Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYAR0RSZA6 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 59. évfolyam, 106. szám 1969. MÁJUS 114 VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT Az „FT­Oj gazdasági rendiünk, fontos mozgatója az anyagi ösztönzés. A jó munkát, a szokásosnál nagyobb produktumot ma már minden üzem­ben, gyárban igyekeznek készpénzben is kifejez­ni; a teljesítmény meg­látszik a boríték vastag­ságán. Kérdés csupán, hogy a munkások közös erőfeszítésének haszná­ból marad-e másra is. A saját pénztárcánkon kí­vül jut-e valami az egész kollektíva körül­ményeinríj: jobbá tételé­re? Feltétlenül. A vasta­gabb boríték nem apasztja el a szociális célra szánt erőforráso­kat Szocialista társa­dalmunk fontos alapel­ve szerint minden, kö­rülményríj között mél­tón kell gondoskodni a dolgozó emberről. A kö­rültekintő gondoskodás testesül meg az úgyne­vezett „R"-alapban, Az­az, a vállalati tabula rasa-kor a végzett mun­ka után kiszámított nyereségből egy esz­tendőre meghatározott összeget különítenék rí. Célja, hogy ebből az alapból valósítsák meg a dolgozók szociális- és munkakörülményeinek javítását Megyénk leg­nagyobb építőipari vál­lalatánál — a Csongrád megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál — például több mint fél­millió forintot fordíta­nak erre. Pontosabban 200 ezret segélyezésre, 300 ezret a jóléti keret­re. s 40 ezret az új építő sportstadion elké­szítésére. Érdemes meg­említeni. hogy a széles­körű fórumokon meg­tudott vélemények alap­ján a szakszervezeti ta­nács által elosztott és jóváhagyott összegből az­tán sok mindenre te­lik. A válallati ének­kar lengyelországi sze­replésétől kezdve a ba­latoni üdülők fenntartá­séig Való igaz. hogy a kézhez kapott forintok­ból mindenki szuveré­nebbül, saját céljait is­merve jobban tud gaz­dálkodni. Az egyes em­bert nézve biztos jobban valóra válhat egy-egy dédelgetett elképzelés, egy üdülés stb. Mégis, a vállalati gondoskodást képviselő „R"-alap se­gítségével az egész mun­kásgárdának, s ugyan­akkor az egyes ember­nek egyaránt biztosíta­nak kényelmesebb, jobb körülményeket. Matkó István BNV — 1969 Bemutatkozik Szeged textilipara A Budapesti Nemzetközi Vásáron hagyományosan jól szokott szerepelni Szeged, Csongrád megye textilipara. Erre nagy gondot fordítanak az üzemek vezetői és mun­kásai, hiszen a textilipar Dél-Magyarország jellegzetes iparága. A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat ismét benevez­te a már 53 országba expor­tált készítményeit, a zsine­geket, vadász, halászhálókat, a kender, pamut és szinteti­kus anyagból készült pony­vákat, zsákokat. De újdon­sággal is készült: először látja majd a közönség a csomómentes poliamid háló­és függönyanyagokat Ezek az érdekes anyagok a ház­tartások számára készültek, tetszetősek, tartósabbak a szokásos módszerrel és anyagból készülteknél, tisz­tításuk is könnyebb. Biztos, nagy érdeklődést keltenek majd a háziasszonyok köré­ben. Az újszegedi gyár elő­ször készített hazánkban úgynevezett fibrillizált PP alapanyagú szalagokat zsi­negeket, köteleket, bútor és falikárpitot A fibrillizálás­sal ezek a textíliák lazává, jobb idomkövetőbbé váltak, azaz célszerűbbek lettek. Nem annyira az egyszerű látogató, mint inkább az ipar szakembereit kívánja meglepni a gyár a legújabb Kent ponyváival. A pamut, kender, vagy szintetikus alapanyagú ponyvák újszerű kikészítéssel, lényegesen el­lenállóbbak lettek a termé­szeti hatásokkal szemben. Jobban állják a napfényt, kevésbé vízáteresztőbbek, tartósabbak. A KSZV-nél nem titkolják, hogy az új termékkel most is vásárdíj­ra pályáznak. A szegedi textilmüvek Pa­mutnyomóipari Vállalat pa­vilonjában — a szebbnél szebb könnyű, gyűrtelenített anyagokkal jelentkezik. Ter­mészetesen csak közvetett formában, hiszen Szegeden, mint köztudomású, alap­anyagot készítenek, amelyet a vállalat többi üzemében készítenek végleges formára. Ettől függetlenül említést érdemel, hogy a Pamutnyo­móipari Vállalat tovább bő­víti választékát, s az idei vásáron kiállítja újabb pa­mut, poliészter, triacetát alapanyagú könnyű textíliáit. Egyre nagyobb rangot vívnak kí hazánkban és kül­földön a híres vásárhelyi HÖDIKÖT-gyár szép kötött pulóverei, ruhái, szettjei. A Budapesti Nemzetközi Vásá­ron az elmúlt esztendőben nagy sikerrel vettek részt a „vásárhelyi küldöttek" — s ez most is kötelez. Divatos műszálas női és gyermek­ruhákat, férfi pulóvereket és kardigánokat állítanak ki. Egy újdonság is szerepel majd a HÓDIKÖT pavilon­jában: a gyár kötött és svájci sapkái. A „boni-sap­kák" divatja külföldről ér­kezett hozzánk, s bizonyára gyorsan közkedveltté válnak majd a lányok és asszonyok körében. Houáft Dezső MiAele OLAJ MUNKÁS Kiváló vállalat a ládagyár Időben érkezett a májusi eső Megkezdődlek a kapás műszakok Jól gazdálkodott az új gaz­dasági mechanizmus első esz­tendejében a Ládaipari Vál­lalat, s annak szegedi gyár­egysége: eleget tettek az ex­port- és hazai megrendelé­seknek. Jó néhány új ter­méket gyártottak, amelyek gyorsan közkedveltek lettek az iparban. Az eredményes munka alapján a Ládaipari Vállalat elnyerte a Kiváló vállalat címet. A kitüntetés alkalmából tegnap ünnepséget rendeztek a Hungária-szálloda nagy­termében. amelyen részt vett Palotai Jenőné, az MSZMP Csongrád megyei és Prágai Tibor, az MSZMP Szeged városi bizottságának munka­társa is —, Kántor János, a Ládaipari Vállalat igazgató­ja mondott ünnepi beszédet. Külön hangsúlyozta, hogy a vállalat hét gyáregysége kö­zül a szegedi dolgozott a leg­jobban. a tervezettnél mint­egy két és félszer nagyobb nyereséget ért el tavaly. A Kiváló vállalat cím elnye­rését tanúsító oklevelet Kán­tor János adta át Sípos Gyu­la, a Ládaipari Vállalat sze­gedi gyáregysége megbízott vezetőjének. Mivel a válla­lati munkaversenyben a sze­gedi munkásgárda szerepelt a legjobban. Kántor János az első hélyezést tanúsító okle­velet is átnyújtotta Sípos Gyulának. Az ünnepségen a Faipar Kiváló Dolgozója kitüntetést Terhes László gépmunkás kapta meg, tizenkilencen Ki­váló dolgozó jelvényt vehet­tek át, a munka élenjárói­nak mintegy 90 ezer forint pénzjutalmat osztottak ki. A tavalyi súlyos — he­lyenként katasztrofális — szárazság után az idei év csapadékmérlege igen ked­vezően alakul. Baranya me­gyében például az év eddigi 130 napjában minden napra átlagosan két millimé­ternyi eső jutott A le­hullott 260 milliméter­nyi csapadék — ugyan­erre az időszakra vonatkoz­tatva — kétszerese a tavalyi­nak és 40 milliméterrel több, mint az ötéves átlag. Az őszi gabona 60—70 centimé­ter magas már, kalászai a rozs, a búza kalásza „hasban van", a májusi eső ide is, csakúgy, mint az ország más vidékei­re szinte menetrendszerűen érkezett meg, s a szakembe­rek becslése szerint 10—20 százalékkal javította a ter­méskilátásokat. Az eső ugyanis javította a földiben Tiszalök jubilál Tizenöt évvel ezelőtt ké­szül? Észak-Magyarország egyik nagyjelentőségű új leitsitménye. a tiszalöki duzzassztómű. A több mint 4u0 millió forintos költség­gel épült mű azóta 4 mil­liárd köbméter öntözővizet szolgáltatott a keleti és a nyugati főcsatornák közve­títésével a Tiszántúlra, to­vábbá a Körösök völgyébe és a nagykunsági teiületek­re. E nagymennyiségű víz­zel évenként atlagosan 350 000 holdat öntöztél'. és több mint 100 000 hold fe­lületű halastavat tí-ltöttek feL fcjÉj^fj© jr JÁT J ^ iíiliíi IKMIMI '•''^MÍBMTMl •b ^HiP^ W a >1 nV i > JraaB jÜ Somogyi Károlyné felvétele BALLAGÓ GYÓGYSZERÉSZEK. Tegnap délelőtt bené­pesült a szegedi szemészeti klinika környéke: ballagtak a gyógyszerész-hallgatók. 84negyedévcs gyógyszerészt bú­csúztatott dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a Sze­gcdi Orvostudományi Egyetem gyógyszerésztudományi karának dékánja levő műtrágyáik hatékonysá­gát és gyorsabb fejlődésnek indította a növényzetet. Az esőzések lassították, megnehezítették ugyan a tavaszi munkákat, a mező­gazdasági üzemek azonban úrrá lettek az időjárás okoz­ta nehézségeken. A kukorica vetéshez a „kelesztő" eső ki­tűnő indulást biztosított a fontos takarmánynövénynek. Hasonló módon előrehalad­nak a mezőgazdasági mun­kákkal az Alföld központjá­ban elhelyezkedő Szolnok megyében is. A hét utolsó napjára földbe került a kukorica magja. Csongrádban helyenként kisebb jégesők pásztázták a határt. Számottevő kárt azonban sehol sem okoztak. A vidék nagykiterjedésű gyümölcsöseire ugyancsak jókor érkezett az aranyatérő eső, mert a cseresznye, a meggy, és a kajszi barackfák gyümölcse már borsószem nagyságú. A kukorica veté­sének befejezéséről adtak hírt Győr-Sopron megyéből. Az ország legészakibb szán­tóföldjein — Borsod megyé­ben — ugyancsak befejezés­hez közeledik e fontos ta­karmánynövény vetése. Az esőzések után haragos zöldre vált határ­ban szerte az országban megkez­dődtek a kapás műszakok. A cukorrépát most már általá­nosan sarabolják, egyes he­lyeken pedig egyelik is. Magyar kórházi berendezések Haaoiban Nagygyűlés a testvéri szolidaritás jegyében Szombat délután a hanoi városházán bensőséges ün­nepség keretében jelképesen átvették a Hazafias Nép­front Vietnamban tartózkodó delegációjától azt a kórházi felszerelést, amely egy öW százágyas intézet felállítását szolgálja. A kórházat Bu­dapest fővárosi tanácsa ado­mányozta Hanoinak a „Bu­dapest Hanoiért"-mo zgalom keretében. Az átvevő vietnami fél képviseletében dr. Tran Duy Hung polgármester mondott köszönetet Szavaira dr. Sar­lós István, a főváros ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsár­nak alelnöke, a magyar kül­döttség vezetője válaszolt Hanoi város polgármestere és a Vietnami Hazafias Arc­vonal hanoi bizottsága szom­baton este a városi nagy­színházban nagygyűlést ren­dezett. A gyűlés a vietnami —magyar barátság és a testvéri szolidaritás jegyé­ben zajlott le. (MTI) Vietnami vendégeink Puiiai Árpádnái Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára tegnap délelőtt a párt­központban fogadta a Buda­pesten tartózkodó magas ran­gú vietnami vendégeket: Ha Van Lau nagykövetet, a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság Párizsban tárgyaló kül­döttségének helyettes veze­tőjét és Tran Hoai Namot. a Dél-vietnami Nemzeti Felsza­badítási Front párizsi dele­gációjának helyettes vezető­jét.

Next

/
Thumbnails
Contents