Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

Aránytalanság a segédüzemek javára Tavaly ismét bizonyítottak a szegedi táj mezőgazdasági nagyüzemei. Elsősorban a szántóföldi növénytermelés szerkezetében akad néhány figyelemre méltó változás. Ennek alapján aztán egyes termékek, jövedelmezőségi arányok módosultak, s az üzemek a különböző kapcsolatokat igyekeztek fokozottabban szem előtt tartani. A zöldségtermelés igen kiterjedt. egyre több gazdaközösségben igyekszenek intenzivebbé tenni. Sokszor elmondottuk, hogy nem járt kedvező év tavaly ezen a tájon. Mégis, kenyérgabonából 613 vagonnal, abraktakarmányból 549 vagonnal, fűszerpaprikából 147 vagonnal takarítottak be többet a járás termelőszövetkezetei, mint 1967-ben. A városi szövetkezeteknél kedvezőbbek a növénytermelési eredmények, amelyeket a jobb termelési adottságok mellett egy magasabb színvonalú, jól kialakult termesztés-technológia alkalmazásának, s nem utolsósorban az öntözésnek köszönhetnek. Az átlagosnál jobb terméseredmények közül is kiemelkedik a kukorica. 23,8 mázsás, és a fűszerpaprika 56,6 mázsás hozama. Az új gazdasági mechanizmus, az elmúlt esztendőkben életbeléptetett különböző, rendeletek, törvények következtében ta"Va!y igen kedvező irányú változás alakult ki a munkaerő-helyzetben is. Nemcsak azért, mert növekedett a közös gazdaságokban, a közös munkában résztvevő tagok száma, de a ledolgozott munkanapok alakulásában is pozitív változás történt A járás szövetkezeteiben a taglétszám 170 fővel nőtt. A közös munkában 871 emberrel több vett részt, • mint az előző évben. Nagyarányú volt az alkalmazottak felvétele taggá, igaz, ennek ellenére 399 fővel több alkalmazottat foglalkoztattak a gazdaságok, mint 1967-ben. jtíf"-' A városi szövetkezeteknél igen magas a nyugdíjas és járadékos tagok aránya, öszszcsen 841 ember. A közös munkákban résztvevők száma itt is emelkedett 50 taggal. Persze lényeges, hogy 425 főről 591 főre növekedett az alkalmazottak száma, ami már önmagában ís mutatja, hogy a négy szegedi tsz igyekszik a város körüli kedvező helyzetet kihasználva, a nem mezőgazdasági tevékenység fejlesztésére. A második figyelemre méltó vonás, hogy a járási szövetkezetek átlagában, a közös munkában résztvevő tagra a munkanapok száma 187. ami több 26-tal az előző évinél. Állandóan mondjuk, hogy a tagok munkához való viszonya, a közös munkában való részvétele alapvetően meghatározza a gazdálkodás fejlődését, s íme a jó példa: tavaly is ez képezte egyik legfontosabb forrását az előrehaladásnak. Néhány adat az elmondottak illusztrálására: a járási gazdaságoknál a termelési érték volumene 727 millió 599 ezer forint, vagyis 179 millió 532 ezer forinttal növekedett, tehát 32,7 százalékkal haladta meg az előző évit. Ugyanez a városi gazdaságoknál így mutat: 149 millió 327 ezer forint a termelési érték, 10 millió 215 ezer forinttal, vagyis 7,3 százalékkal haladta meg a korábbit. Más példával: a termelés alakulását reálisabban kifejező, előállított új termék értékét tartalmazó halmozatlan termelési érték növekedése, a járásnál 14,5 százalékos, a városnál 10,3 százalékos. Mindenesetre azonban tollhegyre kívánkozik; az árbevételek növekedésének több mint fele alaptevékenységen kívüli, vagyis nem mezőgazdasági tevékenységekből származik. A járási szövetkezeteknél 24,4 százalékkal, a városi szövetkezeteknél 31,9 százalékkal növekedtek az alaptevékenység árbevételei. Ugyanakkor az alaptevékenységen kívüli (segéd-, melléküzemágak stb.) árbevételek mind a járásnál, mind a városnál megkétszereződtek. Tehát a közös gazdaságok eredményei növekvő mértékben javultak ugyan, de döntő tényezője a nem mezőgazdasági tevékenységekben is (főleg) keresendő. Mondhatnánk úgy is; azok a szövetkezetek fejlődtek erőteljesebben, amelyek felismerve a segéd- és melléküzemágak stb. fejlesztésének jelentőségét, az adottságok és lehetőségek kihasználása útján erre maximálisan törekedtek. Területegységre vonatkoztatva: a járási gazdaságok 990 forinttal, a városi gazdaságok 2402 forinttal növelték — mint arra nagyon jól rámutatott legutóbb a területi szövetség beszámolója — a nem mezőgazdasági árbevételeket. Sajnos, a termőhelyilég gyenge szövetkezetek ezen a téren is lemaradtak. Kedvezőtlenek az arányok. Az árbevételeknél járási átlagban 32 százalék, a városi termelőszövetkezeteknél 35,5 százalék származik nem mezőgazdasági tevékenységből. A tapasztalatok arról is szólnak, hogy a mezőgazdasági termeléssel közvetlenül összefüggő, előkészítő, feldolgozó és élelmiszeripari tevékenység elmarad az indokolt és kívánatos mértéktől, ezzel szemben az ipari, építőipari, szállítási, különböző szolgáltatási tevékenységek kerültek előtérbe. Az arányokon tehát mindenképpen változtatni kell. Megéri! Sz. Lukács Imre Kalászol a rozs Szemlék a határban Gépek a betakarításhoz, kedvezménnyel Aranyat ér a májusi eső — légi bölcselet, mai valóság. Mert az elmúlt napokban lehullott kevéske csapadék felüdítette a szomjas határt, reménnyel töltötte el a parasztembereket. „Kétmillió forintot hozott ez nekünk" — summázta Szitás Ágoston, a kiskundorozsmai József Attila Termelőszövetkezet elnöke. A májusi határszemlék eddig arról tanúskodnak, nogy ebben az esztendőben is megterem az ország kenyere. A gazdaságokban már készülnek a nagy nyári munkákra, a betakarításra. Javítják gépeket, beszerzik a hozzávaló alkatrészeket. Annál is inkább, mert a kereskedelem kedvezményes akciókat kínál és jelentős árleszállítással közvetíti a betakarító gépeket. így az UE 28-as traktorokat 10 ezer forintos kedvezménnyel, a trágyarakó-markolókat 8 ezer, a szervestrágyaszóró pótkocsikat szintén, a csőtörő-fosztó Zmaj-BMG betakarító gépeket 15 ezer forintos kedvezménnyel. Mint ahogy Fehér János, a megyei AGROKER főosztályvezetője tájékoztatott bennünket, a vállalat felkészült a betakarításra, bőven tud szállítani SZK 4-cs gabonakombájnokat, kévekötő-aratógépeket, cukorrépa kiszedő és fejező gépeket. Igen nagy kedvezménnyel — 20 ezer forintos árengedménnyel — juthatnak most a termelőszövetkezetek a burgonyabetakarító kombájnhoz. A választék nagy. s ahol élnek a lehetőségekkel, ott feltölthetik a gépparkot, mondhatnánk úgy is, egyért fizetnek, és két értékes gépet kapnak. Burgonya kiszántó-rakodó, rotációs kapa, babcséplő és mélyszántó ekék iratkoztak még fel a kedvezményes akcióba. Az elmúlt évben többször hírül adtuk, a nyár kellős közepén, hogy nincs elegendő készlet csévézett huzalból, így aztán a gabonamezőkön akadozott a betakarítás, s mindenképpen lelassult. Most ebből is bő a választék, csakúgy, mint a betakarító gépekhez, azok javításához szükséges alkatrészekből, valamint acélvázas szerkezetekből. A közelmúltban a forráskút! Haladás két acélvázas szerkezetet, a makói Üttórő Tsz pedig hatot vásárolt. Megéri, hiszen a 12x24 méter alapterületű berendezés komplett állapotban 120 ezer jforintjába kerül a szövetkezetnek és jóformán egész évben hasznát veszi, mert kezdve a gabonatárolástól, felhasználhatja műhelynek, raktárnak, főleg akkor, ha falat húz hozzá. Nem probléma az építőanyag beszerzése sem, hiszen az AGROKER téglát, cementet, meszet, fenyőfűrészt is szállít a megrendelőknek. A legtöbb termelőszövetkezetben, nagyüzemekben már számolnak a nyári nagy betakarítással, s ezért felfrissítik a gépparkot, megvásárolják a szükséges berendezéseket, így legutóbb a szegedi Felszabadulás és a balástyai Móra Ferenc Tsz egyegy gabonakombájnt, a fabiánsebestyént Kinizsi Tsz pédig hármat vett meg. Megy a juhász... Idézhetnénk a híresnevezetes Petőfi strófát: „Megy a juhász a szamáron, földig ér a lába ..." Könnyen eszünkbe juthat ez a Cserebökénybe látogató vendégeknek, akik május 14-én, szerdán a juhásznapokra látogatnak. Nagyszabású rendezvénynek ígérkezik ez, ahol ha a hajdani „pusztai csavargók" hangulatát, világát nem is érzékeltetik, de a nagyüzemi juhászat problémáiból, eredményeiből ízelítőt kaphat az érdeklődő. Több szerv vállalta a „bábáskodást", az esemény megrendezését, amelyre neves szakelőadókat is meghívnak. Ugyanakkor a Csongrád megyei Tejipari Vállalat termékbemutatót rendez. Veszély a legelőn A szarvasmarha-tenyésztésben régi tapasztalat, hogy a tavaszi legelőrehajtás időszakától. az állatok egészségi állapota és közérzete, és termelése kedvezőbb, mint más évszakban. Mégis a téli és tavaszi hónapok igen gyakran nagy hőmérsékleti, takarmányozási és tartási különbségeket, s átmeneti terméscsökkenést idézhetnek elő, de enyhébb, vagy súlyosabb megbetegedések, esetleg hirtelen bekövetkező elhullások forrásai is lehetnek. A tavaszí hónapokban sok veszély fenyegeti a legelőre kihajtott szarvasmarhákat. Komplikációkat okozhat az átmenet nélküli zöldtakarmány-etetés is. A rendszerint anyagforgalmi zavarokban szenvedő szarvasmarha legelőre jutva szívesen vesz fel idegen tárgyakat. Ruha, papír, kötél fogyasztása legfeljebb emésztési rendellenségeket okoz, de a szög. drót, vagy egyéb fémtárgy lenyelése előbbutóbb a recés gyomron keresztülfúródva, szívburokgyulladás kiváltója lehet A legeltetési biztosítás országos statisztikája azt mutatja, hogy a múlt évben 6300 szarvasmarha pusztult el a legeltetési idény alatt közülük 3642 baleset következtében, ezenkívül 110 szenvedett mérgezést. 73 hőgutát, 1209 nyelt szöget, drótot és egyéb emészthetetlen tárgyat, a felfúvódás 726 állatot vitt el. 200 a bendőjét terhelte túl. A legeltetésre igen nagy szüksége van az állatoknak, de a kötelező gondosság és felügyelet hiánya súlyos gazdasági károkat idézhet elő. Eladó egy újítás A szegedi járás homokvidékén kalászba szökkent a homokvidék kenyérgabonája, a rozs Zsombó határában, a Bába dűlőben találkoztam Farkas Ferenc gyümölcsösében egy aprócska kis géppel. Az orrára festették a nevét: AGROKULI. Ügyesen bebújik a fák alá. körüljárja az apró növésű őszibarack tövét is, kultivátoroz éppen. Irigyelt ember. Van, aki nekiszögezte a kérdést: Miféle ismerőseid vannak a minisztériumban, hogy ilyen okos kis külföldi masinához juthattál? Egészen közeli hazai gyártmány. Először az 1967es őszi vásáron tűnt fel, Valóban feltűnést keltett, mert egyre-másra érkeztek a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz-hez — a gyártó céghez — az érdeklődő levelek. Mit tud a gép, mikor lehet kapni? Válaszoltak is minden levélre akkor. Majd ha „bevizsgálja" a KERMI. Farkas Ferenc a nullszéria egyik darabját vásárolta meg. Több nem készült belőle. Az újítók, Hódi László, Okos Károly. Vaas Menyhért és Peták István panaszkodnak is emiatt. — Első perctől úgy kezeltek bennünket: hadd játszanak egy kicsit, úgysem lesz belőle semmi. Tiltakozik a vád ellen a ktsz vezetője is, főmérnöke is. Hiszen a kísérletezés költségeit ők fedezték. A ktsz húszadik évében kiadott kis „üzemismertető" még fényképét is közli. A kép alatt ez áll: „Kitűnően használható gyümölcsösökben, süllősökben." Tehát komolyan vették a gépiét, ha kiállításról kiállításra szállítva propagálását is megkezdték, és a válaszlevelek is csak haladékot kértek: Majd ha a KERMI kimondja a végszót. De nem mondta kl. mert Oszibar&ckfák között az AGROKULI Kényeztetés nélkül... (Tudósítónktól.) A pusztamérgesi KISZ-esek a helyi szervektől kapott segítséggel, a jó szervezéssel és vezetéssel túltelték magukat az egy évvel ezelőtti passzivitáson, közömbösségen. ízlésesen dekorálva otthonossá tették a KISZ-szobát és manapság gyakran, szívesen keresik meg a fiatalok. Megélénkültek a szellemi vetélkedők, így a szavalóversenyek, nem utolsó sorban a különböző sport rendezvények. Szerencsés helyzet alakult ki, ugyanis a márciusban megnyílt új vendéglő minden igényt kiélégít. Szocialista szerződést kötőttünk az fmsz vezetőségével, amelynek értelmében heti egy alkalommal, csütörtökönként szeszmentes rendezvényeket tartunk, s havonta egyszer gitárzenekar játszik. A KISZszervezet vezetősége felelősséget vállalt a fiatalok kultúrált megjelenéséért, magatartásáért. Igaz, vannak olyanok, akik görbe szemmel nézik a rendezvényeinket, még akkor is, ha elősegítjük mások szórakozását. Nem kívánjuk, hogy kényeztessenek, körülrajongjanak bennünket, de a becsületes munkával megérdemelt, egyébként is Szerény szórakozási lehetőségeinkbe ne igyekezzenek néhányan lépten-nyomon beleavatkozni. Molnár Katalin fel sem terjesztették hozzá. A főmérnök, és a ktsz vezetője arról tájékoztat, hogy félnek a gyártásától. — Sok külföldi traktort hoznak be mostanában — a hazai Piac hamar eldugul —, lehet, hogy leáll a Danúvia-motorok gyártása (125 köbcentis motor szolgáltatja a lxajtóenergiát) — lehet, hogy az állami dotációt sem kapná meg — nehéz munka lenne elkészíteni a KERMI-vizsgálathoz szükséges dokumentációt. És a végső érv a fömémök szájából: Kilenc ember a vezetőség, az úgy döntött, hogy nem kíván vele foglalkozni. Az ellenérveket nem tudnám így szélien sorbarakni. Ügy gondolom, egyik másik problémát egyszeri levélváltással tisztázni lehetne. Mindenesetre a ktsz gazdaságos termeléséért ők felelnek, el kell fogadnom tehát a végső érvet is: nem kívánnak vele foglalkozni. Hogy akkor mit akarok ezzel a kis törpietraktoiTal ? Ez a kis masina sok olyan munkát elvégez, ami emberi erővel embertelen munkát jelent. Aki már permetezett életében, tudja, milyen kegyetlen munka az. Ezzel a kis géppel szinte játék. Tud ez a gép szántani (külön tartozékként váltvaforgatós eke is tartozik hozzá), kapálni, előre és hátraménve kultivátorozni, közúton is közlekedtethető pótkocsijával terhet szállítani, a sorozatgyártáshoz tervezett módosítással tudna vizet szivattyúzni (öntözni), darálót, szecskavágót hajtani, hóekét tolni — egyszóval a kerti mindenesből könnyen háztáji mindenessé léphetne elő. A külföldi traktorok biztosan hasonlóképpen hasznosak. De akkor még nem voltak nálunk, amikor ez már lehetett volna. A tenyérnyi kis gyümölcsösökben ez a jobb most ís. Egy döntő érvem nekem is van ezeken kívül: ez magyar! Hazai anyagból, hazai munkával. deviza nélkül, a spieciálisan hazai igények szerint olcsón készíthető lenne, ha valaki hinne a hazai embereknek! A ktsz vezetői felajánlották a lehetőséget az újítóknak keressenek más kivitelezőt. Hogy van-e kereslet iránta? Egyre több házilag készült, csak egy munkát végezni tudó szerkezet látható a határban. Ügy hívják őket: csotrogány. Dehogy kókányolnának, ha jobbat vehetnének. A kiskundorozsmai ÁFÉSZ Agroker-árusa azt mondja: az ő szövetkezetük az egész országban teremtene piacot, ha gyártanák. Horváth Dezső VASÁRNAP, 1969. MÁJUS 11. DR MAGYARORSZÁG 9