­ra kérik a különböző szer­veket, hogy a még használ­ható, de felesleges bútoraik­ból juttassanak a klub szá­mára. A sándorfalvi művelődési ház igazgatója, Molnár Zsu­zsa is az ifjúsági klub élet­képességét említi elsősor­ban, de közösen szervezi nyári programját az iro­dalmi színpad és a citera­zenekar is. Nagy termi ren­dezvényeik is lesznek: szó­rakoztat ORI-műsorok. tánc­estek, és egy lengyel—ma­gyar barátsági est Maga az igazgató a nép­művelés számára egyre nél­külözhetetlenebb szociológiai tájékozódásra fordítja ide­jét nyáron — ebben is se­gítenek a csoportok tagjai Reális becslések Az idei esztendő már az új gazdaságirányítási rend­szer második éve. Életbe léptek mindazok az intéz­kedések, amelyek gazdasá­gi munkálkodásunk fellendí­tését szolgálják. Az önálló, vállalatszerű gazdálkodás egyik fontos velejárója a felelősség. Ez azonban nem­csak annyit jelent, hogy a soronlevő munkákat min­dig pontosan és időben vé­gezzék, hanem azt is, hogy számolnak az időjárás sze­szélyeivel, az elemi károk­kal is. Nyilvánvaló, hogy a közös gazdaságokban legfontosabb a terméshozamok alakulá­sa. Ezért nagy jelentőségű már a körültekintő hoza­mok becslése is. Ezek az adatok kerülnek a biztosí­tást szerződésbe. Korszerű­södött ez is, s ma már jel­Tápén egymás után rélődnek a művelődési ház igazgatók. Minden változás szinte a munka újrakezdését jelenti ezen a téren. Mi vár­ható nyáron? A honismereti szakkör nagy munkában van. Eddi­gi gyűjtését készíti elő egy nagyszabású kiállításra, hogy a falu felszabadulásának negyedszázados évfordulójá­ra bemutathassa a látogatók­nak a község történelmét, szemléltesse fejlődésünket. A fotószakkör is kapcsolódik ehhez a munkához, de a nyár egyébként is a szak­kör igazi szezonideje. Sokat akar dolgozni a tanácselnök által vezetett fotószakkör. Az iskolások nyári szüo­idejében sem szünetel a ha­gyományos gyermekfoglal­koztatás, sót most tud iga­zán élményszerzővé, felfe­dezővé válni a programja: mert egymásután szervezik ki rándulásaikat. Tovább is sorolja a fia­tal igazgató terveiket, köz­tük az egyik legfomtosab-" bat: élni akarnak azzal a lehetőséggel, hogy tőszcrm­szédjuk Szeged. Az ünnepi hetek műsora Tápé számóra is programot jelent. H. DL Új növényvédő szerek lemzője az, hogy megszűnt az üzemtervhez való kötött­ség. Érdekük az a közös gazdaságoknak, hogy a ténylegesen várható hoza­mot közöljék. A valóságban várható termésre vonatkozó hozam­leszállítási bejelentést a gazdaságok a ciroknál, cu­kornál és takarmányrépá­nál, valamint dohánynál, fűszerpaprikánál, naprafor­gónál, rizsnél, siló és sze­mes kukoricánál, szőlőnél és téli almánál július 15-ig te­hetik meg. Éppen ezért na­gyon ajánlatos, hogy a szö­vetkezetek mégegyszer vizs­gálják felül az értékesítési lehetőségeiket, s olyan egy­ségárakra biztosítsanak, amilyen bevételre egy-egy növényféleségből valóban számítanak. DunakoU. Ez már a kén­tartalmú szerek csoportjába tartozik. Felhasználható lisztharmat és gyenge ta­kácsatka-fertőzés ellen, a gyümölcsösben virágzás előtt 0,7 százalékos^ virágzás után pedig 0,3—0,5 százalékos, a szőlőben pedig 0,2—0,3 száza­lékos töménységben, nedve­sítés zen hozzáadásával. Zöldesszürke, porlékony, egyenlőtlen szemcséjű, nedve­síthető por. 80 százalékban kolloidkén tartalmú. A rné­hekre veszélytelen. A betaka­rítás előtti utolsó megenge­dett kezelés várakozási ide­je nincs korlátozva. Igen fontos, hogy a szőlőben 25 Celsius-foknál magasabb nappali hőmérsékleten bor­dóilével nem keverhető. A perzselési veszély elkerülése végett alkalmazása esetén a nedvesítőszer koncentrációjút ilyen magas hőfoknál csök­kenteni kell. Figyelemmel kell még kísérni azt is a fel­használásánál, hogy például egyes fajták, így jonatán, csonthéjasok stb. kénérzéke­nyek. Kumulus 80. Ezt a szert is lisztharmat és gyenge takács­atka-fertőzés esetén használ­ják a gyümölcsösökben és szőlőkben. A gyümölcsösben virágzás előtt 0,7 százalékos, virágzás után pedig 0,3—0,4 százalékos permetlében. A szőlőkben 0,2—0,4 tömény­ségben használatos. Jellemző tulajdonsága, hogy ugyan­csak kolloidkén tartalmú, zöldessárga színű, nedvesít­hető, finom por alakú szer. A méhekre veszélytelen. A várakozási ideje ennek sincs korlátozva. Erre a szerre is az vonat­kozik, ami a Dunakoll­ra, 25 foknál magasabb nap­pali hőmérsékleten. Thiovit. Igen népszerű. Felhasználható lisztharmat és gyenge takácsatka-fertőzés ellen. Gyömölcsösben rtigy­pattanás és virágzás közötti két permetezésre 0,75 száza­lékos, a virágzás után pedig kétszer 0,5 százalékos. ezt követően későbbi permete­zéskor pedig 0,3 százaiékos töménységben. A szőlőkben virágzás előtt 0,5 százalékos, a virágzás után 0,2—0,3 szá­zalékos permetlében hasz­nálják. VASÁRNAP, 1969. JÜNIUS 22. Sárga színű, szagú. nedvesíthető, por alakú szer. A méhekre ve­szélytelen. A várakozási ideje ennek sincs korlátoss­va. Magas nappali hőmérsék­leten ugyanazok a megkö­töttségek vonatkoznak rá, mint az előbbi két szerre. worváth Dezső felvétető ÉLET

Next

/
Thumbnails
Contents