Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-15 / 136. szám

Épül az űj cementmű Beremend határában, a leendő cementmű százholdas gyártelepén a hét végére felhúzták a BCM legmagasabb építményét, a tizennégy emelet, vagyis 42 méter magas páros liftaknát. Ez az első igazán „látványos" létesítménye az új ipartelepnek. A jövő héten újabb érdekes feladathoz látnak: megkezdik csúszózsaluzással a gyár cementtárolóinak betonozását. Júífus 18: Kapunyitás a Szagodé Ipari Vásáron A kiállított jugoszláv termékeket árusítják Tegnap a szegedi újságíróklubban találkoztak a Szegedi Ipari Kiállítás és Vásár és a Szabadkai Nemzetközi Vásár vezető szervezői, a Belkereskedelmi Minisztérium, a Konzumex Külkereskedelmi Vállalat, a szegedi városi taKábeldobok exportra Az elmúlt év decemberében avatták fel Balassagyarmaton a Nógrád megyei Fémipari Vállalat új gyárát. A felavatás óta 1500 traktor- és dömperfülkét készítettek. A BNV-n Ausztria, NSZK és Csehszlovákia szakembereivel szerződést kötöttek 6000 dollár, illetve tízmillió rubel értékben kábeldobok szállítására. Az új balassagyarmati gyár idei tervében körülbelül százmillió forint értékű árut készít, amelynek fele exportra kerül. Képünkön: szállításra váró kábeldobok a gyár udvarán. 'MM nács kereskedelmi osztálya, a helybeli és a jugoszláviai kereskedelmi vállalatok képviselői, a Borba, a 7 nap, a Magyar Szó, a szabadkai és az újvidéki rádió, az MTI, a Délmagyarország és a Csongrád megyei Hírlap tudósítói. Gács György, a Szegedi Idegenforgalmi Hivatal vezetője, a vásár igazgatója, Nagy Pál, a szegedi vásár sajtóirodájának vezetője és Márki Fejes Antal, a szabadkai vásár igazgatója tájékoztatta a megbeszélés résztvevőit a 24. Szegedi Ipari Kiállítás és Vásár előkészítéséről és szervezéséről. A vásár július 18-án nyílik és július 25-ig tart. Mintegy száz magyar ipari és kereskedelmi vállalat, szövetkezet és egyéni kiállító részvétele mellett húsz jugoszláv kiállító is jelentkezett. Az idén először értékesítésre is kerülnek a jugoszláviai kiállítók árui, s a magyar kereskedelmi szervekkel történt megegyezés szerint a keresletnek megfelelően a vásár ideje alatt új szállítmányokkal pótolják a megvásárolt cikkeket. A jugoszláv kiállítók 270 négyzetméter területet bérelnek a vásáron és július 25-én divatrevüt rendeznek a Kamaraszínház épületében a legújabb textilipari termékekből. Bemutatnak egy 31 perces filmet a Pionir-csokoládégyár munkájának, egy 14 perces színes filmet pedig a Szabadkai Nemzetközi Vásár ismertetésére. A szegedi ipari vásáron való jugoszláv részvétel viszonzásaként szegedi és más magyar kiállítók hasonlóan ott lesznek Szabadkán az október 4—13-ig rendezendő vásáron. Mindkét vásár alkalmat ad az ipari és kereskedelmi tapasztalatok bővítésére, üzletkötésekre, s a kishatárforgalom árucseréjére megállapított mintegy hatmillió dollár értékű áru eladására. A József Attila Tudományegyetem segítsége az olajiparnak Együttműködés a feltárásban, feldolgozásban A Szeged környéki szénhidrogén kincs feltárása, kitermelése a vidék tudományos életében is szembetűnő változásokat hozott. A Szegedi József Attila Tudományegyetem eddig hat tanszékének mintegy száz oktatója, tudományos kutatója kapcsolódott be a kőolajkutatással és feldolgozással kapcsolatos földtani, kémiai és egyéb szakproblémák megoldásába. A tudományos és gyakorlati szakemberek — az egyetem és a kőolajipari vállalatok — tevékenységének összehangolására külön munkabizottság alakult a szegedi akadémiai bizottság kezdeményezésére. Az egyetem kolloidkémiai tanszékén — az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt megbízása alapján — eredményesen kísérleteznek hazai alapanyagokból előállítható. különleges mélyfúró iszap kialakításával. A laboratóriumi kísérletek során előállított újfajta mélyfúró iszapnak 170 C-fokon sem változnak a tulajdonságai, tehát még ilyen hőmérsékleten is felhordja a fúrási törmeléket. A többi intézetben is intenzíven megindult a különféle „olajos" témák kutatása. A tanszékeknek mindezekhez rendelkezésére állnak a különleges műszerek ultracentrifugák, radioaktív izotópos vizsgáló berendezések, laboratóriumok. Ezeknek a gyarapítására lehetőséget teremtenek azok a jelentős összegek, amelyeket az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt az egyetemi intézetek rendelkezésére bocsát. a kutatási szerződések alapján. (MTI) Bolgár pionírok hazánkban Háromszáz tagú bolgár pionírküldöttség érkezett Baranyába a „Dráva hadosztály" harcainak színhelyére. Bulgária népe az idén ünnepli felszabadulásának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból a bolgár pionírok egy csoportja végigjárta azt az útvonalat, amelyen negyedszázaddal ezelőtt a felszabadító bolgár néphadsereg egységei haladtak és harcoltak a megszálló hit- j lerí csapatok ellen. A következő napokban a bolgár pionírok végigjárják a „drávai hadosztály" harcainak színhelyét Dél-Baranyában, megkoszorúzzák a harkányi bolgár hősi emlékművet és nagygyűlésen találkoznak a pécsi úttörőkkel. (MTI) PIAC Az eső miatt gyenge felhozatal Tegnap, szombaton az előző esti és kora hajnali esőzések miatt nehezen kezdődött a piac. Később, amikor az időjárás megjavult, háztáji gazdaságokból és a termelőszövetkezetekből érkezett áru, de nem elegendő. A közös gazdaságok között a mihályteleki Űj Élet, a forráskúti Haladás, a szegedi Mórá Ferenc Tsz, a hódmezővásárhelyi termelői szakcsoport, a kereskedelmi vállalatok között pedig a MÉK kínálta a legtöbb árut. Nagyon keresték a vásárlók a vágnivaló csirkét, melyből a MÉK ezer darabot hozott a piacra, rajta kívül főleg háztáji nevelésű baromfit kínáltak, magas áron. Az árak alakulását jól mutatja az egy évvel ezelőtti és a mostani árlista összehasonlítása. Aru 1969. június 14-én 1968. június 16-án -tói -ig -tói -ig Földieper 6—12 5—10 málna 35 8—12 cseresznye 6—14 6—10 meggy 6—10 5—8 tök 4—5 3—4 uborka 9—13 4—5 zöldbab 18—20 9—10 zöldborsó 6—7 7—8 káposzta 3—4 2—3 újburgonya 4—8 3—4 vágni való csirke 30—31 29—31 érdekeivel A magyar proletariátus számára a fő kérdés a Tanácsköztársaság megerősítése, fennmaradása, az ellenforradalommal való leszámolás volt A szegedi munkásság harcát ennek kellett alárendelni. A helyes politika tehát a város munkássának harcra mozgósítása volt az ellenforradalmi kormány ellen, a legmesszebbmenő küzdelem az ellenforradalmi góc felszámolásáért a szegedi proletárhatalom visszaállításáért Amikor a pártszervezet vezetőségének jobboldali része ezt akadályozta, a tetszetős jelszavak ellenére — objektíve — elárulta a proletariátus ügyét Szeged munkásainak zöme kész volt a legmesszebbmenő áldozatvállalásra a munkáshatalomért való harcban. A kommunisták, a baloldali szociáldemokraták és a befolyásuk alatt álló munkások megértették a történelmi helyzet parancsát Ezért harcoltak az általános politikai tömegsztrájk kihirdetéséért A Forracalmd Kormányzótanács — a sztrájk pénzügyi alapjának megteremtése céljából, — 8 millió K-t küldött Ennek folytán a sztrájkot ellenzők leghatásosabb érve (hogy a szakszervezetek a sztrájk idején nem tudják segélyezni a munkásokat) megdőlt A pártszervezet vezetősége június 15-én délelőtt kimondotta az általános sztrájkot fl bnmmnnicfáb 32 Bsszvezetőségi ülésre több H nUllllllllllldUin száz forradalmi munkást vonultattak fel. E munkások állásfoglalása következtében a vezetőség ama része, amely „a kommunista irányzattal való szakítást" akarta javasolni, az indítványt nem merte fejtegetni. A forradalmi munkások tömegfellépése elsöpörte a sztrájkot ellenzők ellenállását Így kerülhetett sor az általános politikai tömegsztrájk proklamálására. Az össz\ ezetőségi ülésen reszt vettek az egyes szakszervezetek megbízottai is, akik a határozatot még aznap délután tartott szakmai gyűléseken a munkások tudomására hozfák. Június 16-án tehát megkezdődött a szegedi munkások Tanácsköztársaságért vívott harcának legszebb fejezete. az általános politikai sztrájk. \ munkások nagy lelkesedéssel fogadták a sztrájk ' 'hirdetését. Az utcákat ellepték a proletárok, akiknek -nagyobb része a sztrájk politikai lényegének kifeje-ére vörös jelvényt, vagy vörös szegfűt helyezett a kattja hajtókájára. A sztrájk első napján, június 16-án rz összes boltok zarva tartottak. Az összes üzemekben — a katonai felügyelet alá helyezett víz- és gázművek kivételével — megszűnt a munka. De gázszolgáltatás — néhány napig — a gázgyár működése ellenére sem volt. Több gázgyári szerelő ugyanis összekapcsolta a kórház pincéjében egymás mellett futó gáz- és vízvezetéket. így a víz behatolt a gázvezetékbe és a termelt légszesz nem ut hatott el az égőkhöz. Négv napba telt, míg az okot felderítették és a vizet kiszivattyúzták a gázvezetékből. A sztrájkmozgalom főképpen az ipari munkásokra terjedt ki, de harcuk a többi dolgozó tömegeket is magával lagadta. A forrásoik tanúsága szerint a nagyipari munkások mellett a vasúti alkalmazottak, a kisipari munkásság. a kisiparosok, a tanoncok, az alkalmazottak legkülönbözőbb csoportjai, az értelmiségiek, hivatalnokok nagy része is sztrájkolt. Az első napom a résztvevők számát hozzávetőlegesen 10-^-15 ezer főre tehetjük. A Szocialista Párt szervezetének vezetősége a következő pontokba foglalta a követeléseket: Gyülekezési jog; Sajtószabadság; A Munkástanács elismerése; A forgalom helyreállítása a fővárossal; A Szegedem működő kormány lemondása; A toborzás beszüntetése; A politikai foglyok szabadon bocsátása. A sztrájkolók tehát a Tanácsköztársaságot hátíbatámadó ellenforradalma mozgalom megszüntetését, a proletárdiktatúra Szegeden való visszaállítását követelték. A Tanácsköztársaság SSt^St&rS gedi munkásoknak. A tanácskormány küldöttei szinte napról napra kisebb-nagyobb pénzösszegeket hoztak Szegedre a sztrájk anyagi alapjának erősítésére. Június 16-án éjjel például 70 ezer koronát kaptak a kereskedelmi alkalmazottak, kétmillió koronát a vas- és fémmunkások. A munkásság öntudatos harcai, a demarkációs vonalat most fokozott éberséggel őrző gyarmati katonaság furfangos ki-, játszásával, mindig életveszedelemben forogva, a legnagyobb kockázatot vállalva hozták be a városba a pénzt. A forradalmi agitáció fellendülése, valamint a munkásság forradalmi harcának kibontakozása igen nagy hatással volt a kevés számú, anyaországból való francia katonákra. Számce jele volt annak, hogy a francia katonák szolidaritást vállaltak a magyar munkásokkal, hogy az ellenforradalom tartalékaiból a forradalom szövetségeseivé váltak. A sztrájkolókkal való együttérzésüknek szép példája volt az. hogy a munkásokkal szemben brutálisan fellépő csendőröket többször megverték. Egy alkalommal például — írja egy detektívjelentés — „ .. .a Tisza-parton cirkáló csendőrjárőr egy polgári egyén vörös jelvényét letépni szándékozott, ezt azonban az illető két francia katona segítségével megakadályozta, sőt a franciák a csendőröket bántalmazták is". A francia katonák e cselekedeteikkel hitet tettek a munkásszolidaritás mellett A sztrájk a francia imperialisták ellen is irányult, mert a munkásság felismerte, hogy csak úgy harcolhat sikeresen a magyar nagybirtokos-nagytőkés reakció ellen, ha annak támogatója, az antant imperializmus ellen is küzd. A franciák a sztrájk idején a legkíméletlenebb terror politikáját alkalmazták. Ezt képviselte az új „városkormányzó", Gondrecourt tábornok, aki ezekben a napokban foglalta el hivatalát. Működését azzal kezdte, hogy az általános sztrájk kitörése utáni éjjelen a párt- és szakszervezeti vezetőket, akiket a titkosrendőrség el tudott fogni, letartóztatta. A letartóztatások a sztrájk idején állandóan folytak és a franciák a „kormánnyal" karöltve egy hét alatt kb. 500 munkást foglak le. Június 16-án a francia rendőrfőnök vezetésével egy század szpáhi rohanta meg a Munkásotthont; a belső berendezést összetörték és a munkások sztrájksegélyként még kiosztásra váró 12 ezer koronáját elrabolták. A munkásotthont gyarmati katonaság vette őrizetbe. A francia megszállók tevékenysége közvetlenül elősegítette a sztrájk leverését. A sztrájkolókra nehezedő hatalmas nyomás miatt már az első napokban számosan meghátráltak. A városi, állami tisztviselők, vasúti tisztviselők és alkalmazottak legnagyobb része mar június lT-én.és 18-án megjelent munkahelyén. Fokozatosan felvették a munkát a kisipari mur kások is. De a nagyüzemi munkások, a legöntudatosabbak még néhány napig kitartottak. így például a vágóhídi lakatosok, napszámosok, gépápolók közül számosan egy hétig harcoltak. A tiszai állami kotrások üzemében alkalmazott hajóácsok, kormányosok, fűtők, matrózok, fém-, vas- és faipari munkások nagyobb ré6ze ugyancsak 6 napig sztrájkolt (38 ember közül 1 napig sztrájkolt 6. 2 napig 3, 3 napig 4, 4 napig 3 és 6 napig 22 ember. Utób-, biak a legalacsonyabb bérkategóriába sorolt hajóácsok, fűtők, míg az 1 napig sztrájkolók vízmesterek, gepészek. kotrómesterek, tehát kvalifikált munkaerők, munkásarisztokraták. munkavezetők voltak.) A Szocialista Párt szervezetének legöntudatosabb tagjai, a nagyipari munkások nagy része vállalva az áldozatot, a szenvedéseket, tovább is harcolt volna. De az ellenforradalmárok korábban már letartóztatták a kommunistákat és a forradalmár bizalmiak többségét. Így a munkások forradalmi vezetés nélkül maradtak. A jobboldali szociáldemokraták tehát érvényesíteni tudták befolyásukat. Ennek következménye volt, hogy a Szocialista Párt csonka, immár csak jobboldaliakból álló vezetősége június 22-én befejezettnek nyilvánította a sztrájkot Ü7 pllpnínrraflalnm kegyetlen megtorlást aikaiHL CIICIIIUI1 auaeuill mázott a sztrájkban résztve-vők, különösen a közalkalmazottak ellen. Már a sztrájk első napjaiban megkezdődtek az elbocsátások és folytatódtak a sztrájk letörését követő hetekben is. Ez a nagyarányú megtorló hadjárat, amely elsősorban a kommunisták ellen irányult, mutatja, hogy a sztrájk súlyosan érintette a szervezkedő ellenforradalmat és aláhúzza a júniusi politikai sztrájk nagy jelentőségét. A sztrájk története megmutatja, hogy a Szocialista Párt szervezete — a budapesti központ iránymutatásával és segítségével — az ország egyik megszállt nagyvárosában 1919 nyarán nagy jelentőségű harcot szervezett és sikeresen támogatta Tanács-Magyarország küzdelmét. Érdekes adalékot szolgáltat a párt Tanácsköztársaság idején betöltött szerepe pozitív oldalainak megrajzolásához. A júniusi politikai tömegsztrájk a munkások áldozatos, az önfeláldozás nagyszerű példáját nyújtó hősies küzdelme volt. Szeged munkásai — egy hétig tartó — harcukkal lekötötték a megszálló csapatok jelentős erőit, akadályozták az ún. „nemzeti hadsereg" összetoborzását. így hozzájárultak ahhoz, hogy a francia imperialisták és magyar csatlósaik ne kezdhessék meg 1919. június közepén a Tanácsköztársaság elleni, Szeged környékéről elindítani tervezett intervencióit. A sztrájk tehát jelentős segítség volt Tanács-Magyarországnak. Ugyanakkor nagyszerű kísérlet a proletárhatalom Szegeden való visszaállítására, a szegedi ellenforradalmi gócpont felszámolására. Mindezek alapján a szegedi mun kásság e megmozdulását a város legjelentősebb harcos ha ladó hagyományai közé soroljuk. Dr. GAAL ENDRE VASÁRNAP, 1969. JÚNIUS 15. DÉLMAGYARORSZÁG 7*