Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-10 / 105. szám

Könyv feszt ívé! Nizzában tartják május 31-től június 9-ig az első könyvfesztivált: szerzők, kiadók, könyvkereskedők, könyvtárosok ég nyomdászok nemzetközi összejövetele lesz — könyvárusítás nélkül. Föld alatti szanatórium Tíz évvel ezelőtt nyitották meg a Krakkó közelében levő wieliczkai sóbányában a Kinga szanatóriumot. Lengyelország első allergológiai szanatóriumát. A betegeknek 211 méter mélységben fekvó két sóílreg áll rendelkezésükre. amelyet kórházi ágyakkal rendeztek be. A Kinga szanatórium a világ kevés ilyenfajta gyógyhelyei közé tartozik. A gyógyítási eljárás kizárólag a földalatti sóüregek mikroklímájának gyógyhatásán alapul. A betegeknél, akiket itt ' ápolnak, magas gyógyulási í százalék állapítható meg. A siker csak annál nagyobb, minthogy az ebbe a szanatóriumba beutalt betegek többségükben olyanok, akik már régóta szenvednek betegségükben és akiket korábban eredmény nélkül kezeltek ismert bel- és külföldi szanatóriumokban. Péter László Szegedi utcák Utcaneveink rendezése Hova megy a szemét? Gumicsizma és törött kiskés, üvegcserép és szalonnabőr Szebb Időkre emlékező, lyukasan fintorgó dpő, megtelt a hétvégi főzőcske zöldségmaradványaival. Minden összevegyül a meghorpadt tartályban: életünk számtalan kacatja. Az elmúlt évben több mint R6 ezer köbméter szeméttől szabadított meg bennünket a városgazdálkodási vállalat, s ebből a mennyiségből 77 ezer köbméter volt a házi szemét. Áldatlan körülmények Nyolcvankét, úttisztító dolgozik Szegeden: 71 férfi és H nő. fizetésük 1500—1R00 forint körött van, az embereket azonban a munkakörülmények küldik világnak. A foghíjak beépülésével egyre jobban csökken a kukatároió-helyek száma, s a munkásnak sokszor kilométereket kell gyalogolni, míg kiürítheti a kocsit. A Dáni utcai kukatároló melletti fából és pléhlemezekből összetákolt lyukban hat ember gubbaszt. A földön egy vödör víz, valahol pockoknak becézett patkányok várják, hogy Ismét előbújhassanak. Hegedűs József. aki 16 éve dolgozik a vállalatnál, arról beszél, hogy most húzták ki ezen a helyen a második telet. — Régebben többen voltunk. sokkal kisebbek voltak a placcok. most 1200 negyzetmetert kell takarítani. Napi 8 óra alatt 3 kilométert kell haladni. Ha homokos a szemét, akkor megvan 280 kilo is a kocsink. Kuka és lavór Az utcai szemét csak töredéke annak, amit a hét kuka, az öt íelpormentes és a négy lovaskocsi naponta elszállít a városon kívülre. Egy részét maga a vállalat hasznosítja a kertészetben, van. amit a talajerőgazdalkodásnak adnak át a többi arra használatos, ami Szeged terjeszkedését biztosítja: feltöltésre. Veszélyes dolog az, hogy nem egységesek a szeméttárolók: ócska lavórtól kezdve a megnevezhetetlen célú edenyig, mindent fölhasználnak a háziak. Boggá r István hajtó mutatja a kezét, melyet egy rozsdás lavór vágott eL — Sokszor csak fölemeli az ember és nyakába zúdul a szemét, mert rossz az edénynek az alja. Nem törődnek velünk az emberek ... A város szemete most a Petőfitelepi kubikgödröket tölti. Gerbács József egyengeti a lerakott halmokat lánctalpas, tolólapos traktorával. Itt keveredik végleg össze a kendergyári kóc a ruhagyári maradékokkal, szalmával. A rongy a vassal, a salak a gumimaradékkal. Néhány év és a víz helyén házak épülhetnek majd, családi otthonok. — Fáj a szivem néha, hogy mit dobnak ki — mondja a traktoros. — Vasas vagyok, géplakatos a szakmam, két éve dolgozom ezen a gépen, és azóta gondolkodom. hogy nem lehetne-e valamit csinálni ezekkel az ertékekkel. A tévében láttunk egyszer nyugatnémet szemetgyárat. nem élne meg az olyan nálunk? tgy csak azoknak hajt valami hasznot, akik öt-hat óra felé kijönnek ide guberálni, meg a horgászoknak, akik itt szerzik be kukacos dobozaikat A

« <• nr jovo: a fehér köpeny Telik a kubikgödör, példázza, mint nő a város. De nej a gond is, az új házaké, úi utcáké. A vállalat vezetői szerint a jövő a kontineres szemétszállításé, ahol a szemetes akár fehér köpenyben is dolgozhat. Egyelőre két autót vesznek: ezeknek öt köbméteres tartályába gyűlik majd a nagyobb intézményekben a szemét, de a lakóterületekre is szeretnék kiterjeszteni ezt a módszert. Ez oldja meg a munkaerőhiányt, a fluktuációt pedig a szociális gondoskodás. kis telepek építése, ahol öltöző, fürdő es ebédlő is van. De még ennél is jobban kell. ahogy mondva, mondattanul vallanak: a társadalmi megbecsülés. Veress Miklós Annak az alapelvnek értelmében. amely szerint új nevet lehetőleg új utcáit kapjanak, az előbbiekben fölsoroltam néhány olyan nevet, , amelynek viselője méltó névadója lehet Szeged létesülő ÚJ utcáinak. Folytassuk most a betűrendnek megfelelően azok fölsorolását., akik utcanevet érdemelnek városunkban : Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító. szabadkai születésű; Juhász Gyula révén szegedi kapcsolatai ifjúkorában erősek voltak, gyakran járt itt, első versei a Szeged és Vidékében jelentek meg. Krúdy Gyula szintén többször járt Szegeden, szegedi tárgyú írásai is vannak. Kun Bélát már korábban említettem. Lányi Béla tanár, természettudós, a szegedi flóra kiváló kutatója. Makó Lajos színész, színigazgató, a szegedi színjátszás történetének jeles alakja. Ocskay Kornél operaénekes, az Operaház tagja, szegedi születésű, Balázs Béla és Juhász Gyula gyerekkori barátja. Palágyi Lajos színész, színigazgató, 1919-ben Miskolcon a forradalmi színjátszás kezdeményezője, 1922-től szegedi színigazgató, 1925-től a budapesti Nemzeti Színház tagja Politzer György világhírű francia filozófus, marxista teoretikus, mint szegedi diák, a KMP szegedi szervezetének tagja, majd vöröskatona; francia emigrációban nőtt filozófussá, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjaként, az ellenállási mozgalom harcosaként a németek végezték ki. A mai Radnóti gimnáziumba járt. Réti Ödön író, tanár, a Nyugat munkatársa, 1919 után Juhász Gyula és Móra Ferenc társaságában a szegedi írói triumvirátus harmadik tagja. Révai József. Szeged egy évtizeden át országgyűlési képviselője, a Délmagyarország szerkesztője. Cs. Sebestyén Károly tanár, a múzeumban és a könyvtárban Móra munkatársa, helyettese, majd utóda, a szegedi műemlékvédelem úttörője, a Dömötör-torony megmentője, utcaneveink első érdemes kutatója. Szőri József festőművész, Balázs Béla, Móra, Juhász barátja, az első világháborúban az elsők között esett el. Tabódy Zsolt ezredes, „a szegedi Stromfeld", az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság szegedi katonai vezetője, akinek kulcsszerep jutott; az ellenforradalom csak eltávolítása után kerülhetett Szegeden uralomra. Juhász Gyula szép szonettben örökítette meg alakját. Az ellenforradalom nyugdíjazta, a fölszabadulás után altábornaggyá léptették elő. Thurzó Péter szegedi születésű neves eszperantista író. E jegyzék természetesen nem teljes. Amikor a közvéleményhez kiegészítésekért, észrevételekért fordulok, nem szeretném, ha kaput nyitnánk valamiféle átkeresztelést járványnak. Sőt, azt a látszatot is kerülni szeretném, mintha csak történelmi személyiségekről lehetne utcaneveket elnevezni. Természeti elnevezések (csillagok. Virágok, állatok stb.) is nagyon kedvesek, hangulatosak lehetnek, különösen, ha tervszerűen, harmonikus együttesként választjuk őket kl egy-egy új városrészben. De éppen az átgondoltság, a jó előre való megtervezés teszi szükségessé, hogy a legifletékesebbek. Szeged lakói is tájékozódjanak a lehetőségekről, elképzelésekről, kifejthessék véleményüket, javaslataikkal hozzájárulhassanak c városélmény fokozását szolgáló, megnyugtató utcanév-rendezéshez. S még egyet; most már az illetékesekhez, a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságaihoz. Jól, következetes elvi alapokon kiválasztott, harmonikus rendet sugalló utcaneveink csak akkor válnak igazári a szegedi lokálpatrióta tudat szerves részévé, ha a nem közismert névadójú utcák sarkán vagy 1. sz. házának falán — ha nem márvány-, legalább zománcozott, tartós — tábla ismerteti meg a névadók életművének jelentőségével mind a bennszülött szegedit, mind a városban megforduló vendéget. A KÉRDÉS POBB IRODALMA Azoknak, akik behatóbban kívánnak a szegedi utcanevek történetével foglalkozni, figyelmükbe ajánlom * következő írásokat: BEKEFI Antal: A szegedi utcák. Szeged] Napló, 1891. ftpr. II. JXTHASZ Gyula: Interpelláció, Délmagyarország, 1918. nov. 24. CS. SEBESTYEN Károly; Szegedi utcák. Szeged, 1928. BÁLINT Sándor: Szegedi utcanevek. Délmagyarország, 1943. máj. 2. VEZENYI Pál: Utcanevek. Délmagyarország, 1954. dec. 14. BERETZK Péter: Szegedi adósságok. Délmagyarország, 1958. szept. 12. OLTVAI Ferenc: Helyes törekvések és visszásságok az utcák elnevezésében. Délmagyarország, 1962. okt 5. (Vége.) „Dohányzó" embrió Leendő anyák ne dohányozzanak! Sok orvosnak ezt a követelését most még határozottabban adhatjuk közre, mert dr. Karlis Adamsons és munkatársai a New York-i Columbia Egyetemen nek súlya lényegesen elmarad a nem dohányzó nők újszülötteinek súlya mögött. A Columbia Egyetem nő« gyógyászai a rhcsus-majmok embrióit a szív, a tüdő és a gyomor tevékenységet ellenállatkísérleteken bebizonyí- őrző mérőműszerekkel látták tották, hogy a terhes rhesus el. és a majomanyákba beinmajomanyák vérkeringésébe jektálták egy asszony fo~ kerülő nikotin határozottan gyasztásának megfelelő húsz megváltoztatja az embrió cigaretta nikotinmennyiségét. szí\Tnűkodését, vérnyomását, A nikotin útját a tudósok oxigénellátását és szervezeté- rádióaktív izotópokkal ellennek savegyensúlyát. Eszerint valószínű, hogy az állapotosság idején sokat dohányzó anyák emiatt szülnek fejletlen, esetleg betegségekre hajlamos gyermekeket Statisztikai vizsgálatokból már korábban is kiderült, hogy dohányzó terhes nőknél gyakoribb az abortusz és a koraszülés, és a dohányzó anyák újszülöttjeiőrizték. Néhátiy percen belüi a kis nikotinmolekulák már legyőzték a piacén ta-akadályt és a méreg legkésőbb 8 órával az anya testébe jutása után kimutatható volt az embrióban. S a nikotin hatása: alacsony vérnyomás, tompító effektus a szimpatikus idegrendszerre, lassúbb pulzus, és túl sok sav a vérben es a gyomorban. • ÜL < Z O a: o < Ml 5 Jl LáíhatÁ LÉGIÓ 15. „A HALÁL FTAI VAGYUNK" Ketoldalról indult meg a nagy vietnami támadás. A vietnamiak keletről, a Nani Hon folyó felől rohamozták meg az ,,A"-dombot, amelyei negy nap óta nem sikerült birtokba venniük. A franciák, pontosabban a légiósok itt minden erejükkel kitartottak. Áz ettől északra fekvő „C— 1" és .,C—2" dombon át és a folyó melletti 505. és 506. álláson keresztül próbálták a néphadsereg harcosai ezt a fontos pontot megközelíteni. ..Ha ezeket sikerül kézre keríteniük, akkor már alig szaz méternyire leszünk az ellenség főhadiszállásától" — írja a küzdelemnek errőf a szakaszáról a Tran Do tábornok — „Nyugaton No Noong ellen intéztünk támadást, amely közvetlenül a "Szemgolyó—állásnak elkeresztelt ellenséges tüzérségi fészek közelében feküdi. Thiet Coung zászlóaljparancsnok három tisztjével es négy emberével éjfél Után előretört az 506-os állásig. Heves harc alakult ki. Vizesen, a felismerhetetlenségig sárosan álltak szemben az ellenfelek. Volt pillanat, amikor nehéz volt megállapítani, ki az ellenség és ki a barát. Thiet"Cuong felkapott néhány kézigránátot cs így kiáltott: — Harcosok, utánam! Elhajította kézigránátjait, és eirre buzdította katonáit is. A példa hatott Társai követték. Negyven gránát repült, az ellenséges állásokra." Capeyron francia százados a harcnak erről a szakaszáról így emlékezett vissza: „Amióta fel kellett adnunk az északi védelmi szakaszt, tudatában voltunk annak, hogy a halál fiai vagyunk. Nyomorúságos tengődésünk vásrudakból és fatörzsekből, hevenyészett fedezékekben a szó szoros értelmében tarthatatlanná vált. Az ostromlók arcvonala fojtogató kézként egyre közelebb jutott hózzánk". Feltartóztathatatlanul közeledett a vég. 1954. május 7. „Utoljára ezen a napon szólaltak meg a Dien Bien Phunál a csatakürtök és milyen szomorúan" — állapítja meg a légió történetének egyik francia írója. Reggel repülőgépek jelentek meg az égen. Több hullámban érkeztek Hanoi és Észak-Laosz felői. Bombázták és géppuskázták az erődöt körülvevő harcosokat, de a vietnami légvédelem nagyon tevékeny volt. A giSpek sietve elhagyták Dien Bien Phu légterét. Csak néhány keringett a völgy fölött. Délben már alig volt lőszere a franciáknak. Mnzsárágyújuk és gépfegyvereik nem tudtak tüzelni. Kétségbeesés es zűrzavar a franciák fedezékében. Castries tábornok ekkor rádiótelefonon összeköttetésbe lépett Cognv tábornokkal: — Csaknem teljesen elfogyott a lőszerünk. Az ellenség áttört a drótakadalyainkon. — Nem rendelkezik a főparancsnokság több tartalékkal — válaszolja Cogny. — Nem tehetünk önökért semmit. Cselekedjék belátása szerint. — Az üt hosszú, erőnk kimerült. Hogyan tudnánk elmenekülni? — kérdi Castries. Délután két órakor készen állt a vietnami erők támadási terve. A jelszó ez volt: — Alig kétszáz méterre vagyunk Castries főhadiszállásától. Fogjuk el élve Dien Bien Phu parancsnokát Szájról szájra járt a jelszó a támadók között. Készenlétbe helyezték a tartalékot is. Pontosan három orakor megindultak a vietnamiak az 507-es állás ellen. Okádták a tüzet az ágyúk, majd rohamra indult a gyalogság. A franciák már nem védekeztek megfontoltan, hanem csak úgy ötletszerűen. A folyótól keletre, az 509-es, és 510-es állások életben maradt katonái menekülni kezdtek Muong Thanh felé. A 207-es állás védői is elhagyták fedezékeiket és megpróbáltak a gyűrűből kitörni. Két vietnami szakasz feltartóztathatatlanul tört előre. Az állás fölött imbolyogva megjelent az első fehér zászló. Feltartott kézzel jöttek ki a védők. Egy vietnami szakasz körülvette Castries tábornok főhadiszállását. A parancsnok a legmélyebb vasbeton állásban húzódott meg. Vékony, alig nyolcvan centiméteres folyosó vezetett hozzá. Ez alatt aknak. Castries ekkor még rádiótelefon-kapcsolatot tartott fenn Cogny tábornokkal. — Már csak néhány méterre vannak tőlem . . . mindenhova benyomulnak... — ez volt utolsó üzenete a parancsnoki bunkerból. Castriest elfogták. Vietnami tisztek és katonák összeölelkeztek, táncoltak örömükben. Géppisztoly-sorozatokat lőttek ki a levegőbe. 1500 légiós halt meg es 4000 sebesült meg az erődrendszer vasbeton falainál, a hivatalos veszteséglista szerint. Fennállása óta egységeit olyan megsemmisítő vereség sehol sem érte, mint Vietnamban, mert Dien Bien Phu csak egy volt a légiót felőrlő küzdelmek sorozatában. 1914 és 1918 között, az első világháborúban az alakulat 4000 embert vesztett. 1939 és 1945 között, a második világháborúban 9000 fehér kepis katona halt meg. 1946 és 1954 között a vietnami háborúban 10 382 légionárius esett el. (Folytatjuk^ i