Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

Aránytalanság a segédüzemek javára Tavaly ismét bizonyítottak a szegedi táj mezőgazdasági nagyüzemei. Elsősorban a szántóföldi növénytermelés szerkezetében akad néhány figyelemre méltó változás. Ennek alapján aztán egyes termékek, jövedelmezőségi arányok módosultak, s az üzemek a különböző kapcso­latokat igyekeztek fokozot­tabban szem előtt tartani. A zöldségtermelés igen kiter­jedt. egyre több gazdaközös­ségben igyekszenek intenzi­vebbé tenni. Sokszor elmondottuk, hogy nem járt kedvező év tavaly ezen a tájon. Mégis, kenyérgabonából 613 vagon­nal, abraktakarmányból 549 vagonnal, fűszerpaprikából 147 vagonnal takarítottak be többet a járás termelőszövet­kezetei, mint 1967-ben. A városi szövetkezeteknél ked­vezőbbek a növénytermelési eredmények, amelyeket a jobb termelési adottságok mellett egy magasabb szín­vonalú, jól kialakult ter­mesztés-technológia alkalma­zásának, s nem utolsósor­ban az öntözésnek köszön­hetnek. Az átlagosnál jobb terméseredmények közül is kiemelkedik a kukorica. 23,8 mázsás, és a fűszerpaprika 56,6 mázsás hozama. Az új gazdasági mechaniz­mus, az elmúlt esztendőkben életbeléptetett különböző, rendeletek, törvények követ­keztében ta"Va!y igen kedve­ző irányú változás alakult ki a munkaerő-helyzetben is. Nemcsak azért, mert növeke­dett a közös gazdaságokban, a közös munkában résztvevő tagok száma, de a ledolgo­zott munkanapok alakulásá­ban is pozitív változás tör­tént A járás szövetkezetei­ben a taglétszám 170 fővel nőtt. A közös munkában 871 emberrel több vett részt, • mint az előző évben. Nagy­arányú volt az alkalmazottak felvétele taggá, igaz, ennek ellenére 399 fővel több al­kalmazottat foglalkoztattak a gazdaságok, mint 1967-ben. jtíf"-' A városi szövetkezeteknél igen magas a nyugdíjas és járadékos tagok aránya, ösz­szcsen 841 ember. A közös munkákban résztvevők szá­ma itt is emelkedett 50 tag­gal. Persze lényeges, hogy 425 főről 591 főre növekedett az alkalmazottak száma, ami már önmagában ís mutatja, hogy a négy szegedi tsz igyekszik a város körüli kedvező helyzetet kihasznál­va, a nem mezőgazdasági te­vékenység fejlesztésére. A második figyelemre mél­tó vonás, hogy a járási szö­vetkezetek átlagában, a kö­zös munkában résztvevő tag­ra a munkanapok száma 187. ami több 26-tal az előző évi­nél. Állandóan mondjuk, hogy a tagok munkához való viszonya, a közös munkában való részvétele alapvetően meghatározza a gazdálkodás fejlődését, s íme a jó példa: tavaly is ez képezte egyik legfontosabb forrását az elő­rehaladásnak. Néhány adat az elmondot­tak illusztrálására: a járási gazdaságoknál a termelési érték volumene 727 millió 599 ezer forint, vagyis 179 millió 532 ezer forinttal nö­vekedett, tehát 32,7 százalék­kal haladta meg az előző évit. Ugyanez a városi gaz­daságoknál így mutat: 149 millió 327 ezer forint a ter­melési érték, 10 millió 215 ezer forinttal, vagyis 7,3 szá­zalékkal haladta meg a ko­rábbit. Más példával: a ter­melés alakulását reálisabban kifejező, előállított új ter­mék értékét tartalmazó hal­mozatlan termelési érték nö­vekedése, a járásnál 14,5 százalékos, a városnál 10,3 százalékos. Mindenesetre azonban toll­hegyre kívánkozik; az árbe­vételek növekedésének több mint fele alaptevékenységen kívüli, vagyis nem mezőgaz­dasági tevékenységekből származik. A járási szövetke­zeteknél 24,4 százalékkal, a városi szövetkezeteknél 31,9 százalékkal növekedtek az alaptevékenység árbevételei. Ugyanakkor az alaptevé­kenységen kívüli (segéd-, melléküzemágak stb.) árbe­vételek mind a járásnál, mind a városnál megkétsze­reződtek. Tehát a közös gaz­daságok eredményei növek­vő mértékben javultak ugyan, de döntő tényezője a nem mezőgazdasági tevé­kenységekben is (főleg) ke­resendő. Mondhatnánk úgy is; azok a szövetkezetek fejlődtek erőteljesebben, amelyek fel­ismerve a segéd- és mellék­üzemágak stb. fejlesztésének jelentőségét, az adottságok és lehetőségek kihasználása út­ján erre maximálisan töre­kedtek. Területegységre vo­natkoztatva: a járási gazda­ságok 990 forinttal, a váro­si gazdaságok 2402 forinttal növelték — mint arra na­gyon jól rámutatott leg­utóbb a területi szövetség beszámolója — a nem mező­gazdasági árbevételeket. Saj­nos, a termőhelyilég gyenge szövetkezetek ezen a téren is lemaradtak. Kedvezőtlenek az arányok. Az árbevételeknél járási át­lagban 32 százalék, a városi termelőszövetkezeteknél 35,5 százalék származik nem me­zőgazdasági tevékenységből. A tapasztalatok arról is szól­nak, hogy a mezőgazdasá­gi termeléssel közvetlenül összefüggő, előkészítő, fel­dolgozó és élelmiszeripari tevékenység elmarad az in­dokolt és kívánatos mérték­től, ezzel szemben az ipari, építőipari, szállítási, külön­böző szolgáltatási tevékeny­ségek kerültek előtérbe. Az arányokon tehát mindenkép­pen változtatni kell. Meg­éri! Sz. Lukács Imre Kalászol a rozs Szemlék a határban Gépek a betakarításhoz, kedvezménnyel Aranyat ér a májusi eső — légi bölcselet, mai valóság. Mert az elmúlt napokban le­hullott kevéske csapadék fel­üdítette a szomjas határt, reménnyel töltötte el a pa­rasztembereket. „Kétmillió forintot hozott ez nekünk" — summázta Szitás Ágoston, a kiskundorozsmai József At­tila Termelőszövetkezet elnö­ke. A májusi határszemlék ed­dig arról tanúskodnak, nogy ebben az esztendőben is megterem az ország kenyere. A gazdaságokban már ké­szülnek a nagy nyári mun­kákra, a betakarításra. Ja­vítják gépeket, beszerzik a hozzávaló alkatrészeket. An­nál is inkább, mert a keres­kedelem kedvezményes akci­ókat kínál és jelentős árle­szállítással közvetíti a beta­karító gépeket. így az UE 28-as traktorokat 10 ezer fo­rintos kedvezménnyel, a trá­gyarakó-markolókat 8 ezer, a szervestrágyaszóró pótkocsi­kat szintén, a csőtörő-fosztó Zmaj-BMG betakarító gépe­ket 15 ezer forintos kedvez­ménnyel. Mint ahogy Fehér János, a megyei AGROKER főosztályvezetője tájékozta­tott bennünket, a vállalat felkészült a betakarításra, bőven tud szállítani SZK 4-cs gabonakombájnokat, ké­vekötő-aratógépeket, cukor­répa kiszedő és fejező gépe­ket. Igen nagy kedvezménnyel — 20 ezer forintos árenged­ménnyel — juthatnak most a termelőszövetkezetek a bur­gonyabetakarító kombájnhoz. A választék nagy. s ahol él­nek a lehetőségekkel, ott fel­tölthetik a gépparkot, mond­hatnánk úgy is, egyért fizet­nek, és két értékes gépet kap­nak. Burgonya kiszántó-ra­kodó, rotációs kapa, babcsép­lő és mélyszántó ekék irat­koztak még fel a kedvezmé­nyes akcióba. Az elmúlt évben többször hírül adtuk, a nyár kellős közepén, hogy nincs elegendő készlet csévézett huzalból, így aztán a gabonamezőkön akadozott a betakarítás, s mindenképpen lelassult. Most ebből is bő a választék, csak­úgy, mint a betakarító gépek­hez, azok javításához szüksé­ges alkatrészekből, valamint acélvázas szerkezetekből. A közelmúltban a forráskút! Haladás két acélvázas szerke­zetet, a makói Üttórő Tsz pe­dig hatot vásárolt. Megéri, hiszen a 12x24 méter alapte­rületű berendezés komplett állapotban 120 ezer jforintjá­ba kerül a szövetkezetnek és jóformán egész évben hasz­nát veszi, mert kezdve a ga­bonatárolástól, felhasználhat­ja műhelynek, raktárnak, fő­leg akkor, ha falat húz hoz­zá. Nem probléma az építő­anyag beszerzése sem, hiszen az AGROKER téglát, cemen­tet, meszet, fenyőfűrészt is szállít a megrendelőknek. A legtöbb termelőszövet­kezetben, nagyüzemekben már számolnak a nyári nagy betakarítással, s ezért felfris­sítik a gépparkot, megvásá­rolják a szükséges berende­zéseket, így legutóbb a sze­gedi Felszabadulás és a ba­lástyai Móra Ferenc Tsz egy­egy gabonakombájnt, a fabi­ánsebestyént Kinizsi Tsz pé­dig hármat vett meg. Megy a juhász... Idézhetnénk a híres­nevezetes Petőfi strófát: „Megy a juhász a szamá­ron, földig ér a lá­ba ..." Könnyen eszünkbe juthat ez a Cserebö­kénybe látogató ven­dégeknek, akik május 14-én, szerdán a juhász­napokra látogatnak. Nagyszabású rendez­vénynek ígérkezik ez, ahol ha a hajdani „pusztai csavargók" hangulatát, világát nem is érzékeltetik, de a nagyüzemi juhászat prob­lémáiból, eredményeiből ízelítőt kaphat az ér­deklődő. Több szerv vállalta a „bábáskodást", az ese­mény megrendezését, amelyre neves szakelő­adókat is meghívnak. Ugyanakkor a Csongrád megyei Tejipari Válla­lat termékbemutatót rendez. Veszély a legelőn A szarvasmarha-tenyész­tésben régi tapasztalat, hogy a tavaszi legelőrehajtás idő­szakától. az állatok egészsé­gi állapota és közérzete, és termelése kedvezőbb, mint más évszakban. Mégis a téli és tavaszi hónapok igen gyakran nagy hőmérsékleti, takarmányozási és tartási különbségeket, s átmeneti terméscsökkenést idézhetnek elő, de enyhébb, vagy sú­lyosabb megbetegedések, esetleg hirtelen bekövetke­ző elhullások forrásai is lehet­nek. A tavaszí hónapokban sok veszély fenyegeti a legelőre kihajtott szarvasmarhákat. Komplikációkat okozhat az átmenet nélküli zöldtakar­mány-etetés is. A rendszerint anyagforgal­mi zavarokban szenvedő szarvasmarha legelőre jutva szívesen vesz fel idegen tár­gyakat. Ruha, papír, kötél fogyasztása legfeljebb emész­tési rendellenségeket okoz, de a szög. drót, vagy egyéb fémtárgy lenyelése előbb­utóbb a recés gyomron ke­resztülfúródva, szívburok­gyulladás kiváltója lehet A legeltetési biztosítás or­szágos statisztikája azt mu­tatja, hogy a múlt évben 6300 szarvasmarha pusztult el a legeltetési idény alatt közülük 3642 baleset követ­keztében, ezenkívül 110 szenvedett mérgezést. 73 hőgutát, 1209 nyelt szöget, drótot és egyéb emészthetet­len tárgyat, a felfúvódás 726 állatot vitt el. 200 a ben­dőjét terhelte túl. A legeltetésre igen nagy szüksége van az állatoknak, de a kötelező gondosság és felügyelet hiánya súlyos gazdasági károkat idézhet elő. Eladó egy újítás A szegedi járás homokvidé­kén kalászba szökkent a ho­mokvidék kenyérgabonája, a rozs Zsombó határában, a Bába dűlőben találkoztam Farkas Ferenc gyümölcsösében egy aprócska kis géppel. Az or­rára festették a nevét: AG­ROKULI. Ügyesen bebújik a fák alá. körüljárja az apró növésű őszibarack tövét is, kultivátoroz éppen. Irigyelt ember. Van, aki nekiszögezte a kérdést: Mi­féle ismerőseid vannak a minisztériumban, hogy ilyen okos kis külföldi masinához juthattál? Egészen közeli hazai gyártmány. Először az 1967­es őszi vásáron tűnt fel, Valóban feltűnést keltett, mert egyre-másra érkeztek a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz-hez — a gyártó céghez — az érdeklődő levelek. Mit tud a gép, mikor lehet kap­ni? Válaszoltak is minden le­vélre akkor. Majd ha „be­vizsgálja" a KERMI. Far­kas Ferenc a nullszéria egyik darabját vásárolta meg. Több nem készült be­lőle. Az újítók, Hódi László, Okos Károly. Vaas Menyhért és Peták István panaszkod­nak is emiatt. — Első perctől úgy ke­zeltek bennünket: hadd ját­szanak egy kicsit, úgysem lesz belőle semmi. Tiltakozik a vád ellen a ktsz vezetője is, főmérnö­ke is. Hiszen a kísérletezés költségeit ők fedezték. A ktsz húszadik évében kiadott kis „üzemismertető" még fény­képét is közli. A kép alatt ez áll: „Kitűnően használ­ható gyümölcsösökben, sül­lősökben." Tehát komolyan vették a gépiét, ha kiállítás­ról kiállításra szállítva pro­pagálását is megkezdték, és a válaszlevelek is csak ha­ladékot kértek: Majd ha a KERMI kimondja a végszót. De nem mondta kl. mert Oszibar&ckfák között az AGROKULI Kényeztetés nélkül... (Tudósítónktól.) A puszta­mérgesi KISZ-esek a helyi szervektől kapott segítséggel, a jó szervezéssel és vezetés­sel túltelték magukat az egy évvel ezelőtti passzivitáson, közömbösségen. ízlésesen de­korálva otthonossá tették a KISZ-szobát és manapság gyakran, szívesen keresik meg a fiatalok. Megélénkül­tek a szellemi vetélkedők, így a szavalóversenyek, nem utolsó sorban a különböző sport rendezvények. Szerencsés helyzet alakult ki, ugyanis a márciusban megnyílt új vendéglő min­den igényt kiélégít. Szocialis­ta szerződést kötőttünk az fmsz vezetőségével, amelynek értelmében heti egy alka­lommal, csütörtökönként szeszmentes rendezvényeket tartunk, s havonta egyszer gitárzenekar játszik. A KISZ­szervezet vezetősége felelős­séget vállalt a fiatalok kul­túrált megjelenéséért, maga­tartásáért. Igaz, vannak olya­nok, akik görbe szemmel nézik a rendezvényeinket, még akkor is, ha elősegítjük mások szórakozását. Nem kívánjuk, hogy ké­nyeztessenek, körülrajongja­nak bennünket, de a becsü­letes munkával megérdemelt, egyébként is Szerény szóra­kozási lehetőségeinkbe ne igyekezzenek néhányan lép­ten-nyomon beleavatkozni. Molnár Katalin fel sem terjesztették hoz­zá. A főmérnök, és a ktsz ve­zetője arról tájékoztat, hogy félnek a gyártásától. — Sok külföldi traktort hoznak be mostanában — a hazai Piac hamar eldugul —, lehet, hogy leáll a Danúvia-moto­rok gyártása (125 köbcentis motor szolgáltatja a lxajtó­energiát) — lehet, hogy az állami dotációt sem kapná meg — nehéz munka lenne elkészíteni a KERMI-vizs­gálathoz szükséges dokumen­tációt. És a végső érv a fö­mémök szájából: Kilenc ember a vezetőség, az úgy döntött, hogy nem kíván ve­le foglalkozni. Az ellenérveket nem tud­nám így szélien sorbarakni. Ügy gondolom, egyik másik problémát egyszeri levél­váltással tisztázni lehetne. Mindenesetre a ktsz gazda­ságos termeléséért ők fe­lelnek, el kell fogadnom te­hát a végső érvet is: nem kívánnak vele foglalkozni. Hogy akkor mit akarok ezzel a kis törpietraktoiTal ? Ez a kis masina sok olyan munkát elvégez, ami em­beri erővel embertelen mun­kát jelent. Aki már perme­tezett életében, tudja, mi­lyen kegyetlen munka az. Ezzel a kis géppel szinte já­ték. Tud ez a gép szántani (külön tartozékként váltva­forgatós eke is tartozik hoz­zá), kapálni, előre és hátra­ménve kultivátorozni, köz­úton is közlekedtethető pót­kocsijával terhet szállítani, a sorozatgyártáshoz tervezett módosítással tudna vizet szi­vattyúzni (öntözni), darálót, szecskavágót hajtani, hó­ekét tolni — egyszóval a kerti mindenesből könnyen háztáji mindenessé léphetne elő. A külföldi traktorok biz­tosan hasonlóképpen hasz­nosak. De akkor még nem voltak nálunk, amikor ez már lehetett volna. A te­nyérnyi kis gyümölcsösök­ben ez a jobb most ís. Egy döntő érvem nekem is van ezeken kívül: ez ma­gyar! Hazai anyagból, hazai munkával. deviza nélkül, a spieciálisan hazai igények szerint olcsón készíthető lenne, ha valaki hinne a hazai embereknek! A ktsz vezetői felaján­lották a lehetőséget az újí­tóknak keressenek más ki­vitelezőt. Hogy van-e kereslet irán­ta? Egyre több házilag ké­szült, csak egy munkát vé­gezni tudó szerkezet látha­tó a határban. Ügy hívják őket: csotrogány. Dehogy kókányolnának, ha jobbat vehetnének. A kiskundorozs­mai ÁFÉSZ Agroker-árusa azt mondja: az ő szövetke­zetük az egész országban te­remtene piacot, ha gyárta­nák. Horváth Dezső VASÁRNAP, 1969. MÁJUS 11. DR MAGYARORSZÁG 9

Next

/
Thumbnails
Contents